Szülői elidegenítés a gyermek szemszögéből – hogyan alakul ki az egyik szülő elutasítása?

Maddie – az ellennevelt gyermek szemszöge

  • Maddie szerint gyermekkorában az anyja manipulálta őt, hogy elutasítsa az apját. Ő volt az öt gyermek közül a legidősebb és az egyetlen lány, miközben a négy öccse továbbra is járt az apához. Parental Alienation The perspec…
  • Körülbelül 20 évig nagyon rossz vagy teljesen megszakadt kapcsolata volt az apjával. Akkor ezt egyszerű elhidegülésnek gondolta; csak felnőttként értette meg úgy, hogy manipulálták az apja elutasítására. Parental Alienation The perspec…
  • A videójának központi felismerése: jutalmat kapott azért, ha nem ment az apjához.
  • Szerdánként, amikor a testvérei az apjukkal voltak, ő az anyjával maradt. Ilyenkor különleges programokat kaptak: kínai étel, film, édesség, pedikűrözés, néha mozi. Gyerekként ezeket szeretetteljes anya-lánya emlékként élte meg. Parental Alienation The perspec…
  • Felnőttként azonban átértékelte ezeket az emlékeket: szerinte ezek a „különleges esték” azért jöttek létre, mert nem ment el az apjával. Vagyis az apa elutasítása pozitív megerősítést kapott.
  • Ez azért fontos, mert az ellennevelés nem feltétlenül úgy működik, hogy valaki azt mondja: „utáld apádat”. A gyermek azt tanulhatja meg, hogy ha elutasítja a másik szülőt, közelséget, figyelmet, jutalmat és szeretetet kap. Parental Alienation The perspec…
  • Maddie szerint közben az apja próbálkozott: kopogott az ajtaján, kérlelte, hogy menjen vele, mondta neki, hogy hiányzik neki.
  • A gyermek mégsem tudott szabadon dönteni. Ha az apjával ment, úgy érezte, hogy cserbenhagyja vagy elárulja az anyját.
  • Ha az anyjával maradt, az apjával szemben érzett rossz érzést. Vagyis számára lényegében nem létezett érzelmileg jó döntés. Parental Alienation The perspec…
  • Ez nagyon jól mutatja a lojalitáskonfliktust: a gyermek döntése kívülről saját akaratnak tűnhet, de belül erős érzelmi nyomás hat rá.
  • Maddie azt is felismerte, hogy nem akarta magára hagyni az anyját. Úgy érezte, ha elmegy az apjához, az anya egyedül marad, miközben szomorú vagy érzelmileg rossz állapotban van.
  • Ezt utólag az érzelmek kihasználásaként értelmezi: a gyermek úgy érezte, neki kell vigyáznia az anya érzelmi állapotára. Parental Alienation The perspec…
  • Vagyis a kapcsolatmegtagadás mögött nem egyszerűen az állt, hogy „nem akarok apához menni”, hanem több egymást erősítő mechanizmus:
    • anya iránti lojalitás,
    • bűntudat,
    • az anya magára hagyásától való félelem,
    • pozitív jutalmazás,
    • az apáról kialakított negatív kép.
  • Maddie hangsúlyozza, hogy nem szakértő, és nem állítja, hogy minden ellennevelt gyermek ugyanezt éli át; kizárólag a saját történetéről beszél. Parental Alienation The perspec…
  • Felnőttként az emlékei jelentése teljesen megváltozott. Ami gyermekkorában szeretetteljes anya-lánya élménynek tűnt, abban ma már a manipuláció és jutalmazás mintáját is látja.
  • Utólag azon is gondolkodni kezdett, mit élhetett át eközben az apja: vajon magányos volt-e, hiányzott-e neki, mennyi fájdalmat okozott neki a visszautasítás. Parental Alienation The perspec…

A videót kommentáló apa története

  • A videó készítője azért tartja különösen fontosnak Maddie történetét, mert szerinte az ellennevelésről többnyire az elutasított szülők beszélnek, míg az ellennevelt gyermek későbbi perspektíváját ritkán hallani.
  • Saját állítása szerint két fiatalabb gyermeke több mint két éve nem találkozik vele, annak ellenére, hogy korábban bíróság által szabályozott kapcsolattartása volt.
  • Beszámolója szerint lánya idővel egyre inkább az anya negatív értelmezéseit és félelmeit vette át.
  • Azt állítja, hogy a lányát az anya arra is használta, hogy az otthonában fényképezzen olyan dolgokat – például a hűtőt vagy a fürdőszobát –, amelyeket később ellene lehetett használni. Parental Alienation The perspec…
  • A férfi szerint terapeuták később észrevették a manipuláció és az elidegenítés jeleit.
  • Két éven keresztül intenzíven próbált kapcsolatot helyreállítani, terápiára járt és újraegyesítési kísérleteket tett.
  • Beszámolója szerint ezek alatt az anya például a terápia parkolójában várakozott, így a gyermek tudta, hogy bármikor visszamehet hozzá. A férfi ezt a helyreállítási folyamat akadályozásaként értelmezi. Parental Alienation The perspec…
  • Végül szakemberek is azt javasolták neki, hogy hagyjon fel az állandó próbálkozással és lépjen hátrébb, mert az erőltetés már inkább tovább távolította a gyermekeket. Parental Alienation The perspec…
  • A férfi ezért egy idő után saját lelki egészsége érdekében megszüntette a folyamatos megkereséseket.
  • Előtte fokozatosan próbálkozott: telefonhívások, rendszeres üzenetek, majd heti néhány üzenet, végül csak születésnapok és ünnepek.
  • Azt mondja, a folyamatos válasz nélkül maradó próbálkozás egy ponton pszichológiai kínzássá válhat az elutasított szülő számára.
  • Példát hoz arra is, hogy szerinte az anya később az ő kieső kapcsolattartási idejét használta fel programokra, például utazásokra, amelyeket ő az apa elutasításának további jutalmazásaként értelmezett. Parental Alienation The perspec…
  • Szerinte a kapcsolat megszakadása nemcsak rá terjedt ki: gyermekei az egész apai családdal megszakították a kapcsolatot. Parental Alienation The perspec…

A videó egyik legfontosabb állítása

  • A gyermek kimondott akarata önmagában nem feltétlenül mutatja meg, hogyan alakult ki ez az akarat.
  • Egy gyermek teljes meggyőződéssel mondhatja, hogy nem akar találkozni az egyik szülővel, miközben hosszú időn keresztül:
    • jutalmat kapott az elutasításért,
    • bűntudatot érzett a találkozás miatt,
    • felelősséget érzett a vele élő szülő érzelmeiért,
    • negatív információkat kapott a másik szülőről.
  • Kívülről ezért az látszhat, hogy „a gyermek maga döntött”, miközben Maddie visszatekintve azt mondja: akkor egyáltalán nem értette, milyen folyamatok hatottak rá.
  • Különösen érdekes, hogy a felismerés csak évtizedekkel később következett be.

A videó végső üzenete

A kommentáló apa végül arra jut, hogy az elutasított szülő nem tudja korlátlanul üldözni a kapcsolat helyreállítását. Egy ponton saját magát is védenie kell. Nem lehet rákényszeríteni senkit – még a saját gyermekét sem – arra, hogy kapcsolatot tartson vele. Ettől még szeretheti a gyermekét, nyitva hagyhatja az ajtót, és remélheti a későbbi felismerést vagy visszatérést. Parental Alienation The perspec…

Views: 0

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *