Month: July 2026

Bíróság az ellennevelésről: a szakértői vélemények kiegészítését rendelte el a BKKB

Budai Központi Kerületi Bíróság
[kitakart adat]
5

mélyebben felmérni, az igazságügyi ideg- és elmeorvosszakértő szerint az anya alkalmasabb a gyermek nevelésére, az apa nevelési alkalmasságát jelentősen lerontja a személyiségéből adódó merevsége, alkalmazkodásra való képtelensége, verbális agresszivitása, szenzitív paranoid helyzetértékelése.

A gyermek édesanyjához mélyebben kötődik, a biztonságot Ő nyújtja számára, így tartózkodási helyének megváltoztatása, anyával való felügyelt kapcsolattartás elrendelése heti kettő órában semmilyen módon nem szolgálná érzelmi, mentális egyensúlyát és fejlődését.

Itt jegyzi meg a bíróság, hogy a – felek indítványát is mérlegelve, – szakvélemények kiegészítését rendelte el a bíróság a szülők nevelési alkalmasságának, az anyai ellennevelés megállapításának peradatokkal való összehangolása érdekében.

Mindezekre tekintettel a bíróság nem látott olyan új körülményt, amely a jelenleg hatályban lévő ideiglenes intézkedés megváltoztatását indokolná, és az a gyermek érdekében állna, ezért a rendelkező rész szerint döntött.

A végzés elleni fellebbezési jogot a Pp. 105. § (1) bekezdése biztosítja, tekintettel arra, hogy az alperes kérelme korábbi kérelmétől eltérő tartalmú kapcsolattartási szabályozást tartalmaz, azonban a bíróság felhívja a felek figyelmét, hogy újabb, korábbi kérelmeikkel azonos tartalmú ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ne terjesszenek elő az azt megalapozó körülményváltozás valószínűsítésének hiányában.

Budapest, 2024. május 08. napján

dr. Csányi Beatrix sk.
bíró

Views: 0

Hogyan kommunikálj egy ellennevelt gyermekkel? – Gyakorlati tanácsok a gyermek szemszögéből

  • Mielőtt üzenetet küldesz, vizsgáld meg a saját motivációdat.
  • Ne azért írj, hogy választ vagy viszontlátást érj el, hanem azért, hogy feltétel nélküli szeretetet közvetíts.
  • Ha elvárásokkal írsz, szinte biztosan csalódni fogsz.
  • Maradj magabiztos: attól, hogy a gyermek megváltozott, még mindig ismered őt.
  • Ne hagyd, hogy a másik szülő elhitesse veled, hogy már nincs kapcsolat köztetek.
  • Nyugodt, kiegyensúlyozott érzelmi állapotban kommunikálj.
  • Ha dühös, szomorú vagy zaklatott vagy, inkább várj az üzenet elküldésével.
  • A kapcsolat helyreállítása hosszú folyamat, nem egyetlen üzeneten múlik.
  • A gyermek felé mindig a stabil, érzelmileg szabályozott felnőtt szerepét mutasd.

A gyermek viselkedésének értelmezése

  • Az ellenséges megnyilvánulások mögött gyakran pszichológiai manipuláció áll.
  • Próbáld a sértő mondatokat nem személyes támadásként, hanem a gyermek fájdalmának megnyilvánulásaként kezelni.
  • A gyermek gyakran lojalitáskonfliktusban él.
  • A hideg, dühös viselkedés sokszor egy védekező “külső burok”, amely mögött továbbra is szeretetre és biztonságra vágyik.

Hogyan kommunikálj?

  • Mutass feltétel nélküli szeretetet.
  • Hallgasd meg és ismerd el az érzéseit.
  • Az érzelmeit validáld, de a hamis vádakat ne.
  • Figyelj arra, amit mond.
  • Válaszolj viszonylag gyorsan.
  • Légy következetes.
  • Rövid, nyugodt, szeretetteljes üzeneteket írj.
  • Maradj meleg, együttérző hangnemben.

Mit kerülj el?

  • Ne kiabálj.
  • Ne kelts bűntudatot.
  • Ne a saját fájdalmadról beszélj.
  • Ne írd, hogy mennyire szenvedsz miatta.
  • Ne kérj bocsánatot olyan dolgokért, amelyeket nem követtél el.
  • Ne kezdj védekezni vagy bizonygatni az igazadat.
  • Ne támadd a másik szülőt.
  • Ne vitatkozz az ellennevelésről.
  • Ne gyakorolj nyomást a gyermekre.
  • Ne küldj túl sok vagy túl hosszú üzenetet.

A gyermek “belső gyermekének” megszólítása

Az üzenetek:

  • legyenek melegek és biztonságot sugárzóak;
  • tiszteljék a gyermek személyiségét;
  • közvetítsék, hogy mindig szereted;
  • ne próbálják logikával meggyőzni;
  • ne keltsenek nyomást vagy bűntudatot.

Jó üzenetek példái

  • „Megérdemled, hogy szeressenek önmagadért.”
  • „Büszke vagyok rá, hogy az édesapád/édesanyád lehetek.”
  • „Mindig elég voltál, és mindig elég leszel.”
  • „Mindig itt leszek neked.”
  • „Szeretlek, bármi történjen is.”

Ha a gyermek azt írja: „Utállak”

Ne vitatkozz.

Inkább:

  • ismerd el az érzéseit;
  • fejezd ki, hogy látod a fájdalmát;
  • biztosítsd arról, hogy továbbra is szereted.

Ha fenyeget vagy zsarol

  • Maradj nyugodt.
  • Ismerd el, hogy valószínűleg fél vagy zaklatott.
  • Ajánld fel, hogy meghallgatod, amikor készen áll rá.

Ha hamis vádakat ismétel

  • Ne kezdj bizonygatásba.
  • Ne vitatkozz a vádakkal.
  • Az érzéseire reagálj, ne a vádakra.
  • Maradj szeretetteljes és nyugodt.

Ha egyik nap utál, másnap bocsánatot kér

  • Ez gyakori az ellennevelt gyermekeknél.
  • Ne sértődj meg.
  • Légy következetes.
  • Erősítsd meg, hogy nem hagyod el, és mindig mellette leszel.

Ha segítséget vagy pénzt kér

Az előadó szerint:

  • ha lehetőséged van rá, érdemes segíteni;
  • ne használd fel a segítséget a gyermek hibáztatására;
  • a segítség sokszor gyengíti a rólad kialakított negatív képet;
  • a pénzügyi elutasítás viszont tovább mélyítheti az elidegenedést. (Ez az előadó személyes véleménye, nem általános pszichológiai vagy jogi szabály.)

A legfontosabb tanácsok

  • Az érzelmekre reagálj, ne a vádakra.
  • Mindig hagyd nyitva az ajtót a kapcsolat felé.
  • Légy melegszívű, de ne nyomuló.
  • Inkább rendszeresen küldj rövid üzeneteket, mint ritkán hosszúakat.
  • Ha bármelyikőtök nagyon zaklatott, várj a válasszal.
  • Ne add fel a kapcsolatfelvételt akkor sem, ha hosszú ideig nem kapsz pozitív visszajelzést.

Views: 1

Ideiglenes intézkedés gyermekelhelyezési perben – Mikor utasítja el a bíróság a kérelmet?

Budai Központi Kerületi Bíróság

felperes a gyermeket veszélyezteti, így szülői felügyeleti jogát nem gyakorolhatja. Kérelme alátámasztására több kúriai határozatból is idézett.

Kiemelte, hogy az anya kapcsolattartási jogának korlátozását kéri, felügyelt kapcsolattartás elrendelését, nem pedig annak megvonását. Idézett a szakvéleményekből és utalt arra is, hogy a bíróság mellőzze a Ráckevei Család- és Gyermekjóléti Központ által készített feljegyzéseket, mert azok nem pártatlanok.

A felperes /162. sorszám alatt 2024. április 28. napján kérte az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását, mind a gyermek gondozása, lakóhelyének kijelölése, mind pedig a kapcsolattartás szabályozása körében.

Visszautasította, vitatta az alperes azon álláspontját, hogy nála a gyermek veszélyeztetve lenne, ahogy azt is vitatta, hogy elidegenítené az alperestől a gyermeket, hiszen a több ízben adott lehetőségek az alperesnek akár a felügyelt kapcsolattartás megvonását követően is, hogy személyes kontaktusba kerüljön a gyermekkel, azonban az alperes maga nem látta értelmét a
felügyelt kapcsolattartás megvalósulásának.

Hangsúlyozta, hogy a gyermek szereti az édesapját, hiányzik neki, és az alperes felróható magatartásának köszönhető az, hogy a gyermekkel nem tartja a kapcsolatot.

Javasolta a felügyelt kapcsolattartás fenntartását, és [kitakarva] az apával való kapcsolattartása során a fokozatosság elvének betartása mellett akár egy kiterjedtebb kapc solattartás biztosítását.

Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alaptalan.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el

a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,

b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,

c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében,

vagy

d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.

A bíróság az eddigi peradatok alapján a felek nyilatkozatát, a tanúvallomásokat és a szakértői véleményeket összességében értékelve megállapította, hogy az alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt a korábbi ideiglenes intézkedés elbírálásához – illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz – képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség, ez tulajdonképpen a másodfokú bíróság döntésének felülbírálata lenne.

A bíróság hangsúlyozza, hogy az ideiglenes intézkedés nem szolgálhat előrehozott döntésként.

A bíróság az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése mellett az érdemi döntésében fog a szülői felügyelet gyakorlásáról dönteni, elsősorban a gyermek érdekét szem előtt tartva.

Az alperes által hivatkozott szakvélemény összességében az anyát tartotta alkalmasabb a szülői felügyelet gyakorlására. Kiemelte, hogy bár mindkét szülő vonatkozásában fellelhetőek mentális problémák, azonban az édesanya tudja a gyermek érdekét, akaratát, kívánságait

Views: 1

Bíróság: Az ellennevelés és a gyermek érdeke miatt megvonták a kapcsolattartást

Budai Központi Kerületi Bíróság
3

…konfrontálódása miatt, őt megpróbálják a gyermekre veszélyesnek beállítani.

A bíróság /105. sorszám alatt megtartott tárgyaláson /105-I. számú előzetesen végrehajtható végzésében – a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének helyt adva – az alperes és [kitakarva] közötti kapcsolattartást 2023. december 31. napjáig megvonta. Elrendelte a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ erről történő értesítését. A bíróság a végzését a Pp. 457. §-val, valamint a Gyer. 31. § (4) bekezdésére alapította. Hangsúlyozta, hogy a folyamatos hangfelvételkészítés a kapcsolattartásokon, a felperes degradáló szövegkörnyezetben történő sorozatos, gyermek előtti említése, illetve tiltakozása ellenére [kitakarva] bizonyos tevékenységekre való presszionálása, már olyan súlyosan sérti a kiskorú gyermek érdekét, ami a felügyelt kapcsolattartás korlátozását is indokolttá teszi.

Az alperes fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását, és a kapcsolattartás megvonásának mellőzését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése teljességgel megalapozatlan: ugyan kritika nélkül elfogadta a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ jelentésében írtakat, de a végzésben nincs olyan súlyos magatartás leírva, ami alapot adhatna kapcsolattartási joga megvonására.

A felperes észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a gyermekjóléti központ jelentésében foglaltakat elfogadva hozta meg döntését.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság [kitakarva] sorszámú végzésével 2023. november 15. napján az elsőfokú bíróság végzését – indokolásának a másodfokú végzés indokolásában foglalt kiegészítésével – helybenhagyta.

A másodfokú bíróság teljeskörűen áttekintette a peres felek saját és szülőtársuk nevelési alkalmasságát érintő tényállításait, továbbá perben eddig rendelkezésre álló bizonyítékokat és maradéktalanul osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. A gyermekvédelmi központ által hónapról hónapra készített feljegyzésekből egyértelműen megállapítható, hogy az alperes [kitakarva] érdekeinek védelmében elrendelt felügyelt kapcsolattartást nem annak célja, vagyis a szülő-gyermek közötti bizalmi kapcsolat helyreállítására használta. Gyakran gyermeke egyértelműen jelzett igényeihez sem igazodva, a kapcsolattartás szabályait folyamatosan és tudatosan figyelmen kívül hagyva, szinte kizárólag arra törekedett, hogy az [kitakarva] történt találkozásokat saját perbeli helyzete erősítésére használja fel. A másodfokú bíróság emellett pedig különösen nagy súllyal értékelte, hogy mindennek során a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges biztonságát is elmulasztotta szem előtt tartani.

Az alperes /158. sorszám alatt 2024. április 18. napján ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a felperessel közös [kitakarva] utónevű gyermek vonatkozásában a közös szülői felügyelet fenntartása mellett a gyermek gondozására alperes feljogosítását.

A gyermek lakóhelyeként az alperes lakóhelyét jelölje ki a bíróság, akként szabályozza a felperes és [kitakarva] kapcsolattartását, hogy a felperes személyesen felügyelt kapcsolattartás keretein belül legyen jogosult tartani a kapcsolatot a gyermekükkel minden héten pénteken 16,00 órától 18,00 óráig terjedő időtartamban, a gyermek tartózkodási helye szerinti Újbudai Családsegítő és Gyermekjóléti Központban felügyelet mellett, az elvitel joga nélkül.

Ideiglenes intézkedését a Pp. 103. § (1) bekezdésének c) pontjára, d) pontjára, valamint a 103. § (2) bekezdésére alapította.

Nyomatékkal utalt arra, hogy a perben beszerzett igazságügyi pszichológus és pszichiáter szakvéleménye felperes vonatkozásában elidegenítést, ellennevelést állapított meg, ezáltal…

Views: 1

5 leggyakoribb hiba, amit az elidegenített szülők elkövetnek – Dr. Joshua Coleman tanácsai

1. Ne az igazságosságot keresd, hanem a célt

  • A kibékülés nem igazságos folyamat.
  • A gyermek valószínűleg nem fogja elismerni:
    • mennyi áldozatot hoztál,
    • mennyi pénzt és energiát fektettél belé,
    • hogy te is a legjobb tudásod szerint nevelted.
  • Ha folyamatosan azt várod, hogy “igazságot szolgáltassanak”, csak egyre dühösebb leszel.
  • A cél nem a vita megnyerése, hanem a kapcsolat helyreállítása.

2. Ne próbáld bűntudattal motiválni

  • Ne mondd:
    • mennyire szenvedsz,
    • hogy összetörte a szíved,
    • hogy beteg vagy,
    • hogy hiányoznak az unokák.
  • A mai kultúrában ezt sok gyermek manipulációnak tekinti.
  • A bűntudat nem közelebb viszi, hanem távolabb löki.

3. Rosszul megírt bocsánatkérés

A jó bocsánatkérés:

  • nem védekezik,
  • nem magyarázkodik,
  • nem hibáztatja a másik szülőt,
  • nem próbálja bizonyítani, hogy a gyermek emlékei tévesek.

Kerülendő mondatok:

  • “A legjobb tudásom szerint tettem.”
  • “Anyád/apád miatt történt.”
  • “Te is nehéz gyerek voltál.”
  • “Nem is így volt.”

Helyette:

  • ismerd el az érzéseit,
  • keresd meg azt a kis részt (“kernel of truth”), ami igaz lehet,
  • mutass nyitottságot a változásra.

4. Ne támadj vissza

  • Ne reagálj haraggal.
  • Ne sértegesd.
  • Ne kritizáld:
    • a párját,
    • a terapeutáját,
    • a másik szülőt.
  • Ha nagyon felidegesít:
    • inkább fejezd be a beszélgetést,
    • később térj vissza rá nyugodtan.

5. Túl gyors eredményt várni

  • A kibékülés általában évekig tart.
  • Ritka a gyors megoldás.
  • Már az is előrelépés lehet, ha:
    • válaszol egy üzenetre,
    • felveszi a telefont,
    • küld egy ünnepi üdvözletet.
  • Ezeket kis pozitív jelekként kell kezelni.

+1. hiba: Mindent magadra venni

  • A felnőtt gyermek élete már nem körülötted forog.
  • Saját családja,
  • munkája,
  • házassága,
  • problémái kötik le.
  • Nem minden távolságtartás személyes támadás.

A szerző legfontosabb tanácsai

  • Fogadd el, hogy a helyzet nem igazságos.
  • A saját önértékelésed ne a gyermek véleményétől függjön.
  • Írj össze 10 dolgot, amiért jó szülő voltál.
  • Gyakorolj önmagaddal együttérzést.
  • Ne rágódj állandóan a múlton.
  • Ne katasztrofizáld a jövőt.
  • Élj inkább a jelenben.
  • Ha bocsánatot kérsz, azt egyszer, de őszintén tedd meg.
  • A gyermek nézőpontját próbáld megérteni akkor is, ha nem értesz vele egyet.
  • A kapcsolat helyreállítása stratégia kérdése, nem annak bizonyítása, hogy kinek volt igaza.

Views: 1

Budai Központi Kerületi Bíróság: Ideiglenes intézkedések és kapcsolattartási kérelmek (2023)

Budai Központi Kerületi Bíróság
2

Az alperes 2023. július 03. napján 81. sorszámon kapcsolattartás szabályozása vonatkozásában ismételten ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy jogosítsa fel a gyermekkel a folyamatos kapcsolattartásra

  • minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától vasárnap 19 óráig az elvitel és ott alvás jogával,
  • minden páratlan héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától 19 óráig az elvitel jogával,
  • telefonon vagy elektronikus úton, kép- és hang egyidejű közvetítésére alkalmas eszköz útján minden szerdán 18 óra és 18 óra 30 perc között minimum 15 perc kapcsolatot tartani.

Az időszakos kapcsolattartás keretében legyen jogosult a gyermekkel az intézményi tavaszi, őszi és téli szünet esetében a kapcsolattartásra a szünet fele időtartamában, a szünetek második felében a kezdő nap 9 órától – amennyiben a szünet időtartama páratlan számú napból áll, úgy a kezdő nap 14 órától – záró nap 17 óráig az elvitel és az ottalvás jogával. A szünet kezdő napja a szünet előtti utolsó nevelési napot követő nap, zárónapja a szünet utáni első nevelési napot megelőző nap. A szünet időtartamának kiszámítása során az ünnepnapokat figyelmen kívül kell hagyni, az így fennmaradó napok számát kell felezni.

A kétnapos ünnepeket illetően az ünnep második napján legyen jogosult kapcsolatot tartani 9 órától 19 óráig az elvitel jogával. Karácsonykor az apa jogosult minden évben december 25. napján 9 órától 19 óráig kapcsolatot tartani az elvitel jogával.

Kérelmét azzal indokolta, hogy a korábbi ideiglenes intézkedés körében született másodfokú döntés nem tudta figyelembe venni azon tényt, hogy a gyermek a gyámhatóság közbenjárására elment az alperessel kapcsolattartásra felügyelet nélkül, az jól sikerült, a gyermek az alperes társaságában jól érezte magát, így a másodfokú végzés kontraproduktívvá vált, mert egy jól működő személyes kapcsolattartást fogott vissza felügyelt kapcsolattartásra.

A felperes 83. sorszám alatt kérte az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását. Hivatkozott arra, hogy az elmúlt félévben tapasztaltak, különösen a Családsegítő Központ jelentései azt támasztották alá, miszerint indokolt továbbra is a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás felügyelettel történő megvalósulása.

A bíróság 85. sorszám alatt az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét 2023. augusztus 04. napján jogerőssé vált végzésében elutasította.

A felperes 95. sorszám alatt 2023. szeptember 4-én újabb ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartás szüneteltetését kérte. Egyrészt a gyermekjóléti központnak a 2023. június 16. és augusztus 2. között megvalósult felügyelt kapcsolattartásokról készített feljegyzéseiben foglaltak nyomán, másrészt a Ptk. 4:184. §-a alapján.

Előadta, hogy az alperes a gyermeknek nemcsak rossz példát mutat a társadalmi szabályokat figyelmen kívül hagyó hozzáállásával, cinizmusával, demonstratív élelmiszerpazarlásával, de őt folyamatos kritizálásával és számonkéréssel érzelmileg bántalmazza is. A feljegyzések tanúsága szerint még a külső szemlélő számára is egyértelmű, hogy érzelmileg a gyermeket még a kapcsolattartás felügyelt formája is nagyon megterheli.

Az alperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte. A kapcsolattartásokon saját maga által készített felvételekre hivatkozva felperessel szemben állította, hogy a gyermekkel a kapcsolata bensőséges. Előadta, hogy a gyermekjóléti központ kapcsolattartásokról készített leírásai nem fedik a valóságot; ezekben, a dolgozóival történt…

Views: 2

Szülői elidegenítés: 5 hazugság, amit sok gyermek elhisz a másik szülőről

A videó fő üzenete az, hogy a szülői elidegenítés (parental alienation) során a gyermek sokszor olyan hiedelmeket alakít ki az egyik szülőről, amelyek nem saját tapasztalatból, hanem a másik szülő által kialakított narratívából származnak. A videó végig arra ösztönöz, hogy a gyermek saját maga keresse meg az igazságot.

Összefoglaló pontok

  • A gyermeknek joga van saját maga eldönteni, mit gondol a szüleiről.
  • Nem szabad csak az egyik szülő történetére hagyatkozni.
  • Érdemes megvizsgálni, hogy a kialakult vélemény tényeken vagy mások állításain alapul-e.
  • Az érzelmek önmagukban nem bizonyítékok.

1. hiedelem: „A másik szülő elhagyott.”

  • Ki mondta, hogy elhagyott?
  • Láttál erre bizonyítékot?
  • Lehet, hogy valójában elzárták tőled.
  • Lehet, hogy bírósági vagy más akadályok miatt nem tudott kapcsolatot tartani.
  • Sok elidegenített szülő a háttérben éveken át próbál kapcsolatot teremteni.

2. hiedelem: „A másik szülő veszélyes.”

  • A félelem gyakran nem saját élményből ered.
  • Sokszor ismételt figyelmeztetések és manipuláció alakítják ki.
  • Tedd fel magadnak:
    • Saját szememmel láttam?
    • Vagy csak ezt hallottam?
  • Vizsgáld meg, voltak-e olyan pozitív élményeid, amelyek ellentmondanak annak, amit mondtak róla.

3. hiedelem: „Nem szeret engem.”

  • Gondold végig, mit jelent számodra a szeretet.
  • Érkeztek-e levelek, ajándékok, üzenetek, amelyeket esetleg nem kaptál meg?
  • Ha nem szeretne, miért próbálna évek múltán is kapcsolatba lépni?
  • Az elidegenített szülők sokszor hiába próbálkoznak, a gyermek nem is értesül ezekről.

4. hiedelem: „Ő bántott minket.”

  • Pontosan mit tett?
  • Saját élmény volt, vagy más mesélte?
  • Egyszeri eseményről vagy tartós viselkedésről van szó?
  • A szülők egymás közötti konfliktusa nem ugyanaz, mint a gyermek szándékos bántalmazása.
  • A gyermeket nem szabad bevonni a szülők konfliktusába (trianguláció).

5. hiedelem: „Manipulatív és hazug.”

  • Ki mondta ezt róla?
  • Saját magad kaptad rajta hazugságon?
  • A videó szerint ez gyakran megelőző manipuláció:
    • már előre megtanítják a gyermeket arra, hogy semmit ne higgyen el neki.
  • Ez létrehozza a megerősítési torzítást (confirmation bias), amikor minden viselkedést a negatív előítélet szűrőjén keresztül értelmezünk.

A videó által javasolt kérdések

  • Hallottam már a másik szülő történetét közvetlenül?
  • Saját emlékeim vannak, vagy mások emlékeit ismétlem?
  • Milyen bizonyítékokra épül a véleményem?
  • Mi történne, ha más következtetésre jutnék?
  • Félek az igazságtól, vagy csak nem szeretném megkérdőjelezni a korábbi hitemet?

A videó fő üzenete

  • Az igazság ritkán fekete-fehér.
  • Két dolog egyszerre is igaz lehet:
    • egy szülő hibázhatott,
    • és ettől még szeretheti a gyermekét.
  • A gyermeknek joga van:
    • kérdezni,
    • meghallgatni mindkét oldalt,
    • saját véleményt kialakítani,
    • újra kapcsolatot építeni, ha ezt szeretné.

Záró gondolat

A videó nem állítja, hogy minden elutasított szülő ártatlan, hanem arra ösztönöz, hogy a gyermek ne kizárólag egyetlen narratíva alapján döntsön. A központi üzenet az, hogy az igazság megismeréséhez mindkét fél történetét, a saját emlékeket és a tényszerű bizonyítékokat is érdemes figyelembe venni.

Views: 0

Ideiglenes intézkedés elutasítása gyermekelhelyezési perben

Budai Központi Kerületi Bíróság

VÉGZÉS

[kitakart rész]

2024. április 18. napján /158. sorszámon benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelmét
elutasítja.

A végzés ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek címezve, de a jelen bíróságon lehet elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon, 3 példányban benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet a peres felek számára kötelező, ezért a részükről benyújtott fellebbezés esetén a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia; ha jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

INDOKOLÁS

A peres felek között házasság felbontása iránti per van folyamatban, mely per folyamatban léte alatt a bíróság a felek ideiglenes intézkedés iránti kérelmeit elbírálva 2022. október 19. napján kelt, 16. sorszám alatti végzésével ideiglenes intézkedéssel a felperesnél jelölte ki a felek közös kiskorú gyermekének, a [kitakart rész] tartózkodási helyét, meghatározta a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás szabályait.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2022. december 5. napján kelt [ügyszám kitakart] számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését a kapcsolattartás vonatkozásában megváltoztatta, és akként rendelkezett, hogy az alperes a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletén jogosult, egyben köteles a gyermekkel páros heteken péntek 16:00–17:00 óráig és páratlan hét szerdán 15:00–16:00 óráig felügyelt kapcsolattartásra.

A bíróság a felügyelt kapcsolattartást annak érdekében rendelte el, hogy a gyermek és az apa közti kapcsolattartás valóban és érdemben megvalósulhasson, ám arra a gyermek számára kiszámítható, biztonságos körülmények között kerülhet sor, egyben lehetőséget teremtve arra,
hogy az elmúlt időben diszharmonikussá vált apa-gyermek kapcsolat helyreálljon.

Az alperes 2023. január 4. napján 31. sorszám alatt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben az elsőfokú bíróság által meghatározott 16. sz. végzésben foglalt kapcsolattartási rendnek megfelelő szabályozást kért. Érvényesíteni kívánt jogként a polgári  perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdésének a)–d) pontjait, a Pp. 103. § (2) bekezdését és a Pp. 104. § (2) bekezdését jelölte meg.

A bíróság /39. sorszám alatt meghozott, és 2023. március 2. napján jogerőre emelkedett végzésével az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt az első ideiglenes intézkedés elbírálásához – illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz – képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség.

Views: 2

⚠️ Ezt a hibát minden nárcisztikus elköveti – Így fordíthatod a saját javadra

Elég általános, de ha időben olvasod, még segíthet.

Ugye a gyerek miatt senki nem fogja elengedni a háborút. Folyamatos védekezésre kényszerít, és ha ebbe beleállsz, gyakorlatilag elveszted a játszmát.

Én ebből úgy léptem ki, hogy megvártam, amíg a két igazságügyi szakértő kénytelen volt leírni, hogy a ráckeve környéki tanárnő ellennevelő magatartást folytat. Onnantól már csak kívülről reagáltam. Nem maradt semmi a kezében, mert kapcsolat már nem volt, új triggereket sem kapott, így ugyanazokat az állításokat ismételgette, bármi is volt a kérdés. Közben teljesen átállt védekezésbe, és képtelen volt belátni, hogy mit tesz a saját családjával együtt.

De ez tőlük várható volt.

Szóval a kulcs az, hogy időben felmérd a helyzetet, tudást szerezz róla, és sajnos a világ egyik legfájdalmasabb döntését is meg kell hozni: el kell engedned a gyermeket, ha másképp nem tudod megszakítani a romboló játszmát.

A videó fő üzenete az, hogy a nárcisztikus embereknek van egy visszatérő, személyiségükből fakadó hibájuk: a túlzott magabiztosság. Azt hiszik, hogy mindig pontosan tudják, hogyan fog reagálni a másik fél, ezért ugyanazokat a manipulációs mintákat ismétlik újra és újra.

A videó főbb gondolatai

  • A legtöbben azért “veszítenek” egy nárcisztikussal szemben, mert rossz játékot játszanak: meg akarják győzni, bizonyítani akarják az igazukat.
  • A nárcisztikus számára nem az igazság a fontos, hanem az, hogy:
    • vitát generáljon,
    • érzelmi reakciót váltson ki,
    • védekezésre és magyarázkodásra kényszerítse a másikat.

A legnagyobb hibája

A videó szerint a nárcisztikus:

  • meg van győződve arról, hogy mindenkit tud manipulálni;
  • előre “lejátsza” fejben a másik reakcióját;
  • nem veszi észre, hogy a másik már átlát rajta;
  • emiatt ugyanazokat a trükköket alkalmazza újra és újra.

Hogyan lehet ezt “kihasználni”?

Nem visszatámadással, hanem azzal, hogy nem játszol bele a játszmába.

A videó szerint ilyenkor érdemes:

  • nyugodtnak maradni;
  • nem vitatkozni;
  • nem bizonygatni az igazadat;
  • nem adni érzelmi reakciót;
  • szükség esetén egyszerűen kilépni a helyzetből.

Amikor a várt düh, sértettség vagy magyarázkodás elmarad, a nárcisztikus kizökken a saját forgatókönyvéből.

Miért ismétli ugyanazt?

A videó szerint azért, mert:

  • nem képes belátni, hogy hibázott;
  • mindig másokat hibáztat;
  • sérti az egóját, ha kiderül, hogy a módszere nem működik;
  • ezért ugyanazzal próbálkozik újra és újra.

Ismétlődő minták

A videó felhívja a figyelmet arra is, hogy sok ilyen embernél ugyanaz a konfliktus ismétlődik:

  • minden munkahelyen,
  • minden párkapcsolatban,
  • minden baráti kapcsolatban,

csak a szereplők változnak. A közös pont mindig ugyanaz a személy.

A videó végkövetkeztetése

A legfontosabb tanács:

  • ne akarj “győzni”;
  • ne várj tőle igazságot, bocsánatkérést vagy belátást;
  • engedd el azt az igényt, hogy elismerje az igazadat;
  • így tudod visszaszerezni a saját lelki nyugalmadat.

Ez a videó inkább a nárcisztikus kommunikációs mintáira és a velük szembeni viselkedési stratégiára koncentrál, mintsem klinikai pszichológiai magyarázatot adna a nárcisztikus személyiségzavarról.

Views: 1