Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,
akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.
anya visekledése a gyermek elött:
● Az anya Julius 30-ai vitája.mp3
anya: Ja, hogy az normális, utána meg örüljek neki a bunkó szüleidnek nem
láttál otthon normális házasságot te se tudsz létesíteni, soha nem fogsz tudni
létesíteni normális házasságot. Ezt a gonoszkodást láttad otthon most mar 42 éve ez nem normális, amit csinálnak. Gonosz emberek egytől egyig mind és a mamád dédi mama fejét is telebeszélte a nagyneni gonoszságokkal ez van, és nagyon jól tudod, hogy ez mind igaz is, mert neked is olyan stílusod van mint apádnak Nagyon jól tudod, hogy ez mind igaz is. Neked is olyan stílusod van, mint apukádnak ilyen gonoszok közt nincs is keresnivalója gyereknek, ott van Juditka arra képes a nagynéni miért nem nevelt úgy, hogy szült volna neki… Semmi keresnivalója ilyen negatív emberek közt.
Szövegkörnyezet
A beszélgetés során az anya erősen kritikus, leértékelő megjegyzéseket tett az apára és annak családjára, miközben a gyermek is jelen volt, és hallotta a vitát. A kijelentések tartalma és hangvétele arra utal, hogy az anya aktívan igyekszik negatív képet kialakítani az apáról és családi hátteréről, ezzel befolyásolva a gyermek hozzáállását.
1. Elemzett kijelentések és azok jelentősége
- „Örüljek neki a bunkó szüleidnek, nem láttál otthon normális házasságot, te se tudsz létesíteni, soha nem fogsz tudni létesíteni normális házasságot.”
- Jelentése: Az anya az apa családját és annak hatását kritizálja, közvetetten felelőssé téve őket az apa vélt hiányosságaiért.
- Hatása a gyermekre: Az ilyen kijelentések képesek mély érzelmi zavart okozni a gyermekben, aki természetes módon szeretné mindkét szülőt és azok családját szeretni és tisztelni.
- „Gonosz emberek egytől egyig mind.”
- Jelentése: Az anya egyértelműen általánosít és mindenkit leértékel az apa családjában, beleértve a nagyszülőket is.
- Hatása a gyermekre: A gyermek érzelmileg érintetté válhat, különösen, ha szoros kapcsolatot ápol az apa családjával. Ez lojalitáskonfliktust idéz elő.
- „Mamád, dédimama fejét is telebeszélte a nagynéni gonoszságokkal.”
- Jelentése: Az anya részletes és személyes kritikákat fogalmaz meg az apa rokonairól, további negatív sztereotípiákat kialakítva a gyermekben.
- „Neked is olyan stílusod van, mint apádnak, ilyen gonoszok közt nincs is keresnivalója gyereknek.”
- Jelentése: Az anya nemcsak az apa családját, hanem magát az apát is leértékeli, és a „gonosz” jelzővel személyeskedik.
- Hatása a gyermekre: A gyermek számára az apához való kötődés rendkívül nehézzé válhat, ha ilyen negatív jellemzőkkel ruházzák fel az apját.
- „Ott van Juditka, arra képes, a nagynéni miért nem nevelt úgy, hogy szült volna neki?”
- Jelentése: Az anya további sértéseket fogalmaz meg, amelyek már nemcsak a közvetlen családot, hanem más rokonokat is érintenek.
- Hatása a gyermekre: A gyermek számára ez a megfogalmazás érthetetlen lehet, de a megvető hangnem és tartalom nyomasztó érzelmi légkört teremthet.
2. Az anya viselkedése mint az ellennevelés megnyilvánulása
Az ellennevelés olyan szülői magatartás, amelynek célja, hogy a másik szülőt a gyermek szemében negatív színben tüntesse fel. Az alábbiak figyelhetők meg:
- Nyílt kritika: Az anya folyamatosan támadja az apát és annak családját a gyermek jelenlétében, ami negatívan befolyásolja a gyermek érzéseit az apja iránt.
- Lojalitáskonfliktus előidézése: A gyermek belső konfliktust él meg, amikor az egyik szülőjét vagy annak családját negatív szavakkal illetik.
- Identitáskárosítás: A gyermek az apa családjához is tartozik. Ha ezt a családot folyamatosan kritizálják, az a gyermek saját identitására is hatással van.
3. A gyermek jelenléte és hallgatólagos részvétele
A vita közvetlenül a gyermek előtt zajlott, ami súlyosbítja a helyzetet:
- A gyermek nem csupán passzív hallgató volt, hanem olyan közegben volt kénytelen jelen lenni, ahol az egyik szülőt érzelmileg és verbálisan támadták.
- Az ilyen helyzetek érzelmi terhelést okoznak a gyermeknek, ami később szorongáshoz, félelemhez vagy akár viselkedési problémákhoz vezet.
4. Következmények és szakértői megítélés
- Rövid távú következmények:
- A gyermek érzelmi zavart él meg, különösen akkor, ha lojális szeretne lenni mindkét szülőjéhez.
- A vitában elhangzó negatív kijelentések a gyermekben negatív képet alakít ki az apáról és családjáról.
- Hosszú távú következmények:
- A gyermekben tartós érzelmi bizonytalanság és bizalmatlanság alakul ki.
- A szülők közötti konfliktus és az apa leértékelése akadályoza a gyermek egészséges kapcsolati fejlődését.
Összegzés
Az anya kijelentései súlyosan érintik az apát és annak családját, és egyértelműen az ellennevelés jeleit mutatják. A gyermek jelenléte és a vita tartalma jelentős érzelmi károkat okoz a gyermek számára.
Views: 3