Author: admin

Szülői elidegenítés és nárcizmus

  • A videó témája az elidegenítés és a nárcizmus kapcsolata. Coach Sean arról beszél, amikor egy szülő a másik szülőtől, illetve egy házastárs a párja családjától távolít el valakit.
  • Szerinte az elidegenítő személy mindenáron győzni és irányítani akar. Kizárólagos befolyásra törekszik, ezért kiszorítja a másik ember életéből a fontos hozzátartozókat.
  • Ennek eszköze lehet a hazugság, a manipuláció és a másik valóságérzékelésének elbizonytalanítása. Az előadó szerint ilyenkor a saját érdek előrébb kerül a gyermek vagy a házastárs kapcsolatainál.
  • Az empátia és az önreflexió hiányát hangsúlyozza. Úgy írja le ezeket az embereket, mint akik nem vizsgálják felül a saját viselkedésüket, hanem másokat hibáztatnak: „Te kényszerítettél rá.”
  • A provokációra is felhívja a figyelmet. Állítása szerint az érintett szülőt addig ingerelhetik, amíg dühösen reagál; ezért különösen fontosnak tartja az indulatok kezelését.
  • A felnőtt gyermek családjától való eltávolításáról is beszél. Szerinte az irányító házastárs nyomása megnehezítheti, hogy a felnőtt gyermek újra kapcsolatot tartson a szüleivel.
  • A kapcsolat helyreállását ilyen házasság fennállása alatt kevéssé valószínűnek tartja. Saját tapasztalatai szerint szakítás után előfordulhat közeledés, de ez akkor sem feltétlenül gyors.
  • Az elidegenített hozzátartozók fájdalmát, gyászát és dühét érthető reakciónak tekinti. További videóit ajánlja a helyzet és az indulatok kezeléséhez.

Views: 2

Gyermektartásdíj megállapítása: mit mérlegel a bíróság?

Budai Központi Kerületi Bíróság

[Az ügyszám helye kitakarva.]

20

és a gyermek neveléséhez fűződő jogait és azt, hogy a gondoskodás és a nevelés elsődlegesen a szülők kötelezettsége. Ezek a jogok és kötelezettségek konkrét jogi normaként jelen jogvitára irányadóan a Ptk. rokontartás közös szabályaiban és a kiskorú gyermekek tartására vonatkozó szabályozásában jelennek meg.

[111] A Ptk. 4:215.§ alapján a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.

[112] A 4:216. § (1) bekezdése szerint a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben, gyermektartásdíj formájában teljesíti.

[113] A Ptk. 4:218. § (1) bekezdése alapján a szülők megállapodásának hiányában a bíróság határoz a gyermektartásdíj mértékéről. A gyermektartásdíj összegének a megállapítása során a (2) bekezdés értelmében figyelemmel kell lenni a gyermek indokolt szükségleteire [a) pont], mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira [b) pont], a szülők háztartásában eltartott más – saját, nevelt, mostoha – gyermekekre [c) pont], a gyermek saját jövedelmére [d) pont], a gyermeknek és a rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokra [e) pont]. A (4) bekezdés rögzíti a tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani.

[114] A hivatkozott jogszabály első szempontként tünteti fel a tartásra jogosult kiskorú gyermekek indokolt szükségleteit, ez összhangban áll az alapelvként is megfogalmazott gyermeki érdek elsődlegességével (Ptk. 4:2. §), a gyermektartásdíj mértékének meghatározásakor a legfontosabb követelmény a kiskorú gyermek harmonikus személyiségfejlődésének, kiegyensúlyozott nevelésének biztosítása.

[115] Az alapszükségletek körébe a lakhatás, az egészséges élelmezés, a ruházkodás, valamint a kiskorú gyermekek taníttatásával kapcsolatos kiadások, továbbá a kulturális, sportolási és bizonyos rendkívüli képzésben való részvétel szokásos költségei tartoznak és az alapszükségletek köre a gyermek korától, egészségügyi állapotától, irányultságához igazodó nevelési feltételeitől, esetleg más, egyéni körülményeitől függően eltérő is lehet (BH. 2019. 112. és Kúria Pfv.II.21.294/2017.).

[116] A bíróság a gyermek indokolt szükségleteit mérlegeléssel határozta meg.

[117] E körben a bíróság figyelembe vette a felek előadásait, előadásának és a bizonyítékoknak az együttes okszerű és iratszerű mérlegelésével állapította meg a gyermek szükségleteit és indokolt szükségletnek tartotta az oktatással, élelmezéssel, lakhatással kapcsolatos, valamint a hobbi és sporttevékenységgel összefüggő kiadásokat is.

[118] Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy a gyermeket gondozó szülő nem köteles a kiadásait számlával igazolni és az átlagos hétköznapi kiadásokkal a másik szülővel elszámolni. A kiadásokat igazoló számlák hiánya a gyermek indokolt szükségleteinek fennállását és biztosítását nem teszi kétségessé (Kúria Pfv.II.20.272/2019.).

[119] A bíróság e körben kiemeli, hogy a bíróságnak mérlegeléssel kell a gyermektartásdíjat megállapítani a gyermek szükségleteit és a felek jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve, azonban a gyermekek havi kiadásait nem kell forintra pontosan meghatározni, hiszen azt nem is lehet a gyermekek változó szükségletei, változó életkora és igényeik, illetőleg különóráik változása okán sem pontosan meghatározni.

[120] A gyermektartásdíj összegének megállapítása során elsődlegesen a gyermek egyhavi indokolt szükségletei, illetve az ehhez kapcsolódó kiadások vizsgálandók.

Views: 2

Szülői elidegenítés: az érzelmek ereje – Bill Eddy

Bill Eddy előadása a szülői elidegenítés mögött álló érzelmi folyamatokról szól. Fő gondolatai:

  • Az érzelmek átragadhatnak a gyermekre. Eddy szerint a gyermek átveheti az egyik szülő másik szülő iránti félelmét, haragját és sértettségét anélkül, hogy ezt bármelyikük tudatosan felismerné.
  • A befolyásolás nem kizárólag szavakkal történhet. Az arckifejezés, a hanghordozás, a sírás, a testbeszéd és az állandó feszültség is közvetítheti, hogy a másik szülő veszélyes vagy rossz.
  • A gyermek előbb érezhet elutasítást, és csak utólag kereshet hozzá magyarázatot. Az előadó ezzel magyarázza azokat az eseteket, amikor a teljes kapcsolatszakítást a gyermek jelentéktelennek vagy aránytalannak tűnő indokokkal támasztja alá.
  • Három érzelmi erőt emel ki: a másik szülővel kapcsolatos félelmet, az ellene irányuló haragot, valamint a hozzá közelebb álló szülő iránt érzett szeretetet és lojalitást. A gyermek úgy érezheti, hogy ezt a szülőt védenie kell.
  • Az „ez teljesen a saját véleményem” kijelentés önmagában nem zárja ki a befolyásolást. Eddy szerint a gyermek őszintén sajátjának élheti meg az átvett érzéseket és gondolatokat.
  • Hét rejtett hatásmechanizmust sorol fel:
    1. Az önkorlátozás hiánya: a szülő nem szab határt saját indulatainak, és azok gyermekre gyakorolt hatásának.
    2. Intenzív érzelemközvetítés: félelem, düh és fájdalom átadása szavakkal és nem verbális jelzésekkel.
    3. A „bántalmazó története”: súlyos válság van, a másik szülő a gonosz, az elbeszélő szülő pedig a megmentő.
    4. Érzelmi ismétlés és elszigetelés: a gyermek folyamatosan ugyanazt hallja, miközben kevés saját tapasztalatot szerezhet a másik szülőről.
    5. Támogatók bevonása: rokonok, barátok, tanárok, terapeuták vagy ügyvédek is átvehetik és tovább erősíthetik az egyoldalú történetet.
    6. Projekció és áldozatszerep: valaki a másikat vádolja azzal, amit ő maga tesz, és saját magát mutatja be áldozatként.
    7. Polarizáció: kialakul a „mi jók vagyunk, ő rossz” szemlélet, amely minden ellentétes információt elutasít.
  • A gyermek fejében a tényleges szülő helyére a róla szóló történet kerülhet. Személyes kapcsolat hiányában egyre nehezebben tudja összevetni ezt a történetet saját élményeivel.
  • A puszta várakozás szerinte elmélyítheti az elutasítást. Ha közben az érzelmi hatások változatlanul fennmaradnak, a „majd találkozik vele, amikor készen áll” megközelítés tovább erősítheti a távolságot.
  • A szakemberek is bevonódhatnak érzelmileg. Eddy szerint az együttérzés mellett ellenőrizniük kell a tényeket, és azt is mérlegelniük kell, hogy nem váltak-e valamelyik fél egyoldalú támogatójává.
  • Az elutasítás önmagában nem bizonyít elidegenítést. Az előadó hangsúlyozza: valódi bántalmazás is állhat mögötte, és a kettő együtt is előfordulhat. Anyák és apák egyaránt lehetnek elidegenítő vagy elutasított helyzetben.
  • Három lehetőséget kell megvizsgálni a vádaknál: igaz az állítás; a vádló fél tulajdonítja a másiknak saját viselkedését; vagy mindkét fél károsan viselkedik.
  • Korai beavatkozást és mindkét szülő készségfejlesztését javasolja. Négy területet nevez meg: érzelemszabályozás, rugalmas gondolkodás, mértéktartó viselkedés és önellenőrzés.
  • A hibáztatás helyett a gyermek védelmét tartja célnak. Szerinte a szülő támadása tovább erősítheti a gyermek vele alkotott védekező szövetségét; ezért világos elvárásokra, érzelmi határokra és együttérző megközelítésre van szükség.

Views: 3

Szülői elidegenítés: Cooper Thomas tízéves küzdelme

 

 

Az interjúban Cooper Thomas a két idősebb lányától való, elmondása szerint közel tízéves elszakadásáról és a szülői elidegenítés elleni fellépéséről beszél. A fő pontok:

  • Fokozatosan szorult ki a gyermekei életéből: kezdetben fele-fele arányban gondoskodtak róluk, később hétvégi kapcsolattartásra korlátozódott a szerepe, majd a kapcsolat teljesen megszakadt.
  • Az ismételt költözések egyre nehezebbé tették a találkozásokat. Az anya a gyerekekkel Tennessee-ből Virginiába, Floridába, végül Kaliforniába költözött. Thomas hosszú autóutakkal, szállásköltségekkel és munkából kieséssel próbálta fenntartani a kapcsolatot.
  • Állítása szerint a sorozatos perek anyagilag is kimerítették: 19 hónap alatt 57 alkalommal kellett bíróságra mennie, ügyvédi és kapcsolódó költségei pedig megközelítették a 100 ezer dollárt.
  • Bántalmazási vádakról is beszél, amelyeket valótlannak tart. Egyes ügyek szerinte bizonyítékhiány vagy joghatósági probléma miatt zárultak le.
  • A kapcsolattartás apró akadályokon keresztül is leépült: elvett telefon, meg nem válaszolt hívások, visszaküldött levelek és ajándékok. Elmondása szerint 2016-ban szakadt meg a rendszeres kommunikáció.
  • Az elidegenítés folyamatát csak utólag ismerte fel. Akkoriban különálló konfliktusokat látott; később értelmezte őket a szülői elidegenítés összefüggő mintázataként.
  • Az egyik lánya 16 évesen átmenetileg hozzá költözött. Kezdetben javult a kapcsolatuk, a lány kérdezni kezdett a múltról, Thomas pedig iratokkal próbálta alátámasztani a válaszait.
  • A kapcsolat helyreállítása nem bizonyult tartósnak. Az együttélés konfliktusba és rendőri intézkedésbe torkollott; a lány visszament az anyjához, majd ismét megszakadt a kommunikáció. Thomas ezt az anya újabb befolyásolásának tulajdonítja.
  • A harmadik lányát ő neveli. Hangsúlyozza, hogy támogatja a gyermek kapcsolatát az anyjával, mert saját tapasztalatából tudja, milyen fájdalmas a kizárás.
  • A veszteség az egész családot érinti: a nagyszülők és a testvérek is elveszíthetik a kapcsolatot a gyermekkel. Az elmulasztott gyermekkori éveket később sem lehet visszaadni.
  • A dokumentálás visszatérő téma: naplókat, üzeneteket és bírósági iratokat gyűjtött. Ezekből írta meg a The Parent They Tried to Erase című könyvét, hogy mások korábban felismerhessék a folyamatot.
  • Nem kizárólag apák problémájaként beszél róla. Facebook-közösségét ezért nevezte át „Fathers and Mothers Against Parental Alienation” névre; a szülők összefogását és a gyermek érdekeinek középpontba helyezését sürgeti.
  • A beszélgetés erősen bírálja az amerikai családjogi rendszert. A szereplők szerint az elhúzódó eljárások, a pénzügyi érdekek és az elszámoltathatóság hiánya fenntartják a konfliktusokat. Thomas alapvető újjászervezést sürget.
  • Különbséget tesznek a manipuláció miatti elutasítás és a tényleges veszély miatti eltávolodás között. Kimondják, hogy a gyermeket valóban veszélyeztető szülővel szemben védelem szükséges.
  • A szülőknek szóló fő üzenetük: ne használják a gyermeket a másik elleni eszközként, válás után is törekedjenek civilizált együttműködésre, az elszakított szülők pedig keressenek támogató közösséget.

Views: 1

Felügyelt kapcsolattartás: egy bírósági ítélet indoklása

Budai Központi Kerületi Bíróság
[Kitakart szöveg]

19

A Ptk 4:181. § (3) bekezdésére figyelemmel a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

[103] A bíróság tekintettel arra, hogy a gyermekek feletti szülői felügyelet gyakorlására az édesanyát jogosította fel, az alperesi édesapa kapcsolattartását szabályozta

[104] A szakértői vélemény a gyermeknek mindkét szülője fontos személy számára, akikhez érzelmekkel kötődik, azonban a családjához fűződő viszonya összességében problémás, konfliktusos.

[105] A szakértő a felügyelt kapcsolattartás fenntartását javasolta, mert a gyermek explorációjában megfogalmazta, hogy édesapja nem figyel oda arra, amit kér tőle, azt nem tartja tiszteletben (pl. hétvégén pihenni szeretne). Beszámolóját alátámasztja a projektív vizsgálat, mely szerint az apai tekintélyelvű magatartást nehezen tolerálja, de engedelmeskedik annak, így azonban saját igényeit háttérbe szorítja, szubjektív negatív érzéseket élhet meg, önértékelése csorbul. A továbbiakban a gyermek igényeire, kívánságaira figyelmes apai kommunikációs stílus eléréséig javasolt lélektani szempontból a felügyelt kapcsolattartás fenntartása. A bíróság ezért annak érdekében, hogy az apa-gyermek kapcsolat fél év után ismét kiépüljön, az apa a felügyelt kapcsolattartás kereteihez megtanuljon alkalmazkodni öt alkalomban szabályozta azt, azzal, hogy amennyiben ezen alkalmak a gyermek érdeke szerint zajlanak, úgy a felügyelt kapcsolattartás mellőzése mellett, az elvitel jogával gyakorolhatja a kapcsolattartást. A felügyelet nélkül, elvitel jogával megvalósuló kapcsolattartás hat hónap elteltével tovább bővül akként, hogy az alperes [kitakart szöveg] minden páratlan szombaton reggel 10 órától 18 óráig lesz jogosult kapcsolattartásra.

[106] A szakértő kiegészítő szakvéleményében javasolta az elektronikai eszközön történő felügyelt kapcsolattartást. Ezzel összhangban a bíróság a felperes jelenlétében minden héten kedden 18 és 19 óra között maximum 10 perc időtartamban telefonon, vagy egyéb, kép-és hang továbbítására alkalmas elektronikai távközlő eszköz útján való kapcsolattartást engedélyezett az alperes számára.

[107] A bíróság mindezek figyelembevételével gondos mérlegelés mellett arra a következtetésre jutott, hogy a gyermek érdekét a rendelkező részben írt, fokozatosságot ígérő kapcsolattartás szolgálja.

[108] Gyermektartásdíj tekintetében

[109] Az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a gyermek jogairól szóló New York-i egyezmény 27. cikk 1. és 2. pontja kimondja, hogy az egyezményben rész államok elismerik minden gyermeknek jogát olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Elsősorban a szülők alapvető feladata, hogy lehetőségeik és anyagi eszközeik határai között biztosítsák a gyermek fejlődéséhez szükséges életkörülményeket.

[110] Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásával összhangban az Alaptörvény szabadság és felelősség fejezetének 16. cikk (1) és (3) bekezdése értelmében minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni, e kötelezettség magában foglalja a gyermekük taníttatását. Ezek a rendelkezések alkotmányos szinten juttatják kifejezésre a kiskorú gyermeknek és a szülőknek a gyermekről való gondoskodáshoz

Views: 1

Szülői elidegenítés: az apák lelki terhei

  • A műsor központi témája a szülői elidegenítés apákra gyakorolt lelki terhe. A megszólaló saját tapasztalatként is beszél a gyermekétől elszakított apa fájdalmáról.
  • „Élő veszteségként” írja le a helyzetet: a gyermek él, mégis elérhetetlenné válik. A hiány mellett az apai szerep és az önazonosság is sérülhet.
  • A folyamatos konfliktus, a tehetetlenség és az elszigetelődés szerinte depresszióhoz, szorongáshoz, traumás tünetekhez és reményvesztettséghez vezethet.
  • Lelki segítséget és sorstársi támogatást javasol. A jogi küzdelem időnkénti szüneteltetését is elfogadhatónak tartja, ha az apa egészségének megőrzését szolgálja.
  • A gyermek is károsodhat: a másik szülő elutasítására irányuló befolyásolást a bizalom, az identitás és a későbbi párkapcsolatok sérülésével hozza összefüggésbe. Később bűntudat is kialakulhat.
  • A második rész a szociális munkások felelősségéről szól. A túlterheltség és a kiégés indokolhat szakmai határokat, de nem igazolja a kettős mércét vagy a családnak okozott kárt.
  • A szakember jelentős hatalommal rendelkezik a család felett. Az elfogultság, a szülő szavainak kiforgatása vagy az indokolatlan kapcsolatakadályozás ezért súlyos következményekkel járhat.
  • A segítségnyújtás célja az önálló döntések támogatása: a szakember ne kényszerítse rá a családra saját elképzeléseit, és világosan indokolja a lépéseit.
  • A műsor végső üzenete: az apa őrizze meg saját lelki egészségét és a gyermek iránti szeretetét akkor is, ha jelenleg nincs kapcsolat.

Views: 1

Bizonyított anyai ellennevelés – mégis az anyánál maradt a gyermek

Budai Központi Kerületi Bíróság

[Kitakart ügyszám]

18

követően a gyermek a felperesi édesanya háztartásában nevelkedett tovább, erre utal az is, hogy az alperesi édesapa kapcsolattartását rendezték.

[98] A kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő megállapításai szerint mindkét szülő szülői nevelési alkalmassága az átlagosnál gyengébb. Nem tehető különbség a felek között a nevelési alkalmasság tekintetében: kiegyenlítetlen feszültségháztartásuk, indulatosságuk, sekélyesebb kötődéseik, alacsonyabb szintű morális bázisuk rontja nevelési alkalmasságukat. A felperes esetében megjelent az alkalmazkodás megfelelő szintje, képes a gyermek igényeit, kívánságait, érdekeit felmérni, s aszerint cselekedni, míg az alperes a gyermek kívánságait nem ismeri és kéréseit nem teljesíti, ellentmondást nem tűr. Dominanciára törekszik a házasságban és a gyermekkel szemben is. Labilis, ezért védekezési kényszert érez, a környezet jelzéseit tévesen értékeli, vagy figyelmen kívül hagyja, nárcisztikusan sértődékeny. Nála pszichiátriai betegség nem volt kimutatható, de deviáns személyiség, mentális zavara van.

[99] A bíróság a szülői felügyelet gyakorlására mindezek alapján a felperest jogosította fel, tekintettel arra, hogy a szakértő a szakértő véleményben akként foglalt állást, hogy a felperes gyermeknevelési alkalmassága az átlagosnál gyengébb, az alperes nevelési alkalmassága az átlagosnál lényegesen gyengébb.

[100] Külön súllyal értékelte a bíróság a gyermek explorációjában, hogy a szülők nevelési elvei fokozott feszültséget, félelmet, bűntudatot keltenek a gyermeki pszichében; elősegítik a gyermek saját igényeinek, gondolatainak háttérbe szorítását. A szülők indulatkezelési nehézsége, az anyai befolyásolás bizonytalanságot, alacsony önértékelést okozhat. Személyiségében fokozott feszültség, szorongás, bűntudat tárható fel. Ezek a feszültségek befelé fordulnak, a karaktert rombolják, kifelé irányuló agresszió nem jelent meg. Trauma jegyek azonban nem jelentkeztek a gyermeknél.

[101] Felhívja a bíróság a felek figyelmét arra, hogy a Ptk. 4:173.§. úgy rendelkezik, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől külön élő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében együtt kell működni. A szülői felügyeletet a szülő a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében a másik szülővel együttműködve köteles gyakorolni. Az édesanya szakértő által is bizonyítottan megvalósított ellennevelését a bíróság a kapcsolattartás szabályozása körében értékelte.

[102] A kapcsolattartás szabályozásáról

A Ptk. 4:178. § (1)-(2) bekezdése alapján a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.

A Ptk. 4:180. § szerint a kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

A Ptk. 4:181. § (1) bekezdése értelmében a kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezségének hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.

Views: 0

Szülői elidegenítés: 25 elveszett év az apa nélkül

  • A videó fő üzenete: a másik szülő gyerek előtti becsmérlése a gyereknek is fájdalmat okoz. A szülők egymással szembeni haragját nem szabad ráterhelni.
  • Tamara Jansen saját gyerekkorát mutatja be: elmondása szerint édesanyja a válás után következetesen gonosz, veszélyes emberként állította be az apját, miközben önmagát áldozatként mutatta be.
  • A pénzügyi nehézségekért is az apját hibáztatta. Tamara gyerekként elhitte, hogy azért nélkülöznek, mert az apja nem akar gondoskodni róluk. Emiatt egyre erősebb haragot érzett iránta.
  • Gyerekként az anyját kellett vigasztalnia: felidézi, hogy az élelmiszerre pénzt nélkülöző, síró édesanyját próbálta megnyugtatni. Ezzel felnőtt érzelmi terhek kerültek rá.
  • Félelemben és kiszámíthatatlanságban élt. Egy családi jelenethez rendőrt is hívtak; elmondása szerint készenlétben aludt, hogy szükség esetén menekülhessen.
  • Az egyik testvérét valótlan nyilatkozatra vették rá. Beszámolója szerint az anya azt követelte, hogy a lány ügyvéd előtt jelentse ki: nem akar visszamenni az apjához. A testvér később elmondta, hogy ez nem volt igaz, de gyerekként engedelmeskedett.
  • Az apa közeledését is fenyegetésként mutatták be. Amikor elment a templomba, hogy láthassa a gyerekeit, az anya úgy menekítette el őket előle, mintha veszélyben lennének.
  • Csak közel harmincévesen építette újra kapcsolatát az apjával. Ekkor fedezte fel a köztük lévő hasonlóságokat és a kapcsolat értékét. Közel 25 közös évet azonban elveszítettek.
  • Jansen szerint az elidegenítő magatartás bármelyik szülőtől származhat. Azt kifogásolja, ha a jelenséget kizárólag bántalmazó apák védekező anyákkal szembeni eszközeként mutatják be.
  • A gyerek biztonságát elsődlegesnek tartja: hangsúlyozza, hogy egyetlen gyereket sem szabad veszélyes kapcsolatba kényszeríteni. Ugyanakkor szerinte a tudatos szülői manipuláció érzelmi ártalmait is vizsgálni kell.
  • A bemutatott törvényjavaslattal kapcsolatos aggálya: attól tart, hogy korlátozná a bírókat az elidegenítő magatartás figyelembevételében. Álláspontja szerint minden bizonyítékot és mindkét szülő viselkedését értékelni kell.
  • A záró gondolat: a kapcsolat később helyreállhat, de az elveszett gyerekkori éveket már nem lehet visszaadni. A videó arra ösztönöz, hogy a szülők figyeljenek arra, hogyan beszélnek egymásról a gyerek előtt. Badmouthing Their Parent Is Hur…

Views: 2