Tag: peranyagok

Gyermektartásdíj megállapítása: mit mérlegel a bíróság?

Budai Központi Kerületi Bíróság

[Az ügyszám helye kitakarva.]

20

és a gyermek neveléséhez fűződő jogait és azt, hogy a gondoskodás és a nevelés elsődlegesen a szülők kötelezettsége. Ezek a jogok és kötelezettségek konkrét jogi normaként jelen jogvitára irányadóan a Ptk. rokontartás közös szabályaiban és a kiskorú gyermekek tartására vonatkozó szabályozásában jelennek meg.

[111] A Ptk. 4:215.§ alapján a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.

[112] A 4:216. § (1) bekezdése szerint a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben, gyermektartásdíj formájában teljesíti.

[113] A Ptk. 4:218. § (1) bekezdése alapján a szülők megállapodásának hiányában a bíróság határoz a gyermektartásdíj mértékéről. A gyermektartásdíj összegének a megállapítása során a (2) bekezdés értelmében figyelemmel kell lenni a gyermek indokolt szükségleteire [a) pont], mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira [b) pont], a szülők háztartásában eltartott más – saját, nevelt, mostoha – gyermekekre [c) pont], a gyermek saját jövedelmére [d) pont], a gyermeknek és a rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokra [e) pont]. A (4) bekezdés rögzíti a tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani.

[114] A hivatkozott jogszabály első szempontként tünteti fel a tartásra jogosult kiskorú gyermekek indokolt szükségleteit, ez összhangban áll az alapelvként is megfogalmazott gyermeki érdek elsődlegességével (Ptk. 4:2. §), a gyermektartásdíj mértékének meghatározásakor a legfontosabb követelmény a kiskorú gyermek harmonikus személyiségfejlődésének, kiegyensúlyozott nevelésének biztosítása.

[115] Az alapszükségletek körébe a lakhatás, az egészséges élelmezés, a ruházkodás, valamint a kiskorú gyermekek taníttatásával kapcsolatos kiadások, továbbá a kulturális, sportolási és bizonyos rendkívüli képzésben való részvétel szokásos költségei tartoznak és az alapszükségletek köre a gyermek korától, egészségügyi állapotától, irányultságához igazodó nevelési feltételeitől, esetleg más, egyéni körülményeitől függően eltérő is lehet (BH. 2019. 112. és Kúria Pfv.II.21.294/2017.).

[116] A bíróság a gyermek indokolt szükségleteit mérlegeléssel határozta meg.

[117] E körben a bíróság figyelembe vette a felek előadásait, előadásának és a bizonyítékoknak az együttes okszerű és iratszerű mérlegelésével állapította meg a gyermek szükségleteit és indokolt szükségletnek tartotta az oktatással, élelmezéssel, lakhatással kapcsolatos, valamint a hobbi és sporttevékenységgel összefüggő kiadásokat is.

[118] Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy a gyermeket gondozó szülő nem köteles a kiadásait számlával igazolni és az átlagos hétköznapi kiadásokkal a másik szülővel elszámolni. A kiadásokat igazoló számlák hiánya a gyermek indokolt szükségleteinek fennállását és biztosítását nem teszi kétségessé (Kúria Pfv.II.20.272/2019.).

[119] A bíróság e körben kiemeli, hogy a bíróságnak mérlegeléssel kell a gyermektartásdíjat megállapítani a gyermek szükségleteit és a felek jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve, azonban a gyermekek havi kiadásait nem kell forintra pontosan meghatározni, hiszen azt nem is lehet a gyermekek változó szükségletei, változó életkora és igényeik, illetőleg különóráik változása okán sem pontosan meghatározni.

[120] A gyermektartásdíj összegének megállapítása során elsődlegesen a gyermek egyhavi indokolt szükségletei, illetve az ehhez kapcsolódó kiadások vizsgálandók.

Views: 2

Felügyelt kapcsolattartás: egy bírósági ítélet indoklása

Budai Központi Kerületi Bíróság
[Kitakart szöveg]

19

A Ptk 4:181. § (3) bekezdésére figyelemmel a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

[103] A bíróság tekintettel arra, hogy a gyermekek feletti szülői felügyelet gyakorlására az édesanyát jogosította fel, az alperesi édesapa kapcsolattartását szabályozta

[104] A szakértői vélemény a gyermeknek mindkét szülője fontos személy számára, akikhez érzelmekkel kötődik, azonban a családjához fűződő viszonya összességében problémás, konfliktusos.

[105] A szakértő a felügyelt kapcsolattartás fenntartását javasolta, mert a gyermek explorációjában megfogalmazta, hogy édesapja nem figyel oda arra, amit kér tőle, azt nem tartja tiszteletben (pl. hétvégén pihenni szeretne). Beszámolóját alátámasztja a projektív vizsgálat, mely szerint az apai tekintélyelvű magatartást nehezen tolerálja, de engedelmeskedik annak, így azonban saját igényeit háttérbe szorítja, szubjektív negatív érzéseket élhet meg, önértékelése csorbul. A továbbiakban a gyermek igényeire, kívánságaira figyelmes apai kommunikációs stílus eléréséig javasolt lélektani szempontból a felügyelt kapcsolattartás fenntartása. A bíróság ezért annak érdekében, hogy az apa-gyermek kapcsolat fél év után ismét kiépüljön, az apa a felügyelt kapcsolattartás kereteihez megtanuljon alkalmazkodni öt alkalomban szabályozta azt, azzal, hogy amennyiben ezen alkalmak a gyermek érdeke szerint zajlanak, úgy a felügyelt kapcsolattartás mellőzése mellett, az elvitel jogával gyakorolhatja a kapcsolattartást. A felügyelet nélkül, elvitel jogával megvalósuló kapcsolattartás hat hónap elteltével tovább bővül akként, hogy az alperes [kitakart szöveg] minden páratlan szombaton reggel 10 órától 18 óráig lesz jogosult kapcsolattartásra.

[106] A szakértő kiegészítő szakvéleményében javasolta az elektronikai eszközön történő felügyelt kapcsolattartást. Ezzel összhangban a bíróság a felperes jelenlétében minden héten kedden 18 és 19 óra között maximum 10 perc időtartamban telefonon, vagy egyéb, kép-és hang továbbítására alkalmas elektronikai távközlő eszköz útján való kapcsolattartást engedélyezett az alperes számára.

[107] A bíróság mindezek figyelembevételével gondos mérlegelés mellett arra a következtetésre jutott, hogy a gyermek érdekét a rendelkező részben írt, fokozatosságot ígérő kapcsolattartás szolgálja.

[108] Gyermektartásdíj tekintetében

[109] Az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a gyermek jogairól szóló New York-i egyezmény 27. cikk 1. és 2. pontja kimondja, hogy az egyezményben rész államok elismerik minden gyermeknek jogát olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Elsősorban a szülők alapvető feladata, hogy lehetőségeik és anyagi eszközeik határai között biztosítsák a gyermek fejlődéséhez szükséges életkörülményeket.

[110] Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásával összhangban az Alaptörvény szabadság és felelősség fejezetének 16. cikk (1) és (3) bekezdése értelmében minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni, e kötelezettség magában foglalja a gyermekük taníttatását. Ezek a rendelkezések alkotmányos szinten juttatják kifejezésre a kiskorú gyermeknek és a szülőknek a gyermekről való gondoskodáshoz

Views: 1

Bizonyított anyai ellennevelés – mégis az anyánál maradt a gyermek

Budai Központi Kerületi Bíróság

[Kitakart ügyszám]

18

követően a gyermek a felperesi édesanya háztartásában nevelkedett tovább, erre utal az is, hogy az alperesi édesapa kapcsolattartását rendezték.

[98] A kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő megállapításai szerint mindkét szülő szülői nevelési alkalmassága az átlagosnál gyengébb. Nem tehető különbség a felek között a nevelési alkalmasság tekintetében: kiegyenlítetlen feszültségháztartásuk, indulatosságuk, sekélyesebb kötődéseik, alacsonyabb szintű morális bázisuk rontja nevelési alkalmasságukat. A felperes esetében megjelent az alkalmazkodás megfelelő szintje, képes a gyermek igényeit, kívánságait, érdekeit felmérni, s aszerint cselekedni, míg az alperes a gyermek kívánságait nem ismeri és kéréseit nem teljesíti, ellentmondást nem tűr. Dominanciára törekszik a házasságban és a gyermekkel szemben is. Labilis, ezért védekezési kényszert érez, a környezet jelzéseit tévesen értékeli, vagy figyelmen kívül hagyja, nárcisztikusan sértődékeny. Nála pszichiátriai betegség nem volt kimutatható, de deviáns személyiség, mentális zavara van.

[99] A bíróság a szülői felügyelet gyakorlására mindezek alapján a felperest jogosította fel, tekintettel arra, hogy a szakértő a szakértő véleményben akként foglalt állást, hogy a felperes gyermeknevelési alkalmassága az átlagosnál gyengébb, az alperes nevelési alkalmassága az átlagosnál lényegesen gyengébb.

[100] Külön súllyal értékelte a bíróság a gyermek explorációjában, hogy a szülők nevelési elvei fokozott feszültséget, félelmet, bűntudatot keltenek a gyermeki pszichében; elősegítik a gyermek saját igényeinek, gondolatainak háttérbe szorítását. A szülők indulatkezelési nehézsége, az anyai befolyásolás bizonytalanságot, alacsony önértékelést okozhat. Személyiségében fokozott feszültség, szorongás, bűntudat tárható fel. Ezek a feszültségek befelé fordulnak, a karaktert rombolják, kifelé irányuló agresszió nem jelent meg. Trauma jegyek azonban nem jelentkeztek a gyermeknél.

[101] Felhívja a bíróság a felek figyelmét arra, hogy a Ptk. 4:173.§. úgy rendelkezik, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől külön élő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében együtt kell működni. A szülői felügyeletet a szülő a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében a másik szülővel együttműködve köteles gyakorolni. Az édesanya szakértő által is bizonyítottan megvalósított ellennevelését a bíróság a kapcsolattartás szabályozása körében értékelte.

[102] A kapcsolattartás szabályozásáról

A Ptk. 4:178. § (1)-(2) bekezdése alapján a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.

A Ptk. 4:180. § szerint a kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

A Ptk. 4:181. § (1) bekezdése értelmében a kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezségének hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.

Views: 0

Ellennevelés és felügyelt kapcsolattartás: kié a felelősség?

Jelenleg:
A gyejó beadta, hogy „értjük a viccet, de nem szeretjük” → gyámügy: „A gyejónak igaza van!” → Szemán: „Ti hülyék vagytok?” → gyámügy: „Mi vagyunk a legjobbak!!!!” → Szemán: „WTF????”

Közben a gyejó elkezd könyörögni, mert a gyámügy meg rájuk írt, hogy haladjunk. → Apa visszaírja, hogy „Aha… majd ha visszavonjátok az írásotokat.” → Gyejó: „Továbbra sem szeretjük a viccet…”

És jön a ráckevei bírónő, aki meg valószínűleg mély csendben fog ülni, és vagy megérti, mi a probléma, vagy nem. Aztán eldöntheti, hogy nekimegy-e a gyejónak, akik úgy fogják lepattintani, hogy a lába nem éri a földet… Vagy ha megérti a problémát, akkor megteszi, amit kérek.

ismerős?
March 2, 2025

Szemán Felicitásznak – még most meg lehet gondolni

2025. márciusban, ha Szeman Felicitasz nem gondolja meg magát, akkor valami olyan fog történni, amit még nem igazán látott sem a gyámügy, sem a bíróság.

Én könyörgök Szemán Felicitásznak, hogy ne tegye meg, amire anya kéri, mert a következő fog történni, és higgye el, nagyon ciki lesz mindenkinek…

Személy szerint hányingerem van tőle, de ha nem hagynak más lépést, akkor természetesen megteszem.

Mivel anyuka a per alatt folyamatosan tagadta az ellennevelést, sőt előadta, hogy ő az, aki mindenben betartja a társadalmi normákat, és ebben partnerre talált Gyalog Beátában és Baraczkai Krisztinában…

Nos, ugye a felügyelt kapcsolattartás arról híres, hogy ha mondasz valamit Anyáról, akkor egyből megszakítják a kapcsolatot…

Na most, mivel a peranyag anya részéről csak erről szól, így ha Szemán Felicitász nem gondolja meg magát, akkor a következő fog történni:

Anya, apa, Baraczkai Krisztina, Gyalog Beáta és Csányi Beatrix, Szemán Felicitász lesznek a bíróságon az egyik félként a “társadalmi normák” táblával, míg a másik fél a szerencsétlen gyámügy lesz, akik egy nagy WTF-fel fognak ülni és pislogni.

Views: 3

Válás és kiköltözés: miért mondja Phil Kedge, hogy maradj?

nem lehet elegszer elmondani

  • Phil Kedge fő üzenete: váláskor az apák ne költözzenek ki automatikusan a közös családi otthonból. Szerinte a kiköltözés hátrányt jelenthet a gyermekkel való kapcsolattartás és a pénzügyi rendezés során.
  • Az általa felvázolt forgatókönyv szerint a kiköltözés után az anya valótlan bántalmazási vagy kényszerítő kontrollra vonatkozó vádakat tehet, megszakíthatja a kapcsolattartást, az apa pedig hosszadalmas bírósági eljárásba kerülhet.
  • Egy Cafcass által a bíróságnak írt, gyermekvédelmi szempontokat értékelő levélre hivatkozik. Az ügy részleteit nem ismerteti, a levél tartalmát saját szavaival adja vissza.
  • Elmondása szerint a levélben azért nem tartottak arányosnak külön tényfeltáró tárgyalást, mert a család továbbra is együtt lakott, és a gyermekek mindkét szülővel rendszeres kapcsolatban álltak.
  • Ebből azt a következtetést vonja le, hogy az otthon maradás segíthet megőrizni a gyermekkel fennálló kapcsolatot, és csökkentheti annak esélyét, hogy a Cafcass külön tényfeltáró tárgyalást javasoljon.

Views: 1

Felügyelt kapcsolattartás és ellennevelés: hogyan szorul ki egy szülő a gyermeke életéből?

Csak én látom rosszul a felügyelt kapcsolattartást?

Lényegében arra van használva, hogy az ellennevelés hatását konkrétan a célszülőre fordítsák rá, és ehhez a gyejó boldogan ad támogatást…

Kihasználják, hogy a szülő próbál kapcsolódni a gyerekéhez, és lényegében örüljön annak, hogy lehet a gyerekkel egy órácskát. Így annyira be lesz törve lelkileg, hogy nincs kedve már azzal foglalkozni, hogy észrevegye: épp úgy átverték, megtörték és eltörölték, hogy rossz nézni kívülről.

Majd utána esetleg még jobban örül, ha kap hétvégét is…

És ezzel el is van intézve minden mindenki részéről. Az ellennevelő vígan tolhatja az ellennevelést, a célszülő meg szép csendben nézi végig, ahogy kiírják a gyereke életéből.

Na most, amikor viszont beleállsz a hülyeségbe, és nem akarod azt, amit mások, mert szépen le van vezetve, akkor a következő történik:

Gyűjtöd az infókat az ellennevelésről.
Dokumentálsz mindent.
Be is adod.
Aztán jön a felügyelt.

A világ legmegalázóbb, legamortizálóbb története, ami létezhet nagyjából egy szülő és gyermeke kapcsolatában.

A probléma viszont az, ha nem állsz le, hanem kénytelenek azt írni a gyejónál a per közben, hogy apa a kapcsolattartásokat bizonyítékgyűjtésre használja…

És valóban: a gyerek egyre rosszabb és rosszabb állapotba kerül.

Apa nem bírja nézni, már elég infót gyűjtött, és úgy látja, hogy ez már a vége, ennél több nem kell. Így a gyereket leállítja, és olyat kérdez tőle, ami mindent eldönt.

A gyerek elárulja magát, természetesen.

Apát eltiltják, hisz lebuktatta anyukát és mindenkit.

Szerencsétlen igazságügyi szakértők bele vannak kényszerítve, hogy leírják az ellennevelés tényét, de hát boldogan tolják anyát, még ha két kézzel is kell összeszedniük…

Apa látja az egészet szépen, de hát hagyja, hadd írja le mindenki, amit kell.

Apa a világ legrosszabbja, így maradjon felügyeltben, hogy tovább törjük.

Apa az utolsó tárgyaláson szépen lefesti, hogy érti a történetet, csak ez nem fog nála működni, és az indirekt bizonyítást választja.

Jön egy új gyejó, ahol nem értik, mi lesz. Hiába írja le apa, hogy az átadott PDF-ből lesz idézve a gyereknek, ezek az idióták megtartják a felügyeltet, aminek két perc után vége lesz, mivel érdekes módon az anya szavainak és viselkedésének másolata… hááát, gyermekbántalmazás…

Így apát eltiltja a gyejó, és beküldi a jelzését a lezárt bírósági aktába…

Apa kirúgja a gyejót, és jön az újabb gyejó.

Az újabb gyejónál végre megértik, mi lesz, ezért megtagadják a kapcsolattartást, és újra, hasonlóan megírják a lezárt perbe, hogy újra kellene szabályozni a kapcsolattartást…

Majd jön Szemán, aki a hülyeséget olvasva fogja, és kérdőre vonja a gyámügyet, hogy ezt mégis hogy…

Szerencsétlen gyejó megkapja, hogy sürgősen legyen már kapcsolat…

Akik eddig leírták, hogy eszük ágában sem lesz kapcsolattartást szervezni, elkezdenek könyörögni, hogy legyen. 😀

Mint kiderült, azért, mert az együttműködési nyilatkozatban tiltják az ellennevelést… Viszont őket hivatalosan nem érdekli, hogy apa előre jelzi és átadja a bizonyítékot. Majd akkor és ott megszakítják a kapcsolattartást, hisz a gyermek az első…

Apa már harmadszorra küldi vissza, hogy jó lenne emlékezni, és nem megpróbálni a hülyeséget…

Views: 0

Válóperes ítélet: a szülői felügyelet mérlegelésének szempontjai

Budai Központi Kerületi Bíróság
[Kitakart ügyszám]

17

  1. § (1) bekezdésére utalva. kifogásolta, hogy a bíróság dr. Baraczka Krisztina igazságügyi pszichiáter szakértőnek pszichológus kompetenciájába tartozó kérdést fogalmazott meg a gyermek befolyásoltságára utalva, valamint a kapcsolattartás tekintetében is tartalmazott kérdést a szakértő kirendelő végzés, amely álláspontja szerint nem szakértői kompetencia. A bíróság /139. sorszámú végzésével a kifogást elutasította, azzal, hogy döntése indoklását az ítélet indokolás fogja tartalmazni.

A felperes keresete részben alapos és az alperes viszontkeresete túlnyomórészt alaptalan.

[87] Házasság felbontása

[88] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:21. § (1) bekezdés szerint a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.

[89] A felek életközössége – egyező előadásuk szerint – 2022. augusztus 3-án, az alperes [kitakart szöveg] nyaralóból való elköltözésével szűnt meg véglegesen, ezt követően a kapcsolatuk helyrehozására tett kísérletek eredményre nem vezettek, mindketten úgy nyilatkoztak, hogy mára a házasságuk teljes és helyrehozhatatlan módon megromlott. A felek ezen dátumtól számítva ma már 2 éve különváltan élnek, kapcsolatuk konfliktusokkal, feszültséggel terhes. Önmagában a huzamosabb idejű különélés megalapozza a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlását, melyet még tovább erősített a felek erre irányuló, egyébként a 4:21. § (2) bekezdésében megfogalmazott befolyásmentes, végleges akaratelhatározáson alapuló közös kérelme.

[90] A bíróság a felek személyes meghallgatása során meggyőződött arról, hogy a felek házassága funkcióját már nem tölti be, életközösségük helyreállítására nem kerülhet sor.

[91] A bíróság mindezekre tekintettel a házasságot – a felek egyező kérelmének eleget téve – a fent részletezett 4:21. § (1) bekezdése értelmében felbontotta.

[92] A bíróságnak a Pp. 459. § (2) bekezdése alapján meg kellett állapítania az életközösség időtartamát. A felek egyezően adták elő, hogy a házasságkötést megelőzően nem éltek együtt élettársakként, házastársi életközösségük a házasságkötéssel – 2012. október 20. napjával – kezdődött. A bíróság az életközösség záró időpontját szintén a felek egyező előadása alapján az általuk megjelölt dátummal – 2022. augusztus 3. – összhangban rögzítette.

[93] Szülői felügyelet gyakorlása körében

[94] A Ptk.4:167.§. úgy rendelkezik, hogy a külön élő szülők megállapodásának hiányában kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

[95] A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

[96] A felperes kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására őt jogosítsa fel. Az alperes viszontkeresetében a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására magát kérte feljogosítani.

[97] A felek a perben nem tették vitássá, hogy a felperes 2022. augusztusi elköltözéséig a felperes vállalt nagyobb részt a gyermek ellátása és nevelése körében, az életközösség megszűnését

Views: 0

Szülői felügyelet és igazságügyi szakértői kompetencia – Bírósági ítélet

Budai Központi Kerületi Bíróság
17

  1. § (1) bekezdésére utalva, kifogásolta, hogy a bíróság dr. Baraczka Krisztina igazságügyi pszichiáter szakértőnek pszichológus kompetenciájába tartozó kérdést fogalmazott meg a gyermek befolyásoltságára utalva, valamint a kapcsolattartás tekintetében is tartalmazott kérdést a szakértő kirendelő végzés, amely álláspontja szerint nem szakértői kompetencia. A bíróság 139. sorszámú végzésével a kifogást elutasította, azzal, hogy döntése indoklását az ítélet indokolása fogja tartalmazni.

A felperes keresete részben alapos és az alperes viszontkeresete túlnyomórészt alaptalan.

[87] Házasság felbontása

[88] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:21. § (1) bekezdése szerint a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.

[89] A felek életközössége – egyező előadásuk szerint – 2022. augusztus 3-án, az alperes [kitakarva] nyaralóból való elköltözésével szűnt meg véglegesen, ezt követően a kapcsolatuk helyrehozására tett kísérletek eredményre nem vezettek, mindketten úgy nyilatkoztak, hogy mára a házasságuk teljes és helyrehozhatatlan módon megromlott. A felek ezen dátumtól számítva ma már 2 éve különváltan élnek, kapcsolatuk konfliktusokkal, feszültséggel terhes. Önmagában a huzamosabb idejű különélés megalapozza a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlását, melyet még tovább erősített a felek erre irányuló, egyébként a 4:21. § (2) bekezdésében megfogalmazott befolyásmentes, végleges akaratelhatározáson alapuló közös kérelme.

[90] A bíróság a felek személyes meghallgatása során meggyőződött arról, hogy a felek házassága funkcióját már nem tölti be, életközösségük helyreállítására nem kerülhet sor.

[91] A bíróság mindezekre tekintettel a házasságot – a felek egyező kérelmének eleget téve – a fent részletezett 4:21. § (1) bekezdése értelmében felbontotta.

[92] A bíróságnak a Pp. 459. § (2) bekezdése alapján meg kellett állapítania az életközösség időtartamát. A felek egyezően adták elő, hogy a házasságkötést megelőzően nem éltek együtt élettársakként, házastársi életközösségük a házasságkötéssel – 2012. október 20. napjával – kezdődött. A bíróság az életközösség záró időpontját szintén a felek egyező előadása alapján az általuk megjelölt dátummal – 2022. augusztus 3. – összhangban rögzítette.

[93] Szülői felügyelet gyakorlása körében

[94] A Ptk. 4:167. § úgy rendelkezik, hogy a külön élő szülők megállapodásának hiányában kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

[95] A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

[96] A felperes kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására őt jogosítsa fel. Az alperes viszontkeresetében a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására magát kérte feljogosítani.

[97] A felek a perben nem tették vitássá, hogy a felperes 2022. augusztusi elköltözéséig a felperes vállalta nagyobb részt a gyermek ellátása és nevelése körében, az életközösség megszűnését

Views: 3