Persze. A képen látható teljes szöveg:
[21] Az alperes 2023. július 3. napján 81. sorszámon kapcsolattartás szabályozása vonatkozásában ismételten ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy jogosítsa fel a bíróság a gyermekkel a folyamatos kapcsolattartásra
Views: 0
Budai Központi Kerületi Bíróság
6
konfliktusba bonyolódott a felperesi nagyapával a gyermek előtt. A kislányt az események érzelmileg megviselték és elmenekült az alperes elől, egy idegen szülő sietett a gyermek segítségére és próbálta megoldani a helyzetet.
[15] A per folyamatban léte alatt a bíróság a felek ideiglenes intézkedés iránti kérelmeit elbírálva a 2022. október 19. napján kelt, 16. sorszámú végzésével ideiglenes intézkedéssel [kitakarva] tartózkodási helyét a felperes mindenkori lakóhelyén jelölte ki, és az alperes kapcsolattartási jogát szabályozta.
[16] Az elvitellel megindult kapcsolattartásokon az alperes a gyermekkel és a kérelmezettel szemben erőszakos, agresszív és ellentmondást nem tűrő módon lépett fel. Mindez pedig megrendítette édesapja irányába a gyermek bizalmát.
[17] A 2022. október 28-i iskolai átadáson az alperes úszni vitte volna a gyermeket Ráckevére, de a jegyváltáshoz szükséges diákigazolványon kívül a gyermek valamennyi iratának átadására szólította fel a felperest és ennek során videófelvételt is készített. A felperes számára az alperes annak során tett kijelentései és viselkedése szintén aggodalomra adott okot, konfliktus alakult ki közöttük, amelynek során a gyermek váratlanul maga is kiabálni kezdett az alperessel és neki is rontott. Az alperes rendőri intézkedést is kért az iratok átadásának hiánya miatt.
[18] A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2022. december 5. napján kelt [kitakarva] számú végzésével megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzésének a kapcsolattartás szabályozására vonatkozó rendelkezését: az alperest a gyermekkel elviteles kapcsolattartás helyett a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletén megvalósuló felügyelt kapcsolattartásra jogosította fel, páros héten pénteken 16:00-17:00 óráig és páratlan héten szerdán 15:00-16:00 óráig.
A jogerős végzés indokolása szerint a felperes kellően valószínűsítette, hogy az alperes nemcsak különválásukkor, de a később is, így különösen az elsőfokú végzést közvetlenül megelőzően és azt követően, olyan felróható szülői magatartásokat tanúsított, amelyek jellegüknél és számuknál fogva, összességében alkalmasak voltak a gyermek alperesbe vetett bizalmának megrendítésére. Emellett a peradatokból arra is következtetni lehet, hogy a gyermek érzelmi egyensúlyát a szülei különválásakor és azóta bekövetkezett események, konfliktusok megzavarták. A bíróság egyben hangsúlyozta: a felügyelt kapcsolattartás a perbeli esetben egyszerre szolgálja a gyermek kapcsolattartáshoz való alapjogának érvényesülését és mind a két fél szándékát. A kapcsolattartás ezáltal valóban és érdemben megvalósulhat, ám arra a gyermek számára kiszámítható, biztonságos körülmények között kerülhet sor. Egyben lehetőséget teremtve arra, hogy az elmúlt időben diszharmonikussá vált apa-gyermek kapcsolat helyreálljon.
[19] Az alperes 2023. január 4. napján 31. sorszám alatt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben az elsőfokú bíróság által meghatározott 16. sorszámú végzésben foglalt kapcsolattartási rendnek megfelelő szabályozást kért.
[20] A bíróság a 39. sorszám alatt meghozott, és 2023. március 2. napján jogerőre emelkedett végzésével az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította.
[21] Az alperes 2023. július 3. napján 81. sorszámon kapcsolattartás szabályozása vonatkozásában ismételten ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy jogosítsa fel a bíróság a gyermekkel a folyamatos kapcsolattartásra – minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától vasárnap 19 óráig az elvitel és ott alvás jogával,
Views: 0
Budai Központi Kerületi Bíróság
5
részéről és ezért volt szükséges, hogy tudja bizonyítani, amiket a felperes állít.
[6] A felek ezután is tettek még kísérletet a párkapcsolatuk helyreállítására, 2022. májusa és júniusa között párterápián vettek részt, azonban az nem vezetett eredményre.
[7] A felperes [kitakarva] nyaralójában tartózkodtak, amikor a házastársak életközössége 2022. augusztus 3-án megszűnt, ekkor az alperes összeszedte a holmiját és elment. Az ezt megelőző vita során az alperes azzal szólította fel házastársát az utolsó közös lakásból történő távozásra, hogy már költöztetőautót is rendelt neki. 2022. augusztus 5. napján a felperes a közös gyermekkel a budapesti lakásból ilyen előzmények után költözött el, azóta a [kitakarva] nyaralóban élnek. A kiköltözés után az alperes kérésére az ingatlan [kitakarva] haszonélvezőjeként az alperesi nagyszülő a felperes utolsó közös lakásba bejelentett tartózkodási helyét fiktiváltatta.
[8] Bár az alperes nem járult hozzá, a felperes a gyermeket a [kitakarva] lakóhelye miatt át, mivel [kitakarva] addigi, [kitakarva] kerületben található iskolájába a napi bejárás [kitakarva] nem volt kivitelezhető. A gyermek 2022 őszétől ebbe az intézménybe jár. Az alperes az iskolaváltásba nem egyezett bele, meg is jelent a [kitakarva] iskolában és [kitakarva] el akarta onnan hozni.
[9] 2022. szeptember 6. napján az Újbudai Humán Szolgáltató Központ azzal kereste meg a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központot, hogy az anya az anya öngyilkosságra való hajlama miatt aggódik közös gyermekük biztonságáért. 2022. szeptember 10-én a felperes a Központ megkeresésére telefonon felvette a kapcsolatot a családsegítő munkatárssal és a 2022. szeptember 13-án történt személyes találkozás alkalmával az intézménnyel együttműködési megállapodást írt alá. Az édesanya az együttműködés keretében önkéntesen vállalta, hogy a gyermek érdekében részt vesz az alapellátás keretében biztosítandó szociális segítő munka folyamatában.
[10] 2022. szeptember 13-án a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ munkatársa telefonon megkereste a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központot, mivel az édesapa megjelent [kitakarva] tanintézményében, a [kitakarva] és nehezményezte, hogy az iskola az ő szülői hozzájárulása nélkül jóváhagyta gyermeke beíratását.
[11] A felperes az alperesnek a költözést követően nem engedte meg, hogy [kitakarva] elvigye magával, telefonon tudták tartani a kapcsolatot, illetve a felperes felajánlotta az alperesnek a felügyelete melletti személyes kapcsolattartást a [kitakarva] háznál.
[12] 2022. szeptember 16. napján az alperes látogatást tett a felperes és a gyermek [kitakarva] lakóhelyén, ahol vita alakult ki a szülők között. Az alperes telefonon felhívta a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ Készenléti Szolgálatát. A jelzés szerint az alperes értesítette a PMRFK Ráckevei Rendőrkapitányságot, mivel a felperes nem adta át a gyermeket, de a járőrök nem mentek ki a helyszínre.
[13] 2022. szeptember 23-án az alperes megjelent az anyai nagyszülők ráckevei lakcímén, mivel az anya ott tartózkodott a gyermekkel. [kitakarva] felperes nem adta át az alperesnek, ezért kihívta a rendőrséget. Az intézkedő járőrök meghallgatták a szülőket és a gyermeket, majd az apa beszélhetett a gyermekkel. [kitakarva] az anya végül nem adta át apának. Az intézkedő rendőrök tájékoztatást nyújtottak arról, hogy gyermekelhelyezési vita esetén a bíróság jogosult dönteni.
[14] Az alperes 2022. október 14-én megjelent a gyermek iskolai futóversenyén, ahová a felperes szülei kísérték el a gyermeket, és oda a felperes munkája miatt csak később érkezett meg. Távollétében az alperes felvételeket készített a mobiltelefonjával, tettlegesség menő
Views: 0
Budai Központi Kerületi Bíróság
[KITAKARVA]
4
fellebbezés csak az ítélet indokolás ellen irányul.
Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolására irányul, vagy a felek ezt közösen kérik.
[1] A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme és viszontkeresete, a peres felek személyes meghallgatása, a meghallgatott [KITAKARVA] és [KITAKARVA] tanúk vallomása, a beszerzett pedagógiai vélemény, környezettanulmányok, igazságügyi szakértői vélemények, valamint az eljárás során csatolt és felmutatott egyéb okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bekezdése szerinti mérlegelés útján:
[2] A peres felek 2011. július 24-én egy internetes társkereső útján ismerkedtek meg egymással, majd érzelmi kapcsolat alakult ki közöttük és [KITAKARVA]-án kötöttek házasságot, amely mindkettőjük első házassága volt. Kapcsolatukból [KITAKARVA]-n született meg [KITAKARVA] utónevű gyermekük. Korábban a [KITAKARVA].
[3] A felek az életközösségük alatt az alperes különvagyonát képező, [KITAKARVA] [KITAKARVA] szám alatti lakásban éltek, amely a felek utolsó közös házastársi lakása is volt.
[4] A gyermek születését követően a felperes maradt otthon [KITAKARVA] és a gyermek óvodás koráig nem dolgozott. A gyermek körüli teendőkbe az alperes is besegített, a covid megjelenésével home office-ban dolgozott otthonról. Óvodába a felperes vitte a gyermeket, majd ugyanabba az iskolába kezdett járni, ahol a felperes tanított. Reggelente az iskolába a gyermek az alperessel ment. Az alperes óvoda és iskola után sokszor vitte a gyermeket a játszótérre, a felperes az egész napos iskolai munka után inkább csendre és nyugalomra vágyott. A hétvégéket általában otthon töltötték a lakásban, barátok nem, családtagok pedig csak ritkán jöttek hozzájuk. Néha a felperes ment programokra [KITAKARVA] a Vasúttörténeti Múzeumba, Repülő Múzeumba, állatkertbe, kiállításra, stb. Ezekre a programokra volt, hogy eljött az alperes is. Olyan is volt, hogy az alperes ment el a gyermekkel kettesben. Korábban még túrázni is jártak hármasban, a kapcsolatuk végén azonban már az alperes csak [KITAKARVA] ment. A felek együttélése alatt jellemző volt, hogy az alperes hangfelvételeket készített a felperesről és a gyermekről.
[5] A felek mindketten 2018-ig érezték harmonikusnak a kapcsolatukat. A felperes szerint 2018 után érezhetően más lett a kapcsolatuk, [KITAKARVA] ekkor került óvodába és a felperes szeretett volna neki egy kistestvért, az alperes azonban ettől elzárkózott, de nem igazán tudott indokot mondani, hogy miért. Továbbá ahogy a felperes is dolgozni kezdett, nem tetszett az alperesnek, hogy ez nemcsak munkaidő szerinti elfoglaltsággal jár, lenézte a munkáját, nem becsülte meg, amit csinál. A házasságuk alatt az alperes részéről szóbeli, érzelmi, lelki bántásnak volt kitéve. A felperes szerint az alperes folyamatos hangfelvételkészítése is hozzájárult a kapcsolatuk megromlásához, az alperes folyamatosan beteg embernek próbálta beállítani. Az alperessel nem tudott megfelelően kommunikálni, a problémákat nem lehetett vele megbeszélni. Az alperes szerint amikor a felperes visszament dolgozni, amikor hazajött vagy fáradt volt, elaludt, vagy a konyhában magára csukta az ajtót és a KRÉTÁ-t nyomkodta. A kapcsolatuk megromlásának okát abban is látta, hogy ő nem olyan volt, mint a felperes édesapja, neki mindenről megvolt a véleménye. Álláspontja szerint azért van szükség arra, hogy mindig felvételt készítsen, mert a szülei nem hitték el, hogy ezek elhangzanak a felperes
Views: 1
Budai Központi Kerületi Bíróság
3
számított 2 héten belül kerül pótlásra. A személyes jelenléttel járó kapcsolattartást a következő héten, de legkésőbb 3 hónapon belül kerül pótlásra.
A bíróság kötelezi az alperest/apát, hogy 2024. október 01. napjától előre esedékesen minden hónap 10. napjáig havi határozott összegű, 58.500,- (azaz Ötvennyolcezer-ötszáz) Ft összegű tartásdíjat.
A gyermektartásdíj összege 2025. február 01. napján a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári év vonatkozásában közzétett fogyasztói árindex mértékével külön intézkedés nélkül módosul.
A folyó gyermektartásdíjra és a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezés előzetesen végrehajtható.
Ezt meghaladóan a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét a bíróság elutasítja.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az államnak az állami adó- és vámhatóság által közölt illetékbevételi számla javára (10032000-01070044-09060018) az ítélet jogerőre emelkedését követő 60 (hatvan) napon belül fizessen meg 146.400,- (Száznegyvenhatezer-négyszáz) forint kereseti és viszontkereseti illetéket.
Tájékoztatja a bíróság az alperest, hogy az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetési kötelezett adóazonosító számát.
A bíróság az eljárással felmerült szakértői költséget 594.017,- (ötszázkilencvennégyezer-tizenhét) Ft-ban állapítja meg és kötelezi az alperest, hogy azt fizesse meg a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának a felhívásban közölt módon és határidőben.
Ezt meghaladóan a peres felek költségeiket maguk viselik.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Budai Központi Kerületi Bírósághoz kell a Fővárosi Törvényszékhez címezve 3 példányban benyújtani, vagy elektronikusan úton előterjeszteni.
A másodfokú eljárásban a jogi képviselet a peres felek számára kötelező, ezért a részükről benyújtott fellebbezés esetén a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia; ha jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja, a fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránt esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti.
A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos vagy a
Views: 1
Budai Központi Kerületi Bíróság
2
felkészítő beszélgetéssel, valamint a feltételek, adminisztrációs kötelezettségek elfogadásával kapcsolatos egyeztetés és a megállapodás aláírása végett.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy – amennyiben a kapcsolattartási szolgáltatás feltételeit mindkét szülő elfogadta – ő vagy meghatalmazottja a gyermeket az esedékes kapcsolattartást megelőzően a kapcsolattartási mediátornak adja át, és annak befejeztével a gyermeket a központ által megjelölt időpontban vegye át.
A bíróság kötelezi a feleket, hogy a kapcsolattartást akadályozó körülményekről egymást és a gyermekjóléti központ kapcsolattartásügyeletét előzetesen, lehetőség szerint írásban vagy egyéb igazolható módon, az akadály felmerülésekor késedelem nélkül tájékoztassák.
A kapcsolattartásra jogosultnak nem felróható okból esetlegesen elmaradt kapcsolattartást az elmaradthoz képest legközelebbi, a kapcsolattartásügyelet által megjelölt időpontban kell pótolni, amennyiben azonban a felek vele kötött megállapodásában foglaltak a pótlás szabályait érintik, akkor az abban foglaltak szerint.
Az alperesi édesapa jogosult és köteles továbbá [KITAKARVA] utónevű gyermekkel a felperes jelenlétében minden héten kedden 18 és 19 óra között maximum 10 perc időtartamban telefonon, vagy egyéb, kép- és hang továbbítására alkalmas elektronikai távközlő eszköz útján való kapcsolattartásra.
Amennyiben a felügyelt kapcsolattartás az ítélet rendelkezése és az intézmény szabályzata szerinti módon és alkalommal – az esetleges pótlásokkal együtt – megvalósult, úgy az alperesi édesapa jogosult és köteles [KITAKARVA] utónevű gyermekkel minden hónap első szombatján reggel 10 órától 18 óráig kapcsolattartásra azzal, hogy a gyermek átadásának átvételének helye a felperesi édesanya mindenkori lakóhelyének és tartózkodási helyének bejárati kapuja előtti közterület.
A felügyelet nélkül, elviteli jogával megvalósuló kapcsolattartás hat (6) hónap elteltével tovább bővül akként, hogy az alperesi édesapa jogosult és köteles [KITAKARVA] utónevű gyermekkel minden páratlan szombaton reggel 10 órától 18 óráig kapcsolattartásra azzal, hogy a gyermek átadásának átvételének helye a felperesi édesanya mindenkori lakóhelyének és tartózkodási helyének bejárati kapuja előtti közterület.
A felperes köteles a gyermeket az elvitellel történő kapcsolattartásra felkészített állapotban, megfelelő ruházattal, a kapcsolattartás során szükséges egyéb tárgyaival ellátva, a szükséges irataival együtt (személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, TAJ-kártya, adóazonosító jelet tartalmazó okirat, diákigazolvány, BKV-bérlet) átadni az alperesnek.
Az alperes köteles a gyermeket és az átvett tárgyakat a kapcsolattartás végén hiánytalanul visszaadni a felperesnek.
Amennyiben a kapcsolattartásnak akadálya van, akkor azt a peres felek kötelesek egymással haladéktalanul, de legalább a kapcsolattartás kezdetét megelőző 48 órával, hitelt érdemlő módon (írásban) közölni egymással.
A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt személyes jelenlét nélküli kapcsolattartás ugyanazon héten csütörtökön, azonos módon és időben, de legkésőbb az elmaradt kapcsolattartástól…
Views: 0
Budai Központi Kerületi Bíróság
ítélete
Az ügy száma: [KITAKARVA]
Eljáró bíró: dr. Csányi Beatrix bíró
A felperes: [KITAKARVA]
A felperes képviselője: [KITAKARVA]
Az alperes: [KITAKARVA]
Az alperes képviselője: [KITAKARVA]
Aurél, [KITAKARVA]
A per tárgya: házasság felbontása és járulékai
A bíróság [KITAKARVA] és [KITAKARVA] házastársaknak a Ráckevei anyakönyvvezető előtt [KITAKARVA] napján kötött és a házassági anyakönyvbe [KITAKARVA] anyakönyvi számon bejegyzett házasságát felbontja.
A bíróság megállapítja, hogy a felek életközössége [KITAKARVA] napjától 2022. augusztus 3. napjáig állt fenn.
A bíróság a felek házasságából [KITAKARVA] napján született [KITAKARVA] utónevű gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlására a felperesi édesanyát jogosítja fel.
Az alperes és [KITAKARVA] utónevű gyermeke közötti kapcsolattartást – 5 (öt) alkalom erejéig – az alábbiak szerint szabályozza:
Az alperes a Szigetszentmiklósi Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolati ügyeletén (2310 Szigetszentmiklós, Losonczi utca 9.) jogosult, egyben köteles a gyermekkel minden hónap első péntekjén 16:00–17:00 óráig felügyelt kapcsolattartásra.
A felügyelt kapcsolattartást biztosító intézmény döntésének függvényében a felügyelt kapcsolattartás helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás is a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között.
Felhívja a bíróság a feleket arra, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül vegyék fel a kapcsolatot a fenti gyermekjóléti központ kapcsolati ügyeleti munkatársaival a
Views: 6
Budai Központi Kerületi Bíróság
ítélete
Az ügy száma: [kitakarva]
Eljáró bíró: dr. Csányi Beatrix bíró
A felperes: [kitakarva]
A felperes képviselője: [kitakarva]
Az alperes: [kitakarva]
Az alperes képviselője: Aurél, [kitakarva]
A per tárgya: [kitakarva]
A bíróság [kitakarva] házastársaknak a Ráckeve anyakönyvvezető előtt [kitakarva] alapján kötött és a házassági anyakönyvbe [kitakarva] anyakönyvi számon bejegyzett házasságát felbontja.
A bíróság megállapítja, hogy a felek életközössége [kitakarva] napjától 2022. augusztus 3. napjáig állt fenn.
A bíróság a felek házasságából [kitakarva] született [kitakarva] utónevű gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlására a felperesi édesanyát jogosítja fel.
Az alperes és [kitakarva] utónevű gyermeke közötti kapcsolattartást – 5 (öt) alkalom erejéig – az alábbiak szerint szabályozza:
Az alperes a Szigetszentmiklósi Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletén (2310 Szigetszentmiklós, Losonczi utca 9.) jogosult, egyben köteles a gyermekkel minden hónap első péntekjén 16:00–17:00 óráig felügyelt kapcsolattartásra.
A felügyelt kapcsolattartást biztosító intézmény döntésének függvényében a felügyelt kapcsolattartás helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás is a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között.
Felhívja a bíróság a feleket arra, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül vegyék fel a kapcsolatot a fenti gyermekjóléti központ kapcsolatügyeleti munkatársával a
Views: 3
Budai Központi Kerületi Bíróság
3
Tájékoztatja a bíróság az alperest, hogy az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetési kötelezett adóazonosító számát.
A bíróság az eljárással felmerült szakértői költség 594.017,- (ötszázkilencvennégyezer-tizenhét) Ft-ban állapítja meg és kötelezi az alperest, hogy azt fizesse meg a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának a felhívásban közölt módon és határidőben.
Ezt meghaladóan a peres felek költségeiket maguk viselik.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Budai Központi Kerületi Bíróságnál kell a Fővárosi Törvényszékhez címezve 3 példányban benyújtani, vagy elektronikusan úton előterjeszteni.
A másodfokú eljárásban a jogi képviselet a peres felek számára kötelező, ezért a részükről benyújtott fellebbezés esetén a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia, ha jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja, a fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti.
A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. § és 380. §-ban meghatározott okból hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.
Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolására irányul, vagy a felek ezt közösen kérik.
Budapest, 2024. szeptember 10.
dr. Csányi Beatrix sk.
bíró
Views: 4
Budai Központi Kerületi Bíróság
2
Amennyiben a felügyelt kapcsolattartás az ítélet rendelkezése és az intézmény szabályzata szerinti módon és alkalommal – az esetleges pótlásokkal együtt – megvalósult, úgy az alperesi édesapa jogosult és köteles az utónevű gyermekkel minden hónap első szombatján reggel 10 órától 18 óráig kapcsolattartásra azzal, hogy a gyermek átadásának átvételének helye a felperesi édesanya mindenkori lakóhelyének és tartózkodási helyének bejárati kapuja előtti közterület.
A felügyelet nélkül, elviteli jogával megvalósuló kapcsolattartás hat (6) hónap elteltével tovább bővül akként, hogy az alperesi édesapa jogosult és köteles az utónevű gyermekkel minden páratlan szombaton reggel 10 órától 18 óráig kapcsolattartásra azzal, hogy a gyermek átadásának átvételének helye a felperesi édesanya mindenkori lakóhelyének és tartózkodási helyének bejárati kapuja előtti közterület.
A felperes köteles a gyermeket az elvitellel történő kapcsolattartásra felkészített állapotban, megfelelő ruházattal, a kapcsolattartás során szükséges egyéb tárgyaival ellátva, a szükséges irataival együtt (személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, TAJ-kártya, adóazonosító jelet tartalmazó okirat, diákigazolvány, BKV-bérlet) átadni az alperesnek.
Az alperes köteles a gyermeket és az átvett tárgyakat a kapcsolattartás végén hiánytalanul visszaadni a felperesnek.
Amennyiben a kapcsolattartásnak akadálya van, akkor azt a peres felek kötelesek egymással haladéktalanul, de legalább a kapcsolattartás kezdetét megelőző 48 órával, hitelt érdemlő módon (írásban) közölni egymással.
A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt személyes jelenlét nélküli kapcsolattartás ugyan azon héten csütörtökön, azonos módon és időben, de legkésőbb az elmaradt kapcsolattartástól számított 2 héten belül kerül pótlásra. A személyes jelenléttel járó kapcsolattartást a következő héten, de legkésőbb 3 hónapon belül kerül pótlásra.
A bíróság kötelezi az alperesi apát, hogy 2024. október 01. napjától előre esedékesen minden hónap 10. napjáig havi határozott összegű, 58.500,- (azaz Ötvennyolcezer-ötszáz) Ft összegű tartásdíjat.
A gyermektartásdíj összege 2025. február 01. napján a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári év vonatkozásában közzétett fogyasztói árindex mértékével külön intézkedés nélkül módosul.
A folyó gyermektartásdíjra és a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezés előzetesen végrehajtható.
Ezt meghaladóan a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét a bíróság elutasítja.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az államnak az állami adó- és vámhatóság által közölt illetékbevételi számla javára (10032000-01070044-09060018) az ítélet jogerőre emelkedését követő 60 (hatvan) napon belül fizessen meg 146.400,- (Száznegyvenhatezer-négyszáz) forint kereseti és viszontkereseti illetéket.
Views: 4