A felperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos:

[29]
A másodfokú bíróság a felek által igényelt teljeskörű felülbírálati jogkör gyakorlásának eredményeként egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperes nem valószínűsített olyan körülményváltozást és új tényeket, amelyek eredményeként a gyermeknek a felek különválásakor a felek akkori halogatásos konszenzusa eredményeként kialakult – aktuális életkörülményeit – meg kellene változtatni oly módon, hogy az érdemi döntés meghozataláig ne a felperes, hanem az alperes háztartásában, gondozásában nevelkedjen.

[30]
A másodfokú bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a felperes kellően valószínűsítette azt, hogy az alperes a felek különválásakor, majd későbbiekben is, így az elsőfokú végzést közvetlenül megelőzően és azt követően is tanúsított olyan felróható szülői magatartásokat, amelyek összességében – azok jellegénél és számánál fogva – alkalmasak voltak a gyermek alperesbe vetett bizalmának megrendítésére. A peradatokból arra lehetett következtetni, hogy a gyermek érzelmi egyensúlyát a felek különválásakor és azóta bekövetkezett események, konfliktusok megzavarták. Bár az alperes felróhatóságára hivatkozva adta elő fellebbezésében, a fentieket támasztja alá az is, hogy a gyermek immár az alperes szerint sem kíván elmenni vele kapcsolattartásra.

[31]
Mindezek miatt a másodfokú bíróság a Gyer. 27. § (4a.) és (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel indokoltnak tartotta az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartást felügyelt – a kapcsolattartás döntésének függvényében segített – formában szabályozni.

[32]
A felügyelt kapcsolattartás a perbeli esetben egyszerre szolgálja a gyermek kapcsolattartáshoz való alapjogának érvényesülését és mind a két fél szándékát. A kapcsolattartás ezáltal valóban és érdemben megvalósulhat, ám arra a gyermek számára kiszámítható, biztonságos körülmények között kerülhet sor. Egyben lehetőséget teremtve arra, hogy az elmúlt időben diszharmonikussá vált apa–gyermek kapcsolat helyreálljon. Mindez az alperesnek semmiképpen nem okoz súlyosabb hátrányt, mint a kért intézkedés elmaradása a felperesnek és a gyermeknek.

[33]
A másodfokú bíróság a fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. § alapján alkalmazandó 383. § (2) bekezdése alapján a fentieknek megfelelően részben megváltoztatta, azt meghaladóan helybenhagyta.

[34]
A jelen másodfokú eljárás során a fellebbezett pertárgy értéke nem volt meghatározható, a tárgyi költségfeljegyzési jog folytán mindkét fellebbezés kapcsán az Itv. 39. § (3) bekezdése b) pontja és a 47. § (1) bekezdése alapján 9.000-9.000 forint meg nem fizetett fellebbezési illeték merült fel.

[35]
A felperes fellebbezése eredményes volt, míg az alperesé eredménytelen. Ezért a másodfokú bíróság a Pp. 83. § (1) bekezdése, a 101. § (1) bekezdése és a 102. § alapján az előzetesen meg nem fizetett kétszer 9.000,- forint megfizetésére az alperest kötelezte. A felperes a másodfokú eljárás kapcsán perköltséget a Pp. 81. § szerint a fellebbezési ellenkérelmében számított fel, ezért a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján megállapított perköltség megfizetésére kötelezte a jelen másodfokú eljárásban pervesztes alperest.

Views: 0

Ezért mész mindenhova tanúval, és készítesz mindenről felvételt.
Igen, még egy tömegrendezvényre is. Igen.

Ha nem lett volna felvétel és tanú, akkor mindenki el is hitte volna.
De a felvétel is ki fog kerülni.

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

[21] A felperes fellebbezésében az elsőfokú végzés kapcsolattartás szabályozó rendelkezéseinek – tartalmilag a kérelme szerinti kapcsolattartásnak megfelelő – megváltoztatását kérte.

[22] Előadta, hogy az alperes gyakorlatilag minden lépésről hangfelvételt készít az érintettek hozzájárulása nélkül, amely személyiségi jogot sértő, társadalmilag is elítélendő magatartás. Az alperes mind vele, mind a gyermekkel szemben erőszakosan, agresszíven, és ellentmondást nem tűrően lép fel. Új tényként bejelentette, hogy az alperes 2022. október 14-én megjelent a gyermek iskolai futóversenyén, ahová a felperes szülei kísérték el a gyermeket, és oda a felperes munkája miatt csak később érkezett meg. Távollétében az alperes ismételten felvételeket készített mobiltelefonjával, tettlegességig menő konfliktusba bonyolódott a felperesi nagyapával a gyermek előtt. A kislányt az események érzelmileg megviselték és elmenekült az alperes elől, egy idegen szülő sietett a gyermek segítségére és próbálta megoldani a helyzetet. Mindezek alátámasztása végett csatolta a helyszínen jelen volt harmadik személyek neki írt e-mailjeit, amelyekben beszámolnak a történtekről.

[23] Azt is kifejtette, hogy az ideiglenes intézkedés meghozatala óta megvalósult egy hétvégi kapcsolattartás, a gyermek nagyon nehezen ment el az alperessel, csak a felperes rábeszélésére. A kapcsolattartás alatt pedig sírva telefonált a felperesnek, panaszkodva az alperesre és az alperesi nagyszülőre. A felperes akkor megnyugtatta, de a gyermek számára összességében traumatikus élmény volt az alperessel eltöltött hétvége. Hozzátette: az alperes úgy vitte haza a kapcsolattartást követően a gyermeket, hogy sötétben egyszerűen kitette a ház előtt, meg sem várva, hogy a felperes kimenjen érte. Ezért a felperes kapunyitásáig a sötétben félő gyermek egyedül várt az utcán. Hangot adott azon véleményének, miszerint a gyermeknek szüksége van egy átmeneti időszakra, amíg visszaépül az alperes felé megrendült bizalma.

[24] Beszámolt egy október 28-i iskolai átadáson történtekről is, amelyen az alperes úszni vitte volna a gyermeket Ráckevére, de a jegyváltáshoz szükséges diákigazolványon kívül a gyermek valamennyi iratának átadására szólította fel a felperest és ennek során videófelvételt is készített. A felperes számára az alperes annak során tett kijelentései és viselkedése szintén aggodalomra adott okot, konfliktus alakult ki közöttük, amelynek során a gyermek váratlanul maga is kiabálni kezdett az alperessel és neki is rontott. Az alperes rendőri intézkedést is kért az iratok átadásának hiánya miatt.

[25] Az alperes pontosított fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását kérte és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát.

[26] Előadta: a maga részéről megfelelően valószínűsítette, hogy a felperest mentális állapota nem teszi alkalmassá a gyermek nevelésére, gondozására, ezt az életközösség megszűnése óta megtett cselekményei is alátámasztják. Bejelentette, hogy már a per jelenlegi szakaszában sem akar a gyermek elmenni vele kapcsolattartásra, de szerinte ez a felperes közrehatásának eredménye. Hangot adott annak, hogy az elsőfokú bíróság nem adta indokát megfelelően a fellebbezéssel támadott döntéseinek.

[27] A felperes az alperes fellebbezésére tett észrevételében az alperes fellebbezésének alaptalanságára hivatkozott, kérve a saját fellebbezését meghaladóan az alperes által támadott elsőfokú rendelkezések helybenhagyását. Kifejtette, hogy az azóta megvalósult kapcsolattartásokon sem javult a helyzet, a kislány nem érzi jól magát és az alperes viselkedése miatt nem szeretne kapcsolattartásra menni. A csatolt megbízási díj alapján kérte …

Views: 1

[17]

Az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában kifejtette, hogy az eddigi peradatokból nem tartott valószínűsítettnek olyan azonnali intézkedést igénylő jogvédelmi helyzetet, amelynek megoldása miatt szükség lenne a szülői felügyelet gyakorlására való feljogosításra. Hozzátette, hogy a gyermek nyári költözése az új környezetébe, és egy ismételt környezetváltozás a per jelenlegi szakaszában nem indokolt és nem lenne szolgálna a gyermek érdekeit. Ezért az alacsony életkorú gyermek tartózkodási helyét – elsősorban a szülők közötti konfliktus mérséklődésének idejére – a felperesi édesanyánál jelölte ki.

[18]

Visszautalt a Gyer. 27. § (6) bekezdésében foglaltakra, miszerint a gyermek érdekét veszélyeztető felróható magatartás vagy körülmény hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elviteli jogot is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.

[19]

A perbeli esetben nem találta indokoltnak a felügyelt kapcsolattartás bevezetését, mivel az alperes a gyermekre veszélyeztető magatartást nem tanúsított, az nem felelne meg a gyermek érdekének, a konfliktus elsősorban a szülők között húzódik. Úgy ítélte meg, hogy a gyermek tartózkodási helyének felperesnél való kijelölésével mindez megoldást nyer.

[20]

A végzés ellen mind a felperes, mind az alperes fellebbezett.

Views: 0

… saját bevallása szerint altatót vett be, melynek hatása miatt autóba se mert ülni. A gyermek új iskolájánál megjelent, a gyermeket erőszakkal magával akarta vinni, és újra a budapesti iskolába akarta járatni, a gyermek véleményét nem is kérdezte. Álláspontja szerint az alperes agresszív magatartása és a gyermek tőle való félelme indokolja, hogy fokozatosság kerüljön bevezetésre, és az alperes felügyelt körülmények között találkozzon a gyermekkel.

[10]

Az alperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelme elutasítását kérte.

[11]

Az alperes – maga is ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, kérve, hogy a bíróság a gyermek lakóhelyeként az alperes lakóhelyét jelölje ki, jogosítsa fel az alperest a szülői felügyelet gyakorlására, és szabályozza a felperes és a gyermek közötti kapcsolattartást a viszontkereseti kérelmében rögzített tartalommal. Másodlagosan az ellenkérelemben foglalt alperesre irányadó kapcsolattartás szabályozását kérte.

[12]

A kérelmét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában, a Pp. 435. §-ában és 457. §-ában foglaltakra alapította. Azzal érvelt, hogy az anya mentális állapota nem teszi alkalmassá a gyermek gondozására, nevelésére, öngyilkossági gondolatai vannak, a gyermeket szociálisan elzárja a környezetétől, és az alperestől elidegeníti, kapcsolatukat nem teszi lehetővé. A gyermek hozzájárulása nélkül íratta másik iskolába, [KITAKARVA] megfelelő környezetet a korábbi, alperes lakóhelyén található otthona jelent. Állításainak igazolására hangfelvételeket is csatolt.

[13]

A felperes az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását kérte.

[14]

Kifejtette, hogy az alperes tényállást az ideiglenes intézkedés alapjaként nem jelölt meg, kizárólag a viszontkereseti tényállásra hagyatkozott. Vitatja, hogy a gyermeket alperes ellen nevelné, álláspontja szerint alperes magatartása vezetett oda, hogy kiköltözni kényszerült az utolsó közös lakásból. A gyermek a [KITAKARVA] környezetbe beilleszkedett, az nem is volt ismeretlen számára, hiszen gyakran töltöttek ott hosszabb időt, az iskolában pedig gyorsan barátokat szerzett. Az alperes az, aki mentális állapota miatt nem alkalmas a gyermek nevelésére, ő maga szakorvosi igazolást is kért pszichés állapotával kapcsolatban.

[15]

A felperes az alperes viszontkeresetének elutasítását kérte, az alperes másodlagos kérelmét az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartás körében elfogadta azzal, hogy az elektronikus kapcsolattartás időtartama ezúttal is 15 percben kerüljön szabályozásra.

[16]

Az elsőfokú bíróság végzésében ideiglenes intézkedéssel:

• a felek házasságából [KITAKARVA] napján született [KITAKARVA] utónevű gyermekük tartózkodási helyét a felperesi anya mindenkori lakóhelyén jelölte ki;
• szabályozta az alperesi apa és a gyermek közötti kapcsolattartást;
  • folyamatos kapcsolattartás címén minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17:00 órától vasárnap 19:00 óráig;
  • minden páratlan héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17:00 órától 19:00 óráig jogosítva fel az alperest a gyermek elvitelére;
  • személyes találkozás nélküli kapcsolattartás címén telefonon vagy elektronikus úton minden szerdán 18:00 és 18:30 perc között minimum 15 perc időtartamban (a hívást az alperesnek kell kezdeményezni).

és ügye itt jön be az elsö elképzelésük ha emlékszel.
amikor még siman odaaták volna 2 hetente is a gyermeket….

Views: 0

Views: 0