A teljes előadás arról szól, hogyan lehet felelősségre vonni azokat a szakembereket és intézményeket, akik hozzájárulnak a szülői elidegenítéshez, illetve hogyan lehet jogi úton bizonyítani és orvosolni az ilyen helyzeteket.

1. Miért nehéz a PA (parental alienation) ügyeket megnyerni?

• Nem azért, mert „a bírók nem hisznek benne”, hanem mert:

  • sok bíró és ügyvéd kompetenciahiányos, nem ismeri az elidegenítés tudományát,

  • hibás ügyvéd-stratégia (terápia, egyezkedés, „hűljünk le”) – amelyek katasztrofálisak PA esetben,

  • nincs bizonyítás, csak állítások,

  • nincs per, nincs bizonyítás: így a bíró nem látja át.

2. A legfőbb hiba: NINCS tárgyalás, nincs bizonyíték

A cél PA ügyekben:
➡️ mihamarabbi bizonyítási tárgyalás
➡️ tények, bizonyítékok, szakértői vélemények bemutatása
A bíró csak így tud beavatkozni.

3. Ügyvédek felelőssége és tipikus hibák

• Kerülik a pert, „folyosói megegyezésekre” visznek – ez PA-ban időhúzás, ami csak ront.

• Nem készítenek megfelelő „appeal record”-ot → ezért fellebbezni sem lehet.

• Rossz tanács: „ne kérdezd a terapeutát”, „ne kérd a jegyzeteket”, „a bíró ezt utálni fogja” – hibás stratégia.

• Ha az ügyvéd nem ismeri a PA és PAS különbségét, a tudományos hátteret, a terápiás protokollokat → alkalmatlan.

4. Terapeuták – hogyan hibáznak és hogyan lehet őket felelősségre vonni

Gyakori szakmai megsértések:

• Szerepváltás: először kapcsolati terápia, majd egyoldalúan csak a gyerekkel foglalkozik – jogellenes.

• Jegyzőkönyvek, dokumentáció hiánya – súlyos etikai hiba.

• Kritika nélküli hallgatás → csak a gyerek panaszait írják le, nem vizsgálják a valóságot.

• Trianguláció: a terapeuta a gyermek és az elidegenítő szülő eszközévé válik.

➡️ Ezekre létezik megoldás:
licenc-fegyelmi panasz, iratbekérés, szakmai vizsgálat.
Ez sokszor hatékonyabb, mint a bírósági nyomás.

5. Bírók – mit lehet tenni, ha nem adnak tárgyalást vagy nem intézkednek?

A bíróknak is vannak kötelességeik (Judicial Conduct Canons):

• kötelesek időben tárgyalni,

• kötelesek érdemi döntéseket hozni,

• nem hagyhatják figyelmen kívül a bizonyítékokat,

• nem lehetnek elfogultak vagy lenézők.

Ha a bíró:

• nem tart tárgyalást,

• nem érvényesíti a határozatokat,

• félrekezeli az ügyet,

→ Judicial Tenure Complaint (etikai panasz) indítható.

6. Gyámok (GAL / GL) – felelősségre vonás

Nagyon gyakran:

• túlhatalmat adnak a gyereknek,

• a gyerek „ügyvédjeivé” válnak,

• segítik az elidegenítőt,

• nincs valódi vizsgálat.

Megoldások:

• GL eltávolítása (motion to discharge),

• GL előéletének előzetes vizsgálata,

• GL túlkapás esetén külön panasz.

7. Kártérítési perek – mikor és hogyan működnek?

Léteznek tort perek, melyekben lehet pénzt követelni:

• Intentional Infliction of Emotional Distress (IED)

• Negligent Infliction of Emotional Distress (NIED)

• Custody interference (kapcsolattartás, felügyeleti jog gátlása)

• Családtagok, nagyszülők, iskolák, terapeuták ellen is

Több eset volt, ahol a célszülő:

• 125.000 USD,

• 1 millió USD+,

• 10 + 17 millió USD (egy repülőtársaság elleni eset!)
  kártérítést kapott.

Fontos: minden államban más a szabályozás.

8. Bírák perlése – ritka, de lehetséges

Két kivétel esetén nincs bírói immunitás:

1. ha a bíró nem bírói szerepben járt el (pl. ügyész, tanácsadó szerep),

2. ha teljes joghatóság hiányában járt el.

Voltak esetek, ahol bíró ellen indított per továbbment.

9. A legfontosabb üzenet

A megoldás nem a „magától elmúlik”.
Nem a „bíróság majd rájön”.
És nem a „gyerek majd felnő, megérti”.

A megoldás:

• gyors per

• bizonyíték

• szakértői támogatás

• szakmai hibák dokumentálása

• szakemberek felelősségre vonása

Views: 4

A szülői elidegenítés olyan helyzet, amikor az egyik szülő tudatosan vagy burkoltan a másik ellen hangolja a gyermeket. Ennek jelei:

• a gyermek hirtelen félelmet, szorongást vagy elutasítást mutat a másik szülő felé, pedig korábban jó kapcsolat volt köztük;

• érzelmileg visszahúzódik vagy ellenségessé válik;

• átveszi az elidegenítő szülő negatív narratíváját, kritikáit.

Az elidegenítő szülő tipikusan:

• folyamatosan negatívan beszél a másik szülőről,

• veszélyesnek, alkalmatlannak vagy szeretetlennek állítja be,

• érzelmi zavart és lojalitáskonfliktust okoz a gyermekben.

A film kiemeli, hogy ez érzelmi bántalmazás, amely hosszú távú károkat okozhat a gyermek önértékelésében és kapcsolataiban.

Views: 4

Views: 0

Összefoglaló

A szerző, David Schubert, saját történetén keresztül mutatja be, hogyan jelenhet meg a rejtett szülői elidegenítés egy mozaikcsaládban – anélkül, hogy bárki nyíltan, direkt módon a másik szülő ellen hangolná a gyereket.

1. Az elidegenítés legtöbbször nem hangos, hanem csendes

• Nem nyílt szidalmazásról szól.

• Hanem apró megjegyzésekről, hangulatokról, feszültségről, tekintetekről.

• A gyerek ezt észrevétlenül „tanulja meg”.

• A gyerek úgy érzi: ha az egyik szülőt szereti, a másikat megbántja → ezért inkább eltávolodik az egyiküktől.

2. A mozaikcsalád különösen veszélyes terep

• Egy új partner (mostoha) könnyen érezheti úgy, hogy versenyben áll a másik, biológiai szülővel.

• Ebből születhetnek a „finom” manipulációk:
  – félmondatok,
  – elszínezett hangulatok,
  – bűntudatkeltés („akkor inkább vele akarsz lenni, mint velünk?”).

• Ezek összeadódnak, és a gyerek elkezd távolodni a másik szülőtől.

3. David saját története

• Gyerekkorában apjánál élt, aki később újraházasodott.

• A mostohaanya soha nem mondott nyíltan rosszat az anyjáról, mégis:

  • megváltozott a hangulat, amikor az anyja szóba került,

  • apró gesztusok, elhallgatások is hatottak.

• 11–12 évesen már nem akart találkozni az anyjával, és egy alkalommal szó szerint elfutott előle az utcán.

• Felnőttként is szégyelli ezt, és rájött: ezt a környezet hatására tette.

• Szerencsés volt: 14 éves korára „felébredt”, és vissza tudott találni az anyjához.
  De sok gyerek soha nem tud visszatalálni.

4. Mi történik valójában a gyerekben?

A gyerek:

• nem áruló,

• nem hálátlan,

• nem „az ellenfél pártjára áll” –
  hanem túlélni próbál egy érzelmi klímát, ahol az egyik szülő szeretete feszültséget okoz a másiknál.

Ez a fajta adaptáció:

• védekező mechanizmus,

• nem tudatos döntés,

• nem a célzott szülő hibája.

5. Mit tehet a biológiai szülő?

A legfontosabbak:

• Következetes jelenlét – még akkor is, ha a gyerek távolságtartó.

• Nyugalom, stabilitás, nyitott ajtó – mert a gyerek visszatalál a biztonsághoz.

• A gyerek emlékezni fog arra, ki volt ott mellette.

6. Mit tehet a mostoha?

• Nem helyettesíteni kell a szülőt, hanem hidat építeni a gyerek és mindkét biológiai szülő között.

• Ha a gyerek szabadon szerethet mindenkit, az erősíti a mostoha szerepét – nem gyengíti.

7. Záró gondolat

A mozaikcsalád nem kell hogy csatatérré váljon.
Akkor lesz egészséges, ha:

• nem az ego irányít,

• nem versengés zajlik,

• a gyereknek engedik szeretni mindkét szülőt bűntudat nélkül.

A gyerek szabadsága – hogy szerethet mindenkit – az, ami hosszú távon gyógyít.

Views: 4

Views: 1

Views: 1

Azok a szülők, akik elidegenítik a gyermeket a másik szülőtől, ragadozók. Pontosan így kell neveznünk őket.
És az ilyen ragadozó szülő nem csak el akarja idegeníteni a gyereket tőled — programozni és megrontani akarja őt.

Megtanítják a gyermekedet, hogy kételkedjen benned, féljen tőled, provokáljon téged, hazudjon neked, és hogy a szeretetedet olyan lehetetlen mércékkel mérje, amiknek senki sem tud megfelelni.
Amikor pedig a szíved összetörik, ezt használják fel bizonyítékként arra, hogy te vagy labilis.

Ez egy pszichológiai háború, amit „nevelésnek” álcáznak — egy előre megtervezett csapda, ahol a te fájdalmad lesz az ő bizonyítékuk.

De az igazság az, hogy a manipulációjuk nem a te szülői kudarcodat tükrözi.
Az ő betegségüket leplezi le.

Mert csak egy mélyen beteg, zavart személy, súlyos személyiségzavarral képes fegyverként használni egy gyermek szeretetét arra, hogy elpusztítsa a másik szülőt.

 

Views: 5

Views: 0

---

Itt ügye a próbáld tartani a kapcsolatot javaslat van — ami valóban jó tanács, kivéve, ha a ráckeve környéki tanárnővel és a családjával kerülsz össze.

és mivel esetünkben az indirekt bizonyítás van igy nem is lehet nálam máshogy.

A tanárnő még most, október végén is azt állította, hogy „ő aztán nem nevel ellen”.
Tehát több mint három év után sem ült le senki, hogy elmondja neki, mit művel.
Nem is értené, hiszen szerinte ő „csak a társadalmi normákat tartja be”…

A jövő héten, ha végre kijelölik az új vármegyei gyámügyet, talán utána lesz valódi gyámügy is — akik majd kérnek még jó pár hetet, mire egyáltalán megkapják a hiányos anyagot, mert jó eséllyel a többi „eltűnt”…

Aztán majd fogják a fejüket, és talán történik valami.
Közben a gyáli gyerekjóléti csak malmozik, mert gyámügy nélkül ők senkik, nincs mozgásterük.
Így malmozunk tovább, és egyre jobban ráég mindenkire, hogy az „ellennevelés az jó”.

 

A műsor vendége Lisa Johnson, a „Been There Got Out” társalapítója, aki magas konfliktusú válások, jogi visszaélések és szülői elidegenítés területén stratégiai szakértő.

Lisa története röviden

• 10 évig volt jogi csatában exével.

• 7,5 évig saját magát képviselte, ~100 tárgyaláson.

• Többször nyert, az ítéletből joggyakorlat is lett (ritka civilként).

• Tanúvallomásával hozzájárult a „Jennifer’s Law” elfogadásához (láthatatlan bántalmazások elismerése).

• Exe később 4 millió dollárra perelte rágalmazásért – ezt is megnyerte.

• Két könyv szerzője; rengeteg ügyféllel dolgozik, férfiakkal és nőkkel egyaránt.

---

Mi az a high-conflict ex?

Olyan ember:

• akit nem csillapít a válás, hanem egyre rosszabbá válik,

• célja büntetni, anyagilag tönkretenni, érzelmileg megsemmisíteni,

• gyakran érintett nárcisztikus vagy borderline mintázatokkal,

• fekete-fehérben lát: ő az áldozat, te a gonosz,

• kontrollt akar: pénz, gyerek, bíróság útján.

---

Mit kell tenni egy ilyen ex ellen?

1. Jogok megismerése

Mielőtt bármit lépsz, beszélj ügyvéddel.
Gyakori hibák: elköltözés, „ideiglenes” kiköltözés → később: „elhagyta a gyereket” narratíva.

2. Minden kommunikáció írásban

Ez a legfontosabb eszköz:

• mindig úgy írj, mintha a bíró olvasná,

• te vagy a „tökéletes együttműködő szülő”,

• a cél nem a vita, hanem a bizonyítékgyártás.

Ezt nevezik stratégiai kommunikációnak:

• rövid, udvarias,

• soha nem érzelmes,

• csak tények.

Ez adja a későbbi bizonyítékcsomagot.

3. Dokumentálás – ami számít a bíróságnak

A bíróság NEM érdekli:

• ki mit főzött,

• ki mikor volt bunkó,

• napi kis hülyeségek.

Ami érdekli:

• ki támogatja a gyerek és a másik szülő kapcsolatát,

• ki akadályozza azt,

• stabilitás, biztonság,

• következetesség.

---

Parental Alienation – Szülői elidegenítés

Szintek

1. Enyhe

• a gyerek sír, nem akar menni, de később jól érzi magát.
  → Itt kell azonnal cselekedni, NEM engedni a „most nem megy” kifogásokat.

2. Közepes

• nem beszél, elbújik, nem működik együtt,

• lojális konfliktusban van: „anya/apa ellen nem mehetek”.

3. Súlyos

• gyerek teljesen elutasítja a szülőt,

• saját múltját is átírják benne.

---

Mit lehet tenni elidegenítésnél?

Terápia – minél hamarabb

• IFS, családterápia, „relationship repair” terápiák.

• Ha az ex nem engedi → terápiás záradékot kell beleírni a szülői megállapodásba:
  „Ha bármelyik szülő vagy a gyerek kéri, a gyerek terápiába mehet.”

Ha nincs:

• iskola pszichológusa bevonható (nem kell a másik szülő engedélye).

Ha a gyerek nem megy át → soha nem szabad feladni

Legrosszabb üzenet a gyerek felé: „Apa/anya már tényleg nem akar engem.”

Sok gyerek később elmondja:

„Azt hittem, anyám/apám elhagyott, mert nem jött, nem küzdött értem.”

---

Bíróság – Mit várhatsz, mit nem?

A bíróság nem büntet

Ez mítosz.
A bírót az érdekli:

• Mit kérsz?

• Miért jár neked?

• Mi segít a gyereknek?

NEM fogja „megbüntetni” az alienátort.
Olyan döntést hoz, ami csökkenti a konfliktust – vagy csak gyorsan lezárja az ügyet.

Erős szülői terv – kulcsfontosságú

Kell bele:

• határidők,

• következmények („ha nem adja át → …”),

• mediáció / parenting coordinator / arbitráció (gyorsabb, olcsóbb mint bíróság).

---

Sikertörténetek (röviden)

1. 12 éves fiú – hónapokig nem ment az apához

Anya azt állította: „A gyerek utálja.”
A gyerek az utcán meglátta az apját → odament → beszélgettek → onnantól minden rendben.

2. 14 éves fiú – durva kamaszkori elutasítás

Egyetlen veszekedés miatt „örökre megszakította” volna a kapcsolatot.
Terápia + következetesség + apa beleállt jogilag → visszament, mintha mi sem történt volna.

3. 8 év teljes elidegenítés után – mindkét lány visszajött

Most felnőttek, már az anyjukkal élnek, az apjukkal megszakították a kapcsolatot, mert felismerték a manipulációt.

---

Legfontosabb üzenet

• Az elidegenített gyerek NEM téged utál – a helyzet foglya.

• Soha nem szabad feladni.

• A kapcsolatok később is helyreállhatnak, akár felnőttkorban.

---

Views: 7