Bíróság az ellennevelésről: a szakértői vélemények kiegészítését rendelte el a BKKB

Budai Központi Kerületi Bíróság
[kitakart adat]
5

mélyebben felmérni, az igazságügyi ideg- és elmeorvosszakértő szerint az anya alkalmasabb a gyermek nevelésére, az apa nevelési alkalmasságát jelentősen lerontja a személyiségéből adódó merevsége, alkalmazkodásra való képtelensége, verbális agresszivitása, szenzitív paranoid helyzetértékelése.

A gyermek édesanyjához mélyebben kötődik, a biztonságot Ő nyújtja számára, így tartózkodási helyének megváltoztatása, anyával való felügyelt kapcsolattartás elrendelése heti kettő órában semmilyen módon nem szolgálná érzelmi, mentális egyensúlyát és fejlődését.

Itt jegyzi meg a bíróság, hogy a – felek indítványát is mérlegelve, – szakvélemények kiegészítését rendelte el a bíróság a szülők nevelési alkalmasságának, az anyai ellennevelés megállapításának peradatokkal való összehangolása érdekében.

Mindezekre tekintettel a bíróság nem látott olyan új körülményt, amely a jelenleg hatályban lévő ideiglenes intézkedés megváltoztatását indokolná, és az a gyermek érdekében állna, ezért a rendelkező rész szerint döntött.

A végzés elleni fellebbezési jogot a Pp. 105. § (1) bekezdése biztosítja, tekintettel arra, hogy az alperes kérelme korábbi kérelmétől eltérő tartalmú kapcsolattartási szabályozást tartalmaz, azonban a bíróság felhívja a felek figyelmét, hogy újabb, korábbi kérelmeikkel azonos tartalmú ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ne terjesszenek elő az azt megalapozó körülményváltozás valószínűsítésének hiányában.

Budapest, 2024. május 08. napján

dr. Csányi Beatrix sk.
bíró

Views: 1

Ideiglenes intézkedés gyermekelhelyezési perben – Mikor utasítja el a bíróság a kérelmet?

Budai Központi Kerületi Bíróság

felperes a gyermeket veszélyezteti, így szülői felügyeleti jogát nem gyakorolhatja. Kérelme alátámasztására több kúriai határozatból is idézett.

Kiemelte, hogy az anya kapcsolattartási jogának korlátozását kéri, felügyelt kapcsolattartás elrendelését, nem pedig annak megvonását. Idézett a szakvéleményekből és utalt arra is, hogy a bíróság mellőzze a Ráckevei Család- és Gyermekjóléti Központ által készített feljegyzéseket, mert azok nem pártatlanok.

A felperes /162. sorszám alatt 2024. április 28. napján kérte az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását, mind a gyermek gondozása, lakóhelyének kijelölése, mind pedig a kapcsolattartás szabályozása körében.

Visszautasította, vitatta az alperes azon álláspontját, hogy nála a gyermek veszélyeztetve lenne, ahogy azt is vitatta, hogy elidegenítené az alperestől a gyermeket, hiszen a több ízben adott lehetőségek az alperesnek akár a felügyelt kapcsolattartás megvonását követően is, hogy személyes kontaktusba kerüljön a gyermekkel, azonban az alperes maga nem látta értelmét a
felügyelt kapcsolattartás megvalósulásának.

Hangsúlyozta, hogy a gyermek szereti az édesapját, hiányzik neki, és az alperes felróható magatartásának köszönhető az, hogy a gyermekkel nem tartja a kapcsolatot.

Javasolta a felügyelt kapcsolattartás fenntartását, és [kitakarva] az apával való kapcsolattartása során a fokozatosság elvének betartása mellett akár egy kiterjedtebb kapc solattartás biztosítását.

Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alaptalan.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el

a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,

b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,

c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében,

vagy

d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.

A bíróság az eddigi peradatok alapján a felek nyilatkozatát, a tanúvallomásokat és a szakértői véleményeket összességében értékelve megállapította, hogy az alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt a korábbi ideiglenes intézkedés elbírálásához – illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz – képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség, ez tulajdonképpen a másodfokú bíróság döntésének felülbírálata lenne.

A bíróság hangsúlyozza, hogy az ideiglenes intézkedés nem szolgálhat előrehozott döntésként.

A bíróság az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése mellett az érdemi döntésében fog a szülői felügyelet gyakorlásáról dönteni, elsősorban a gyermek érdekét szem előtt tartva.

Az alperes által hivatkozott szakvélemény összességében az anyát tartotta alkalmasabb a szülői felügyelet gyakorlására. Kiemelte, hogy bár mindkét szülő vonatkozásában fellelhetőek mentális problémák, azonban az édesanya tudja a gyermek érdekét, akaratát, kívánságait

Views: 1

Bíróság: Az ellennevelés és a gyermek érdeke miatt megvonták a kapcsolattartást

Budai Központi Kerületi Bíróság
3

…konfrontálódása miatt, őt megpróbálják a gyermekre veszélyesnek beállítani.

A bíróság /105. sorszám alatt megtartott tárgyaláson /105-I. számú előzetesen végrehajtható végzésében – a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének helyt adva – az alperes és [kitakarva] közötti kapcsolattartást 2023. december 31. napjáig megvonta. Elrendelte a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ erről történő értesítését. A bíróság a végzését a Pp. 457. §-val, valamint a Gyer. 31. § (4) bekezdésére alapította. Hangsúlyozta, hogy a folyamatos hangfelvételkészítés a kapcsolattartásokon, a felperes degradáló szövegkörnyezetben történő sorozatos, gyermek előtti említése, illetve tiltakozása ellenére [kitakarva] bizonyos tevékenységekre való presszionálása, már olyan súlyosan sérti a kiskorú gyermek érdekét, ami a felügyelt kapcsolattartás korlátozását is indokolttá teszi.

Az alperes fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását, és a kapcsolattartás megvonásának mellőzését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése teljességgel megalapozatlan: ugyan kritika nélkül elfogadta a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ jelentésében írtakat, de a végzésben nincs olyan súlyos magatartás leírva, ami alapot adhatna kapcsolattartási joga megvonására.

A felperes észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a gyermekjóléti központ jelentésében foglaltakat elfogadva hozta meg döntését.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság [kitakarva] sorszámú végzésével 2023. november 15. napján az elsőfokú bíróság végzését – indokolásának a másodfokú végzés indokolásában foglalt kiegészítésével – helybenhagyta.

A másodfokú bíróság teljeskörűen áttekintette a peres felek saját és szülőtársuk nevelési alkalmasságát érintő tényállításait, továbbá perben eddig rendelkezésre álló bizonyítékokat és maradéktalanul osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. A gyermekvédelmi központ által hónapról hónapra készített feljegyzésekből egyértelműen megállapítható, hogy az alperes [kitakarva] érdekeinek védelmében elrendelt felügyelt kapcsolattartást nem annak célja, vagyis a szülő-gyermek közötti bizalmi kapcsolat helyreállítására használta. Gyakran gyermeke egyértelműen jelzett igényeihez sem igazodva, a kapcsolattartás szabályait folyamatosan és tudatosan figyelmen kívül hagyva, szinte kizárólag arra törekedett, hogy az [kitakarva] történt találkozásokat saját perbeli helyzete erősítésére használja fel. A másodfokú bíróság emellett pedig különösen nagy súllyal értékelte, hogy mindennek során a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges biztonságát is elmulasztotta szem előtt tartani.

Az alperes /158. sorszám alatt 2024. április 18. napján ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a felperessel közös [kitakarva] utónevű gyermek vonatkozásában a közös szülői felügyelet fenntartása mellett a gyermek gondozására alperes feljogosítását.

A gyermek lakóhelyeként az alperes lakóhelyét jelölje ki a bíróság, akként szabályozza a felperes és [kitakarva] kapcsolattartását, hogy a felperes személyesen felügyelt kapcsolattartás keretein belül legyen jogosult tartani a kapcsolatot a gyermekükkel minden héten pénteken 16,00 órától 18,00 óráig terjedő időtartamban, a gyermek tartózkodási helye szerinti Újbudai Családsegítő és Gyermekjóléti Központban felügyelet mellett, az elvitel joga nélkül.

Ideiglenes intézkedését a Pp. 103. § (1) bekezdésének c) pontjára, d) pontjára, valamint a 103. § (2) bekezdésére alapította.

Nyomatékkal utalt arra, hogy a perben beszerzett igazságügyi pszichológus és pszichiáter szakvéleménye felperes vonatkozásában elidegenítést, ellennevelést állapított meg, ezáltal…

Views: 1

Budai Központi Kerületi Bíróság: Ideiglenes intézkedések és kapcsolattartási kérelmek (2023)

Budai Központi Kerületi Bíróság
2

Az alperes 2023. július 03. napján 81. sorszámon kapcsolattartás szabályozása vonatkozásában ismételten ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy jogosítsa fel a gyermekkel a folyamatos kapcsolattartásra

  • minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától vasárnap 19 óráig az elvitel és ott alvás jogával,
  • minden páratlan héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától 19 óráig az elvitel jogával,
  • telefonon vagy elektronikus úton, kép- és hang egyidejű közvetítésére alkalmas eszköz útján minden szerdán 18 óra és 18 óra 30 perc között minimum 15 perc kapcsolatot tartani.

Az időszakos kapcsolattartás keretében legyen jogosult a gyermekkel az intézményi tavaszi, őszi és téli szünet esetében a kapcsolattartásra a szünet fele időtartamában, a szünetek második felében a kezdő nap 9 órától – amennyiben a szünet időtartama páratlan számú napból áll, úgy a kezdő nap 14 órától – záró nap 17 óráig az elvitel és az ottalvás jogával. A szünet kezdő napja a szünet előtti utolsó nevelési napot követő nap, zárónapja a szünet utáni első nevelési napot megelőző nap. A szünet időtartamának kiszámítása során az ünnepnapokat figyelmen kívül kell hagyni, az így fennmaradó napok számát kell felezni.

A kétnapos ünnepeket illetően az ünnep második napján legyen jogosult kapcsolatot tartani 9 órától 19 óráig az elvitel jogával. Karácsonykor az apa jogosult minden évben december 25. napján 9 órától 19 óráig kapcsolatot tartani az elvitel jogával.

Kérelmét azzal indokolta, hogy a korábbi ideiglenes intézkedés körében született másodfokú döntés nem tudta figyelembe venni azon tényt, hogy a gyermek a gyámhatóság közbenjárására elment az alperessel kapcsolattartásra felügyelet nélkül, az jól sikerült, a gyermek az alperes társaságában jól érezte magát, így a másodfokú végzés kontraproduktívvá vált, mert egy jól működő személyes kapcsolattartást fogott vissza felügyelt kapcsolattartásra.

A felperes 83. sorszám alatt kérte az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását. Hivatkozott arra, hogy az elmúlt félévben tapasztaltak, különösen a Családsegítő Központ jelentései azt támasztották alá, miszerint indokolt továbbra is a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás felügyelettel történő megvalósulása.

A bíróság 85. sorszám alatt az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét 2023. augusztus 04. napján jogerőssé vált végzésében elutasította.

A felperes 95. sorszám alatt 2023. szeptember 4-én újabb ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartás szüneteltetését kérte. Egyrészt a gyermekjóléti központnak a 2023. június 16. és augusztus 2. között megvalósult felügyelt kapcsolattartásokról készített feljegyzéseiben foglaltak nyomán, másrészt a Ptk. 4:184. §-a alapján.

Előadta, hogy az alperes a gyermeknek nemcsak rossz példát mutat a társadalmi szabályokat figyelmen kívül hagyó hozzáállásával, cinizmusával, demonstratív élelmiszerpazarlásával, de őt folyamatos kritizálásával és számonkéréssel érzelmileg bántalmazza is. A feljegyzések tanúsága szerint még a külső szemlélő számára is egyértelmű, hogy érzelmileg a gyermeket még a kapcsolattartás felügyelt formája is nagyon megterheli.

Az alperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte. A kapcsolattartásokon saját maga által készített felvételekre hivatkozva felperessel szemben állította, hogy a gyermekkel a kapcsolata bensőséges. Előadta, hogy a gyermekjóléti központ kapcsolattartásokról készített leírásai nem fedik a valóságot; ezekben, a dolgozóival történt…

Views: 2

Ideiglenes intézkedés elutasítása gyermekelhelyezési perben

Budai Központi Kerületi Bíróság

VÉGZÉS

[kitakart rész]

2024. április 18. napján /158. sorszámon benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelmét
elutasítja.

A végzés ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek címezve, de a jelen bíróságon lehet elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon, 3 példányban benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet a peres felek számára kötelező, ezért a részükről benyújtott fellebbezés esetén a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia; ha jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

INDOKOLÁS

A peres felek között házasság felbontása iránti per van folyamatban, mely per folyamatban léte alatt a bíróság a felek ideiglenes intézkedés iránti kérelmeit elbírálva 2022. október 19. napján kelt, 16. sorszám alatti végzésével ideiglenes intézkedéssel a felperesnél jelölte ki a felek közös kiskorú gyermekének, a [kitakart rész] tartózkodási helyét, meghatározta a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás szabályait.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2022. december 5. napján kelt [ügyszám kitakart] számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését a kapcsolattartás vonatkozásában megváltoztatta, és akként rendelkezett, hogy az alperes a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletén jogosult, egyben köteles a gyermekkel páros heteken péntek 16:00–17:00 óráig és páratlan hét szerdán 15:00–16:00 óráig felügyelt kapcsolattartásra.

A bíróság a felügyelt kapcsolattartást annak érdekében rendelte el, hogy a gyermek és az apa közti kapcsolattartás valóban és érdemben megvalósulhasson, ám arra a gyermek számára kiszámítható, biztonságos körülmények között kerülhet sor, egyben lehetőséget teremtve arra,
hogy az elmúlt időben diszharmonikussá vált apa-gyermek kapcsolat helyreálljon.

Az alperes 2023. január 4. napján 31. sorszám alatt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben az elsőfokú bíróság által meghatározott 16. sz. végzésben foglalt kapcsolattartási rendnek megfelelő szabályozást kért. Érvényesíteni kívánt jogként a polgári  perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdésének a)–d) pontjait, a Pp. 103. § (2) bekezdését és a Pp. 104. § (2) bekezdését jelölte meg.

A bíróság /39. sorszám alatt meghozott, és 2023. március 2. napján jogerőre emelkedett végzésével az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt az első ideiglenes intézkedés elbírálásához – illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz – képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség.

Views: 2

Az anya vitatja az ellennevelést, mégis szakemberhez fordult a gyermek érdekében

…alperesnek ismét azt igazolja, hogy teljesen mindegy, hogy én mit teszek, az egészen biztosan jó nem lehet. Ha beszélek vele, az a baj, ha nem beszélek vele, akkor az a baj. Az alperes mindent fekete-fehérben lát, és nem fogadja el, hogy a tényleges helyzet valahol a kettő között helyezkedik el. A családsegítő szolgálat az első esetkonferencián felhívta a figyelmemet arra, hogy a gyermeket nem vonhatom be a jelen eljárásba, aminek én maximálisan igyekszem is eleget tenni. A szolgálat vissza is jelezte, hogy együttműködő vagyok, és már nem tapasztalják azt, hogy olyan dolgokról tudna, ami nem neki való. Az alperes természetesen ezt azzal magyarázza, hogy a gyermeket pszichés nyomás alá helyeztem, de ez egyértelműen nem valós állítás. Ahogy édesanyám is jelezte a tanúként történő meghallgatásakor, a gyermek nem beszél a jelen eljárásról, és nem is tud róla semmit, mivel ha tudna, akkor biztos, hogy beszélt volna róla, hiszen elég cserfes kislány. Álláspontom szerint a hivatkozott tanúvallomás pontosan azt támasztja alá, hogy én magam nem nevelem a gyermeket az alperes ellen. A szakértői véleményben foglalt ellennevelést én vitatom továbbra is, de természetesen úgy gondolom, hogy a gyermeknevelést mindig lehet jobban csinálni, hiszen minden szülő követ el hibákat. Annak érdekében, hogy minél jobban, a gyermek érdekeinek megfelelően tudjam kezelni a helyzetet, szakértőhöz fordultam, akinek a tanácsait igyekezni fogok messzemenőkig betartani.

Az alperes jelen beadványában állítja, hogy én a gyermek előtt, és a családom is folyamatosan degradáljuk őt a gyermek előtt. Ez azonban nem valós állítás, amit az alperes nem is igazolt a jelen eljárás során, amivel szemben az alperes degradáló magatartása igazolást nyert már.

Összegezve kérem az alperesi ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását. A jelenlegi peranyag alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alperes alkalmatlan a gyermek nevelésére, de még a felügyelet nélküli kapcsolattartásra is jelenleg. Habár bízom abban, hogy a jövőben ebben pozitív változás következik be, de sajnos a jelenlegi helyzet az, hogy az alperes saját döntése alapján immár 9 hónapja nem tart kapcsolatot a gyermekkel. Én magam javaslom a felügyelt kapcsolattartás folytatását a családsegítő szolgálat útján, de amíg az alperes ezt a lehetőséget megtagadja, addig nem lesz mód arra, hogy az alperessel a gyermek felügyelet nélkül kapcsolatot tudjon tartani, hiszen az eltelt hosszú időre is tekintettel mindenképpen szükséges a fokozatosság elvét betartani. Az pedig az első lépés hiányában nem fog tudni sajnos megvalósulni. Ezt az első lépést pedig az alperesnek kell megtennie.

Views: 2

Amikor a gyermek elutasítása már nem magyarázat, hanem kérdés

Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy az alperes a saját magatartásának köszönheti azt, hogy a gyermek kijelentette, hogy nem akar vele lenni és nem az én, vagy a családsegítő szolgálat magatartásának.

Kérdésként merül fel, hogy amennyiben az alperes azt állítja, hogy a gyermek teljes mértékben szembefordult vele, akkor mégis hogyan képzeli el azt, hogy a gyermek az ő gondozásába kerüljön? Vajon az a gyermek érdekét szolgálná, amennyiben azzal a szülővel kellene élnie életvitelszerűen, aki ellen a gyermek tiltakozik. De ismételten hangsúlyozom, hogy a gyermeknek hiányzik az alperes, és szükséges lenne a felügyelt kapcsolattartások folytatása, aminek reményeim szerint az lenne az eredménye, hogy a gyermek kapcsolata javul az alperessel, ami a későbbiek során lehetővé tenné a kapcsolattartások felügyeletének megszüntetését. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy az alperes változtasson a magatartásán. Előadom, hogy a szakértői véleményben foglaltakat megfogadva keresek jelenleg egy pszichológust, aki tud engem fogadni, és aki segítségemre tud lenni abban, hogy a gyermek és az alperes kapcsolatának javítása körében hogyan tudnék közreműködni oly módon, ami a gyermek érdekeit maximálisan szem előtt tartja.

Alperes beadványában ismételten kiemeli, hogy [kitakarva] túl jól teljesít az iskolában. Megjegyzem, hogy az előző iskolájában is kiemelkedően teljesített, ebben változás nem történt. Egészen bizonyos, hogy ha a gyermek az új iskolában rosszabbul teljesítene, akkor az alperes nyilvánvalóan ezt kifogásolná, és ezzel látná megalapozottnak a követelése teljesíthetőségét. [Kitakarva] jól tanul, mindig is jól tanult, mindig is igyekezett a legtöbbet kihozni saját magából, amire én rendkívül büszke vagyok, és nem tünetet vélek felfedezni benne, mint az alperes. De hangsúlyozom, amennyiben a gyermek gyengébben teljesítene, akkor az alperes számára valószínűleg az lenne a tünet.

Érdekes momentum, hogy miután kifejti az alperes, hogy a gyermek hős gyermek magatartását tanúsítja azzal, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújt, a következő mondatában pedig negatívan minősíti a gyermek iskoláját, és a gyermek teljesítményét igyekszik negatívan feltüntetni. Számomra nem az a lényeges, hogy a gyermek 12., 1. vagy 179. helyezést ért el a versenyen. Számomra az a lényeges, hogy a gyermek elindult a versenyen, nem félt megmérettetni magát, amivel már eleve az ilyen stressz helyzeteket is gyakorolta. Nem gondolom, hogy a 4. osztályos gyermek továbbtanulása, és sikeres pályaképe azon múlna, hogy hányadik helyen végzett a matematika versenyen. Én büszke voltam rá, és ezt el is mondtam neki. Az alperes jelen beadványában leírtak arra engednek következtetni, hogy pontosan az alperes lenne az, aki a gyermeket folyamatos teljesítménykényszer alá helyezné, ami az egészséges lelki fejlődésének egészen biztosan nem tenne jót. Az alperes ezen okfejtése pontosan a Családsegítő szolgálat által állított kritikai hozzáállást igazolja, amit az alperes a gyermek felé közvetített minden egyes találkozáskor. Az alperes nem képes megdicsérni a gyermeket azért, mert megmérettette magát egy versenyen, hanem kritizálja azért, vagy a gyermeket, vagy az iskolát, mert a gyermek „csak” 179. helyezést ért el.

Az alperes beadványában hol azt állítja, és kifogásolja, hogy a gyermek mindent tud, (amely állítás valótlan), vagy azt kifogásolja, hogy a gyermek palackba van zárva, és nem segítek neki a helyzet feldolgozásában azzal, hogy nem beszélek vele a történésekről. Ez a nyilatkozata az

Views: 2

Anyai állítások és apai kapcsolattartás vitája a bírósági iratban

4

magatartása teljes mértékben ellentétes volt a megszokott társadalmi normáktól, és megjegyzem attól is, amit a gyermek az alperestől megszokott még az életközösségünk ideje alatt. Az alperesre egyáltalán nem volt jellemző az a fajta élelmiszer pazarlás, amit a családsegítő szolgálat előtt folytatott. Ez még a szolgálat munkatársait is megdöbbentette, de [kitakarva] is.

A gyermek félelme az alperestől kizárólag arra vezethető vissza, hogy a gyermek által megszokott apai viselkedést az alperes már egyáltalán nem tanúsítja. A gyermek biztonság érzetének csökkenése nem az én magatartásomra, hanem pontosan a fentiekre vezethető vissza.

Vitatom, hogy az alperesnek ne lenne lehetősége helyrehozni a kapcsolatát a gyermekkel. Ehhez azonban el kellene jönnie kapcsolattartásokra, és magatartásán maximálisan változtatnia kellene, ahogy azt a szakértő is megállapította szakvéleményében.

Az alperes mind a szakértői vélemény, mind az eddigi egész eljárás során tanúsított magatartásával azt támasztotta alá, hogy ő maga egyáltalán nem alkalmas a gyermek nevelésére. Mentális zavara, deviáns személyisége erre maximálisan alkalmatlanná teszi.

Nem felel meg a valóságnak, hogy én a gyermeket a válás teljes folyamatába bevontam volna. A jelen eljárás elején még valóban nem voltam tisztában azzal, hogy mit oszthatok meg a gyermekkel és mit nem, de ebben megfelelő tájékoztatást, segítséget kaptam a családsegítő szolgálattól, akiknek a tanácsát megfogadva most már tényleg csupán annyit osztok meg a gyermekkel, ami őt is érinti. Méghozzá azt, ha jönnie kell a bíróságra meghallgatásra, vagy a szakértőhöz vizsgálatra, vagy az alperessel való kapcsolattartásra. Az alperes ismételten olyan állításokat tesz, amit ő maga nem tud semmivel alátámasztani, ugyanakkor állításait igyekszik tényként feltüntetni. Hangsúlyozom, hogy a gyermeknek nincs tudomása a jelen eljárás folyamatáról, kizárólag azokról a kérdésekről tájékoztatom, melyekről mindenképpen szükséges, hogy tudjon.

Nem igaz, hogy én teljes mértékben megfosztottam volna az alperest a kapcsolattartástól 2022. augusztus és október közötti időszakban. Az alperesnek lehetősége lett volna [kitakarva] az én otthonomban kapcsolatot tartani, azonban ezen lehetőséggel az alperes nem kívánt élni. Az alperes saját magát fosztotta meg attól, hogy a gyermekével kapcsolatot tudjon tartani, ahogy jelenleg is ezt teszi.

A gyermeknek vannak pozitív emlékei az alperesről, például a kerékpározás, evezés, horgászat, amiket egyáltalán nem felejtett el, sőt, én magam is igyekszem ezeket a pozitív emlékeket erősíteni benne. A gyermekek számos fényképe van ezekről az eseményekről az édesapjával, tehát ismételten csak hamis állítása az alperesnek az, hogy csak rossz emlékére tud emlékezni a gyermek vele kapcsolatban.

Az alperes azon kérelme, miszerint a rá terhelő bizonyítékokat a T. Bíróság kezelje fenntartással teljes mértékben elfogadhatatlan. A szolgálat munkatársai kívülállóként, objektíven tudják megítélni azt, hogy mi folyt a kapcsolattartások alkalmával, erre tekintettel kiemelten fontos szolgálat jelentéseinek a figyelembe vétele.

Views: 1

Amikor a gyermekvédelem helyett az apa hibáztatása marad

minőségi időt együtt tölteni, ugyanakkor jelen beadványában engem pontosan erre kíván szorítani, nem törődve azzal, hogy a gyermekének ezzel mekkora traumát okoz, mivel a gyermek véleményét ismételten figyelmen kívül hagyja.

A pszichés károkat jelen eljárás során nem én, hanem az alperes okozza a gyermeknek. A 2023. augusztus 2.-án tanúsított viselkedése az alperesnek egyértelműen a gyermek érdekeivel messzemenőkig ellentétes volt. Én magam pedig a családsegítő szolgálat jelentéséből tudtam csak kiindulni, az ő javaslatuk alapján kértem a kapcsolattartás szüneteltetését. A kérelmem előterjesztését követő tárgyaláson ismételten kértem az alperest, hogy nyilatkozzon, hogy hajlandó-e betartani a szabályokat, melyeket a szolgálat szab neki, amire határozott nemel válaszolt. Figyelemmel arra, hogy az alperesi nyilatkozattól tettem függővé a szüneteltetésre vonatkozó kérelmem fenntartását, kénytelen voltam a kérelmemet fenntartani, mivel az alperes nem kívánt változtatni a magatartásán. Az alperes által támadott szakértői véleményre kívánja alapítani a jelen ideiglenes intézkedés iránti kérelmét, ugyanakkor azt az alperes teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, hogy az általa hivatkozott szakértői vélemény felügyelt kapcsolattartást javasol mindaddig, amíg az alperes nem tanúsítja az elvárható, konvencionális viselkedési normáknak megfelelő magatartást. Ugyanezen szakértői vélemény, melyre az alperes igényét alapítani kívánja megállapítja azt is, hogy az alperes rigid, énes, dominanciára törekvő személyiség, környezetének jelzéseit tévesen értelmezi, vagy figyelmen kívül hagyja (álláspontom szerint különösen súlyos tény az, hogy a gyermekkel szemben is ezen magatartása egyértelmű az alperesnek). Szorong, védekezési állapotban van, helyzetértékelése szenzitív paranoid. Az alperes személyiségéből adódik a merevsége, alkalmazkodásra való képtelensége, dominanciára való törekvése, nárcizmusa, a társadalmi normák figyelmen kívül hagyása. Az alperes önbizonytalanságát túlkompenzálja, folyamatosan opponál, és verbálisan agresszív. Bizonyítási kényszere van. Nevelési alkalmasságát ez jelentősen lerontja.

Azt gondolom, hogy amikor az alperesről a peres eljárásban születik egy ilyen jellegű szakértői vélemény, akkor az alperesi ideiglenes intézkedésnek nem adható helyt, hiszen az egyértelműen és súlyosan veszélyeztetné a gyermeket.

Az alperes a jelenlegi kapcsolattartási rendre hivatkozik, ami véleménye szerint teret enged az elidegenítésre, ugyanakkor az alperes figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy ő maga ismételten a szabályok és a gyermeke érdekével szembe megy, amikor a jelenlegi kapcsolattartási rendet sem tartja be. A felügyelt kapcsolattartásnak pontosan az lenne a célja, hogy ellenőrizhető legyen, hogy az alperes a gyermekhez tud-e a gyermek érdekeinek megfelelően kapcsolódni. Figyelembe képes-e venni a gyermek kívánságait, kéréseit, tud-e úgy kapcsolatot tartani vele, hogy a kapcsolattartás ténylegesen arról szóljon, amire való.

Az, hogy jelenleg nincs kapcsolattartás a gyermek és az alperes között egyértelműen és határozottan az alperesi magatartásra vezethető vissza. Ő maga jelentette be a bíróságon, hogy a továbbiakban nem kíván élni a kapcsolattartási lehetőséggel, holott a kapcsolattartást mind a szolgálat, mind pedig én készek lettünk volna folytatni.

A gyermek szereti az alperest, és hiányzik is neki. Várta már a januári kapcsolattartást, amire az alperes nem ment el. Az alperes édességekkel és játékokkal kapcsolatos egészen furcsa viselkedését, hogy a gyermek nem élte meg pozitívan annak egyedül az az oka, hogy az alperes

Views: 2