Az alperes ilyen irányú viselkedése pontosan azt igazolja, hogy ő maga az, aki a gyermek egészséges lelki fejlődését veszélyezteti, és ő maga ad okot a gyermek részéről elutasításra.
Én magam ezen események ellenére igyekszem a gyermeket felkészíteni a kapcsolattartásra mind fizikailag, mind lelkileg, azonban az alperes minden alkalommal tesz valami olyat, amivel a gyermek belé vetett bizalmát megingatja. Mára már odáig jutott ez a folyamatos alperesi magatartás, hogy a gyermek elutasító vele szemben, én pedig hiába készítem fel megfelelően a gyermeket, az alperesi viselkedés, és annak hatására nem vagyok befolyással. Abban az esetben, amikor hétvégére vitte magával a gyermeket felkészította az alperes, hogy [KITAKARVA], amivel a saját bevallása szerint is engem akart bosszantani, ugyanakkor a felkészítésnek a gyermek is fültanúja volt, az alperes pedig nem törődött azzal, hogy a felkészítésével nem csak engem bosszant, hanem a gyermek lelkére is ez negatív ráhatással lesz.
Az elsőfokú bíróság a gyermek lakóhelyeként az én lakóhelyemet jelölte ki, nem rendelkezett ugyanakkor a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról, amit helyesen tett, hiszen erre kivételesen, rendkívüli esetben kerülhet sor. A gyermekről készült pedagógiai vélemény pontosan azt támasztja alá, hogy a gyermek jól érzi magát a jelenlegi környezetében, kiegyensúlyozott, így nem merül fel semmi olyan körülmény, ami az alperes által állított azonnali jogvédelmet indokolná. Itt jegyzem meg, hogy pontosan a gyermek felügyelet nélküli kapcsolattartása óta látható a gyermeken olyan negatív változás, ami már álláspontom szerint pszichológusi megsegítést is igényel. Ennek érdekében nyilatkoztattam az előző tárgyaláson az alperest, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy a gyermeket pszichológushoz vigyem, amire ugyan nem adott hozzájárulást, de a hozzájárulást feltételekhez kötötte, és azt állította az alperes, hogy ő maga kívánja kiválasztani a pszichológust, amiről a mai napig értesítést nem kaptam, hogy pontosan kit szeretne a gyermeket járatni. Ez a viselkedése is pontosan azt támasztja alá az alperesnek, hogy nem a gyermek érdekét tekinti elsődlegesnek. Én magam már felvetettem a kapcsolatot egy budapesti pszichológussal, akivel a gyermek online is meg tudná kezdeni a terápiát onnantól kezdve, hogy az alperes ehhez a hozzájárulását adja. A gyermek a hozzájárulás hiánya miatt a mai napig nem tudta még a terápiát elkezdeni, amire véleményem szerint szüksége lenne, és amit az alperes sem vitatott.
A per eddigi anyaga alapján álláspontom szerint kifejezetten vitatható azon alperesi álláspont, hogy pontosan azért lenne szüksége a gyermeknek az édesapa szülői felügyelete alá kerülésre, miszerint az ő életkorában a férfi minta nagyon fontos. A gyermek jelenlegi életkorában az anya minta szintén rendkívül fontos. A peradatok alapján azonban pontosan az rajzolódik ki, hogy a gyermek egy olyan api mintával élne együtt a szülői felügyeletről történő ideiglenes intézkedéssel való döntés esetén, aki folyamatosan videózza, rögzíti a gyermekkel és a velem kapcsolatos eseményeket. Ezt nem csak a jelen peres eljárásban, hanem évek óta folyamatosan teszi, célja pedig egyértelműen nem az, hogy a gyermekkel kapcsolatos emlékeket megőrizze, hanem hogy az édesanya ellen bizonyítékokat gyártson, nem törődve gyakorlatilag senkinek sem a személyiségi jogaival. Az ilyen jellegű apai minta egészen biztosan nem a gyermek érdekét szolgálja, rendkívül káros viselkedés ez még a köznondolkodás szerint is, még egy felnőtt ember lelki életére is rendkívül negatívan hat, nemhogy egy kiskorú gyermekére.
Views: 0