Mi a megerősítési torzítás (confirmation bias)?
- A döntéshozó (bíró, szakértő, pszichológus, gyámügyes stb.) kialakít egy elméletet a problémáról.
- Ezután csak azokat a tényeket keresi, amelyek ezt az elméletet támasztják alá.
- Az ellentmondó bizonyítékokat figyelmen kívül hagyja vagy félreértelmezi.
- Lényegében elhamarkodott következtetéshez vezet.
Miért gyakori a családjogban?
- A családjogi bírák évente akár több ezer ügyet kezelnek.
- Gyors döntési kényszer alatt dolgoznak.
- Sokszor az elsőként előadott vád alapján alakítják ki véleményüket.
- Ezután már azt vizsgálják, mit kell tenni, nem pedig azt, hogy valóban mi történt.
Elidegenítés (alienation) és bántalmazás összekeverése
- Sok ügy első ránézésre bántalmazási ügynek tűnik.
- Valójában előfordulhat, hogy szülői elidegenítés áll a háttérben.
- Ha a szakember eleve bántalmazást feltételez, minden információt ezen a szűrőn keresztül értelmez.
Tipikus jelek, amelyek elidegenítésre utalhatnak
- A gyermek mindenben a másik szülőt hibáztatja.
- A gyermek csak negatív dolgokat tud mondani az elutasított szülőről.
- A felhozott sérelmek aránytalanul jelentéktelenek:
- „Nem tetszik a haja.”
- „Nem engedett el egy drága utazásra.”
- „Egyszer meghúzta a hajam hajvágás közben.”
- A gyermek olyan felnőttes kifejezéseket használ, amelyek valószínűleg a másik szülőtől származnak (pl. „kontrolláló”).
A gyermekinterjúk veszélyei
- A gyermekek gyakran azt mondják, amit szerintük a felnőttek hallani akarnak.
- A vezető kérdések hamis válaszokat eredményezhetnek.
- Az interjúztató saját előfeltevése torzíthatja a vallomást.
- Ez különösen igaz szexuális bántalmazási vádaknál.
Az 1990-es évek tanulsága
- Több gyermekgondozó és pedagógus került börtönbe hamis szexuális visszaélési vádak alapján.
- Később kiderült, hogy az ügyekben erős megerősítési torzítás működött.
- A kihallgatások módszertana hibás volt.
A három kötelező elmélet
Bill Eddy szerint minden magas konfliktusú ügyben három lehetőséget kell egyformán vizsgálni:
- A vád igaz.
- Tényleges bántalmazás.
- Családon belüli erőszak.
- Szexuális visszaélés.
- Függőség stb.
- A vád hamis.
- Hamis vádaskodás.
- Szülői elidegenítés.
- Manipuláció.
- Mindkét fél problémás.
- Kölcsönös konfliktus.
- Mindkét szülő hozzájárul a helyzethez.
A tudományos megközelítés
- Nem elég bizonyítékot keresni egy elmélet mellett.
- Meg kell próbálni cáfolni is azt.
- A tudomány a „bizonyítás cáfolási kísérleten keresztül” elvet követi.
- A családjogban is ezt kellene alkalmazni.
A bírók egyik gyakori hibája
- Egyetlen reflektorfénybe helyezett szülőt vizsgálnak.
- A másik szülő viselkedése háttérben marad.
- Ha az első vád összeomlik, sokszor nem vizsgálják meg, hogy ki és miért tette a hamis vádat.
Hamis vádak típusai
- Őszintén hitt, de téves vád.
- Tudatosan hamis vád.
- Félreértésből eredő vád.
- Kivetítés (a saját viselkedés másikra vetítése).
Szexuális bántalmazási ügyekben legalább 5 lehetőség van
- Valódi bántalmazás a házasság alatt.
- Valódi bántalmazás a különválás után.
- Jóhiszemű, de téves vád.
- Tudatosan hamis vád.
- Más elkövető, mint akit megvádolnak.
Családon belüli erőszaknál is több lehetőség van
- Valódi kontrolláló erőszak.
- Védekező reakció.
- Kölcsönös konfliktus.
- Különválás körüli egyszeri incidens.
- Hamis vád.
Bill Eddy fő üzenete
- Az elidegenítést mindig valós alternatív magyarázatként kell vizsgálni.
- A családjogi eljárásokban nem szabad egyetlen elméletre építeni.
- A bíróság csak akkor közelítheti meg az igazságot, ha minden ésszerű magyarázatot egyformán megvizsgál.
- Ha az elidegenítés lehetőségét eleve kizárják, az maga a megerősítési torzítás.
Views: 1