Amikor az orvos is támad: egyenrangúság helyett utasításra cselekvés

Nos kedves Hölgyem!

Ha visszaolvassa a találkozásunk előtti levelezésünket, akkor láthatja, hogy milyen szintű volt a társalgás. Mindenkinek lejöhet, hogy egyenlő félként tekintettem Önre.

Majd miután elkezdte hozni a mások által leírtakat nálam is, majd egyértelműen ellenem fordult utasítás miatt… Nos, ha elolvasta volna az anyagot, amit állítólag meg is tett… nem tette volna szóvá azt, ami már mások is megpróbáltak. De úgy néz ki, hogy azokban a körökben, ahol valami nem stimmel, ott támadással kell elhárítani a felelősséget, mert az jól hangzik és működik is.

Jól fog jönni a könyvbe az esettanulmány erről is. És így már nem csak egy gyöngyszem lesz meg, hanem úgy néz ki, hogy egy újabb hasonló mentalitással bíró orvossal is…

Ha megnézte volna ténylegesen az anyagot, amiről írás és szóbeli elismerés is van, akkor úgy válaszolt volna, mint a kollégája, és együttműködött volna, ha nem érezte volna problémának… Olyat állítani egy orvosnak, amire még a legkisebb bizonyítéka sincs, majd még neki álljon feljebb… ismerős, igaz a peranyagból?

Biztos, hogy ez kell utoljára?

Views: 4

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *