Silver Bullet módszer válásoknál – Hamis vádak és gyermekvédelem

A beszélgetésben David Pisarra kaliforniai családjogi ügyvéd, aki elmondása szerint 27 éve képvisel apákat, az amerikai gyermekelhelyezési perek problémáiról beszél.

1. A „Silver Bullet” – a válások egyik legerősebb fegyvere

  • A „Silver Bullet” (ezüstgolyó) olyan jogi taktika, amelyben az egyik szülő családon belüli erőszakra hivatkozva távoltartási végzést kér.

  • Az ügyvéd szerint a távoltartás már az eljárás kezdetén jelentős előnyt biztosíthat a kérelmezőnek.

  • Az apa elveszítheti az otthonához és gyermekeihez való hozzáférést.

  • Gyermektartást, házastársi tartást és ügyvédi költségeket is fizethet.

  • A későbbi gyermekelhelyezési döntéseket jelentősen befolyásolhatja az eredeti távoltartás.

  • Pisarra szerint egy megfelelően összeállított kérelem gyakorlatilag előre eldöntheti a válás legfontosabb kérdéseit.

2. A bántalmazás fogalmának kiterjesztése

  • Kaliforniában a családon belüli erőszak nem kizárólag fizikai bántalmazást jelent.

  • Az ügyvéd szerint a „coercive control”, vagyis a kényszerítő kontroll fogalma rendkívül tágan értelmezhető.

  • Egy veszekedés, felemelt hang vagy a másik fél által fenyegetőnek érzékelt viselkedés is szerepelhet egy ilyen kérelemben.

  • Pisarra azt állítja, hogy a bíróságok gyakran túl könnyen elfogadják a kérelmező előadását.

  • A távoltartás ideiglenesen már azelőtt életbe léphet, hogy az érintett apa részletesen védekezhetne.

3. A védekezés megnehezítése

  • Az ügyvéd szerint Kaliforniában a bizonyítékok beszerzésének lehetőségei is korlátozottak lehetnek ezekben az eljárásokban.

  • Bankszámlakivonatok, orvosi dokumentumok, iskolai iratok és tanúvallomások beszerzéséhez külön bírói engedély válhat szükségessé.

  • Szerinte ez sértheti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

  • Azt kifogásolja, hogy a védekezni kívánó fél bizonyítási kérelmét is a másik fél további zaklatásaként értékelhetik.

4. A gyermek és az apa kapcsolatának korlátozása

  • Ha az apát bántalmazóként kezelik, könnyen felügyelt kapcsolattartást rendelhetnek el.

  • Kötelező terápiát, indulatkezelési tanfolyamot vagy szülői képzést írhatnak elő.

  • A felügyelt kapcsolattartás óradíja az ügyvéd szerint 100–200 dollár is lehet.

  • Az apa így akár heti néhány órányi kapcsolattartásért is jelentős összeget fizethet.

  • Pisarra szerint az eljárás során kialakuló helyzet hosszú időre ellehetetlenítheti a szülő-gyermek kapcsolatot.

5. A bírósági döntések végrehajtásának hiánya

  • Az ügyvéd egy saját ügyét említi, amelyben az anya három éven keresztül nem tartotta be a kapcsolattartási végzéseket.

  • Állítása szerint négy bíró is felszólította az anyát a döntések betartására.

  • Végül 36 rendbeli bírósági rendelkezés megsértése miatt kezdeményezett eljárást.

  • Ennek ellenére nem számít érdemi szankcióra.

  • Úgy véli, a bíróságok vonakodnak megbüntetni a kapcsolattartást akadályozó anyákat.

  • A beszélgetésben elhangzik, hogy a kapcsolattartás akadályozására vonatkozó szabályok önmagukban keveset érnek, ha azokat nem hajtják végre.

6. Szülői elidegenítés és hamis vádak

  • A beszélgetés több olyan esetet említ, amelyben az egyik szülő súlyos vádakkal akadályozta a másik kapcsolattartását.

  • Az egyik történetben az apa ellen éveken át gyermekmolesztálási állításokat fogalmaztak meg.

  • Az ügyvéd elmondása szerint az ismételt vizsgálatok után a bíróság végül engedélyezte az apa kapcsolattartását.

  • A beszélgetésben ismertetett eset tragédiával végződött: az apát a gyermekekkel történő találkozás során lelőtték.

  • A résztvevők szerint a hamisnak bizonyuló vádak és a kapcsolattartás akadályozásának következményeit komolyabban kellene kezelni.

7. A családjogi rendszer pszichológiai felkészültsége

  • Pisarra szerint a családjogi bíróknak lényegesen több pszichológiai képzésre lenne szükségük.

  • Jobban kellene érteniük a személyiségzavarokat és a konfliktusos szülői viselkedést.

  • Fel kellene ismerniük, amikor valamelyik szülő tudatosan nem hajtja végre a bírósági rendelkezéseket.

  • Az ügyvéd szerint nem elegendő új jogszabályokat alkotni, ha a bírók továbbra sem alkalmazzák következetesen a meglévőket.

8. Mit tanácsol az ügyvéd a kapcsolattartási perben érintett apáknak?

  • A bírósági végzéseket maradéktalanul be kell tartani, még akkor is, ha az apa igazságtalannak tartja őket.

  • Távoltartás esetén még egy ártatlannak szánt SMS is felhasználható az apa ellen.

  • Akkor sem szabad megszegni a végzést, ha a másik fél kezdeményezi a kapcsolatfelvételt.

  • Ügyvéddel kell áttekinteni, milyen bizonyítékokkal lehet védekezni.

  • Ha a távoltartást nem lehet megszüntetni, törekedni kell annak következményeinek mérséklésére.

  • A gyermekelhelyezési ügyekben nem elegendő kijelenteni, hogy valaki jó apa: konkrét bizonyítékokra és jogilag megfelelő érvelésre van szükség.

  • Az ügyvéd támogató közösségek felkeresését is javasolja.

9. Milyen jogszabályváltoztatásokat javasolnak?

  • A gyermekkel jogellenesen elvont kapcsolattartási időt később pótolni kelljen.

  • Erősödjön az 50–50%-os, vagyis egyenlő idejű szülői gondoskodás vélelme.

  • A bíróságok gyorsabban hozzák meg és foglalják írásba döntéseiket.

  • A bírók munkájának ellenőrzése legyen szigorúbb.

  • A kapcsolattartást akadályozó szülővel szemben valóban alkalmazzanak következményeket.

  • A férfi áldozatok számára is legyenek megfelelő krízisellátási és támogató szolgáltatások.

10. Az egész rendszerrel kapcsolatos kritikájuk

  • A résztvevők szerint a családjogi rendszerben az apák sokszor hátrányos helyzetbe kerülnek.

  • A bírósági eljárások pénzügyileg és pszichológiailag is tönkretehetik őket.

  • Az egyik legnagyobb problémának nem a tartásdíjat, hanem a gyermekkel fenntartott kapcsolat elvesztését tartják.

  • Szerintük az eljárások túl lassúak, a döntések végrehajtása következetlen, a visszaéléseknek pedig nincs megfelelő következményük.

Views: 1

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *