Szülői elidegenítés (Parental Alienation): jelek, következmények és szakértői magyarázat

Dr. William Bernet igazságügyi és gyermekpszichiáter interjúja alapján

1. Mi a szülői elidegenítés?

  • A szülői elidegenítés akkor történik, amikor az egyik szülő tudatosan vagy következetesen a másik szülő ellen fordítja a gyermeket.

  • Ennek eredménye, hogy a gyermek megtagadja a kapcsolatot a másik szülővel, gyakran indokolatlan vagy triviális okokra hivatkozva.

2. Fontos különbségtétel

  • Nem minden kapcsolattagadás elidegenítés.

  • Valódi okok is állhatnak mögötte (pl. bántalmazás, súlyos szülői alkalmatlanság, szorongás).
    ➡️ A bíróság és a szakértők legnagyobb nehézsége az ok pontos azonosítása.

3. Jellemző jelek a gyermeknél

  • Kampányszerű elutasítás („soha többé nem akarom látni”).

  • Triviális indokok (étel, berendezés, apró konfliktusok).

  • Fekete–fehér gondolkodás: az egyik szülő „teljesen jó”, a másik „teljesen rossz”.

  • A teljes rokonság (nagyszülők, nagybácsik, sőt még háziállatok) elutasítása is megjelenhet.

4. Az elidegenítő szülő viselkedése

  • „A gyermek dönt” típusú hamis szabadságadás.

  • Burkolt vagy nyílt félelemkeltés („ha bármi zavar, hívd a rendőrséget”).

  • Kapcsolattartás rendszeres akadályozása, kifogások gyártása.

  • Súlyos esetekben narcisztikus vagy antiszociális személyiségjegyek.

5. Súlyossági fokozatok és beavatkozás

  • Enyhe eset: korai felismerés, határozott bírói/terápiás fellépés → gyorsan rendezhető.

  • Közepes eset: strukturált családi beavatkozás, coaching, felügyelet.

  • Súlyos eset: az egyetlen hatékony megoldás gyakran a gyermek kiemelése az elidegenítő szülő környezetéből.

6. Hosszú távú következmények a gyermekre

  • Olyan, mint egy élő gyász: a szülő él, de elérhetetlen.

  • Súlyos bűntudat („én okoztam, hogy eltűnt a családom fele”).

  • Identitásproblémák („a másik szülő is én vagyok”).

  • Felnőttkorban instabil kapcsolatok, bizalmi zavarok, „szétválasztó” (splitting) mintázat.

  • Gyakori, hogy felnőttként ráébrednek a manipulációra, és ekkor az elidegenítő szülőt utasítják el.

7. Feloldás felnőttkorban

  • Nem mindenki jön rá, de sokan:

    • elszakadnak az elidegenítő szülőtől (pl. egyetem, párkapcsolat),

    • újra felveszik a kapcsolatot az elutasított szülővel,

    • az internet és DNS-adatbázisok is segítik az újraegyesítést.

8. Rendszerszintű probléma

  • A jelenlegi családjogi rendszer konfliktusra épül, ami súlyosbítja az elidegenítést.

  • Dr. Bernet szerint kulcsfontosságú lenne:

    • a korai felismerés,

    • a pszichológusok, jogászok, bírák célzott oktatása,

    • az elidegenítés enyhe szakaszban való kezelése.

9. Alapüzenet

A gyermeknek joga van mindkét szülőhöz, a teljes családjához és a saját történetéhez.
A „védelem” nem jelentheti az érzelmek, az emlékek és a kapcsolatok kontrollját.

Views: 0

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *