A gyermek elidegenítése saját véleményként: amikor a manipuláció már belülről szól

És akkor 2 alkalom után a gyermek további elidegenítése volt látható.
A gyermek a felügyelt kapcsolattartás után: “Határozottan kijelentette, hogy nem szeretne az édesapjához menni, neki ez a kapcsolattartási mód jó, azzal indokolva, hogy nem szereti, hogy ott folyton kamerázva van, ha fáradt, akkor is programokra kell mennie, pedig pihenésre is szüksége van.”

Ez az, amikor már kamu indokokat hoz fel a gyermek… De persze Csányi Beatrix és Baraczkai szerint ezek teljesen normális és elfogadható indokok… És természetesen az anya szerint ezek már a gyerek szavai, így még jobban figyelembe kell venni. Remélem, amikor majd azt fogja mondani, hogy nem akar iskolába menni, akkor csak azt fogja kérdezni, hogy mit szeretne reggelire és ebédre…

 

  • Saját véleményként történő előadás:
    • Az, hogy gyermek az anya által közvetített negatív információkat, mint saját véleményeket adja elő, különösen aggasztó jelenség. Ez azt mutatja, hogy gyermek nemcsak befolyásolás alatt áll, hanem annyira mélyen és hatékonyan manipulálták, hogy az anya által sugallt negatív nézeteket már sajátjaként identifikálja és kommunikálja. Például az, hogy gyermek kifejezetten nem szereti a fényképezést és videózást az apánál, mert úgy érzi, az csak az apa bizonyítékszerzésére szolgál, jelzi, hogy ezeket az érzéseket  az anya ültette el benne.
  • A negatív információk hatása a gyermek érzelmi állapotára:
    • Amikor a gyermek panaszkodik a fáradtságról, a túl sok programról és arról, hogy nem szeretne az apával lenni a folyamatos kamerázás miatt, ezek az érzések  nem  származnak belső meggyőződésből. Inkább tükrözik azokat a negatív állításokat, amelyeket az anya ,  rendszeresen kommunikált felé, annak érdekében, hogy távol tartsa a gyermeket az apától. Az, hogy a gyermek ezeket a nézeteket sajátjaként tálalja, súlyosbítja az elidegenítés mértékét és mélységét.
  • A gyermek érzelmi és pszichológiai jólétére gyakorolt hatás:
    • A gyermek által előadott saját véleményként az anya által sugallt negatív információk, mint hogy a felügyelt kapcsolattartás a preferált módja a kapcsolattartásnak, komoly pszichológiai hatással vannak rá. Ez megnehezítheti számára az apjával való egészséges kapcsolat kialakítását, és hosszú távon az önazonosságára és önértékelésére is negatívan hat.

 

 

 

Views: 5

Nézzük az utolsó karácsony alakulását…

A gyermek az apánál van még december 18. hétvégéjén, és beszélgetnek a pakolásnál, hogy a konzolt a gyerek nem vinné vissza, és majd a téli szünetben apával játszana… Tehát a gyerek nem fél az apjától, sőt, tervezi a vele töltött időt.

Majd jön a csalódás Szemanék és csapata részéről, akik hoznak egy ítéletet, hogy jó lesz az apának a felügyelt láthatás, mert az apuka túlságosan sarokba szorította az anyát…

És jön, ami december 25-én történik, amikor az apa még nem vette át a végzést, és ment a gyerekért.

“A gyerek már megelőzőleg szorongott, aggódott, hogy mi lesz vele a téli szünetben, ugyanis az eredeti végzés szerint a téli szünet második fele lett volna az apás idő, ott 8 napot egyben töltött volna az édesapjával. Mikor kiderült, hogy erre nem kerül sor, akkor megkönnyebbült, de igazán akkor könnyebbült meg, amikor elmondtam neki, hogy december 25-én sem kell mennie az édesapjához.”

Ugye, milyen szép… Még egy óvodás is látja, hogy komoly probléma van, de sajnos ezt Csányinak és Baraczkainak fel sem tűnik. Valószínűleg azért, mert nekik is hasonló gyerekkoruk volt, és ez náluk természetes… Bár az, hogy nekik ez természetes, nos… jelezném, hogy nem az. És az, hogy az ellennevelést és elidegenítést még távolról sem akarják felismerni, inkább csak a maguk szegénységi bizonyítványa, és a foglalkozásuk és a szakmájuk megcsúfolása, szerintem.

  • A kezdeti lelkesedés megdőlése:
    • A gyermek kezdeti izgalma, hogy az apjával töltheti a téli szünetet, és a konzolt ott hagyja, hogy együtt játszhassanak, egy meghitt és örömteli kapcsolat képét festi elénk. Azonban, amikor a gyermek hirtelen megkönnyebbül, hogy mégsem kell az apához mennie, szinte drámai fordulatot vesz az események sorozata. Ez a változás  nem pusztán véletlen vagy egyszerű preferencia változás, hanem mélyebb, külső befolyásolás eredménye. Lehetséges, hogy gyermek olyan információk hatása alatt áll, amelyek torzítják az apjával kapcsolatos valós képet, és félelmet keltenek benne az apával való találkozókkal kapcsolatban.
  • Negatív befolyásolás és annak  forrásai:
    • A gyermek éles ellentéte az apával való kapcsolatát illetően — a kezdeti várakozástól a hirtelen megkönnyebbülésig — nem magától ered. A gyermek  olyan környezetben találja magát, ahol az anya vagy más közeli családtagok, tudatosan,  negatív képet festenek az apáról. Ezek az információk gyakran tartalmazhatnak túlzásokat vagy hamis állításokat, amelyek célja, hogy a gyermek félelmét és ellenállását növeljék az apa iránt, továbbá elősegítsék az elidegenítés folyamatát.
  • A gyermek érzelmi állapotának manipulációja:
    • Az, hogy a gyermek megkönnyebbül, amikor megtudja, hogy nem kell az apához mennie, drámai jelzése annak, hogy érzelmi manipuláció áldozata. A gyermek ilyen mértékű érzelmi változása arra utal, hogy az apával kapcsolatos félelmeket és aggodalmakat mesterségesen táplálták, aminek eredményeként gyermek most már a kapcsolattartást nem kívánatosnak éli meg, nem pedig örömteli lehetőségként.

Views: 4

A gyermeket kihozza anya a kapuhoz… apa mar nem volt a gyerekkel 2 honapja
apa megirja hogy a gyereket elvinne hetvegere…

majd ezt kapja mikozben Anya megszorítja a gyermek kezét, mikor válaszol.:

Alperes: Tehát akkor nem akarsz jönni es miért?
  Alperes:Szia
Alperes: Miért nem akarsz jönni?
Gyerek hang: nem akarok, es?

Elemzés a Párbeszéd és a Történések Alapján

  1. Testi gesztus mint befolyásolás:
    • “Anya megszorítja a gyermek kezét, mikor válaszol.” Ez a gesztus jelzésértékű, ami arra utal, hogy az anya  irányítja és befolyásolja a gyermek válaszát. Ez az elidegenítés egyik eszköze, ahol a nem szóbeli kommunikációval a gyermeket bizonyos válaszok megerősítésére vagy elnyomására ösztönzik.
  2. A gyermek vonakodása a találkozótól:
    • Gyerek hang: “nem akarok és?” A gyermek vonakodása vagy ellenállása, hogy találkozzon az apával, különösen egy hosszú időszak után, amikor nem látták egymást, aggodalomra ad okot. Ez arra utal, hogy a gyermek érzelmi állapota befolyásolva van, vagy a gyermek érzékelheti a találkozók negatívumait, ami szintén az elidegenítés része.

A Gyermekre Gyakorolt Lehetőséges Hatások

  1. Érzelmi stressz és zavar:
    • A gyermek válasza és a testi reakció, mint a kezének megszorítása, jelezi az érzelmi stresszt és zavart, amit a gyermek érez, amikor arra kényszerül, hogy válaszoljon egy olyan helyzetben, ahol a másik szülő befolyásolja. Ez az érzelmi állapot hosszú távú hatással van a gyermek pszichológiai jólétére.
  2. Lojalitási konfliktus:
    • A gyermek úgy érezi, hogy választania kell a szülők között, ami fokozottan bonyolulttá válhat, ha érzékeli, hogy az egyik szülő nem támogatja a másikkal való kapcsolatát. Ez a lojalitási konfliktus tovább erősíti a gyermek érzelmi és pszichológiai konfliktusait.

Views: 3

Budai bíróság és a bizonyítékok: amikor a szóbeli hazugság felülírja a valóságot

budai birosag szinvonala

 

Anya: – Tisztelt bírónő, szeretném tisztázni az apának a gyermekkel kapcsolatos felelősségteljes magatartását.

Bíró: – Értem, kérem, folytassa.

Anya: – Hogyan dönthetünk el, hogy valaki nem felelt meg a kötelezettségeinek?

Bíró: – A bizonyítékok alapján hozzuk meg ítéletünket.

Anya: – És mi szükséges a bizonyítékokhoz?

Bíró: – Szükségünk van dokumentumokra,  minden releváns információra.

Anya: – És ha az én hazug állításaim olyan erősek, hogy megkérdőjelezik a bizonyítékok súlyát?

Bíró: – Akkor mérlegelnünk kell a helyzetet.

Anya: – Pontosan! Tehát, ha szóbeli hazugságaim erősebbek mint a bizonyítékok…

Bíró: – Igen, akkor mit tegyünk?

Anya: – Akkor vonjuk le a következtetést: Mivel a szobeli hazugságaim erősebbek mint a bizonyítékok, ítéljük el az apát!

Views: 4

Csányi Beatrix peranyag ismerete? Ha így van, miért hagyja figyelmen kívül a felvételeket?

Amikor Csányi Beatrix azt mondja, hogy ismeri a peranyagot, akkor:

Nevess rajta egy nagyot!

Anyuka előadja, hogy “jaj, hát apa volt az, aki válni akart, és jaj, hát kidobtak otthonról…”

Na, kedves, figyeljen…

Apa volt az, aki párterápiát intézett, és anya volt az, aki onnan is üvöltve felállt, és kijelentette, hogy válni akar.

Majd anya volt az, aki kijelentette, hogy válni akar, és költözni fog…

Tudja, a felvételeket is meghallgathatja róla…

tudja harom van

az egyikeen kijelenti hogy koltozik a masikon meg nevetgelve az apat sertegetve pakolnak…
jaj de hat kidobtak…

es ugye milyen jo egy masik felvetelen meg a gyerektol is azt hallani hogy kidobtal minket?
altalanos iskolas tanarno… az…

Szóval, értem én, hogy jó hazudni, de sajnos ebből inkább csak azt lehet levonni, hogy alkalmatlan bírónak, ha egy ilyen egyszerű dolgot nem tud magában összerakni…

Views: 7