Month: September 2024

Amikor Magyarországon egy négy gyermekes anya váláskor azt mondja, hogy az adómentességet, amit kapott, azt csak saját magáért, a szülésért kapta,

és nem a gyerekek ellátására kell fordítani a kapott pénzt….

mert nem érdekli a gyerekei…

És ő tanít általános iskolában…

Dr csanyi beatrix meg helyesel neki

Views: 4

és akkor nezzuk Baraczkai irasat apára

Az apa (alperes) személyiségével kapcsolatban Baraczkai megállapította, hogy:

• Rigid, merev a viselkedése.
• Dominanciára törekvő, ami befolyásolja a gyermekkel való kapcsolatát.
• Nárcisztikus jegyeket mutat, ami megnehezíti az alkalmazkodását a társas kapcsolatokban, beleértve a gyermeknevelést is.
• Gyakran tévesen értelmezi vagy figyelmen kívül hagyja a környezet jelzéseit, ami súlyosan rontja a nevelési alkalmasságát.
• Szorongásra és védekezési állapotra utaló jelek mutatkoznak nála, de ez nem éri el a pszichiátriai betegség szintjét.
• Verbális agresszióra hajlamos, és nehézségei vannak a kompromisszumkötésben​

 

•  Az alperes a következő kiegészítéseket terjeszti a szakértő elé, figyelembe véve a per anyagot, amelyet az alperes ismer, és további pontosításokat is megfogalmaz, tekintettel arra, hogy a szakértő nem tért ki rá a személyes találkozása során, és ezért hibás következtetéseket vont le.
• Védő Szerep és Határozottság:
  Az alperes viselkedése következetes és határozott, amit bizonyítékgyűjtéssel és szakértői segítségek igénybevételével is alátámaszt. A gyermek érdekében tett kiálása és a jogi lépésekben való kitartása azt mutatják, hogy tudatosan és átgondoltan cselekszik, nem pedig a bizonytalanság leplezése céljából.
•  Önbizonytalanság:
  Bár az alperes érezhet bizonytalanságot a komplex jogi helyzet miatt, ezt nem próbálja elrejteni, de tudatos és céltudatos lépéseket tesz a probléma megoldása érdekében.
• Túlkompenzálás helyett Határozottság:
  Az alperes cselekedetei a határozottságot és az önérzetet tükrözik, nem pedig a túlkompenzálást. Az, hogy segítséget kér más pszichológusoktól, és bizonyítékokat gyűjt, arra utal, hogy tisztában van saját korlátaival, és célzottan cselekszik.
• Önismeret: Az alperes tisztában van saját érzelmi állapotával és a helyzet komplexitásával, és ennek megfelelően lép fel, ami inkább jó önismeretre és tudatosságra utal.
• Folyamatos Opponálás:
  Az alperes folyamatos opponálását a per során valóban elismeri, azonban ennek indoka az őt és a gyermeket ért folyamatos jogsértések, támadások, mint például a közokirat-hamisítás bizonyítása, illetve a GYEJO által tett kijelentések valósággal ellentétes, támadó kijelentetései. Ebben az esetben az opponálás gyermek védelme  érdekében tett tudatos lépések része, és nem egy védekezési mechanizmus.
  Az alperes opponálása nem az önismeret hiányára /hisz az alperes leírta hogy járt pszichológushoz akivel a válás nehézségeit meg tudta beszélni és ezt ellene értékelni tilos/ vagy a kritika elfogadásának nehézségére utal, hanem arra, hogy az alperes kész harcolni azért, amit igazságosnak tart, és amit a gyermek érdekeinek legjobban megfelelőnek ítél meg, amibe nem tartozik bele az ellennevelés engedése és a törvénysértő, hamis nyilatkozatok tétele bárki részéről.

• Merevség: Az alperes állítólagos merevsége nem merev ragaszkodás az elvekhez, hanem a gyermek érdekeinek védelmére irányuló tudatos és következetes válasz a változatos és ellenséges támadásokra. Ezt alátámasztja, hogy az alperes proaktívan kereste a szakértői tanácsokat, és evidenciát szolgáltatott a jogi viták során, amelyek kritikus fontosságúak voltak a gyermek érdekeinek védelme szempontjából.
•  Paranoia és Projekció:
  Az alperes által készített felvételek nem a paranoia vagy projekció jelei, hanem a helyzet racionális kezelése. Az alperes ezekkel a felvételekkel dokumentálni tudta azokat a valós eseményeket, amelyek az ellennevelés bizonyításához elengedhetetlenek voltak a per során. Ezt a lépést nem a saját félelmeinek kivetítése, hanem a tényszerű bizonyítékok biztosítása érdekében tette meg. Ezért ezt ellene felhozni tilos.
•  alperesi ventilációkat Kiváltó Ok:
  Az alperes ventilációi a gyermek elérhetőségének jelentős csökkenése miatt kialakult rendkívüli érzelmi stressz közvetlen következményei voltak, és nem általános verbális agresszióra utalnak.
  Az alperes már a ventilációk előtt is tudta, hogy ez a helyzet bekövetkezhet, és a ventilációk kizárólag erre a specifikus, rendkívül megterhelő helyzetre adott válaszként jelentkeztek.
  Az alperes reakciói tehát a helyzet súlyosbodása okozta érzelmi stressz kezelésére irányultak, és nem a személyiség tartós vagy szélsőséges agresszív tendenciáit tükrözik.

Views: 6

“A kislány kategórikusan kijelentette,- hogy semmiképpen nem szeretne apukájával kettesben maradni.”

Elidegenítés Fokozódása:

a gyermek állítása, hogy nem akar az apjával kettesben maradni, arra utal, hogy az elidegenítés folyamata tovább mélyült az idő során. Az ilyen típusú kijelentések az gyermekelidegenítés egyértelmű jele amely azt sugalla, hogy a gyermek biztonságérzetét súlyosan aláásták, és  indokolatlan félelmeket érez az egyik szülővel szemben.

Views: 6

chatgpt első nekifutása baraczkai igazságügyi szakértőket és a pszichiátria szakértőket megszégyenítő ámokfutásának..

ezt nevezik aggályos önmagának ellentmondó szagvéleménynek…

a két szagvelemeny közt semmi nem történt azon kívül hogy kaphatott a szagerto egy WTF ot..

1. Ellennevelés megítélése:

Első dokumentum: Baraczkai egyértelműen kimondja, hogy ellennevelés történt az anya részéről, ami a gyermeket az apa ellen befolyásolta. Ezt negatív hatásként említi, és azt javasolja, hogy az anya hagyja abba az ellennevelést, és kérjen pszichológusi segítséget​

.
Második dokumentum: A második véleményében azonban Baraczkai azt írja, hogy nem látja bizonyítottnak az ellennevelést, és inkább az apa viselkedését emeli ki problémaként, mint a felvételek készítését és a domináns hozzáállást​

.
Eltérés: Az első dokumentumban Baraczkai határozottan kijelenti, hogy ellennevelés történt, míg a másodikban teljesen tagadja ennek meglétét, ezzel mentve az anya viselkedését.

2. bantassal fenyegetés:

Első dokumentum: Nem említi a  fenyegetést, és a fókusz inkább a szülők általános konfliktusán van.
Második dokumentum: Itt felmerül, hogy az apa egy pillanatnyi dühkitörésben azt mondta, hogy bantja a gyermeke édesanyját. Baraczkai ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy ez egy pillanatnyi düh volt, nem pedig valós fenyegetés​

.
Eltérés: Az első dokumentumban ez a téma nem kerül elő, míg a másodikban hangsúlyos elemként jelenik meg, de ellentmondásosan kezelik, mivel nem tekintik valós veszélynek, mégis felmerül, hogy a gyermeknek tudnia kellene róla.

3. Kapcsolattartás javaslatai:

Első dokumentum: A szakértő itt javasolja, hogy az apával való kapcsolattartást fenntartsák, de figyeljenek arra, hogy az ellennevelés megszűnjön, és az anya segítse elő az apa és a gyermek kapcsolatának normalizálását​

.
Második dokumentum: A második dokumentumban szintén támogatja a kapcsolattartást az apával, de már sokkal több aggodalmat fogalmaz meg az apa viselkedésével kapcsolatban (dominancia, felvételek készítése), és kevésbé kritikus az anya ellen​

.
Eltérés: Míg az első dokumentumban az anya ellennevelésének megszüntetése áll a fókuszban, a másodikban inkább az apa viselkedését kritizálják.

4. Gyermek érzelmi állapota:

Első dokumentum: A szakértő megjegyzi, hogy a gyermek szorong, különösen a szülői konfliktusok és az ellennevelés miatt. Javasolja, hogy az anya csökkentse az apával szembeni negatív befolyásolást​

.
Második dokumentum: A gyermek szorongását továbbra is megemlíti, de a második dokumentumban inkább az apával való kapcsolattartás módját és az apa viselkedését emelik ki, mint a szorongás egyik okát​

.
Eltérés: Az első dokumentumban a szorongást inkább az ellenneveléshez kötik, míg a másodikban inkább az apával való kapcsolat kérdésére fókuszálnak.

5. Szakértői következetlenség:

Első dokumentum: Az első szakvélemény koherens és logikus érvelést mutat, ahol mindkét fél felelőssége tisztán meg van fogalmazva, és az ellennevelést is elismerik.
Második dokumentum: A második véleményben Baraczkai több ponton mintha már kevésbé következetesen fogalmazna, például amikor a  fenyegetést vizsgálja, amit nem tart valósnak, mégis felveti, hogy a gyermeknek tudnia kellene róla. Ugyanígy az ellennevelés kérdésében is ellentmond saját korábbi megállapításainak.
Eltérés: Az első dokumentum következetesebb és logikusabb megállapításokat tartalmaz, míg a másodikban Baraczkai láthatóan menti az anya viselkedését, és ellentmondásokat mutat az előző véleménnyel.

Összegzés:

Az első dokumentumban Baraczkai Krisztina még egyértelműen és következetesen megállapította az ellennevelés meglétét és az anya felelősségét. A második dokumentumban azonban változtatott az álláspontján, és több ponton menti az anya viselkedését, például tagadja az ellennevelést, illetve a fenyegetést nem tartja valósnak, de mégis azt javasolja, hogy ezt közöljék a gyermekkel.

 

Views: 3

a gyereket kérdeztem hogy miért akar apával-velem lenni
mindenki gondolja végig hogy ezt az állapotot 1.5 e alatt érte el anyuka

Felügyelő: Mi az amit szeretnél?
gyermek: Hat ő hat ő Hát, nem akarom ezt kitölteni, mert azért, mert ő nem tudom, hogy
ebből akkor mi lesz.
Felügyelő: Jó akkor semmi gond nem kell kitölteni.
Apa: egy valamit mondjál el. Te mondtad, vagy nem?
gyermek: Én mondtam, mert azért, mert akkor lemaradnék pár eseményről Mondjuk a
papámnak a születésnapjáról, vagy nem tudom miről maradnék le amit tök jó lenne a
családnak.
Apa: Ühüm. És ezzel ezt kellett mondanod?
gyermek: Nem, én döntöttem.

• A Parentifikáció és Elidegenítés Kapcsolata:
  • A gyermek aktív szerepvállalása a kapcsolattartási döntésekben, és az, hogy olyan indokokat hoz fel, mint a családi programok elmulasztásának félelme, jelezi a parentifikációt, amikor a gyermek túlzott felelősséget vállal felnőtt szerepekért. Ebben az esetben a gyermek anyai oldali családja eseményeinek fontossága egy manipulatív eszköz az anya kezében, amelyet az elidegenítésre használ.
• Manipuláció a Családi Kötelékek Által:
  • A gyermek folyamatosan olyan helyzetben találja magát, ahol a családi eseményeket, különösen az anyai oldaliakat, mint potenciálisan elmulasztott programokat hangsúlyozzák, ez súlyos nyomást gyakorol rá, hogy az anya oldalát válassza. Ez manipulációra utal, ami az elidegenítés egyik formája, mivel a gyermek úgy érezi, hogy az apával töltött idő következményekkel jár családi kapcsolataira nézve.
  • Lojalitási Konfliktus Definíciója: Lojalitási konfliktus akkor fordul elő, amikor egy gyermek kénytelen választani két szülő között, érezve, hogy az egyik szülő iránti lojalitásuk hátrányosan befolyásolhatja a másik szülővel való kapcsolatát. A gyermek esetében a konfliktus abból adódik, hogy úgy érzi, hogy az apjával tölt időt, akkor lemaradhat fontos családi eseményekről, ami súlyosbítja a konfliktust.
  • • A Konfliktus Hatása a gyermek Érzelmi Jólétére: A lojalitási konfliktus jelentősen befolyásolja a gyermek érzelmi stabilitását és biztonságérzetét. Úgy érzi, hogy az anyja szeretetét vagy jóváhagyását elveszíti az apával töltött idő miatt, ez szorongást, bűntudatot és stresszt okozhat neki.
    • Kommunikációs Akadályok: A lojalitási konfliktus akadályoza a gyermek képességét arra, hogy nyíltan és őszintén kommunikáljon mindkét szülővel. Félelmei és a családi hűség nyomása miatt a gyermek  nem tudja kifejezni igazi érzéseit vagy igényeit.

Views: 8

Szegedyné Dr. Baraczka Krisztina
Dr Csányi Beatrix,
Patai Krisztina Rávkevei központ Család- és Gyermekjóléti Központ vezető,
Dr Szemanc Felicitasz
általános iskolai tanárnő
is olvasta a peranyagot és mindenki azon az állásponton van hogy ezeket nyugodtan megteheted a gyerekeddel és ők kiállnak az mellett aki ezt megteszi.

Magyarország 2024

természetesen lesz meg írás

És még egy igazságügyi szakértő, akinek az életkora miatt egyelőre megadom a lehetőséget, hogy kivonja magát ebből a szenyből.. mert még változtathat.

Természetesen itt nem csak azt kell figyelembe venni, és nem csak az lett a fenti nevek által engedélyezve, amit leírtam, hanem a háttérmunka is, amikor az anya az apja ellen uszítja a gyereket és elülteti benne a folyamatos munkájával hogy apa rossz.. Ez az a folyamatos aknamunka, amit az anya a háttérben végez a fentiek teljes mellszélességgel támogatják.

 

Views: 3

“A párbeszédek során egyértelművé vált, hogy a gyermek a szülei összes konfliktusáról részletekbe menően tud, az anyai szerepbe illeszkedve dorgálta,,,froclizta” az apát.
A gyermek továbbra is az életkorának nem megfelelő dolgokról és stílusban beszél, az anyai szerepbe helyezkedve számon kérő.”

• Parentifikáció Mint Elidegenítési Eszköz:
  • Amikor egy gyermek szülői szerepeket vállal, gyakran az egyik szülő, ebben az esetben az anya, ösztönzi ezt a viselkedést, hogy megerősítse a gyermekkel a saját kapcsolatát az apával szemben. Ez az elidegenítés egyik módja lehet, amely az anya által közvetített negatív véleményekkel és információkkal táplálkozik. A gyermek esetében ez arra utal, hogy az anya befolyásolja őt az apával szembeni negatív érzelmek kialakítására.
• A Gyermek Érzelmi Állapota:
  • A parentifikáció során a gyermek gyakran érzi magát felelősnek a szülői jólétért, és stresszt, szorongást tapasztalhat, mivel próbálja kezelni a felnőttekre jellemző problémákat. Ez az állapot a gyermek számára is jelentős érzelmi terhet jelent, ami tovább súlyosbítja az elidegenítés hatásait.
  • Túlzott Információ és Szerepvállalás:
    • A gyermek az, hogy részletekbe menően tud a szülei konfliktusairól és anyai szerepben lép fel, aggasztó jele annak, hogy a gyermek túl sok információval rendelkezik a felnőttek közötti problémákról. Ez a viselkedés azt sugallja, hogy a gyermek kénytelen volt felnőtt szerepeket vállalni, amit gyakran “parentifikációnak” neveznek, és amely jelentős pszichológiai terhet ró a gyermekre.
  • Érzelmi Következmények:
    • A gyermek esetében az ilyen típusú bevonás és a konfliktusok központjában állás érzelmi túlterhelést okozhat, ami hátrányosan befolyásolja az érzelmi fejlődését és jólétét. A gyermek életkorának megfelelőtlen stílusban és tartalomban történő kommunikációja további jele annak, hogy a gyermek pszichológiai és érzelmi stressz alatt áll.
  • Kapcsolati Dinamikák:
    • Amikor egy gyermek a szülői konfliktusokban aktívan részt vesz vagy szülői szerepeket tölt be, az alááshatja a szülő-gyermek kapcsolatok egészséges dinamikáját. A gyermek kritikus és számonkérő viselkedése az apa felé azt jelzi, hogy a gyermeket felhasználták vagy ösztönözték arra, hogy az anya oldalán álljon, ami súlyosan torzíthatja az apa-gyermek kapcsolatát.

Views: 8

Egyszer csak szembejön egy mondat…

“egy mondatot tudta a gyerek, hogy vasárnap nem biztos, hogy apa visszahozná.”

• Egyoldalú bizalmi kapcsolat kialakulása: Az anya által közvetített üzenet, hogy az apa talán nem hozná vissza a gyermeket, közvetlenül erősíti azt az érzetet a gyermekben, hogy csak az anya biztosít számára biztonságot és stabilitást. Ez a fajta manipuláció mélyen befolyásolja a gyermek biztonságérzetét és az apa iránti bizalmát, aminek következtében az anyát tekinti az egyetlen megbízható szülőnek.
• Családi kapcsolatok egyensúlyának felborulása: Amikor a gyermek kizárólag az anyát tekinti megbízhatónak, a családi dinamika súlyosan torzul. Ez nemcsak a szülők közötti kapcsolatot befolyásolja, hanem a gyermek érzékelését és kötődését az egész családi egységhez is. A gyermeknek létfontosságú, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatokat alakítson ki mindkét szülővel a normális fejlődés érdekében.
• Elidegenítés fokozása és bizalmatlanság kialakulása: Az anya által sugallt félelmet keltő kijelentések, mint hogy “nem biztos, hogy apa visszahozná”, szorongást és bizonytalanságot keltenek gyermekben, ami az apával való kapcsolattartást illetően negatív hatással van. Ilyen típusú nyilatkozatok arra utalnak, hogy az anya aktívan elidegeníti a gyermeket az apától, aláássa a gyermek biztonságérzetét és megingatja az apával szembeni bizalmat. Ha a gyermek folyamatosan olyan üzeneteket kap, amelyek az apát megbízhatatlan vagy veszélyes személyként ábrázolják, az komoly pszichológiai következményekkel  a gyermek számára, mivel a gyermek általános biztonságérzete és mentális egészsége károsodik.

Views: 3

Apa 2,5 hónapja nem találkozott a gyerekkel, és egy futóversenyen úgy gondolta, hogy végre lehet kettesben a gyerekével. Mivel apa egyeztetett egy gyermek pszichológusal, ezért beszerzett egy külön tollat, amire gravíroztatta, hogy “Apa szeret”.
Természetesen az anya és szülei gondoskodtak róla, hogy ne lehessenek kettesben apa és lánya… Az átadás után a gyerek mindent elárult a 2,5 hónap elidegenítés mértékéről.

“Ott, amikor kapott egy ajándék tollat, hogy biztos, hogy van benne valami felvevő. És alig tudták megnyugtatni a gyereket. Ugye, hogy miben élhet ez a gyermek”

• Elidegenítés hatása gyermek érzékelésére: A gyermek félelme, hogy az apatól kapott tollban lehallgató eszköz rejtőzik, drámai példája annak, hogyan alakították az anya által közvetített negatív információk a gyermek érzékelését és bizalmát. Ez a paranoia és bizalmatlanság az apával szemben rendkívül aggasztó, mivel nem természetes reakció egy gyermek részéről, hanem az anya által elültetett félelmek és gyanakvások eredménye.
• Pszichológiai következmények gyermek mentális egészségére: Az, hogy gyermek az anya által sugallt félelmeket és negatív gondolatokat sajátjaként éli meg, súlyosan befolyásolja mentális egészségét és biztonságérzetét. A gyermek általános biztonságérzete és mentális egészsége károsodik, ami akadályozza normális fejlődését és kapcsolatainak kialakítását más emberekkel.
• Érzékelésre gyakorolt hatás és a pszichológiai következmények együttes vizsgálata: A gyermek félelme, hogy az apától kapott ajándék potenciális fenyegetést jelent, tükrözi azt a toxikus környezetet, amiben felnő. Az, hogy egy egyszerű, szeretetteljes gesztust is fenyegetésként érzékel, mélyen jelzi az elidegenítés mértékét és az anya befolyását. Ez a helyzet nem csak az apával szembeni bizalmatlanság kialakítását eredményezi, hanem a gyermek életében általában a bizalom és biztonság érzésének aláásását is okozza.

Views: 4

egyik hétvége: Ekkor ugyancsak megjelentem Felperesnél, hogy a gyermekemmel tudjak találkozni és magamhoz véve tudjak vele kapcsolatot tartani. Feleperes ekkor ugyancsak meggátolta, hogy a gyermekkel kapcsolatot tarthassak. Felperes  és családja ekkor kihívta a rendőrséget, akik megjelentek a helyszínen és az ő közreműködésükkel 5 perc időtartamra találkozhattam gyermekkel, a kapun keresztül. Felperes előtte a rendőröknek azt állította, hogy gyermeket el akarom rabolni és külföldre akarom vinni.

A gyermek  körüli események sorozata, amelyben a felperes kihívja a rendőrséget és komoly vádakat fogalmaz meg, valamint a családi találkozó nyilvános és erősen korlátozott körülmények között zajlik, mélyreható hatással van az apa és a gyermek kapcsolatára. Ezek a körülmények összességében egy manipulatív és stresszes helyzetet teremtenek, amely jelentős pszichológiai nyomást gyakorol gyermekre és korlátozza a szabad és természetes interakciót az apával.

Látszatkeltés és kontroll:

A felperes által kezdeményezett rendőri jelenlét és az elrablással kapcsolatos vádak drámaian felvázolják a családi dinamika manipulatív aspektusait. Az ilyen súlyos vádak kifejtése nem csak az apa lehetőségeit korlátozza, hanem gyermek  érzelmi és kommunikációs szabadságát is súlyosan befolyásolja, miközben a felperes szigorúan kontroll alatt tartja az eseményeket.

Nyilvános színtér és pszichológiai nyomás:

A találkozó nyilvánossága, ahol a felperes családja aktív szerepet vállal, további nyomást helyez a gyermekre. Ez a helyzet nemcsak hogy pszichológiai stresszt okozhat gyermeknek, de hatással van arra is, hogyan látja és érzékeli az apját, mivel a folyamatos figyelés és a családtagok jelenléte korlátozza az őszinte és nyugodt kommunikációt.

Erősen korlátozott interakció:

A csupán öt percre korlátozott, fizikai akadályokkal (kapu) nehezített találkozó nem teszi lehetővé az apa és gyermek közötti természetes és érzelmi kötődést erősítő interakciót. Ez a korlátozott idő és tér nem elegendő ahhoz, hogy valódi kapcsolat épüljön, ami elengedhetetlen lenne a gyermek érzelmi jólétének és biztonságának szempontjából.

Views: 3