Budai Központi Kerületi Bíróság
[kitakarva]
7
- minden páratlan héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától 19 óráig az elvitel jogával,
- telefonon vagy elektronikus úton, kép- és hang egyidejű közvetítésére alkalmas eszköz útján minden szerdán 18 óra és 18 óra 30 perc között minimum 15 perc időtartamban. Az időszakos kapcsolattartás szabályozását is kérte.
[22] A bíróság a 85. sorszám alatt meghozott, és 2023. augusztus 4. napján jogerőre emelkedett végzésével az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította.
[23] Döntését mindkét esetben azzal indokolta, hogy alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt az előző ideiglenes intézkedés elbírálásához – illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz – képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség.
[24] A jogerős határozat nyomán a felügyelt kapcsolattartás az alperes és a gyermek között még 2022 decemberében megindult. Az annak során történtekről, a szakemberek által [kitakarva] és édesapja magatartásában, kapcsolatában tapasztaltakról pedig a gyermekjóléti központ havi rendszerességgel részletes tájékoztatást küldött a bíróságnak.
[25] A Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központtól kapott tájékoztatások szerint bár az alperes elfogadta az intézmény által nyújtott feltételeket, azonban nem törekedett sem azok (például elektronikus eszközökre használatára, felvételkészítés tilalmára), sem az általánosan elfogadott társadalmi szabályok maradéktalan betartására (pl. a központ dolgozóival való kapcsolatteremtésben, kommunikációban).
[26] A kapcsolattartásokra magával vitt nagy mennyiségű édességet gyakran saját, és nem a gyermek ízlése igényei szerint állította össze. Arra sem volt figyelemmel, hogy [kitakarva] egyértelműen és rendszeresen jelezte, hogy milyen és mennyi édességet szeretne. A gyermek és a szülő közötti testi kontaktusok is többnyire csak nagyobb testmozgással járó játék során fordultak elő, inkább „dulakodás” jellegűek, mint érzelmi melegségből fakadóak voltak, a gyermek időnként fájdalmat is jelzett.
[27] Az alperes a kapcsolattartások során – számos alkalommal történt figyelemfelhívás ellenére – nem ügyelt arra, hogy a gyermekkel az őt érdeklő kérdésekről „beszélgessen”. Ehelyett gyakran tett fel [kitakarva] olyan körben kérdéseket, amikre jelen perben a felperessel szemben felhasználható választ remélt. Kommunikációja gyakran volt nemcsak egyoldalú, de olyan tartalmú és stílusú – győzködő, számonkérő, a gyermek érzéseit sértő, véleményét semmibe vevő –, ami önmagában alkalmas volt [kitakarva] érzelmi és értelmi fejlődését negatívan befolyásolni. Dicséretet, pozitív megerősítést pedig egyáltalán nem alkalmazott.
[28] A felügyelt kapcsolattartás ideje alatt a gyermek – még a „jobban sikerült” együttlétek után is – elzárkózott az elől, hogy édesapjával legközelebb szakember jelenléte nélkül próbáljon együtt lenni.
[29] A 2023. augusztus 2-i kapcsolattartáson az alperes „nem akarom szóban, mert nem tartozik mindenkire” indokkal és ellentmondást nem tűrő hangsúllyal megkísérelte, hogy [kitakarva] írásban kommunikáljon. Bár az apának a nyári szüneti kapcsolattartás módjára vonatkozó kérdése miatt a gyermeken fokozódó feszültség jelei tűntek elő, az alperes indulatosan reagált a szakmai felügyelő azon figyelmeztetésére, hogy a gyermekkel ellenőrizhető módon kommunikáljon. Az alperes az írásban feltett kérdésére „bármi áron” megpróbált választ kapni, s ennek során a gyermeken – a folyamatos hangfelvétel tényét is megemlítve – egy korábbi kérésének okát kérte számon. Ekkor [kitakarva] sírva fakadt, s csak nehezen volt megnyugtatható, a kapcsolattartás megszakítása iránti igényét is egyértelműen kifejezte. Ugyanakkor a kapcsolattartó helyiségből kikísért gyermek után az alperes többször utána
Views: 0