„Elegem van belőled” – az ellennevelés hangja a telefonban

Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,

akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.

2022_l O_l l_telefonbeszelgetes_a gyermek_nemakarj ahogyhivjam.mp3
2022.lO.ll -én a gyermek kijelentette, hogy nem kell őt hívni minden nap

Gyerekhang: Figyelj, apa, nem kell mindennap engem hívni! Megértetted?
apa: Miért?
Gyerekhang: Merthogy elegem van már belőled.
anya: Te vagy ilyen beteges tudom hogy veszi fel

Gyermek kijelentése: „Nem kell mindennap engem hívni! Megértetted?”

  • Megfogalmazás: A gyermek kijelentése egyszerű, de a „megértetted?” hangsúlyozása határozottságot mutat, amely nem jellemző az életkorának megfelelő kommunikációra, különösen egy szülővel szemben.
  • Tartalmi kérdés: A „nem kell mindennap hívni” kijelentés, különösen a „megértetted?” záró megjegyzéssel, egyértelműen felnőtt befolyásra utal. Az ilyen szavak és hangsúlyok azt a benyomást keltik, hogy a gyermek nem önállóan formálta meg ezt a véleményt.

Az apa kérdése: „Miért?”

  • Az apa természetes kérdéssel reagál, próbálva megérteni a gyermek kijelentésének mögöttes okát.
  • A kérdés felvetése azt mutatja, hogy az apa támogató és kommunikációra nyitott szeretne lenni, míg a gyermek válasza érzelmi távolságtartásra utal.

Gyermek válasza: „Mert elegem van már belőled.”

  • A „már elegem van belőled” kijelentés:
    • Egy ennyi idős gyermektől nem jellemző, hogy saját érzéseit ilyen végleges, erőteljes formában fejezze ki.
    • A megfogalmazás és a tartalom  egy felnőtt befolyásolt véleményének visszatükröződése. Ez arra utal, hogy a gyermek ilyen jellegű érzéseket vagy megfogalmazásokat hallott, esetleg átvett egy másik szülőtől,  az anyától.

Az anya kijelentése: „Te vagy ilyen beteges, tudom, hogy veszi fel”

  • Az anya a gyermek kijelentése után gyorsan belép a beszélgetésbe, és az apát „betegesnek” nevezi.
  • Ez az ellennevelés egyértelmű példája, mivel a gyermek előtt nyíltan negatív megjegyzést tesz az apára.
  • Az anya megjegyzése az apa felvételkészítésével kapcsolatban azt mutatja, hogy a beszélgetés kontextusát és tartalmát ellenőrizni próbálja.
    • Az anya szándékosan zárkózott vagy védekező attitűdöt tanúsít az apával szemben, és igyekszik hitelteleníteni az apa kommunikációs szándékait.

Ellennevelés jelei és következményei

  1. Gyermek bevonása a szülői konfliktusba:
    • A gyermek kijelentése és annak tartalma erős jelei annak, hogy az anya aktívan alakíthatja a gyermek gondolkodását az apával kapcsolatban.
    • A gyermek olyan érzelmi terhet visel, amely lojalitáskonfliktust idézhet elő benne.
  2. Az apa hiteltelenítése:
    • Az anya „beteges” kijelentése nemcsak az apát próbálja meg leértékelni, hanem a gyermek előtt torz képet fest az apáról, ami a szülő-gyermek kapcsolat tartós károsodásához vezethet.
  3. Az anya befolyásának mértéke:
    • Az anya gyors és védekező beavatkozása, valamint a „felvétel” említése arra utal, hogy tudatosan próbálja irányítani a beszélgetés menetét és tartalmát.

Összegzés

  • A beszélgetés a gyermek manipulálására és az apa hiteltelenítésére utaló erős jeleket mutat.
  • Az anya viselkedése alátámasztja az ellennevelés tényét, amely hosszú távon káros  a gyermek érzelmi és pszichológiai fejlődésére.

Views: 2

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *