Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,
akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.
anya egy vadidegennek:
Nincs agyonszidva, tehát az nem igaz, amit a férjem mond. A férjem évek óta
azzal fenyegetett, hogy ha válni merek, akkor nem adja vissza a gyereket. Amíg
nem volt bírói döntés, emiatt nem vittem. Ezt az egy mondatot tudta a gyerek,
hogy vasárnap nem biztos, hogy apa visszahozná. De ezt mindenkinek
elmondtam, tehát ez a családsegítőnél is így van.
1. Az anya önigazolási kísérlete
- Az anya védekezésként kijelenti, hogy a gyermek „nincs agyonszidva,” ugyanakkor a saját szavaival elismeri, hogy negatív információt közvetített az apáról:
- „Vasárnap nem biztos, hogy apa visszahozná” – Ez a mondat közvetlenül az apa megbízhatóságát kérdőjelezi meg a gyermek előtt, és félelmet kelt benne.
- Ez az állítás egyértelműen ellentmond annak, hogy a gyermek érzelmileg semleges környezetben nőne fel, és arra utal, hogy az anya tudatosan vagy tudattalanul negatív képet alakított ki az apáról.
2. Az apa fenyegetésére való hivatkozás
- Az anya azt állítja, hogy a férje évek óta azzal fenyegette, hogy „nem adja vissza a gyereket.” Azonban az állítások bizonyíték nélküli megismétlése a gyermek előtt olyan helyzetet teremthetett, amelyben a gyermek bizalmatlanná vált az apával szemben.
- Ez a fajta érzelmi manipuláció az ellennevelés egyik formájának tekinthető, mivel a gyermek az anya szavaiból értesülhetett az apa feltételezett fenyegetéseiről.
3. A családsegítő szerepének hangsúlyozása
- Az anya kijelenti, hogy „ezt mindenkinek elmondtam, tehát ez a családsegítőnél is így van.” Ez az állítás arra utal, hogy az anya szándékosan igyekezett megerősíteni a saját narratíváját külső szereplők előtt is, ami egyfajta önigazolási stratégiának tűnik.
- Ugyanakkor az, hogy a gyermek tudomást szerezhetett az anya félelmeiről és az apa elleni vádakról, azt jelzi, hogy az anya nem védte meg a gyermeket az ilyen konfliktusoktól.
4. A gyermek érzelmi manipulációjának bizonyítékai
- Az anya beismeri, hogy a gyermek tudta, hogy „vasárnap nem biztos, hogy apa visszahozná.” Ez egy olyan információ, amely kifejezetten félelmet kelt a gyermekben:
- A gyermek számára a kapcsolattartás előtti szorongás vagy félelem kialakult, amely az apával szembeni elutasító viselkedésben is megnyilvánult.
- Az anya szavai aláásták a gyermek bizalmát az apában, ami hosszú távú érzelmi és kapcsolati problémákhoz vezetett.
Views: 2