Month: March 2026

És ne felejtsük el: egy ellennevelt gyermekről beszélünk, akit gyakorlatilag totálkáros állapotban találtak meg, súlyosan parentifikálva. A többit már mindenki képzeletére bízom.
A ráckevei környéki tanárnő szerint persze semmi sem történt. Minden teljesen a társadalmi normák szerint zajlott – legalábbis az ő és a családja értelmezésében.

Hogy most hol tarthat a gyermek? Nem tudom. Az iskolában még mindig a legjobb. De hát egy parentifikált „hős gyerek” merne mást csinálni?

Budai Központi Kerületi Bíróság

[kitakarva]

kapcsolattartásra, ahol jól érezte magát. Mindezek alapján álláspontja szerint a másodfokú döntés kontraproduktív: egy jól működő elvitellel megvalósuló, egyre jobb és jobb kapcsolattartást szűkített felügyelt kapcsolattartásra.

A felperes az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását kérte, egyrészről álláspontja szerint új körülmény a kapcsolattartást szabályozó ideiglenes intézkedés meghozatala óta nem történt, másrészt a felügyelt formában történő kapcsolattartási alkalmakból egy valósult meg az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtása óta, ez még elegendő tapasztalatot nem jelent, a gyermek és az apa közötti kapcsolat még nem erősödött meg annyira, hogy ennek a rendszernek a megváltoztatása indokolt lenne. A felperes részére nyújtott tájékoztatás szerint a felügyelt kapcsolattartások egyelőre nem oldották a feszültséget a gyermekben, az alperes agresszíven beszélt vele, amire a gyermek is agresszíven reagált. Emellett az alperes a kérelmében csak felsorolta a jogszabályokat, de pontosan nem jelölte meg, mire alapítja a kérelmét.

Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alaptalan.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el

a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,

b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,

c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy

d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.

A bíróság rögzíti, hogy az alperes a másodfokú döntést röviddel követően nyújtotta be az ideiglenes intézkedés megváltoztatása iránti kérelmét, melyben konkrét jogalapot nem jelölt meg, az ideiglenes intézkedés fenti szabályait jogszabályi szöveggel másolta be a kérelmébe. Ezzel nem határozott meg konkrét jogalapot arra, hogy a bíróság az ideiglenes intézkedés meghozásának feltételeit igazoltnak lássa.

A bíróság álláspontja szerint semmilyen, alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt az első ideiglenes intézkedés elbírálásához – illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz – képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség, ez tulajdonképpen a másodfokú bíróság döntésének felülbírálata lenne.

Az apa-gyermek kapcsolat vonatkozásában nem áll fenn annak a feltétele, hogy a felügyelt kapcsolattartás szabályain a bíróság változtasson, ugyanis a felügyelt kapcsolattartást segítő család- és gyermekjóléti központ tájékoztatása szerint az apa kommunikációja a gyermek irányába nem megfelelő – ugyan javuló tendenciát mutat, de változatlanul lekicsinylő elemeket hordoz, közöttük a családi intimitás jegyei nem jelennek meg (pl. ölelés, köszönés), a gyermek pedig kifejezte azt a véleményét, hogy nem szeretne az apához menni a folyamatos kamerázás miatt, a „kötelező” programok miatt. Emellett a gyermekjóléti központ arról is tájékoztatta a bíróságot, hogy az alperes a szabályokat nem tartotta be, kamerával vette fel a gyermeket, laptopon filmet játszott le neki, hiába hívták fel a figyelmét arra, hogy ezek használatára a kapcsolatügyeleten nincs lehetőség.

Mindezekre tekintettel a bíróság nem látott olyan új körülményt, amely a jelenleg hatályban lévő ideiglenes intézkedés megváltoztatását indokolná.

Views: 0

Budai Központi Kerületi Bíróság

[kitakarva]

VÉGZÉS

[kitakarva]

A végzés ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek címezve, de a jelen bíróságon lehet elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon, 3 példányban benyújtani.

INDOKOLÁS

A peres felek között házasság felbontása iránti per van folyamatban, mely per folyamatban léte alatt a bíróság a felek ideiglenes intézkedés iránti kérelmeit elbírálva 2022. október 19. napján kelt, 16. sorszám alatti végzésével ideiglenes intézkedéssel a felperesnél jelölte ki a felek közös kiskorú gyermekének, a 2015. április 30. napján született [kitakarva] tartózkodási helyét, meghatározta a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás szabályait.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2022. december 5. napján kelt [kitakarva] számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését a kapcsolattartás vonatkozásában megváltoztatta, és akként rendelkezett, hogy az alperes a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletén jogosult, egyben köteles a gyermekkel páros heteken péntek 16:00-17:00 óráig és páratlan hét szerdán 15:00-16:00 óráig felügyelt kapcsolattartásra.

A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes kellően valószínűsítette azt, hogy az alperes a felek különválásakor, majd későbbiekben is, így az elsőfokú végzést közvetlenül megelőzően és azt követően is tanúsított olyan felróható szülői magatartásokat, amelyek összességében – azok jellegénél és számánál fogva – alkalmasak voltak a gyermek alperesbe vetett bizalmának megrendítésére. A másodfokú bíróság szerint a peradatokból arra lehetett következtetni, hogy a gyermek érzelmi egyensúlyát a felek különválásakor és azóta bekövetkezett események, konfliktusok megzavarták. A fentieket támasztja alá az is, hogy a gyermek immár az alperes szerint sem kíván elmenni vele kapcsolattartásra.

A bíróság a felügyelt kapcsolattartást annak érdekében rendelte el, hogy a gyermek és az apa közti kapcsolattartás valóban és érdemben megvalósulhasson, ám arra a gyermek számára kiszámítható, biztonságos körülmények között kerülhet sor, egyben lehetőséget teremtve arra, hogy az elmúlt időben diszharmonikussá vált apa-gyermek kapcsolat helyreálljon.

Az alperes 2023. január 4. napján 31. sorszám alatt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben az elsőfokú bíróság által meghatározott 16. sz. végzésben foglalt kapcsolattartási rendnek megfelelő szabályozást kér. Érvényesíteni kívánt jogként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, a Pp. 103. § (2) bekezdését és a Pp. 104. § (2) bekezdését jelölte meg, azonban nem részletezte, hogy mely alapon miért kéri az új ideiglenes intézkedés meghozatalát. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság végzése óta megvalósult kapcsolattartások közül csak egyedi eset volt az, hogy a kislány anyai ráhatásra nem volt hajlandó elmenni vele a kapcsolattartásra, ez utóbb megoldódott és a többi alkalommal a gyermek minden gond nélkül ment a

Views: 0

ki az együtt töltött időre, inkább az együtt töltött időt a gyermekkel az alperes arra használja ki, hogy a felperes szülői tekintélyét rombolja. Ez az alperesi viselkedés egyáltalán nem a gyermek érdekét szolgálja, és arra világít rá, hogy igenis indokolt a felügyelt kapcsolattartás fenntartása.

A megvalósult két felügyelt kapcsolattartás alkalmával a családsegítő munkatársaitól felvilágosítást kaptam, hogy az alperes még a felügyelt kapcsolattartás ideje alatt is agresszíven szólt a gyermekhez, aki arra természetszerűen agresszíven is reagált. A családsegítő tájékoztatása szerint ezen megfigyelésüket két különböző munkatárs megerősítette. Ez is azt támasztja alá, hogy semmiféle olyan pozitív változás nem következett be, amire az alperes hivatkozik. Kérem a családsegítő szolgálat megkeresését annak érdekében, hogy tájékoztatást adjanak a felügyelet kapcsolattartáson történtekről.

Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmében úgy kívánja beállítani előadását, mintha a Fővárosi Törvényszék döntését kizárólag az alperes azon nyilatkozatára alapította volna, hogy a gyermek nem kíván vele menni kapcsolattartásra. A Fővárosi Törvényszék ugyanakkor végzésében arra hivatkozott, hogy az alperes a felek különválásakor, majd a későbbiekben is, így az elsőfokú végzést közvetlenül megelőzően és azt követően is tanúsított olyan felróható szülői magatartásokat, amelyek összességében – azok jellegénél és számánál fogva – alkalmasak voltak a gyermek alperesbe vetett bizalmának megrendítésére. Ehhez képest a Fővárosi Törvényszék döntésében valóban megjegyezte azt, hogy a bizalom megrendülését támasztja alá az is, hogy a gyermek immár az alperes szerint sem kíván elmenni vele kapcsolattartásra, de a döntésének ez nem az alapvető indoka.

Egyébiránt az alperes ugyan megjelölte a Pp. 103. és 104. §-ait kérelme jogszabályi alátámasztása érdekében, azonban az alperes kérelmében nem fejtette ki, hogy pontosan mire alapítja kérelmét. Az indokolásból csupán a másodfokú végzést megelőző eseményre hivatkozik, ami azonban jelen eljárásban nem vehető figyelembe.

Views: 0

Házasság felbontása és járulékai iránti per

Alulírott felperes a … számú perben a 23. sorszám alatti felhívásra alábbi előkészítő iratot terjesztem elő.

Kérem az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének az elutasítását az alábbi okok alapján:

A felperes által megtámadott állapot 2022. december 20. napjától kezdődően áll fenn, mely idő állapotának szerint nem volt egyetlen olyan, hogy a gyermek és az alperes közötti kapcsolat oly mértékben rendeződött, hogy az ideiglenes intézkedés megváltoztatása indokolt legyen. Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét 2023. január 3. napján terjesztette elő, amely időpontig mindössze egyetlen felügyelet kapcsolattartás tudott csak megvalósulni, a második alkalom 2023. január 4. napján került megtartásra. Az alperes tulajdonképpen a Fővárosi Törvényszék döntését támadja, hivatkozva arra, hogy a Törvényszék döntését egy olyan lényeges körülmény ismerete nélkül hozta meg, mely már fennállt a döntése meghozatala előtt is. Itt jegyzem meg, hogy amennyiben az alperes által megjelölt körülmény valós is lenne, abban az esetben is az alperes mulasztása okán nem volt ezen körülmény ismert a bíróság előtt. Nyomatékosan hangsúlyozom ugyanakkor, hogy az alperes által hivatkozott körülmény nem valós állítás.

Új ideiglenes intézkedés iránti kérelmet mindössze az előző döntést követő időszakban bekövetkezett eseményre alapítva kérhet az alperes, azonban a kérelmében semmi olyan körülményváltozást nem állít az alperes, ami a döntés megváltoztatását indokolná.

Az alperes azon állítása, miszerint a gyermek vele gond nélkül elment volna, nem állja meg a helyét. A gyermekben minden egyes kapcsolattartás előtt komoly szorongás alakult ki. Nem akart menni az alperessel, amikor megtudta, hogy a továbbiakban nem kell még csak egy napra sem az alperessel mennie, láthatóan megkönnyebbült. A 2022. január 10. napján tartott tárgyaláson az alperes személyes meghallgatása során tett nyilatkozatai is azt támasztják alá, hogy a gyermekkel a kapcsolata még nem alkalmas arra, hogy magával vigye akár rövidebb időtartamra is. Az alperes a felperes kérése ellenére akarja vinni a gyermeket uszodába, az alperes maga is beszámolt arról, hogy az úszás oktatójával beszélt, a beszélgetésről hangfelvételt készített és azt lejátszotta a gyermeknek, illetve elvitte a gyermeket a háziorvoshoz, amivel szintén az volt a célja, hogy a gyermeket meggyőzze arról, hogy igenis nyugodtan lehet menni uszodába, akkor is, ha az uszodai látogatása a gyermeknek a megbetegedésével jár. A leginkább aggályos azonban az, hogy az alperes ezen magatartásával egyértelműen azt kívánja elérni, hogy a gyermeknek az édesanyjába vetett bizalma megrendüljön, minden erejével azt kívánja a gyermeknek igazolni, hogy az édesanya téved akkor, amikor ellenzi az uszodát téli időben, nem retten meg az alperes attól sem, hogy idegen személlyel hangfelvételt készítsen, és azt a gyermeknek lejátszza. Ebből az alperesi reakcióból egyértelműen azt is le lehet szűrni, hogy a gyermek nem szeretne uszodába menni, amit azonban az alperes egyáltalán nem tart tiszteletben.

Views: 0

Itt jegyzem meg, hogy szenteste az alperes nem hívta sem a gyermeket (a gyermeknek van saját telefonja), sem engem, üzenetet sem küldött, tehát meg sem kísérelte, hogy a gyermekével kapcsolatba lépjen. Arany vasárnapon az alperesnek még volt személyes kapcsolattartási joga, amikor a gyermeket magával vitte. Ezen a napon a gyermekkel együtt karácsonyfát díszített az alperes és a gyermek nagymamája, a gyermek ajándékot is kapott. Érdekes jelenség, hogy az eddigi, a gyermek számára megszokott karácsonyi hagyományokat az alperes nem tartja. A gyermeknek eddig mindig a Jézuska hozta a fát, a díszítés nélküle történt, most pedig az alperessel együtt díszítették azt.

December 30-án valósult meg az első felügyelt kapcsolattartás, ezen az alkalmon tudomásom szerint nem volt probléma a gyermek és az édesapa között, azonban az alperessel én magam a családsegítő előtt összefutottam. Az alperes köszönés helyett félre tartotta a mobiltelefonját, felvételezem, hogy ismételten felvételt készített rólam. Itt jegyzem meg, hogy az előző tárgyaláson a bíróság folyosóján is rólam és jogi képviselőmről is láthatóan felvételt készített. Ez viselkedése az alperesnek teljes mértékben eltérő minden megszokott társadalmi viselkedésektől. Az indok és engedély nélkül készített felvételekről a mai napig nem szokott le, annak ellenére sem, hogy az előző tárgyaláson a T. Bíróság felhívta a figyelmét az alperesnek arra, hogy ez nem tesz jót a gyermeknek. Kérem, hogy ezen viselkedés kapcsán kirendelésre kerülő pszichológus szakértő külön fejtse majd ki a véleményét.

Az alperes tájékoztatás megnevezésű iratában foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem:

Az alperes és közöttem az alapvető ellentét abban van, hogy a gyermek feletti szülői felügyeletet melyikünk gyakorolja. Az alperesi viszontkeresetben foglaltak és eddigi nyilatkozatai alapján az alperes engem teljes mértékben alkalmatlannak gondol a gyermekünk ellátására. Ennek ellenére hagyta a gyermeket az én felügyeletem alatt az elköltözésünk megszakadásakor, amikor elköltözött a szigetszentmártoni ingatlanból. A gyermekről készült pedagógiai vélemény álláspontom szerint pontosan az alperes által előadottak ellentétét támasztja alá, tehát azt, hogy én alkalmas vagyok a gyermek nevelésére és mellettem a gyermek semmilyen veszélynek nincs kitéve. A gyermek tanulmányi eredményei változatlanok, valószínűleg félévkor is kitűnő lesz, az én környezetemben kiegyensúlyozott, ami azonban az alperesi kapcsolattartások esetén nem mondható el róla. Fentiek alapján álláspontom szerint pontosan az alperes az, aki a jelen eljárásban valótlant állít, engem mentálisan beteg személynek kíván feltüntetni, ezen véleményét mindenhol hangoztatja, még az internetre is az én és a gyermek nevét megjelölő rágalmazó bejegyzéseket tesz közzé.

Ilyen körülmények között, és látva, hogy az álláspontjaink milyen magas fokú mértékben térnek el egymástól, valóban nem látom értelmét mediátor igénybevételének, és a per jelen szakaszában valóban nem kívánok mediáción részt venni. Az alperes már egy alkalommal megkísérelte azt, hogy én vegyem fel a kapcsolatot egy mediátorral, a megkeresése kifejezetten agresszív és fenyegető volt. Kilátásba helyezte, hogy ha nem megyek el az általa választott mediátorhoz, akkor „ez is megy a perbe”. November 21-én egy újabb mediátor jelentkezett, akinek a közreműködését elutasítottam, azonban nem igaz az, hogy én trágár módon tettem volna ezt. Kifejtettem a véleményemet, de a hangnemem és a stílusom nem volt kifogásolható.

Views: 0