menjünk tovább a törvényszéken

bociszem, bociszem és teljes tudatlanság..
használd.

 

észrevételeket teszem:
Az alperes beadványában ismételten arra hivatkozik, hogy én magam olyan szándékos, tudatos és ismételt törekvést tanúsítok, aminek a célja az alperes és a gyermek kapcsolattartásának teljes megszüntetése. Ezen kijelentése az alperesnek ismét minden valóság alapot nélkülöz, hiszen
pontosan az alperes volt az, aki közölte, hogy nem hajlandó a családsegítő szolgálat magatartási szabályait betartani, pontosan az alperes volt az, aki megtagadta 2024 januárjától a felügyelt kapcsolattartást, de ezen felül még arra sem hajlandó, hogy a gyermeke hívását fogadja. Az alperes ezen magatartása vezetett addig, hogy jelenleg a gyermek több mint egy éve nem találkozott az alperessel, és nem az én magatartásom, hiszen én magam a szabályozott
kapcsolattartást minden esetben maradéktalanul betartottam.

Az alperes előadja, hogy az én állítólagos azon kijelentésem, miszerint meg kellene szakítani  az apás kapcsolattartást, önmagában bizonyítja az elidegenítési szándékot a részemről.
Álláspontom szerint az általam kifejtett azon magatartás azonban, miszerint a szabályozott kapcsolattartást mindig betartottam, amikor elvitellel valósult meg a kapcsolattartás, akkor is  mindig átadtam a gyermeket, illetve a felügyelet kapcsolattartáson is biztosítottam a részvételét,  pontosan azt igazolja, hogy egyetlen mondat nem igazol semmiféle elidegenítő magatartást.

Amennyiben az alperes ezt valóban így gondolj a, abban az esetben kérdés számomra, hogy az ő azon kij elentéséhez, amit a családsegítő szolgálat munkatársa előtt tett, miszerint vascsővel fog engem agyonverni, pont ugyanolyan bizonyító erőt társít-e, mint az én mondataimhoz.

Álláspontom szerint pontosan az alperes az, aki a gyermeket lelkileg bántalmazza, például akkor, amikor telefonon megígéri neki, hogy találkoznak karácsony után, de ígéretével szemben a felügyelt kapcsolattartáson nem jelent meg.

Az apa az, aki akkor is lelkileg bántalmazta gyermekét, amikor családsegítő szolgálat előtt a  felügyelt kapcsolattartások megvalósultak. A gyermek kívánságait, az igényeit egyáltalán nem  vette figyelembe, a gyermeket befolyásolni kívánta, és amikor a családsegítő szolgálat  munkatársai felhívták a figyelmét a szabályok betartására, akkor az alperesi viselkedés okán  addig fajult a helyzet, hogy a gyermek sírva fakadt, és szolgálat munkatársainak közbe kellett
avatkoznia. Ezek a lelki bántalmazások, és nem az, amit az alperes előad velem szemben.

Views: 0

Szerencsétlen Pest vármegyei gyámügy L2 még mindig hezitál…
Ha nem csinál semmit, az is baj, ha meg igen, akkor még nagyobb.
Ez az, amikor már összeérnek a hülyeségek, és bármit lép, már csak rosszabb lesz.


Közben még a szigetszentmiklósi családsegítő sem tudja — többszöri kérés ellenére — kiadni a történtekről szóló írásos anyagot… Szóval most valószínűleg megy a bőszen az egyeztetés arról, hogy mit is írjanak le.
De sok lehetőségük  nincs — így lassan Gyalog Beáta is megkapja a kellemetlen hangvételű levelet.

Views: 0

hasznald…

 

Az alperes kapcsolattartása a per alatt felügyelt kapcsolattartásként került rögzítésre túlnyomó részben. Ez Önmagában azt is jelenti, hogy az alperes kapcsolatot a gyermekkel csak ilyen módon tarthat, és más módon nem. A futóverseny kapcsán az alperes provokáló, jelenetet rendező magatartást tanúsított, ami félő volt, hogy a jövőben is megismétlődik. Ehhez képest
én magam soha nem tiltakoztam az ellen, hogy az alperes megjelenjen az iskolai eseményeken. Nyilvánvalóan nem szerettem volna, ha ismét jelenetet rendez az alperes, de megjegyzem, hogy az alperes a kapcsolattartás szabályozása okán ezeken az eseményeken meg sem jelenhetett volna. Megjegyzem, hogy az alperes ezeken az eseményeken sem azért jelent meg, hogy a gyermeke fellépéseit figyelemmel kísérhesse.
Ezt nagyon jól példázza az a karácsonyi ünnepség, ahol az alperes egy kiskorú gyermekről készített titokban, engedély nélkül hangfelvételt, miközben épp saját gyermeke előadása zajlott. Az alperes folyamatosan tartotta  a kapcsolatot az iskolával, így minden programról tudomással bírt.
Amennyiben az alperes részt is vett a pozitív nevelési programon, amit megjegyzem, hogy egy számla befizetés még nem igazol, attól még nem jelenti ez azt, hogy a nevelési képessége javult volna. Az alperes nem képes a gyermeke igényeinek megfelelő magatartást tanúsítani, nem hinném, hogy ezen program során azt tanították volna az alperesnek, hogy ne vegye fel a telefont, ha a gyermeke hívja, vagy ne jelenjen meg a kapcsolattartási időpontokon, mert nem
képes betartani a szolgálat szabályzatát. Még ha részt is vett az alperes ilyen programon, láthatóan nem épültek be számára az ott elhangzottak, a nevelési képessége álláspontom szerint, a jelenlegi magatartása alapján nem javultak az alperesnek, és az átlagosnál lényegesen gyengébb. Az alperes gyermekhez való kötődése, a gyermekkel szemben tanúsított magatartása, a kapcsolattartások elutasítása, az alperes jelenlegi pszichés státusza alapvetően nem teszi őt alkalmassá a szülői felügyelet gyakorlására.
Az alperes tanúbizonyítási indítványt csak nagyon szűk körben tett a bíróságon. Egyedül kollégája meghallgatását kérte, ami meg is történt. Az alperes édesanyja állítólagos nyilatkozatait úgy kívánja beállítani fellebbezésében, mintha azok bizonyítékok lettek volna. Az alperes édesanyját a bíróság nem hallgatta meg, az alperes ebben a körben tett nyilatkozatai csupán állítások, amelyeket az alperes nem igazolt. Az alperesnek lehetősége lett volna tanúkat bejelenteni, de ezt érthetetlen módon nem tette meg.

Views: 0

bociszem bociszem bociszem

bociszem bociszem bociszem

 

Felháborítónak tartom, hogy az alperes fellebbezése 15. oldalán úgy nyilatkozik, hogy én tagadtam meg a pszichológiai segítségnyújtást a gyermeknek, miközben pontosan 6 vonta vissza írásban korábbi hozzáj áruló nyilatkozatát.
Az alperes téves következtetést kíván levonni abból, hogy amikor a mártoni ingatlanból távozott, akkor féltünk a gyermekkel az alperes viselkedése félelmet keltő volt és ezért bezárkóztunk a szobába. Az alperes ebből azt vezeti le, hogy ő soha nem alkalmazott velünk szemben fizikai erőszakot, és neki nem volt lehetősége a gyermeket elvinni ekkor. Az alperes ezen alkalomkor fel sem vetette, hogy elvinné magával a gyermeket. Nem is volt szándékában,
azt semmilyen módon nem is jelezte felém. Az alperes ekkor kizárólag az ingóságaival volt elfoglalva, azokat maradéktalanul elvitte magával.
Az alperes fellebbezésében továbbra is folytatja azt a fajta kommunikációt, ami az egész elsőfokú eljárásra jellemző volt. a gyermek bármilyen gondolata negatív volt az alperes terveire nézve, akkor azt nyilvánvalóan csak az én hatásomra nyilatkozhatta. Holott az alperes magatartása volt az, aminek hatására a gyermek nem szeretett volna elmenni az apjához. Ugyanakkor nem ellenzi a gyermek a felügyelt kapcsolattartást, sőt, arra igénye lenne, de az alperes
viszont erre nem hajlandó. Teljesen mindegy volt, hogy én mit és hogyan nyilatkoztam, az alperes gyakorlatilag bármiből képes levezetni az én ellennevelésemet. Ha beszélek a gyermeknek a kapcsolattartásról akkor ellen nevelek szerinte, ha nem beszélek róla, akkor nem készítem fel a gyermeket. Ha a gyermek az alperes viselkedését látva, tapasztalva nem akar kettesben maradni az alperessel, akkor azt az alperes szerint csak az én befolyásomra nyilatkozhatja a gyermek, holott a családsegítő szolgálat jelentései alapján az alperes olyan teljességgel a társadalmi elvárásokkal ellentétes magatartást tanúsít, ami furcsa, és félelmet keltő a gyermek számára.

Nem valós állítás az sem, hogy miattam ne látogattuk volna az alperes családját. Az alperes volt az, aki nem akart velük kapcsolatot tartani. Azt is kifejtette felém, hogy örül annak, hogy ilyen nagy a távolság, mert így nem kell sűrűn meglátogatnia a családját. Pontosan az alperes volt az, aki engem a saját családomtól el kívánt szeparálni. Továbbra is fenntartom azt, hogy én magam támogattam a kapcsolattartást. A gyermekkel a meghatározott időben próbáltuk telefonon elérni az alperest. Az alperest születésnapja, és ünnepek alkalmával fel szokta köszönteni a gyermeket, már akkor, ha az alperes hajlandó fogadni a
hívását. Csomagot is küldött a gyermek az alperesnek, amit az alperes nem vett át. A kapcsolattartások időpontjaiban minden alkalommal átadtam a gyermeket. A felügyelt kapcsolattartás szabályait pedig nem én, hanem az alperes nem tartotta ba, a kapcsolatot az alperes szakította meg a gyermekkel.
Soha nem tettem arra való utalást, hogy az alperes szexuálisan bántalmazná a gyermeket. Az alperes emlegette ezt a per alatt folyamatosan, mintegy olyan állítás ellen védekezve, ami soha nem hangzott el a részemről. Kérem, hogy az alperes pontosan jelölje meg, hogy mely tárgyaláson, mely jegyzőkönyvben olvasható ezen kijelentésem, mert az én részemről ilyen állítás soha nem
volt.
Az alperes fellebbezésében előadja, hogy látogatást tett az én és a gyermekem lakóhelyén és ott szóváltás alakult ki közöttünk. Ezt is nekem kívánja felróni, önmagát pedig ártatlan áldozatként beállítani, és ezzel is azt kívánja igazolni, hogy én a gyermeket bevonom a válásba. Az alperes megtehette volna, hogy akár a jogi képviselőmön keresztül, akár előzetesen egyeztetve beszél meg velem találkozót, ha egyeztetni szeretett volna, nem spontán látogatást tesz, és vitát generál a gyermek előtt. A jelen per előtt jogi képviselőm útján én kísérletet tettem arra, hogy egyeztessünk, de az alperes elutasító volt, így találkozó sem tudott létrejönni a vita békés rendezése érdekében. A közöttünk lévő vita lerendezésének nem az a módja, hogy megjelenik az ingatlanomnál és ott vitatkozni kezd, hanem ezt lehetett volna normális keretek között, de
erre soha nem volt lehetőség az alperes magatartása miatt. Ezt követően felháborítónak tartom, hogy az alperes jön el a házamhoz, ő az aki többszöri kérés ellenére sem hajlandó a hangfelvételt, videófelvételt leállítani, és még ő vádol engem azzal, hogy bevonom a gyermekünket, holott az alperes pontosan tudta azt, hogy a gyermek ott lesz nálam az ingatlannál.

Views: 0