Ja, mielőtt azt hinnéd, a ráckeve környéki tanárnő abbahagyta… ja, persze… Nem.
2023 január…
És erre a párbeszédre már a saját igazságügyisem is azt mondta, hogy itt már tényleg nem egy 8 éves volt a beszélgetésben, hanem egy felnőtt. És képzeld el, amikor már a hazudozó gyejos is kénytelen leírni, és a ráckeve környéki tanárnő meg a családja a társadalmi normák mögé bújva rángatja a vállát, hogy hát ez teljesen normális… El lehet képzelni, hogy szegény gyermek mit kaphatott otthon, hiszen nem volt senki kettőjükön kívül, csak az iskola.
Képzeld el, ha nem lépek hátra, hanem tovább kell hagyni a szerencsétlen gyermeket, hogy gyepálják otthon csak azért az egyetlen óráért… belegondolni is szörnyű, mi lenne egy hétvégéért neki a büntetés.
Ebbe nem megyünk bele. Elég volt látni, hogy bukik ki szegény hétről hétre.
Ha nem lett volna saját igazságügyisem, még mindig nem érteném, mi történik sem vele, sem velem. Nem tudom, hányan élik meg úgy, hogy az ő hibájuk egy ilyen történet, pedig nem az.
De ehhez kell valaki, aki ezt el tudja mondani.
Hál’ Istennek nekem volt — így nem fognak játszani sem a gyermekkel, sem velem.
A beilleszkedett az az, hogy totál káosz állapotban találták meg az iskolában, és előrehaladott parentifikáció jeleit mutatta… végül mégis beilleszkedett. Amikor az általános iskolai tanár, a családja, valamint az általános iskola tanárnője és igazgatója épp eltörlik a gyermeket a társadalmi normák keretein belül. A szegény gyermek még küzd az életben maradásáért, és mivel a hős gyermek szerepét vette fel, így mindenki ezt látja….
Tehát egy másodikos kislányból úgy ömlik az, hogy jogilag mi történik, mihez van joga apának, mihez vagyok anyának, mikor fog lezajlani a per, hogyha ez lesz a döntés, így lesz, hogy mennyire volt jogszerű az, hogy én bekerült a mártoni általános iskolába, vagy nem. Tehát ez rohadtul nem egy másodikos kislányra tartozik, és közben a kislány az így zizegett, mászkált, felált, igyjárt a keze……… és én összeszedtem.
És azzal kezdte, hogy tudod, mi van?
És kérdezni se kellet
Ömlik belőle minden mindenki irányába, hogy tudsz róla, hogy válnak a szüleim?
— tehát én nem úgy kezdtem, hogy hallottam, hogy anyával, apával probléma van, hanem úgy kezdtem veled, hallottam, hogy te uj diák vagy az iskolában, mese’lj arról, hogy érzed
magad az osztályban. Azt lezárta körülbelül egy mondattal, hogy tökjó az osztály, osztályfőnök,
aranyos, nincsen semmi gond. DE TUDOD MI VAN? És akkor innen, kezdve kérdezem
onannttól, hogy én egy bármilyenfe’le ke’rde’st feltettem volna, a kislánytól, ömlött a szó arról,
hogy Önöknek a kapcsolata milyen és milyen. és a meghalt ikrektöl kezdve a minden át.
— így van.
— így van.
— Tehát anne’ku’l, hogy rákérdeztem volna, a kislánytól tudtam meg, hogy meghalt ikrekről. Tehát hogy mindent olyan részletességgel, ami szerintem egy másodikos csak ugy önmagától nem fog elmondani, vagy nem tudna róla. Azt, csak akkor ha ez annyira napi szintű te’ma, otthon bármelyikukne’l.
—Én nem lehetek, mert augusztus 3. óta nálam nem volt a gyerek, és csak max telefonon beszélhettem vele, illetve rendőrifelügyelettel ötpereet tudtam vele beszélni.
— És annyirafelnőttes szavakat is használ.
— Tehát a perfogalma. Minden, amit tudott, az egy másodikos nem is tudhat
Igen, tehát hogy olyan szavakkal dobálózott, amiket egy másodikos gyerek önmagától nem
tudhat.
Views: 1