Month: July 2025

Amikor anyuka uszito ugyvedje is bemutatkozik :D

kell hozza  gyomor de hat pappir sokmindent elvisel…

teljes sötétség és felelőség háritás mint eddig

bociszem bciszem bociszem 😀

A gyermek a mai napig pozitív érzelmeket társít az alpereshez, igényelné a kapcsolattartást, szeretne találkozni az alperessel, amihez képest az alperes az, aki ezt nem biztosítja a számára, ha történik érzelmi elidegenedés az erre vezethető vissza és nem az én magatartásomra.

Továbbra is azt állítom, hogy én magam nem idegenítettem el a gyermeket az alperestől. A gyermek szeretne menni a kapcsolattartásra, de egyenlőre csak felügyelet mellett. Amennyiben a felügyelet alatt az alperes azon dolgozott volna, hogy a kapcsolatát építse a gyermekkel, akkor azt gondolom, hogy már rég kész lenne a gyermek arra, hogy elvitellel tudjon megvalósulni a kapcsolattartás. Az alperes azon hétvégéken, amikor a gyermeket még elvitte magával
folyamatosan figyelmen kívül hagyta a gyermek kéréseit, kívánságait, a kapcsolattartások kezdetén is direkt olyan magatartást tanúsította, amivel a gyermeket felzaklatta. Ez vezetett el oda, hogy a gyermek nem akart az alperessel elvitellel találkozni, és nem az én ellennevelésem. Az alperes a szakemberek javaslata ellenére nem változtatott a magatartásán, az egyik
tárgyaláson saját maga nyilatkozta azt, hogy a kapcsolattartásokat csupán eszköznek tekinti a bizonyítékai beszerzésére, így a gyermek elzárkózása tőle a saj át magatartásának az eredménye. Az alperes figyelmen kívül hagyja a saját magatartását a jelenlegi helyzethez való jutás útján, úgy tesz, mintha az ő magatartása teljes mértékben helyénvaló lenne, a gyermek érdekét
szolgálná, holott ez egyáltalán nincs így. A gyermek reakcióit pedig minden alkalommal az én magatartásomra kívánja visszavezetni, a sajátját pedig figyelmen kívül hagyja.
A szakértő helyesen állapította azt meg, hogy mindaddig, amíg az alperes nem változtat a viselkedésén, addig a felügyelt kapcsolattartást javasolja.
Alperes megjegyzése értelmezhetetlen, mikor kifejti, hogy Dr. Tomyossy Mónika igazságügyi pszichológus szakértő javasolta elmeorvos bevonását a perbe. A perbevonás megtörtént, és a szakértő azt állapította meg, hogy alperes deviáns személyiség, akinek mentális zavara van.
Valóban szükséges volt elmeorvos szakértő perbe vezetése, de ezen bizonyíték pontosan az elsőfokú döntést alapozta meg.
Az alperes kitér édesapám tanúvallomására azzal kapcsolatban, hogy az ő viselkedése, mikor egy alkalommal messziről figyelte az visszahozatal eseményeit álláspontja szerint káros volt a gyermek biztonságérzete tekintetében. Részletesen kifejti, hogy édesapám egyszeri viselkedése, milyen negatív hatással van a gyermekre. Pontosan úgy fogalmaz, hogy egy ilyen helyzetben a gyermek zavartnak, félelemmel teltnek és bizonytalannak érzi magát. Ha azt látja,
hogy titokban az egyik szülő a másikat figyeli az növeli a gyermek szorongását és
bizalmatlanságát a családi helyzet iránti. A gyermekek nagyon érzékenyek a szüleik viselkedésére, és ha azt tapasztalják, hogy a szülők közötti interakció feszült, gyanakvó légkörben zajlanak, az hatással van az érzelmi biztonságukra. Egy ilyen helyzet összezavarja a gyermeket, és előidézi, hogy nem tudja kiben bízhat.
Az alperes ezen okfejtése pontosan megmutatja, hogy milyen magatartás az, amit az elmúlt években ő kifejtett a gyermeke ellen. Több alkalommal kijelentette, hogy elviszi a gyermeket és visszaviszi Budapestre, holott ő maga volt az, aki xxx hagyta a gyermeket, amikor onnan elment minden ingóságát Összepakolva. Folyamatosan hangfelvételeket készít
mindenkiről, és minden helyzetben. Nem törődve szabályokkal, személyiségi joggal, semmivel.
Ezeket a gyermek személyesen tapasztalta, amikor kezében a telefonj ával látványosan készített hangfelvételt, és videófelvételt. Ott van a futóversenyen történtek rögzítése is, amikor mindezt a magatartást ismét a gyermek előtt fejtette ki, és ilyen magatartás mellett még az alperes az, aki részletesen ki meri fejteni azt, hogy édesapám egyszeri magatartása milyen negatív hatást
gyakorol a gyermekre? Ezen nyilatkozatából pontosan az tűnik ki, hogy az alperes pontosan tisztában van azzal, hogy az általa tanúsított magatartás milyen károkat okoz, és azzal nem törődve tudatosan folytatja, kijelentve, hogy nem is kíván azon változtatni.

A kapcsolattartásnak nem gondolnám, hogy megzavarását jelentette volna az, hogy az iskolánál én megjelentem, hogy én magam tudjam a gyermeket átadni. Pontosan az alperes magatartása volt az, ami a kapcsolattartást ellehetetlenítette, amikor ott jelenetet rendezett.

Az alperes fellebbezésében előadottak ismételten csak azt bizonyítják, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a saját magatartását. A gyermek szeretne találkozni, és beszélni az alperessel, de az alperes ezt is figyelmen kívül hagyja. Az alperes deviáns magatartása az, ami miatt a gyermeknek jelenleg megfelel a felügyelt kapcsolattartás. A szakértő is azt javasolja, hogy amíg az alperes nem változtat a viselkedésén, addig maradjon a felügyelet. Az alperes
mentális zavara jelenleg alkalmatlanná teszik a kapcsolattartásokra is felügyelet nélkül, nemhogy a szülői felügyelet gyakorlására.

Views: 0

Kreatív írás pályázat bírósági benyújtással – ellenkérelem apával szemben

Ezek olvasására csak egy megoldás van:
soronként mész lefelé, és addig nem is látod a következő sort, míg rá nem kattintasz, mert máskülönben hihetetlen gyűlölet és hányinger, valamint a szekunder szégyenérzet totálisan maga alá gyűr.
Ezeket a Normafánál, laptoppal ülve, este jól lehet olvasgatni. 😄

 

Az alperes mentális állapota a beszerzett szakértői vélemény alapján alkalmatlanná teszi a gyermek feletti felügyelet gyakorlására. ,,Az alperes kissé rigid, nehezen alkalmazkodik, énes.
Érzelmileg a perbeli gyermekhez szorosan kötődik, de a gyermek felé nehezen mutatja ki, a gyermek kívánságait nem ismeri és kéréseit nem teljesíti., ellentmondást nem tűr. Dominanciára törekszik a házasságban és a gyermekkel szemben is. Önbizonytalan, önértékelése labilis, ezért bizonyítási, védekezési kényszert érez, a környezet jelzéseit tévesenértékeli, vagy figyelmen kívül hagyja, eszközeiben nem válogat. Nárcisztikusan sértődékeny.
Nála pszichiátriai betegség nem volt kimutatható, de deviáns személyiség, mentális zavara van.”

Az alperes gyermekhez való kötődésének őszinteségét jól mutatja, hogy immár lassan egy éve Önmaga döntése alapján nem tart kapcsolatot gyermekével. Megjegyzem, h ogy még csak telefonon sem, legfeljebb pár másodperces hívások vannak, szülinapokkor, ünnepekkor, egy gyors köszöntés, és az alperes be is fejezi a beszélgetést. 2023 év végén telefonon beszéltek, amikor megígérte neki, hogy jönni fog a kapcsolattartásra, és ajándékot hoz neki, amely ígéretét
végül nem tartotta be. Az ítélet szerint telefonos kapcsolattartás is szabályozásra került, amit én magam be kívántam tartani a gyermekkel együtt, hívtuk is az alperest több alkalommal, az alperes azonban nem fogadta a hívásainkat. Tekintettel arra, hogy alapvetően az alperes kötelessége lenne a hívás kezdeményezése, végül úgy döntöttem, hogy nem teszem ki a gyermeket
a jövőben annak, hogy megpróbáljuk felhívni az alperest, de az nem fogadja a hívást, és ezzel nem kívánom a gyermeket további traumának kitenni. De az alperes kötődését saját gyermekéhez azt gondolom, hogy ezen viselkedése híven tükrözi. A gyermeknek az alperes felé táplált érzelmei még mindig a kötődést mutatják, ami azt igazolja, hogy én magam nem idegenítettem el a gyermeket az alperestől. Az alperes viszont nem kötődik a gyermekhez, amennyiben kötődne, abban az esetben a gyermek igényei alapj án tartaná vele a kapcsolatot.

A gyermek tartása, gondozása körében nem merült fel arra vonatkozóan peradat, hogy ezt a feladatomat én ne maximálisan jól látnám el. Ilyen állítás az alperesi oldalról sem érkezett. A lakáskörülményei nálam a gyermeknek biztosítottak, a gyermek tanulmányait kiemelkedő eredménnyel folytatja, jelenleg atlétikára jár, gitározni tanul, így azt gondolom, hogy xxx n pontosan ugyanolyan megfelelő iskoláztatásban részesül a gyermek, mintha egy budapesti általános iskolába járna.

 

Fentiek alapján tehát látható, hogy az elsőfokú bíróság okszerűen mérlegelte a perben megállapított tényeket, amikor arról döntött, hogy a szülői felügyelet kizárólagos gyakorlására engem jogosít fel.

 

Az alperes fellebbezésében általános jelleggel nyilatkozik abban a körben, hogy a bíróság nem értékelte megfelelő súllyal az általa becsatolt bizonyítékokat, ugyanakkor elfelejti a fellebbezés tételesen felsorolni és megindokolni, hogy pontosan mely bizonyítékra gondol, és azokhoz milyen bizonyító erőt társít. Fellebbezése az alperesnek így álláspontom szerint túlontúl általános, nem tartalmaz konkrétumokat, így az elsőfokú ítélet megváltoztatását, vagy hatályon
kívül helyezését nem alapozza meg.

 

Hivatkozik az alperes arra, hogy a gyermek áthelyezése indokolt, ha a nevelő szülő akadályozza a kapcsolattartást. A kapcsolattartást én a per alatt folyamatosan biztosítottam az elmúlt 2 évben. A bíróság által szabályozott időpontokban minden alkalommal átadtam a gyermeket, a felügyelt kapcsolattartás során minden alkalommal biztosítottam azt, hogy a gyermek
megjelenjen. Az alperes immár egy éve nem hajlandó a kapcsolattartásokon részt venni, pontosan ő az, aki akadályozza a kapcsolattartást, így azt gondolom, hogy a saját felróható magatartására velem szemben nem hivatkozhat jelen esetben.

Views: 0

Hazugságokkal védett ellennevelés: bírósági beadvány

Első oldalak…

Kell hozzá egy bizonyos „családi támogatás” is, gondolom – de hát az megvan…

Ne szegyelld magad, meg azt se, hogy teljes hazugságot irsz, és a gyermekbántalmazást épp tagadod. De hát ez volt várható: a társadalmi normák élharcosától.

A következő perben majd nehéz lesz megmagyarázni, hogy „a csúnya ügyvéd vitt félre”… vagy a családom… vagy nem is én voltam…

ha megfigyeled még itt is visszaköszön Gyalog Beáta mentése…
sajnos nem gondolt arra hogy mi lesz ebböl a fajta mentéséböl. de hát ez már az ő baja lesz..

Továbbra is csak egy dolog marad:

Hazudj. Hazudj. Hazudj. Hazudj. Hazudj. Hazudj.

sorszámú eljárásban az alábbi ellenkérelmet terjesztem elő:
Kérem az elsőfokú ítélet helyben hagyását és alperes perköltség megfizetésére történő kötelezését a 32/2003. lm rendelet 2. § (1) bekezdés a, pontja alapj án a mellékelt megállapodás szerint azzal, hogy jogi képviselőm Áfa-alanyi mentes.

Az alperes elsődlegesen és másodlagosan előterjesztett fellebbezését is elutasítani kérem, és kérem az elsőfokú ítélet helyben hagyását.
Megjegyzem, hogy az alperes fellebbezési kérelmében az I. fokú bíróság döntését arra az esetre, ha a szülői felügyelet tárgyában a II. fokú bíróság nem változtatja meg az ítéletét csupán a gyermektartásdíj összegét támadta meg, a kapcsolattartás bíróság által meghatározott módját elfogadta.
Az alperes fellebbezésének indokolására az alábbi észrevételeket teszem:
Nem valós az az alperesi állítás, miszerint én magam olyan elidegenítő és ellennevelő magatartást tanúsítanék, amely súlyosan káros hatással lenne a gyermek érzelmi és erkölcsi fejlődésére. A gyermekkel kizárólag olyan kérdéseket osztottam meg, amik természetükből kifolyólag szükséges volt megosztani vele, például azt, hogy miként, és hol fog a gyermek és
az alperes közötti kapcsolattartás zajlani. A gyermek már elég nagy ahhoz, hogy ezen téma kapcsán kérdések fogalmazódnak meg benne, és felelős szülőként ezekről tájékoztatnom is kell, fel kell készítenem a gyermekem a kapcsolattartásra. A szakértő által felhozott azonosulási
kérdés pedig olyan témában vetődött fel, ami még jóval az alperessel való életközösségem alatt fogalmazódott meg bennem, tehát azt, hogy én magam szerettem volna még gyermeket szülni.
Ez a kérdés a gyermekben is megfogalmazódott, hiszen ő kistestvért szeretett volna, ami azt gondolom továbbra is, hogy minden korabeli egyke gyermek vágya, hogy testvére legyen. Ez a vágyam nyilvánvalóan megszűnt az életközösségünk megszakadásával, és a gyermek is kénytelen
volt elfogadni azt a tényt, hogy neki már édestestvére nem lehet.
Ezen magatartás részemről azt gondolom, hogy nem valósít meg elidegenítést és ellennevelést sem. A gyermek önálló vágya az volt, hogy legyen testvére, ami életkorából kifolyólag természetes dolog. Az alperesi állítással szemben soha nem állítottam olyat a gyermeknek, hogy az alperestől félnie kell, és hogy az alperes meg akarná ölni őt. Ilyen állítás megjegyzem, hogy az alperes részéről sem hangzott el az elsőfokú eljárás során. a gyermek alperestől való félelmének
alapja az alperes korábbitól gyökeresen eltérő, agresszív, a gyermeket leuraló, a kéréseit, óhajait teljes mértékben negligáló magatartása volt, és nem az én ellennevelésem. Az alperes volt olyan alkalom, hogy a családsegítő szolgálat előtt velem kapcsolatban közölte, hogy vascsővel kíván engem agyonverni. Ezt az állítását az eljárás során nem is tagadta, hanem bagatellizálni kívánta,
közölte, hogy az csak hiperventilláció volt a részéről. A gyermek ezt az esetet sem tudja, soha nem osztottam meg vele az alperes kijelentését.
Az alperes ítélethozatalt követő, és azt megelőző magatartása súlyosan veszélyezteti a gyermek érzelmi fejlődését, miközben ő maga úgy próbál beállítani engem, mintha én magam tenném ezt, holott a valóság ezzel pontosan ellentétben áll. Az alperes már a peres eljárás alatt teljesen megszakította a gyermekkel a kapcsolatot, ami ismételten ellentétes a gyermek kérésével,
igényeivel. A felügyelt kapcsolattartásra az alperes nem hajlandó eljönni, a gyermekkel bár több alkalommal megjelentünk a kapcsolattartások céljából, de az alperes azt elutasította. Az alperes a gyermek által küldött ajándékot nem vette át. Az ítélethozatalt követően bár telefonos kapcsolattartás is szabályozásra került, ezzel a lehetőséggel, hova tovább kötelezettségével az alperes nem él, a hívásainkat nem fogadja. A peres eljárás alatt én magam szerettem volna
a gyermeket pszichológushoz vinni, hogy a jelen helyzet feldolgozásában szakember tudja segíteni.
Az alperes elsődlegesen és másodlagosan előterjesztett fellebbezését is elutasítani kérem, és kérem az elsőfokú ítélet helyben hagyását.
Megjegyzem, hogy az alperes fellebbezési kérelmében az I. fokú bíróság döntését arra az esetre, ha a szülői felügyelet tárgyában a II. fokú bíróság nem változtatja meg az ítéletét csupán a gyermektartásdíj Összegét támadta meg, a kapcsolattartás bíróság által meghatározott módját elfogadta.
Az alperes fellebbezésének indokolására az alábbi észrevételeket teszem:
Nem valós az az alperesi állítás, miszerint én magam olyan elidegenítő és ellennevelő magatartást tanúsítanék, amely súlyosan káros hatással lenne a gyermek érzelmi és erkölcsi fejlődésére. A gyermekkel kizárólag olyan kérdéseket osztottam meg, amik természetükből kifolyólag szükséges volt megosztani vele, például azt, hogy miként, és hol fog a gyermek és
az alperes közötti kapcsolattartás zajlani. A gyermek már elég nagy ahhoz, hogy ezen téma kapcsán kérdések fogalmazódnak meg benne, és felelős szülőként ezekről tájékoztatnom is kell, fel kell készítenem a gyermekem a  apcsolattartásra. A szakértő által felhozott azonosulási kérdés pedig olyan témában vetődött fel, ami még jóval az alperessel való életközösségem alatt
fogalmazódott meg bennem, tehát azt, hogy én magam szerettem volna még gyermeket szülni.
Ez a kérdés a gyermekben is megfogalmazódott, hiszen ő kistestvért szeretett volna, ami azt gondolom továbbra is, hogy minden korabeli egyke gyermek vágya, hogy testvére legyen. Ez a vágyam nyilvánvalóan megszűnt az életközösségünk megszakadásával, és a gyermek is kénytelen
volt elfogadni azt a tényt, hogy neki már édestestvére nem lehet.
Ezen magatartás részemről azt gondolom, hogy nem valósít meg elidegenítést és ellennevelést sem. A gyermek Önálló vágya az volt, hogy legyen testvére, ami életkorából kifolyólag természetes dolog. Az alperesi állítással szemben soha nem állítottam olyat a gyermeknek, hogy az alperestől félnie kell, és hogy az alperes meg akarná ölni őt. Ilyen állítás megjegyzem, hogy az alperes részéről sem hangzott el az elsőfokú elj árás során. a gyermek alperestől való félelmének
alapja az alperes korábbitól gyökeresen eltérő, agresszív, a gyermeket leuraló, a kéréseit, óhajait teljes mértékben negligáló magatartása volt, és nem az én ellennevelésem. Az alperes volt olyan alkalom, hogy a családsegítő szolgálat előtt velem kapcsolatban közölte, hogy vascsővel kíván engem agyonverni. Ezt az állítását az elj árás során nem is tagadta, hanem bagatellizálni kívánta,
közölte, hogy az csak hiperventilláció volt a részéről. A gyermek ezt az esetet sem tudja, soha nem osztottam meg vele az alperes kijelentését.
Az alperes ítélethozatalt követő, és azt megelőző magatartása súlyosan veszélyezteti a gyermek érzelmi fejlődését, miközben ő maga úgy próbál beállítani engem, mintha én magam tenném ezt, holott a valóság ezzel pontosan ellentétben áll. Az alperes már a peres eljárás alatt teljesen megszakította a gyermekkel a kapcsolatot, ami ismételten ellentétes a gyermek kérésével,
igényeivel. A felügyelt kapcsolattartásra az alperes nem hajlandó eljönni, a gyermekkel bár több alkalommal megjelentünk a kapcsolattartások célj ából, de az alperes azt elutasította. Az alperes a gyermek által küldött ajándékot nem  vette át. Az ítélethozatalt követően bár telefonos kapcsolattartás is szabályozásra került, ezzel a lehetőséggel, hova tovább kötelezettségével az alperes nem él, a hívásainkat nem fogadja. A peres eljárás alatt én magam szerettem volna
a gyermeket pszichológushoz vinni, hogy a jelen helyzet feldolgozásában szakember tudja segíteni.

Az alperes először hozzájárult a pszichológushoz, majd a hozzájárulását visszavonta. Ezen magatartásával pont az alperes az, aki súlyosan veszélyezteti a gyermek érzelmi fejlődését. Az alperes mind emellett a gyermeket érintő, közöttünk folyamatban volt eljárás részleteit, anonimizálás nélkül közzétette az interneten. Ezen magatartása is egyértelműen a gyermeket veszélyezteti, hiszen akár az osztálytársai, akár ő maga találkozhat az ő magánéletét is érintő
alperesi bejegyzésekkel, ami nyilvánvalóan nem áll az érdekében. Én magam természetesen erről a gyermeket nem tájékoztattam, de ahogy nő a gyermek nyilvánvalóan az interneten közzétett tartalmakhoz egyre jobban hozzá fog tudni férni, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a gyermek lelki egyensúlyát felborítsák, már csak azért is, mivel a magánéletét az alperes
közszemlére tette. Az alperes azon állítása, miszerint az a célja, hogy hosszú távon a gyermek számára érzelmi biztonságot és valódi kötődést alakítson ki szöges ellentétben áll a jelenlegi és a teljes per alatt kifejtett magatartásával.
Az alperesi gondos magatartás pontosan az alperesi viselkedés okán kizárt, hiszen jelenleg sem képes a saját gyermeke érdekeit szem előtt tartva, ennek megfelelően viselkedni. Az alperestől a jelen peradatok alapján ilyen magatartás nem várható, még abban az esetben sem, ha a gyermek feletti szülői felügyeletet ő maga kizárólagosan gyakorolná.
Az alperes valótlant állít akkor, amikor azt állítja, hogy elkötelezett a gyermek pszichés megsegítése mellett, hiszen ő maga volt az, aki a gyermek pszichológiai megsegítéséhez tett hozzájárulását a per alatt visszavonta. Emiatt nem tudtam pszichológushoz járatni a gyermeket, miközben az alperes maga azt állította, bár állítását soha nem igazolta, hogy pszichológushoz jár, a gyermekét ezen lehetőségtől pedig megfosztotta.
Vitatom azon alperesi álláspontot, miszerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat egyoldalúan mérlegelte volna. A kirendelt szakértő maga is úgy nyilatkozott, hogy a felügyelt kapcsolattartás fenntartása indokolt. Az alperes állításait nem tudta igazolni tanúkkal, mindössze egy tanút tudott állítani a bíróság elé, aki alátámasztotta az alperes agresszív magatartását, és azt is igazolta, hogy ezen magatartást a gyermek egyértelmű érdekeivel szemben, azzal teljesen ellentétesen fejtette ki az alperes.
Egyetértek az alperes azon okfejtésével, hogy a bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, az életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell venni a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, a gyermeknek az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét, az iskoláztatás lehetőségét. Vizsgálni kell a felek anyagi és
lakáshelyzetének alakulását, az, hogy a gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülő környezetében biztosított. Álláspontom szerint az elsőfokú bíróság ezen körülményeket mind-mind figyelembe vette döntése meghozatalakor.

Views: 0