Miért kényszerül a gyermek választani váláskor? – Az ellennevelés pszichológiája részletesen

🔍 Alaphelyzet (gyermek nézőpontja)

  • Az elidegenített gyermek kényszerítve érzi magát választani a szülők között
  • Nincs „középút”:
    • egyik szülő = „jó”
    • másik szülő = „rossz”
  • A gyermek mindkét szülőt szereti, de ezt nem élheti meg

⚖️ Hogyan alakul ki a választás?

  • Az a szülő „nyer”, aki:
    • több félelmet kelt
    • több negatívumot közvetít
    • erősebb befolyást gyakorol
  • Ez a szülő válik az elidegenítő szülővé

🧠 Az elidegenítés folyamata

1️⃣ Negatív információk ráöntése a gyermekre

  • A gyermekre ráterhelik a felnőtt konfliktusokat:
    • hazugságok
    • megcsalás
    • pénzügyi viták
    • „nem szeret téged”
  • Akkor is probléma, ha igaz → nem a gyermekre tartozik

2️⃣ A másik szülő hibáztatása

  • Mindenért ő a felelős:
    • család szétesése
    • problémák
  • A gyermekben kialakul:
    • „ő tette tönkre az életünket”

3️⃣ A múlt torzítása

  • Emlékek átírása:
    • „sosem szeretett igazán”
    • „mindig rossz volt”
  • → a gyermek múltja szisztematikusan lerombolódik

4️⃣ A jelen destabilizálása

  • Bizonytalanság:
    • költözés
    • bíróság
    • kapcsolattartás veszélye
  • nincs biztonságérzet

5️⃣ A jövővel való félelemkeltés

  • „Nem lesz pénz”
  • „Nem tudsz iskolába járni”
  • „Elveszíthetjük egymást”
  • → teljes bizonytalanság

6️⃣ „Megmentő” szerep felvétele

  • Elidegenítő szülő üzenete:
    • „én megvédelek”
    • „csak mi maradtunk”
  • → „mi vs ő” narratíva

👥 Társas megerősítés (csoportnyomás)

  • Nem csak egy szülő:
    • rokonok
    • nagyszülők
    • környezet
  • „Mindenki ugyanazt mondja”
  • csoportgondolkodás

😔 A gyermek belső konfliktusa

  • Valójában:
    • továbbra is szereti a másik szülőt
  • De reakció:
    • elutasítás („nem akarok vele beszélni”)
  • Nem valódi döntés → kényszerített alkalmazkodás

🧠 Lelki következmények

1️⃣ Belső visszahúzódás

  • bezárkózás
  • érzelmi lekapcsolás
  • „feladás érzése”

2️⃣ Viselkedési problémák

  • lázadás
  • rossz iskolai teljesítmény
  • agresszió
  • „minden mindegy” hozzáállás

⚠️ Félreértelmezés a külvilág részéről

  • Külső szereplők (tanárok, pszichológusok stb.):
    • a másik szülőt hibáztatják
  • Valóság:
    • az elidegenítő szülő narratívát épített fel

🧩 Mi lenne az egészséges működés?

  • Szülők üzenete:
    • „mindkettőnket szeretheted”
    • „mi nem működünk együtt, de téged szeretünk”
  • → gyermeknek nem kell választania

🔚 Kulcsmegállapítás

  • Az elidegenítés lényege:
    • a gyermek nem önként választ
    • hanem rá van kényszerítve
  • Fontos:
    • a gyermek nem felejti el a másik szülőt
    • a szeretet továbbra is jelen van, csak el van nyomva

Views: 1

hazudj

vedd fel az áldozat szerepet aztán hajrá. Két bociszem is kell…

Az alperes keveri az érzelmi és a fizikai bántalmazás fogalmát. Az alperes volt az a futóversenyen, aki nem tartotta tiszteletben sem az én jogaimat, sem a gyermekünk érdekeit. A magatartása kifejezetten provokatív volt, így ebben a formában erős túlzás azt állítania, hogy én voltam az, aki a gyermeket érzelmileg bántalmazta. A gyermeknek egyáltalán nem volt érdeke az, hogy a futóverseny alkalmával az édesapja jelenetet rendezzen. Látható a felvételen a provokatív magatartása alperesnek, és az is, hogy a gyermek menekül előle, a szüleim annyit tettek, hogy megvédték [kitakarva] az édesapjától.

Annak fényében, ahogy jelenleg az alperes viselkedik, és amilyen alperesi magatartás bizonyításra került már a jelen eljárásban, indokolt volt a részemről az, hogy az alperesnek a gyermeket nem adtam át azt megelőzően, hogy ideiglenes intézkedés született volna. A gyermek már ekkor is tiltakozott az ellen, hogy az alperessel kapcsolatot tartson, amely tiltakozást az alperes figyelmen kívül hagyott, akkor is és most is.

Az alperes pszichológiai okfejtése a jelenlegi pszichés állapotomról olyan szakkérdés, amiről ő maga képzettség hiányában nem alkothat ilyen jellegű véleményt. Itt jegyzem meg, hogy az alperesnek nem véleményalkotási kötelezettsége van jelen eljárásban, hanem tényállítási, amit bizonyítékokkal alá is kell támasztania. A jövőre vonatkozó feltételezései nem lehetnek tényállítások, így azokat a jelen eljárásban figyelembe venni nem lehet. Álláspontom szerint én magam már feldolgoztam a gyermekeink elvesztését. Az alperes azon előadása, ami szerint mikor és milyen okból várható, hogy veszélyeztessem [kitakarva] a feldolgozatlan trauma miatt légből kapott véleménye az alperesnek, amire ítéletet alapozni álláspontom szerint nem lehet.

Az alperes 2023. március 16. napján kelt beadványában leírt eseményekre már érdemben reagáltam, azt megismételni nem kívánom. Az alperes viszont láthatóan ismételten mindenkiről és mindenről hangfelvételt készít nem törődve azzal, hogy ezen magatartásával kinek és milyen módon sérti a személyiségi jogait. Mintegy kényszert írja le ezen magatartását, holott erre a magatartásra senki sem kényszeríti. Az alperes a hanganyagokban foglaltakat rendre félreértelmezi, a saját állításai alátámasztását bármilyen hanganyagban látni véli, holott az alperes által készített hanganyagok pontosan azt támasztják alá, hogy mentális egészsége nem megfelelő, és hogy a gyermekünket veszélyezteti ezen viselkedésével.

[kitakarva], 2023. április 17.

Tisztelettel:

Views: 0

Trauma, szülői elidegenítés és nárcisztikus kapcsolatok – a láthatatlan bántalmazás működése és hatása


🔍 Alap téma

  • Trauma feldolgozás, különösen:

    • válás

    • nárcisztikus kapcsolat

    • szülői elidegenítés (parental alienation)

  • Cél: megérteni a lelki folyamatokat és a gyógyulás útját


🧠 Fő gondolatok

1. Trauma és torz valóság

  • Az áldozatok:

    • karaktergyilkosságot élnek át

    • történetük eltorzul

    • gyakran egyedül maradnak

  • A rendszer (pl. bíróság) sokszor nem védi meg őket


2. A harag és megbocsátás szerepe

  • A harag:

    • minden kapcsolatba „átfolyik”

    • hosszú távon rombol

  • A megbocsátás:

    • nem a másikért, hanem magadért történik

    • valódi megkönnyebbülést és békét ad


3. Traumareakciók (PTSD jelleg)

  • Fizikai jelek:

    • szapora szívverés

    • remegés

  • Reakció:

    • ne reagálj azonnal

    • vonulj vissza

    • csak nyugodt állapotban válaszolj


4. Érzelmi érettség

  • Kulcs elemek:

    • önreflexió

    • felelősségvállalás

    • kontroll az érzelmek felett

  • Gyenge működés:

    • hibáztatás

    • nincs bocsánatkérés

    • nincs tanulás a múltból


5. „Unshakable” (rendíthetetlenség)

  • Nem azt jelenti, hogy:

    • nincs fájdalom

    • nincs sírás

  • Hanem azt:

    • bármi jön, meg tudod oldani

    • belső stabilitás kialakul


6. Gyermekkori minták és ismétlődés

  • A trauma gyakran ismétlődik:

    • hasonló típusú partnert választunk

  • Ok:

    • ismerős viselkedések normalizálása


7. Nárcisztikus / kontrolláló kapcsolat jelei

  • Empátia hiánya

  • Kontroll és aláásás

  • Partner folyamatos leértékelése

  • „Mindig a te hibád” narratíva


8. Mindennapi élet ilyen kapcsolatban

  • Állapot:

    • folyamatos stressz

    • depresszió

    • önértékelési problémák

  • Érzés:

    • „sárban úszás” minden nap


9. Miért maradnak benne az emberek?

  • Alacsony önértékelés

  • Sok befektetett év (család, gyerekek)

  • Hamis remény („meg fog változni”)

  • Identitás a kapcsolatban gyökerezik


10. Trauma kötés (trauma bond)

  • Jellemzők:

    • ellentmondásos viselkedés (szeretet + bántás)

    • bocsánatkérés → visszaesés

  • Hatás:

    • kognitív disszonancia

    • függőségi dinamika


11. Szülői elidegenítés (parental alienation)

  • Nem természetes:

    • a gyerek alapból kötődik a szülőhöz

  • Mechanizmus:

    • manipuláció

    • lojalitáskényszer

    • jutalmazás/büntetés

  • Hatás:

    • több generációt érintő károsodás


12. Mikor kell „elengedni”?

  • Ha:

    • nincs válasz

    • folyamatos elutasítás van

  • Megoldás:

    • egy utolsó üzenet:

      • „Szeretlek, itt vagyok, ha készen állsz”

    • majd hátralépés


13. A rendszer problémái (pl. családjog)

  • Nehéz bizonyítani:

    • érzelmi bántalmazást

    • manipulációt

  • Ok:

    • a manipulátor hitelesnek tűnik

    • szakemberek gyakran nem ismerik fel


💡 Összkép

  • Ez egy láthatatlan trauma:

    • kívülről nehezen észrevehető

  • A gyógyulás kulcsa:

    • önreflexió

    • határok

    • megbocsátás

    • belső stabilitás

Views: 2

Nyilvános bejegyzések, hangfelvételek és a gyermek biztonsága

Kérem, hogy az alperest fenti magatartásáért, figyelemmel arra is, hogy a hangfelvétel készítésével a bíróság házirendjét is megsértette, sújtsa a bíróság pénzbírsággal.

A blogon kívül az alperes a Facebook-on is készített egy bejegyzést, melynek láthatóságát nyilvánosra állította, holott a rendszer megengedi azt is, hogy csak csoporton belül lehessen látni a bejegyzést. Ezen a felületen engem, mint elidegenítő szülőnek állít be, a gyermek tanulmányi eredményeit közzéteszi, a krétából bemásolva. A tanulmányi eredmény kapcsán pedig olyan megjegyzést tesz, miszerint gyanús neki, hogy a gyermek kitűnő tanuló. Itt jegyzem meg, hogy a korábbi iskolában is kitűnő tanuló volt [kitakarva], ezen a felületen is felismerhető minden szereplő, a jelen eljárást teljes mértékben fordítva az alperes nyilvánosságra hozza azt is.

Csatolom képernyő fotóban mind a blog, mind pedig a Facebook bejegyzéseket.

A családsegítő jelentése az alperes magatartásai kapcsán teljes mértékben megfelel a valóságnak. Az alperes abszolút nem tartja tiszteletben mások személyiségi jogait, a hatóságok eljárási rendjét, házirendjét, illetve a hatóság munkatársai tájékoztatását is teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Az alperes láthatóan a gyermek érdekeit is teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Az alperes ezen viselkedése alapján egyértelműen megállapítható, hogy nem alkalmas a szülői felügyelet gyakorlására, de sajnos még a kapcsolattartás gyakorlására sem.

A családsegítő jelentése alapján megállapítható, hogy a gyermek a jelenlegi helyzetben nyugodt, kiegyensúlyozott, beilleszkedett a környezetébe. Az alperes viselkedése azonban egyre aggasztóbb. A tiltás elleni folyamatos hangfelvétel készítés, a szabályokkal szembeni maximális ellenállás, a családsegítőnél tett azon nyilatkozata, miszerint engem vascsővel fog agyonverni, illetve az a kijelentése, hogy ha az övé nem lehet a gyermek, akkor az enyém se legyen, arra utalnak, hogy az alperesnek komoly mentális problémái vannak. Ezen viselkedés, kijelentések, cselekedetek megkérdőjelezik azt is, hogy a gyermek egyáltalán biztonságban van-e az édesapja jelenlétében.

A január 27.-ei kapcsolattartás alkalmával is látható az, hogy a gyermek egyszerű kéréseit is figyelmen kívül hagyja az édesapa, tehát azt, hogy ne fotózza.

Az alperes viselkedése hiába felügyelt a kapcsolattartás a gyermek mindennapi életét negatívan befolyásolja. 2023. április 1.-én Szigetszentmártonban családi sportnapot tartottak. Ezen a rendezvényen szerettünk volna jelen lenni, azonban mivel nyilvános rendezvény, nyilván meg volt az eshetősége annak, hogy az alperes ismét, mint a futóverseny alkalmával is megjelenik, és azon a gyermek érdekeit sértő módon viselkedik. Kikértem a véleményét a Családsegítő szolgálatnak, hogy vajon elmehetünk-e a gyermekkel erre a rendezvényre, vagy sem. Ők azt javasolták, hogy menjünk el, és ha olyan a helyzet, akkor hívjuk ki a rendőrséget. Az esemény előtt azonban a gyermek osztályfőnöke arra kért, hogy inkább ne menjünk, mert az iskola békéje érdekében ki szeretné zárni azt, hogy a futóverseny eseményei megismétlődjenek. Az osztályfőnök részéről ez mindössze egy javaslat volt, amit én meg is fogadtam, mivel nyilván nem szerettem volna ismét egy családi eseményen botrányt. Az osztályfőnök később arról számolt be, hogy az alperes megjelent

Views: 0

Szülői elidegenítés felismerése és megelőzése – korai jelek és hatékony megoldások

🔍 Mi a szülői elidegenítés?

  • Nem egy esemény, hanem folyamat

  • A gyermek:

    • eltávolodik az egyik szülőtől

    • bizalmatlanná válik

    • akár elutasítja őt

  • Korai felismerés kulcsfontosságú


⚠️ Hogyan indul el?

Három fő mechanizmus:

  1. Ismétlés

    • Ugyanaz a narratíva újra és újra

    • Apró megjegyzések, gesztusok, hangulatok

  2. Érzelmi következmények

    • Gyerek „büntetést” kap, ha pozitívan viszonyul a másik szülőhöz

    • Tanulja: „nem biztonságos szeretni a másik szülőt”

  3. Lojalitási nyomás

    • Gyerek úgy érzi, választania kell

    • Gyakran a „gyengébbnek tűnő” szülőt védi


🚨 Korai jelek (nagyon fontos!)

Figyelj mintázatokra, nem egyedi esetekre:

  1. Szélsőséges kijelentések:

    • „Te mindig…”, „Te soha…”

  2. Valótlan állítások ismétlése

  3. Titkolózás, feszültség

  4. Otthon elutasítása:

    • „Ez nem az otthonom”

  5. Hirtelen érzelmi távolság

  6. Túlzott megkérdőjelezés (mint egy „kis ügyvéd”)

  7. Viselkedésváltozás átadások körül

👉 Ha:

  • ritka → jelzés

  • gyakori + merev → folyamat beindult


🧠 Kulcsmegértés

  • A gyerek nem azért fordul el, mert nem szeret

  • Hanem mert:

    • alkalmazkodik a nyomáshoz

    • védi az instabilabb szülőt

  • A rendszer gyakran a „hangosabb narratívát” jutalmazza


❌ Mit NE csinálj

  • pánik

  • túlmagyarázás

  • kihallgatás

  • másik szülő támadása

  • érzelmi reakciók kontroll nélkül

👉 Ezek erősítik az elidegenítést


✅ Mit kell tenni (megelőzés)

1. Stabil szülővé válni

  • Nem hangosabb → stabilabb

  • Nyugodt, kiszámítható jelenlét


2. Gyerek belső hangját erősíteni

Mondatok:

  • „Szeretném megérteni, mit érzel”

  • „Itt lehetnek érzéseid”

👉 Érzelemre reagálj, ne a szövegre


3. Biztonságos tér kialakítása

  • Ne büntesd az információt

  • Ne faggasd

  • Maradj érzelmileg elérhető


4. Kapcsolódási rutinok

  • átadás után:

    • közös étkezés

    • séta

    • esti rutin

👉 „Hazajöttünk, minden rendben”


5. Dokumentálás (higgadtan)

  • dátum + rövid megfigyelés

  • nem harc → realitás megtartása


🧩 Legfontosabb elv

👉 A stabilitás erősebb, mint a manipuláció

  • nem kell „nyerni”

  • elérhetőnek kell maradni

Views: 3

Észrevételek a hangfelvételekről és a peranyag közzétételéről

Házasság felbontása és járulékai iránti per

Alulírott felperes a [kitakarva] számú perben az alperesi nyilatkozatokra az alábbi észrevételeket teszem:

Elsősorban meg kívánom jegyezni, hogy az alperes bírói felhívás nélkül tett nyilatkozatai Pp. ellenesek, figyelemmel arra, hogy felhívás nélkül csatolja azokat be a bíróság részére. A legutóbbi tárgyaláson a bíróság nyomatékosan felhívta mindkét fél figyelmét arra, hogy kizárólag felhívásra tegyenek írásbeli nyilatkozatot. Ehhez az alperes nem tartja magát, és itt jegyzem meg azt is, hogy új tényt, körülmény-változást egyik beadványában sem említ, kizárólag a korábbi eseményeket említi, természetesen messzemenőkig elferdítve.

202. § [Előkészítő irat]

(1) Az előkészítő iratban – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – azt a perfelvételi nyilatkozatot kell feltüntetni, amelynek ilyen formában történő előterjesztésére a bíróság a felet felhívta.

(2) A fél előkészítő iratban bírósági felhívás nélkül is előterjeszthet kereset-, viszontkereset-, illetve ellenkérelem-változtatást, valamint ezekkel összefüggésben álló perfelvételi nyilatkozatokat.

(3) Az előkészítő iratban az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megsértésével előterjesztett perfelvételi nyilatkozat hatálytalan.

A családsegítő szolgálat jelentésében kitér arra, hogy az alperes a kapcsolattartások alkalmával hangfelvételeket készít annak ellenére, hogy a házirend, amit az alperessel ismertettek is, ezt kifejezetten tiltja. Az alperes, mint számomra kiderült 2022. december 12.-én egy blogot indított az interneten, csunyavalas.hu cím alatt. Ezen a blogon folyamatosan közzéteszi a teljes bírósági eljárást, szóról szóra idézve a tárgyalásokon elhangzottakat. A bíróság szintén, csakúgy, mint a családsegítő szolgálat nem készít szó szerinti jegyzőkönyvet, ugyanakkor az alperes által leírt tartalomból látszik, hogy ő maga hangfelvételt készít minden tárgyalásról, és azokat lejegyzetelve közzéteszi az interneten.

A legelső tárgyaláson én magam úgy nyilatkoztam, hogy nem járulok ahhoz hozzá, hogy akár csak anonimizáltan is, de az interneten a jelen eljárás ítélete közzétételre kerüljön. Ezen hozzájárulásom megtagadása természetesen a teljes eljárás anyagára vonatkozik. Álláspontom szerint az alperes magatartása nem csupán jogellenes, sérti az én személyiségi jogaimat, de maximálisan a kiskorú gyermeke érdekével is ellentétes. A blog alapján azonosíthatóak vagyunk mindannyian, én pedig nem gondolnám azt, hogy a kisiskolás gyermek érdekével azonos lenne, ha magánéletét közzétennék, felismerhető módon az interneten.

Views: 0

A szülői elidegenítés (parental alienation) lényege

  • A szülői elidegenítés olyan viselkedés, amikor az egyik szülő tudatosan a másik szülő ellen fordítja a gyermeket.

  • Ennek eszköze lehet:

    • a másik szülő folyamatos lejáratása

    • a gyermek befolyásolása, hogy féljen vagy utálja a másik szülőt

    • a kapcsolat akadályozása vagy megszakítása.

A gyermekre gyakorolt hatások

  • A gyermek működésében több területen zavar jelenhet meg:

    • viselkedési problémák

    • érzelmi problémák

    • gondolkodási torzulások.

  • Példák:

    • a gyermek ellenáll vagy megtagadja a kapcsolatot a másik szülővel

    • a gyermek alaptalanul gonosznak vagy veszélyesnek látja az elutasított szülőt.

Hivatalos pszichológiai besorolás

A jelenség több diagnózissal is kapcsolatban áll a DSM-5 rendszerben:

  • gyermekre ható szülői kapcsolati konfliktus

  • szülő-gyermek kapcsolat zavara

  • gyermek pszichológiai bántalmazása.

Kapcsolat borderline személyiségzavarral

  • A szakértő szerint erős kapcsolat lehet a borderline személyiségzavar (BPD) és a szülői elidegenítés között.

  • Gyakori jelenség:

    • a saját viselkedés rávetítése a másik szülőre (projekció)

    • hamis vádak, például erőszak vádja.

A bíróság számára miért nehéz felismerni

  • Nehéz eldönteni, hogy:

    • a gyermek valóban rossz tapasztalat miatt utasítja el a szülőt

    • vagy a másik szülő manipulálta.

  • Gyakran szükséges:

    • pszichológus szakértő

    • tanúk

    • hosszú bírósági eljárás.

Hogyan alakul ki az elidegenítés

  • A gyermek folyamatosan hallja a másik szülő elleni narratívát.

  • Idővel azonosul azzal a szülővel, aki vele él.

  • Így teljesen megszakadhat a kapcsolat a másik szülővel.

Mit tanácsol a szakértő az érintett szülőknek

  • Mindent dokumentálni kell:

    • üzenetek

    • videók

    • találkozások

    • tanúk.

  • Kerülni kell a nem dokumentált személyes konfliktusokat.

  • Pszichológus bevonása segíthet feltárni a gyermek viselkedésének okát.

A folyamat időigényes

  • Gyakran hónapok vagy évek alatt derül ki az igazság.

  • A manipuláló szülő viselkedése idővel gyakran leleplezi önmagát.

Views: 2

Bírósági végzés a szülők per alatti magatartásáról

Budai Központi Kerületi Bíróság

[kitakarva]

Felhívja a bíróság a figyelmet arra, hogy a végső döntésének meghozatalakor a bíróság a felek per alatti magatartását is értékeli – ahogy az alperes, úgy a felperes gyermek életkorához igazodó, érdekeinek megfelelő hozzáállását, támogató vagy éppen ezzel ellentétes, a másik szülő jogait és szülői minőségét tiszteletben tartó megnyilvánulásait is.

A végzés elleni fellebbezési jogot a Pp. 105. § (1) bekezdése biztosítja, tekintettel arra, hogy az alperes kérelme korábbi kérelmétől eltérő tartalmú kapcsolattartási szabályozást tartalmaz, azonban a bíróság felhívja a felek figyelmét, hogy újabb, korábbi kérelmeikkel azonos tartalmú ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ne terjesszenek elő az azt megalapozó körülményváltozás valószínűsítésének hiányában.

Budapest, 2023. január 27.

dr. Majosházi Linda s. k.
bíró

Views: 0

Miért történik a szülői elidegenítés? – Nem csak bosszú áll a háttérben

A szülői elidegenítés okai – a videó fő állításai

  1. Tévhit: az elidegenítés csak bosszúból történik.
    Gyakran úgy gondolják, hogy az egyik szülő csak azért idegeníti el a gyereket a másiktól, hogy megbüntesse vagy fájdalmat okozzon neki.

  2. A valóság gyakran bonyolultabb.
    Sok elidegenítő szülő valóban haragból cselekszik, de emellett meggyőzi magát arról, hogy ő az egyetlen jó szülő a gyermek számára.

  3. „Megmentő” szerep kialakítása.
    Az elidegenítő szülő saját magát úgy látja, mint aki megvédi a gyermeket a másik szülőtől, ezért igazoltnak érzi a kapcsolat megszakítását.

  4. A másik szülő leértékelése.
    A gyermek előtt azt közvetíti, hogy

    • a másik szülő nem megfelelő,

    • káros vagy méltatlan,

    • a gyermeknek nincs rá szüksége.

  5. „Egy jó szülő – egy rossz szülő” narratíva.
    A gyereknek azt sugallják, hogy

    • az egyik szülő a hős és védelmező,

    • a másik szülő veszélyes vagy értéktelen.

  6. Narcisztikus vagy egocentrikus gondolkodás.
    Az elidegenítő szülő gyakran

    • önközpontú,

    • saját érzéseit helyezi a gyermek fölé,

    • nem képes a szülői szerep megosztására.

  7. Fokozatos kiszorítás a gyermek életéből.
    A folyamat gyakran lépésekben történik:

    • eseményekről való kizárás,

    • találkozások korlátozása,

    • kommunikáció megszüntetése (telefon, üzenet).

  8. A gyermek gondolkodásának manipulálása.
    A gyerek lojalitása kialakul a „megmentő” szülő iránt, és úgy érzi, hogy védenie kell őt a másik szülővel szemben.

  9. Az elidegenítés megértése stratégiai jelentőségű.
    A szerző szerint a jelenség megértése segíthet abban, hogy az érintett szülő tudatosabban reagáljon és stratégiát alakítson ki.

Views: 2

ezért készitesz felvételt

ezért készitesz felvételt az autobol kiszálástól.

Budai Központi Kerületi Bíróság

[kitakarva]

kapcsolattartásra, ahol jól érezte magát. Mindezek alapján álláspontja szerint a másodfokú döntés kontraproduktív: egy jól működő elvitellel megvalósuló, egyre jobb és jobb kapcsolattartást szűkített felügyelt kapcsolattartásra.

A felperes az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását kérte, egyrészről álláspontja szerint új körülmény a kapcsolattartást szabályozó ideiglenes intézkedés meghozatala óta nem történt, másrészt a felügyelt formában történő kapcsolattartási alkalmakból egy valósult meg az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtása óta, ez még elegendő tapasztalatot nem jelent, a gyermek és az apa közötti kapcsolat még nem erősödött meg annyira, hogy ennek a rendszernek a megváltoztatása indokolt lenne. A felperes részére nyújtott tájékoztatás szerint a felügyelt kapcsolattartások egyelőre nem oldották a feszültséget a gyermekben, az alperes agresszíven beszélt vele, amire a gyermek is agresszíven reagált. Emellett az alperes a kérelmében csak felsorolta a jogszabályokat, de pontosan nem jelölte meg, mire alapítja a kérelmét.

Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alaptalan.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el

a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,

b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,

c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy

d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.

A bíróság rögzíti, hogy az alperes a másodfokú döntést röviddel követően nyújtotta be az ideiglenes intézkedés megváltoztatása iránti kérelmét, melyben konkrét jogalapot nem jelölt meg, az ideiglenes intézkedés fenti szabályait jogszabályi szöveggel másolta be a kérelmébe. Ezzel nem határozott meg konkrét jogalapot arra, hogy a bíróság az ideiglenes intézkedés meghozásának feltételeit igazoltnak lássa.

A bíróság álláspontja szerint semmilyen, alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt az első ideiglenes intézkedés elbírálásához – illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz – képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség, ez tulajdonképpen a másodfokú bíróság döntésének felülbírálata lenne.

Az apa-gyermek kapcsolat vonatkozásában nem áll fenn annak a feltétele, hogy a felügyelt kapcsolattartás szabályain a bíróság változtasson, ugyanis a felügyelt kapcsolattartást segítő család- és gyermekjóléti központ tájékoztatása szerint az apa kommunikációja a gyermek irányába nem megfelelő – ugyan javuló tendenciát mutat, de változatlanul lekicsinylő elemeket hordoz, közöttük a családi intimitás jegyei nem jelennek meg (pl. ölelés, köszönés), a gyermek pedig kifejezte azt a véleményét, hogy nem szeretne az apához menni a folyamatos kamerázás miatt, a „kötelező” programok miatt. Emellett a gyermekjóléti központ arról is tájékoztatta a bíróságot, hogy az alperes a szabályokat nem tartotta be, kamerával vette fel a gyermeket, laptopon filmet játszott le neki, hiába hívták fel a figyelmét arra, hogy ezek használatára a kapcsolatügyeleten nincs lehetőség.

Mindezekre tekintettel a bíróság nem látott olyan új körülményt, amely a jelenleg hatályban lévő ideiglenes intézkedés megváltoztatását indokolná.

Views: 0