- Randy Flood igazságügyi pszichológus szerint a szülői elidegenítésben érintett, elutasított szülők gyakran olyan „csapdahelyzetekbe” kerülnek, ahol szinte bármit tesznek, az később ellenük fordítható.
- Szerinte a szakemberek gyakran jól felismerik a klasszikus bántalmazást és elhanyagolást, de az elidegenítés ellenintuitív működését kevésbé értik. Emiatt előfordulhat, hogy a gyermek elutasítását automatikusan az elutasított szülő alkalmatlanságának tulajdonítják.
- Kiemeli: az érintett szülő önmagában nem tudja megszüntetni az elidegenítést, különösen akkor, ha a körülötte lévő rendszer tudtán kívül támogatja vagy fenntartja azt.
Az 5 gyakori hiba
- A gyermek elutasításának személyes sértésként kezelése
- A szülő azt gondolhatja, hogy a gyermek egyszerűen hazudik vagy rosszindulatú.
- Flood szerint bizonyos esetekben inkább „konfabulációkról”, átvett vagy kialakított hamis narratívákról lehet szó, amelyekkel a gyermek a konfliktust próbálja kezelni.
- Egyre szigorúbb büntetés alkalmazása
- Az elutasító, dacos viselkedés miatt a szülő növelheti a fegyelmezést.
- Ez később könnyen a „bántalmazó szülő” narratívájának bizonyítékává válhat.
- Rokonok, barátok bevonása a gyermek meggyőzésébe
- Például nagyszülő vagy más családtag próbálja „helyretenni” a gyermeket.
- A gyermek azonban ezt az egész családi kört ellenséges „másik táborként” élheti meg.
- Visszavágás a másik szülőnek
- Dühös üzenetek, sértegetések, kapcsolattartás visszatartása stb.
- Flood szerint ezek pillanatnyilag igazságosnak tűnhetnek, de később bizonyítékként használhatók az érintett szülő ellen.
- Dühös, harcias fellépés a szakemberekkel szemben
- A kétségbeesett szülő ingerülten jelenhet meg pszichológus, gyám, szakértő vagy bíróság előtt.
- A szakember ebből azt a téves következtetést vonhatja le, hogy ez a viselkedés okozta a gyermek elutasítását, holott Flood szerint sokszor éppen az elutasítás következménye.
Az 5 fő dilemma
- Túl sok szülői jelenlét vs. túl kevés jelenlét
- Ha a szülő megjelenik például a gyermek sporteseményén: „tolakodó”.
- Ha nem jelenik meg: „nem érdekli a gyermeke”.
- Flood példája szerint még az is visszaüthet, ha a szülő szakember tanácsára hagyja békén a gyermeket.
- Együttműködő vs. párhuzamos szülőség
- Ha kevés kommunikációval, szigorú keretek között működik: „nem együttműködő”.
- Ha nyitottabb és rugalmasabb: a programokat vagy kapcsolattartást könnyebb megzavarni.
- Így mindkét irány támadható.
- Békülékenység vs. pereskedés
- Ha nem megy bíróságra: az elidegenedés tovább mélyülhet.
- Ha jogi útra tereli: „pereskedő, kontrolláló szülőnek” minősíthetik.
- Különösen veszélyesnek tartja a „cooling-off period”, vagyis a kapcsolattartás ideiglenes szüneteltetését. Egy konkrét esetében 12 hét szünet után a három gyermek sokkal elutasítóbbá vált az apával szemben.
- Flood egyik legerősebb mondata: „Time is the enemy in parental alienation” – vagyis az idő az elidegenítésben az érintett szülő ellen dolgozhat.
- A hamis narratíva cáfolása vs. hallgatólagos elfogadása
- Ha a szülő bizonyítékokkal cáfolja a gyermek állításait, azt mondhatják rá, hogy nyomást gyakorol vagy megszégyeníti a gyermeket.
- Ha nem cáfolja, a hamis narratíva megerősödhet.
- Flood olyan eseteket is említ, ahol a szülő hang- vagy videófelvételekkel próbálta bizonyítani az állítások valótlanságát, de emiatt „tolakodónak” minősítették.
- Érzelmi nyitottság vs. önvédelem
- Ha a szülő továbbra is érzelmileg nyitott, újra és újra súlyos sérüléseket élhet át.
- Ha érzelmileg bezárkózik, később azt mondhatják róla, hogy hideg, távolságtartó és nem törődik a gyermekkel.
- Így még az érzelmi önvédelem is az elutasítás „bizonyítékává” válhat.
A videó fő következtetése
- A szakembereknek nemcsak azt kell nézniük, mit tesz az elutasított szülő, hanem azt is, hogy milyen hosszú ideje fennálló, rendkívül stresszes helyzetben teszi azt.
- Flood óva int az úgynevezett fundamentális attribúciós hibától: attól, hogy a szülő kétségbeesett reakcióit automatikusan rossz szülőségnek tekintsék, ahelyett hogy megvizsgálnák, ezek esetleg az elidegenedési folyamat következményei-e.
- Szerinte korai beavatkozásra van szükség, mert az elidegenítés enyhéből súlyossá válhat, és idővel egyre nehezebb helyreállítani a kapcsolatot.
Views: 0