Meg kellene szakítani az apás kapcsolattartást.

“A párbeszédek során egyértelművé vált, hogy a gyermek a szülei összes konfliktusáról részletekbe menően tud, az anyai szerepbe illeszkedve dorgálta,,,froclizta” az apát.
A gyermek továbbra is az életkorának nem megfelelő dolgokról és stílusban beszél, az anyai szerepbe helyezkedve számon kérő.”

• Parentifikáció Mint Elidegenítési Eszköz:
  • Amikor egy gyermek szülői szerepeket vállal, gyakran az egyik szülő, ebben az esetben az anya, ösztönzi ezt a viselkedést, hogy megerősítse a gyermekkel a saját kapcsolatát az apával szemben. Ez az elidegenítés egyik módja lehet, amely az anya által közvetített negatív véleményekkel és információkkal táplálkozik. A gyermek esetében ez arra utal, hogy az anya befolyásolja őt az apával szembeni negatív érzelmek kialakítására.
• A Gyermek Érzelmi Állapota:
  • A parentifikáció során a gyermek gyakran érzi magát felelősnek a szülői jólétért, és stresszt, szorongást tapasztalhat, mivel próbálja kezelni a felnőttekre jellemző problémákat. Ez az állapot a gyermek számára is jelentős érzelmi terhet jelent, ami tovább súlyosbítja az elidegenítés hatásait.
  • Túlzott Információ és Szerepvállalás:
    • A gyermek az, hogy részletekbe menően tud a szülei konfliktusairól és anyai szerepben lép fel, aggasztó jele annak, hogy a gyermek túl sok információval rendelkezik a felnőttek közötti problémákról. Ez a viselkedés azt sugallja, hogy a gyermek kénytelen volt felnőtt szerepeket vállalni, amit gyakran “parentifikációnak” neveznek, és amely jelentős pszichológiai terhet ró a gyermekre.
  • Érzelmi Következmények:
    • A gyermek esetében az ilyen típusú bevonás és a konfliktusok központjában állás érzelmi túlterhelést okozhat, ami hátrányosan befolyásolja az érzelmi fejlődését és jólétét. A gyermek életkorának megfelelőtlen stílusban és tartalomban történő kommunikációja további jele annak, hogy a gyermek pszichológiai és érzelmi stressz alatt áll.
  • Kapcsolati Dinamikák:
    • Amikor egy gyermek a szülői konfliktusokban aktívan részt vesz vagy szülői szerepeket tölt be, az alááshatja a szülő-gyermek kapcsolatok egészséges dinamikáját. A gyermek kritikus és számonkérő viselkedése az apa felé azt jelzi, hogy a gyermeket felhasználták vagy ösztönözték arra, hogy az anya oldalán álljon, ami súlyosan torzíthatja az apa-gyermek kapcsolatát.

Views: 8

Egyszer csak szembejön egy mondat…

“egy mondatot tudta a gyerek, hogy vasárnap nem biztos, hogy apa visszahozná.”

• Egyoldalú bizalmi kapcsolat kialakulása: Az anya által közvetített üzenet, hogy az apa talán nem hozná vissza a gyermeket, közvetlenül erősíti azt az érzetet a gyermekben, hogy csak az anya biztosít számára biztonságot és stabilitást. Ez a fajta manipuláció mélyen befolyásolja a gyermek biztonságérzetét és az apa iránti bizalmát, aminek következtében az anyát tekinti az egyetlen megbízható szülőnek.
• Családi kapcsolatok egyensúlyának felborulása: Amikor a gyermek kizárólag az anyát tekinti megbízhatónak, a családi dinamika súlyosan torzul. Ez nemcsak a szülők közötti kapcsolatot befolyásolja, hanem a gyermek érzékelését és kötődését az egész családi egységhez is. A gyermeknek létfontosságú, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatokat alakítson ki mindkét szülővel a normális fejlődés érdekében.
• Elidegenítés fokozása és bizalmatlanság kialakulása: Az anya által sugallt félelmet keltő kijelentések, mint hogy “nem biztos, hogy apa visszahozná”, szorongást és bizonytalanságot keltenek gyermekben, ami az apával való kapcsolattartást illetően negatív hatással van. Ilyen típusú nyilatkozatok arra utalnak, hogy az anya aktívan elidegeníti a gyermeket az apától, aláássa a gyermek biztonságérzetét és megingatja az apával szembeni bizalmat. Ha a gyermek folyamatosan olyan üzeneteket kap, amelyek az apát megbízhatatlan vagy veszélyes személyként ábrázolják, az komoly pszichológiai következményekkel  a gyermek számára, mivel a gyermek általános biztonságérzete és mentális egészsége károsodik.

Views: 3

Apa 2,5 hónapja nem találkozott a gyerekkel, és egy futóversenyen úgy gondolta, hogy végre lehet kettesben a gyerekével. Mivel apa egyeztetett egy gyermek pszichológusal, ezért beszerzett egy külön tollat, amire gravíroztatta, hogy “Apa szeret”.
Természetesen az anya és szülei gondoskodtak róla, hogy ne lehessenek kettesben apa és lánya… Az átadás után a gyerek mindent elárult a 2,5 hónap elidegenítés mértékéről.

“Ott, amikor kapott egy ajándék tollat, hogy biztos, hogy van benne valami felvevő. És alig tudták megnyugtatni a gyereket. Ugye, hogy miben élhet ez a gyermek”

• Elidegenítés hatása gyermek érzékelésére: A gyermek félelme, hogy az apatól kapott tollban lehallgató eszköz rejtőzik, drámai példája annak, hogyan alakították az anya által közvetített negatív információk a gyermek érzékelését és bizalmát. Ez a paranoia és bizalmatlanság az apával szemben rendkívül aggasztó, mivel nem természetes reakció egy gyermek részéről, hanem az anya által elültetett félelmek és gyanakvások eredménye.
• Pszichológiai következmények gyermek mentális egészségére: Az, hogy gyermek az anya által sugallt félelmeket és negatív gondolatokat sajátjaként éli meg, súlyosan befolyásolja mentális egészségét és biztonságérzetét. A gyermek általános biztonságérzete és mentális egészsége károsodik, ami akadályozza normális fejlődését és kapcsolatainak kialakítását más emberekkel.
• Érzékelésre gyakorolt hatás és a pszichológiai következmények együttes vizsgálata: A gyermek félelme, hogy az apától kapott ajándék potenciális fenyegetést jelent, tükrözi azt a toxikus környezetet, amiben felnő. Az, hogy egy egyszerű, szeretetteljes gesztust is fenyegetésként érzékel, mélyen jelzi az elidegenítés mértékét és az anya befolyását. Ez a helyzet nem csak az apával szembeni bizalmatlanság kialakítását eredményezi, hanem a gyermek életében általában a bizalom és biztonság érzésének aláásását is okozza.

Views: 4

egyik hétvége: Ekkor ugyancsak megjelentem Felperesnél, hogy a gyermekemmel tudjak találkozni és magamhoz véve tudjak vele kapcsolatot tartani. Feleperes ekkor ugyancsak meggátolta, hogy a gyermekkel kapcsolatot tarthassak. Felperes  és családja ekkor kihívta a rendőrséget, akik megjelentek a helyszínen és az ő közreműködésükkel 5 perc időtartamra találkozhattam gyermekkel, a kapun keresztül. Felperes előtte a rendőröknek azt állította, hogy gyermeket el akarom rabolni és külföldre akarom vinni.

A gyermek  körüli események sorozata, amelyben a felperes kihívja a rendőrséget és komoly vádakat fogalmaz meg, valamint a családi találkozó nyilvános és erősen korlátozott körülmények között zajlik, mélyreható hatással van az apa és a gyermek kapcsolatára. Ezek a körülmények összességében egy manipulatív és stresszes helyzetet teremtenek, amely jelentős pszichológiai nyomást gyakorol gyermekre és korlátozza a szabad és természetes interakciót az apával.

Látszatkeltés és kontroll:

A felperes által kezdeményezett rendőri jelenlét és az elrablással kapcsolatos vádak drámaian felvázolják a családi dinamika manipulatív aspektusait. Az ilyen súlyos vádak kifejtése nem csak az apa lehetőségeit korlátozza, hanem gyermek  érzelmi és kommunikációs szabadságát is súlyosan befolyásolja, miközben a felperes szigorúan kontroll alatt tartja az eseményeket.

Nyilvános színtér és pszichológiai nyomás:

A találkozó nyilvánossága, ahol a felperes családja aktív szerepet vállal, további nyomást helyez a gyermekre. Ez a helyzet nemcsak hogy pszichológiai stresszt okozhat gyermeknek, de hatással van arra is, hogyan látja és érzékeli az apját, mivel a folyamatos figyelés és a családtagok jelenléte korlátozza az őszinte és nyugodt kommunikációt.

Erősen korlátozott interakció:

A csupán öt percre korlátozott, fizikai akadályokkal (kapu) nehezített találkozó nem teszi lehetővé az apa és gyermek közötti természetes és érzelmi kötődést erősítő interakciót. Ez a korlátozott idő és tér nem elegendő ahhoz, hogy valódi kapcsolat épüljön, ami elengedhetetlen lenne a gyermek érzelmi jólétének és biztonságának szempontjából.

Views: 4

És akkor 2 alkalom után a gyermek további elidegenítése volt látható.
A gyermek a felügyelt kapcsolattartás után: “Határozottan kijelentette, hogy nem szeretne az édesapjához menni, neki ez a kapcsolattartási mód jó, azzal indokolva, hogy nem szereti, hogy ott folyton kamerázva van, ha fáradt, akkor is programokra kell mennie, pedig pihenésre is szüksége van.”

Ez az, amikor már kamu indokokat hoz fel a gyermek… De persze Csányi Beatrix és Baraczkai szerint ezek teljesen normális és elfogadható indokok… És természetesen az anya szerint ezek már a gyerek szavai, így még jobban figyelembe kell venni. Remélem, amikor majd azt fogja mondani, hogy nem akar iskolába menni, akkor csak azt fogja kérdezni, hogy mit szeretne reggelire és ebédre…

 

• Saját véleményként történő előadás:
  • Az, hogy gyermek az anya által közvetített negatív információkat, mint saját véleményeket adja elő, különösen aggasztó jelenség. Ez azt mutatja, hogy gyermek nemcsak befolyásolás alatt áll, hanem annyira mélyen és hatékonyan manipulálták, hogy az anya által sugallt negatív nézeteket már sajátjaként identifikálja és kommunikálja. Például az, hogy gyermek kifejezetten nem szereti a fényképezést és videózást az apánál, mert úgy érzi, az csak az apa bizonyítékszerzésére szolgál, jelzi, hogy ezeket az érzéseket  az anya ültette el benne.
• A negatív információk hatása a gyermek érzelmi állapotára:
  • Amikor a gyermek panaszkodik a fáradtságról, a túl sok programról és arról, hogy nem szeretne az apával lenni a folyamatos kamerázás miatt, ezek az érzések  nem  származnak belső meggyőződésből. Inkább tükrözik azokat a negatív állításokat, amelyeket az anya ,  rendszeresen kommunikált felé, annak érdekében, hogy távol tartsa a gyermeket az apától. Az, hogy a gyermek ezeket a nézeteket sajátjaként tálalja, súlyosbítja az elidegenítés mértékét és mélységét.
• A gyermek érzelmi és pszichológiai jólétére gyakorolt hatás:
  • A gyermek által előadott saját véleményként az anya által sugallt negatív információk, mint hogy a felügyelt kapcsolattartás a preferált módja a kapcsolattartásnak, komoly pszichológiai hatással vannak rá. Ez megnehezítheti számára az apjával való egészséges kapcsolat kialakítását, és hosszú távon az önazonosságára és önértékelésére is negatívan hat.

 

 

 

Views: 5

Nézzük az utolsó karácsony alakulását…

A gyermek az apánál van még december 18. hétvégéjén, és beszélgetnek a pakolásnál, hogy a konzolt a gyerek nem vinné vissza, és majd a téli szünetben apával játszana… Tehát a gyerek nem fél az apjától, sőt, tervezi a vele töltött időt.

Majd jön a csalódás Szemanék és csapata részéről, akik hoznak egy ítéletet, hogy jó lesz az apának a felügyelt láthatás, mert az apuka túlságosan sarokba szorította az anyát…

És jön, ami december 25-én történik, amikor az apa még nem vette át a végzést, és ment a gyerekért.

“A gyerek már megelőzőleg szorongott, aggódott, hogy mi lesz vele a téli szünetben, ugyanis az eredeti végzés szerint a téli szünet második fele lett volna az apás idő, ott 8 napot egyben töltött volna az édesapjával. Mikor kiderült, hogy erre nem kerül sor, akkor megkönnyebbült, de igazán akkor könnyebbült meg, amikor elmondtam neki, hogy december 25-én sem kell mennie az édesapjához.”

Ugye, milyen szép… Még egy óvodás is látja, hogy komoly probléma van, de sajnos ezt Csányinak és Baraczkainak fel sem tűnik. Valószínűleg azért, mert nekik is hasonló gyerekkoruk volt, és ez náluk természetes… Bár az, hogy nekik ez természetes, nos… jelezném, hogy nem az. És az, hogy az ellennevelést és elidegenítést még távolról sem akarják felismerni, inkább csak a maguk szegénységi bizonyítványa, és a foglalkozásuk és a szakmájuk megcsúfolása, szerintem.

• A kezdeti lelkesedés megdőlése:
  • A gyermek kezdeti izgalma, hogy az apjával töltheti a téli szünetet, és a konzolt ott hagyja, hogy együtt játszhassanak, egy meghitt és örömteli kapcsolat képét festi elénk. Azonban, amikor a gyermek hirtelen megkönnyebbül, hogy mégsem kell az apához mennie, szinte drámai fordulatot vesz az események sorozata. Ez a változás  nem pusztán véletlen vagy egyszerű preferencia változás, hanem mélyebb, külső befolyásolás eredménye. Lehetséges, hogy gyermek olyan információk hatása alatt áll, amelyek torzítják az apjával kapcsolatos valós képet, és félelmet keltenek benne az apával való találkozókkal kapcsolatban.
• Negatív befolyásolás és annak  forrásai:
  • A gyermek éles ellentéte az apával való kapcsolatát illetően — a kezdeti várakozástól a hirtelen megkönnyebbülésig — nem magától ered. A gyermek  olyan környezetben találja magát, ahol az anya vagy más közeli családtagok, tudatosan,  negatív képet festenek az apáról. Ezek az információk gyakran tartalmazhatnak túlzásokat vagy hamis állításokat, amelyek célja, hogy a gyermek félelmét és ellenállását növeljék az apa iránt, továbbá elősegítsék az elidegenítés folyamatát.
• A gyermek érzelmi állapotának manipulációja:
  • Az, hogy a gyermek megkönnyebbül, amikor megtudja, hogy nem kell az apához mennie, drámai jelzése annak, hogy érzelmi manipuláció áldozata. A gyermek ilyen mértékű érzelmi változása arra utal, hogy az apával kapcsolatos félelmeket és aggodalmakat mesterségesen táplálták, aminek eredményeként gyermek most már a kapcsolattartást nem kívánatosnak éli meg, nem pedig örömteli lehetőségként.

Views: 5

A gyermeket kihozza anya a kapuhoz… apa mar nem volt a gyerekkel 2 honapja
apa megirja hogy a gyereket elvinne hetvegere…

majd ezt kapja mikozben Anya megszorítja a gyermek kezét, mikor válaszol.:

Views: 3