Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,
akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.
2022-10-02-19-telefon_beszlteges.mp3
anya: ilyen hazudozós apukára nincs szüksége a gyereknek
Apa: Na jó, hogyha anyáddal akarok beszélni, akkor felhívom őt, jó? Tehát nem kell vele beszélgetni itt folyton a hátad mögött, jó? Hagyjad már abba!
anya: Nem kéne erőltetni ezeket a beszélgetéseket, ha nincs miről beszélned.
Apa:Most ehhez te hogy jössz ide?
anya: Ha meghallja, hogy akarsz, vele beszélni már látszódik rajta hogy
Apa: Így az éppen te rajtad látszik, az éppen te rajtad látszik, mert most beleszólsz ebbe is.
anya: Jó ilyen hazudozós apukára nincs szüksége a gyereknek
1. A „hazudozós apuka” kifejezés ismétlődése
- A „hazudozós apukára nincs szüksége a gyereknek” kijelentés súlyosan romboló hatással van a gyermek apához fűződő kapcsolatára.
- Az ilyen jellegű kijelentések az ellennevelés egyértelmű jelei, mivel kétségbe vonják az apa megbízhatóságát és szeretetét a gyermek előtt.
- A folyamatos ismétlés arra utal, hogy a felperes tudatosan kívánja befolyásolni a gyermek apáról alkotott képét, ami hosszú távon bizalmatlanságot és érzelmi elidegenedést eredményezhet.
2. A gyermek bevonása a konfliktusba
- A beszélgetés kontextusából kitűnik, hogy a gyermek hallja és tanúja a szülők közötti konfliktusnak:
- A „már látszódik rajta” megjegyzés arra utal, hogy a gyermek viselkedését vagy reakcióit az egyik szülő a másik ellen használja fel.
- Ez érzelmi terhelést jelent a gyermek számára, és azt sugallhatja neki, hogy állást kell foglalnia a szülők között, ami súlyos lojalitáskonfliktust okoz.
3. A konfliktusok nyílt kezelése a gyermek jelenlétében
- Az apa és az anya között zajló beszélgetés dinamikája azt mutatja, hogy a felperes aktívan akadályozza az alperes és a gyermek közötti kommunikációt:
- Az anya kijelentése, hogy „nem kéne erőltetni ezeket a beszélgetéseket, ha nincs miről beszélned”, azt sugallja, hogy az apa kapcsolattartási szándékát szükségtelennek vagy problémásnak állítja be a gyermek előtt.
- Az ilyen megjegyzések hosszú távon aláássák az apa szülői szerepét és a gyermekkel való kapcsolatát.
4. A szülői szerep hiteltelenítése
- Az anya ismételten megkérdőjelezi az apa szülői kompetenciáját és megbízhatóságát a gyermek jelenlétében:
- A „hazudozós apuka” megjegyzés nemcsak az apa személyét támadja, hanem azt is sugallja, hogy az apa nem alkalmas a gyermek érdekében történő cselekvésre.
- Ez a viselkedés az ellennevelés egyik legaggályosabb formája, amely közvetlenül befolyásolja a gyermek szülőről alkotott képét.
5. Az apa védekező reakciói
- Az apa próbálja elhárítani az anya által kezdeményezett konfliktusokat, például azzal, hogy azt javasolja: „ha anyáddal akarok beszélni, akkor felhívom őt.”
- Az ilyen reakciók azonban csak átmenetileg csökkentik a konfliktus intenzitását, és nem oldják meg az alapvető problémát, hogy az anya aktívan befolyásolja a gyermek gondolkodását.
6. A kommunikációs dinamikából fakadó következmények
- A gyermek érzelmi biztonsága és stabilitása súlyosan sérül, ha a szülők közötti konfliktus ilyen nyílt módon zajlik.
- A gyermek lojalitáskonfliktusa mélyül, hiszen az anya negatív képet fest az apáról, miközben az apa védekezni kényszerül.
- A gyermek könnyen úgy érezi, hogy a szülők közötti konfliktusban neki kell oldalt választania, ami hosszú távú pszichológiai károkat okoz.
Összegzés
- Ellennevelés bizonyítékai: Az anya tudatosan használja a gyermek jelenlétét arra, hogy az apát hiteltelenítse és kapcsolattartási szándékát akadályozza.
- Parentifikáció jelei: A gyermek érzelmi bevonása és viselkedésének manipulációja a szülők konfliktusában tovább terheli a gyermek lelki állapotát.
Views: 1