Budai Központi Kerületi Bíróság [kitakarva] A nevelési szünet időpontjára, illetve tartamára a gyermek nevelési intézménye által meghatározottak az irányadóak. A gyermek átadásának helye iskolai elfoglaltság végétől kezdődő kapcsolattartás esetén az iskola, más esetben a felperesi anya mindenkori lakóhelyéül szolgáló ingatlan bejárata, a gyermek visszaadásának helye a felperesi anya mindenkori lakóhelyéül szolgáló ingatlan bejárata. Kérte szabályozni a felperes azon kötelezettségét, hogy a fent megjelölt időpontokban a gyermeket megfelelően felkészítve, ruházattal, tanulmányi felszereléssel és személyi okmányokkal ellátva az alperesnek átadni, az alperes köteles megjelölt időben a gyermeket ruházatával és okmányaival ellátva visszaadni. Az ideiglenes intézkedésbe kérte foglalni azt is, hogy a felek kötelesek a kapcsolattartás esetleges akadályáról egymást hitelt érdemlő módon, a kapcsolattartás kezdő időpontját megelőzően legalább 24 órával, de legkésőbb az akadály felmerülését követően haladéktalanul értesíteni. Amennyiben a kapcsolattartás a kapcsolattartásra kötelezett, vagy a gyermek oldalán felmerült okból, illetve a jogosultnak fel nem róható okból marad el, és előzetes értesítési kötelezettségének eleget tett, akkor azt az elmaradt kapcsolattartását annak időtartamával azonos időtartamban, a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb három hónapon belül — pótolni kell. A folyamatos kapcsolattartást lehetőleg ugyanazon a hétvégén vasárnap, vagy a következő, kapcsolattartással nem érintett hétvégén azonos időszakban és időtartamban kell pótolni. Az időszakos kapcsolattartást lehetőleg ugyanabban a szünetben, ugyanazon ünnepi időszak alatt, amennyiben ez nem lehetséges, a következő kapcsolattartás nem érintett szünetbe és hétvégéken, de legkésőbb három hónapon belül pótolni kell. Kérelmét azzal indokolta, hogy a korábbi ideiglenes intézkedés körében született másodfokú döntés nem tudta figyelembe venni azon tényt, hogy a gyermek a gyámhatóság közbenjárására elment az alperessel kapcsolattartásra felügyelet nélkül, az jól sikerült, a gyermek az alperes társaságában jól érezte magát, így a másodfokú végzés kontraproduktívvá vált, mert egy jól működő személyes kapcsolattartást fogott vissza felügyelt kapcsolattartása. A felperes 83. sorszám alatt kérte az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását. Hivatkozott arra, hogy az elmúlt félévben tapasztaltak, különösen a Családsegítő Központ jelentései azt támasztották alá, miszerint indokolt továbbra is a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás felügyelettel történő megvalósulása. Hivatkozott arra, hogy a legutóbbi, 2023. június 12-ei kapcsolattartási jelentés szerint a szolgálat munkatársai nem tudják garantálni, hogy a gyermek a kapcsolattartási helyzetben ne sérüljön, ugyanis nem érti az apja viselkedését, nem akar válaszolni kínos kérdéseire, ugyanis az alperes a szakemberek hozzáintézett mondatait félbeszakítja, kérésüknek nem tesz eleget, erőteljes verbális agresszióval reagál, amikor valami neki nem tetsző módon alakul. Ezért a felperes vitatta, hogy a felügyelt kapcsolattartás okafogyottá vált volna. Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alaptalan. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103.§ (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne, b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében, c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében,
Views: 0