Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,
akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.
Az anya megjelent az iskolánál, amikor az apa kapcsolattartási ideje volt, de nem adta át a gyermek papírjait. Az apa rendőrt hívott, és miközben a rendőrökkel beszélt telefonon, az utcán, az anya és a gyermek nekimentek az apának. Emiatt az apa, a rendőrökkel való telefonbeszélgetés során, kénytelen volt hátrálni az úttestre előlük. A gyermek rugot ütött és kiabált apával.
2021-10-28-16._gyermek_papirjait_nemadja_rendoriintezkedes_kerve.mp3
anya: Igen és egy notórius hazudozó vagy azt is mondjad.
Apa: Ne támadjál nekem gyermekem jó! Ne támadjál nekem gyermekem!
anya: Ezt csinálta a szüleimmel. Két hete a szüleimre támadt. gyerekem, fejezd
már be!
Apa: De miért beszélsz ilyen hülyeségeket, meséld már el?
1. Az ellennevelés egyértelmű jelei
- Az anya jelenléte és magatartása az iskolánál, amikor az apa kapcsolattartási ideje lett volna, a konfliktushelyzet szándékos generálására utal.
- A gyermek agresszív viselkedése („rugdalja, üti apát, és kiabál vele az utcán”) szoros összefüggést mutat az anya hatásával. Ez arra utalhat, hogy az anya előzetesen érzelmileg befolyásolta a gyermeket.
2. A gyermek előzetes manipulációja
- Az anya nem biztosította a gyermek érzelmi felkészítését az apa kapcsolattartására:
- A gyermek közvetlenül az iskolából érkezett, ahol valószínűleg nem kapott lehetőséget az érzelmi kiegyensúlyozottság helyreállítására.
- A gyermek reakciója („rugdalja és üti apát”) egyértelműen mutatja, hogy a gyermek érzelmi állapotát már korábban befolyásolhatták, ami az anya szavainak és magatartásának következménye lehet.
3. Az anya felelőssége a konfliktushelyzetben
- Az anya jelenléte az apa kapcsolattartási idejében:
- Ez önmagában is zavaró lehetett a gyermek számára, mivel az anya szándékosan megjelent egy olyan időpontban, amikor az apa jogszerűen kezdhette volna a kapcsolattartást.
- Az anya megjelenése szándékosan történt, hogy konfliktust idézzen elő, és megnehezítse a kapcsolattartás megvalósulását.
- A gyermek bevonása és manipulálása:
- A gyermek viselkedése, például az agresszió (rugdalás, ütés), az anya indirekt támogatását vagy irányítását tükrözi, amelyet a konfliktushelyzet előtt és alatt is gyakorolhatott.
4. A gyermek érzelmi állapotának figyelmen kívül hagyása
- Fizikai és érzelmi túlterheltség:
- Az, hogy a gyermek az iskola után került a konfliktushelyzetbe, további bizonyítéka annak, hogy az anya nem biztosította a gyermek számára az érzelmi felkészülést és stabilitást.
5. Az események jogi értékelése
- A kapcsolattartás akadályozása:
- Az anya megjelenése az iskolánál és a gyermek érzelmi felkészületlensége arra utal, hogy az anya akadályozta az apa kapcsolattartását. Ez a magatartás a gyermekvédelmi és szülői jogi szempontból aggályos.
- Ellennevelés:
- A gyermek agresszív viselkedése és az apa irányába mutatott elutasítása azt jelzi, hogy az anya szándékosan negatív képet közvetíthetett a gyermek felé az apáról.
- Gyermek érzelmi veszélyeztetése:
- A gyermek rugdalása és kiabálása egyértelmű jele annak, hogy az érzelmi biztonságát nem tartották szem előtt.
Views: 2