Egy lány története

Évekig AO azt hitte, hogy az apját nem érdekli. Ezt mondták neki.
Egy családban nőtt fel, ahol a kérdéseket nem bátorították.
A csend volt a megszokott.
Az engedelmességet dicsérték.

Valahányszor AO megkérdezte az anyját az apjáról, az csak felsóhajtott.
„Tudja, hol vagy. Ha beszélni akarna veled, megtenné.
Ne stresszeld magad.”

Így AO abbahagyta a kérdezést.
Évek teltek el.
Születésnapok telefonhívás nélkül.
Ballagások üzenetek nélkül.
AO megtanulta lenyelni a fájdalmat.

22 éves korára már tökéletesen elsajátította, hogyan tegyen úgy, mintha nem érdekelné.

Aztán egy nap, miközben segített az anyjának kitakarítani a házat,
talált egy régi telefont egy fiókban.
Lemerült akkumulátor, betört kijelző – a kíváncsiság viszont győzött.

Feltöltötte.

Üzenetek özöne érkezett.
Nem fogadott hívások, hangüzenetek, szöveges üzenetek –
mind egyetlen névjegytől.

Apa.

Views: 0

Alienáció: harc vagy feladás helyett létezik egy harmadik út | Szülői túlélési stratégia

Aki most kezdi, még átgondolhatja.
Nekem már nincs más út – de nem is akarok.

Nagyjából az számít, mikor veszed észre az egészet,
és akkor hogyan döntesz, mert az a döntés mindent meghatároz.

Ha tanulsz.
Ha fel tudod mérni a helyzetet.
Ha tudsz segítséget kérni.
Ha elhatározod magad.

Akkor már csak a te döntésed.

Összefoglaló – „Fight for your kids or give up? Van egy harmadik út”

A beszélgetés központi kérdése az ún. „alienációs villamosprobléma”:
a szülő két rossz opciónak látja a helyzetét, amikor a gyermek elidegenítés áldozata:

  1. Harcolni a bíróságon → pénz, energia, mentális egészség felélése, bizonytalan kimenetellel

  2. Feladni / kivárni → abban bízva, hogy „majd 18 évesen visszajön” (ami gyakran nem történik meg)

👉 A beszélgetés fő állítása: létezik egy harmadik út.


🔹 A „harmadik út” lényege

Ez nem passzivitás, hanem aktív, tudatos felkészülés, amelynek alapjai:

1️⃣ Érzelmi önszabályozás

  • A szülő megtanul nem reaktívan, nem sértettségből kommunikálni

  • Nem a gyerek, az ex, a bíró vagy az ügyvéd „triggereli” folyamatosan

2️⃣ Tudatos kommunikáció

  • Rövid, világos, tiszteletteljes üzenetek

  • Nem magyarázkodás (JADE: justify–argue–defend–explain kerülése)

  • Kérdések használata konfliktus helyett

  • „Túsztárgyalási” logika: taktikai empátia

3️⃣ Következetesség és idő

  • Ez nem gyors megoldás

  • A módszerek csak akkor működnek, ha szinte hibátlanul, hosszú időn át alkalmazzák őket

  • Egyetlen „kicsúszás” is visszavetheti a folyamatot


🔹 A bíróság szerepe – mikor lehet értelme?

A bíróság eszköz, nem megoldás.

Sikeres peres esetek jellemzői:

  • Korai beavatkozás (hetek–hónapok, nem évek után)

  • Reális esélyek felmérése

  • Stratégiai gondolkodás, érzelmi leválasztás

❗ Többéves precedens után a bírósági fordítás ritka kivétel, nem szabály.


🔹 A „mártírszerep” csapdája

  • A gyerek nem mártírt akar, hanem stabil, élő, érzelmileg elérhető szülőt

  • A „nézd, mennyit szenvedtem érted” nem vonzó, gyakran taszító

  • A felélt vagyon, egészség és energia nem növeli az újrakapcsolódás esélyét

Alternatívák:

  • Napló, levelek, blog, weboldal (nem vádaskodó, hanem szeretet-alapú)

  • A gyerek később hozzáférhet → „gondoltam rád, itt vagyok”


🔹 Alapelv: nem az igazság számít, hanem a kapcsolat

  • Elvekhez való merev ragaszkodás = kapcsolatvesztés kockázata

  • A „nem vagyok hajlandó változni” gyakran pirruszi győzelem

  • A gyerek nem fog visszatérni, ha az identitását vagy érzéseit elutasítják

👉 A taktikai empátia nem önfeladás, hanem célorientált alkalmazkodás.


🔹 Bocsánatkérés – mikor és hogyan?

  • Nem minden bocsánatkérés manipuláció

  • Felelősség ≠ bűnösség

  • Fél-bocsánatkérés („sajnálom, hogy így érzed”) árt

  • Hiteles forma:

    • az érzések elismerése

    • saját hiányosság beismerése

    • változás felajánlása, nem magyarázkodás


🔹 AI (ChatGPT) használata – komoly figyelmeztetés

  • AI csak akkor segít, ha a szülő már tudja, mi a jó kommunikáció

  • Rossz prompt → agresszív, mesterkélt, hiteltelen szöveg

  • A gyerek érzi, ha nem valódi

  • AI = vázlat, nem szülői hang


🔹 A valódi gyógyulás szemlélete

  • Nincs „kész vagyok, meggyógyultam” állapot

  • A gyógyulás folyamatos tanulás

  • Nem a fájdalom újrajátszása, hanem:

    • fejlődés

    • életépítés

    • inspiráló példa a gyerek számára

„Ne kérd, hogy szeressenek – legyél olyan élet, amihez vissza akarnak kapcsolódni.”

Views: 0

ha figyelsz

Ha figyeltél, akkor itt már megvannak az ellentmondásos elmondások.
Ez az, amikor már arra sem emlékszel, mit mondtál először, aztán sodródsz tovább, verzióról verzióra. ki mit szeretne hallani azt mondasz..

Ügye a probléma ott van, hogy a gyermek mit mond róla.

Majd ha nagy lesz, megtudja….

Views: 0

és tovább

tovább tovább…

A saját előadásait nem akarta megmutatni másoknak…
a többit képzeld el magadban, hogy mit művelhetett, ha már pár percig sem tudott úgy viselkedni, hogy tudta: fel van véve, amit mond és amit tesz. Ezek a nárcik kedvenc mondatai: amit a négy fal közt rendez, az nem is valós.
Pedig de.
képzeld el hogz a gyermek mit kapott az elmúlt 3.5 évben négyfal közt..

És mit kapott volna még a jelenlegi előadásán kívül, ha kéthetente a gyermek találkozott volna velem. És még rengeteg minden van, amit te még nem is tudsz – de én igen.

 

Views: 3