Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,
akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.
● 2022. év szeptember 24-i hétvége: Ekkor ugyancsak megjelentem
Felperes szüleinek a lakcímén, hogy a gyerekemmel tudjak találkozni és
magamhoz véve tudjak vele kapcsolatot tartani. Feleperes ekkor
ugyancsak meggátolta, hogy a gyermekkel kapcsolatot tarthassak.
Felperes ekkor kihívta a rendőrséget, akik megjelentek a helyszínen és az
ő közreműködésükkel 5 perc időtartamra találkozhattam a gyerekemmel, a
kapun keresztül. Felperes előtte a rendőröknek azt állította, hogy a gyerekemet
el akarom rabolni és külföldre akarom vinni.
A rendőrök jelenléte és a kapun keresztüli találkozás hatása a gyermekre
1. Tényállás
- A 2022. szeptember 24-i események során a rendőrök jelenléte biztosította, hogy a felperes ne adja át a gyermeket az alperesnek, noha közös felügyeleti jog állt fenn.
- A találkozás kapun keresztül, mindössze 5 perc időtartamra történt, miközben egy rendőr fizikailag is a kapuban állt, hogy biztosítsa, hogy a gyermek ne kerülhessen az apához.
2. A rendőri jelenlét jelentősége
- A gyermek perspektívájából:
- A rendőri jelenlét és a kapun keresztüli találkozás erőteljes jelzés lehetett a gyermek számára, hogy az alperes (az édesapja) valamilyen veszélyt vagy problémát jelent.
- A gyermek számára a rendőr, mint hatósági személy, az erőszakos vagy veszélyes helyzetek kezelését szimbolizálja. Az a tény, hogy egy rendőr fizikailag akadályozta meg az édesapához való átadást, érzelmi stresszt és zavart okozott a gyermekben.
- A rendőrségi jelenlét erősítheti azt a narratívát, amely szerint az apával való kapcsolat „rossz” vagy „veszélyes”, ami a gyermek érzelmi és pszichológiai fejlődésére káros hatással lehet.
- Az apa szemszögéből:
- Az alperesnek a rendőri jelenlét miatt megalázó és megbélyegző helyzetben kellett találkoznia a gyermekével. Ez a helyzet nemcsak az apa szülői jogait, hanem a gyermekkel való kapcsolatának normális légkörét is súlyosan megzavarta.
3. A felperes szerepe
- A felperes aktívan közreműködött a rendőrségi jelenlét előidézésében, annak ellenére, hogy közös felügyeleti jog állt fenn, és az alperes jogszerűen kívánta gyakorolni kapcsolattartási jogát.
- Az a kijelentés, miszerint az alperes „el akarja rabolni a gyermeket” vagy „külföldre akarja vinni”, nyilvánvalóan alaptalan volt, hiszen erre semmilyen bizonyítékot nem mutatott be.
4. A rendőri jelenlét és a gyermeki érdek
- A rendőri jelenlét rendkívüli eszköz, amely csak valódi veszély vagy bűncselekmény gyanúja esetén indokolt. Itt azonban nem álltak fenn olyan körülmények, amelyek indokolttá tették volna a rendőrségi beavatkozást.
- A gyermek számára az esemény súlyos érzelmi nyomást jelentett, különösen, mivel a találkozás természetes, nyugodt légkör helyett konfliktusos és szokatlan környezetben zajlott.
5. Következtetések
- A rendőrségi jelenlét felesleges és káros volt, különösen, mivel nem állt fenn semmilyen veszély, és az alperes csupán a szülői jogait kívánta gyakorolni.
- A felperes magatartása, amely az alperes jogainak akadályozására irányult, nemcsak jogilag kifogásolható, hanem káros a gyermek érzelmi fejlődésére is.
Views: 1