Iskolaváltás, kapcsolattartás és ideiglenes intézkedés egy gyermekelhelyezési perben

és tovább az ideiglenes…
hazudozás és bociszem.
el ne felejsd…

 

lakhatásomat is Budapesten meghiúsítja. Az alperes ezen döntése után a gyermeket egyedül nevelem [kitakarva] ingatlanomban. Szerencsére kaptam munkát [kitakarva], tehát elérhető közelségbe az otthonomtól. Figyelemmel arra, hogy mind az én, mind pedig a gyermek lakóhelye megváltozott, hiszen az alperes döntése alapján mindkettőnknek költözni állandó jelleggel, így azon kötelezettségemnek, hogy a lakcímváltozást bejelentsem az illetékes okmányirodába, azt én meg is tettem, és a gyermeket [kitakarva] jelentettem be.

Az én állandó lakcímem egyébként is [kitakarva] volt, a budapesti címem ideiglenes volt, bejelentve egy a házasságom alatt tartózkodási helyként, amely tartózkodási helyet az alperes szülei meg is szüntettek kényszerkijelentéssel.

Figyelemmel arra, hogy a gyermekem iskolaköteles, kénytelen voltam gondoskodni arról, hogy a tanulmányait szeptembertől folytatni tudja, én magam a bejárását Budapestre nem tudtam volna megoldani, így beírattam a gyermeket a [kitakarva] ahol meg is kezdte szeptember 1-jével a tanulmányait.

Az alperest még a beiratkozást megelőzően tájékoztattam erről, kértem a hozzájárulását, azonban a megkeresésemre, amit elektronikusan küldtem el neki nem válaszolt.

Az alperes 2022. augusztus 5-ei események után, amikor az életközösségünk megszakadt egyáltalán nem látogatta a gyermeket. Két alkalommal jelent meg, egyszer augusztus 7-én, amikor azért jött, hogy elvigyen egy fűnyírót és egy fűkaszát, amit én oda is adtam neki, illetve ezt követően 2022. augusztus 28-án jelent meg, abból a célból, hogy a gyermekkel kapcsolatot tartson.

Az alperes bár gépjárművel és jogosítvánnyal rendelkezik, mégis tömegközlekedéssel érkezett, láthatóan zavart állapotban volt, aminek indokaként azt adta elő, hogy nem tud aludni, ezért altatót szed, és nem érezte biztonságosnak azt, hogy ő autóba üljön.

Ekkor nem akarta elvinni a gyermeket kapcsolattartásra, én ennek örültem is, hiszen láttam rajta a zavart állapotot, így nem volt alkalmas arra, hogy az életét jogával éljen a kapcsolattartási joggal.

Ezen alkalommal pár órát volt az ingatlanban, a gyermekkel minimális mértékben foglalkozott.

Ezt követően 2022. szeptember 10-én szombaton jött el az ingatlanba, ekkor el akarta vinni a gyermeket, viszont az alperes többszörösen azzal fenyegetett engem korábban, hogy ha elválunk, akkor elviszi a gyermeket tőlem és nem hozza vissza.

Emiatt, és amiatt is, mert félő, hogy a gyermekkel való kapcsolattartás alatt ismét gyógyszert szed be, ami megakadályozza abban, hogy a gyermekről megfelelően gondoskodjon, nem adtam oda a gyermeket láthatásra.

  1. szeptember 13-án megjelent az alperes az iskolánál, el akarta vinni a gyermeket, azt akarta, hogy semmisítsék meg az iskolai felvételét, és vissza akarta vinni a budapesti iskolába.

Az iskolánál viselkedése minősíthetetlen volt, arrogánsan, kezelhetetlenül viselkedett az iskolai vezetőséggel. Érthetetlen számomra az, hogy a korábbi megkeresésemre miért nem reagált, amihez képest a 13-ai megjelenése az iskolánál álláspontom szerint a gyermek érdekeivel ellentétes.

Kellemetlen helyzetbe hozott mind engem, mind pedig a gyermeket. A gyermekünk szeptember 1-e óta iskolába jár, amihez képest ezzel kapcsolatos ellenvetését az alperes 13-án fejezte ki.

Views: 0

3 gyámügy, 4 családsegítő és egy kizárási kérelem – így áll ma az ügy

Helyzet, csak hogy el ne felejtsem:D
már 3 gyámügy és 4 családsegítő van az ügyben.
Lassan egy kerekasztal-beszélgetésre sem férnének el. 😀
+ a Belügyminisztérium és a két vármegyei gyámügy.
Szegény 3. gyámügy még csak próbálja összvadászni az infókat. 😀

Közben Ráckeve újra leírta, hogy eszük ágában sincs újra megjelenni, így ők maguk is kérték a kizárásukat… ismét…
Így is elég nagy bajba keverték magukat, szóval rájuk is lehet hivatkozni, és Patai Krisztina nyilatkozataira is…
Hát, kislányom,  ezt már végigviszem, bármi is lesz. 🙂

 

elektronikus úton

Tisztelt [kitakarva]!

A 2025. december 8. napján e-papír szolgáltatással megküldött beadványára a következő tájékoztatást adom:

Kiskorú [kitakarva] kapcsolattartás szabályozása ügyében a PVKH Ráckevei Járási Hivatala Gyámügyi Osztályához [kitakarva] napján elektronikus úton érkezett kizárásra vonatkozó beadványára („lépjenek ki az ügyünkből azonnal”) 2025. december 9. napján kelt PE-[kitakarva] számon a PVKH Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Gyámügyi és Szociális Felügyeleti Osztály részére kizárási kérelmet terjesztett elő. Az Ön kérésének teljesítésével kapcsolatban hatóságom kifogással nem kívánt élni. Az ügyben a felterjesztést követően hatóságomhoz a felügyeleti szervtől döntés, értesítés még nem érkezett.

Ráckeve, „elektronikus aláírás szerint”

Views: 0

Miért célzott a nárcisztikus engem?

 

A videó részletesen bemutatja, hogyan választ célpontot egy nárcisztikus, hogyan épül fel a kontroll, miért különösen sérülékenyek a gyerekek, és miért pont egy adott gyermek válik gyakran az elidegenítés és manipuláció célpontjává. A tartalom egy része a narrátor saját élményeire épül.


1. A nárcisztikusnak a kontroll olyan, mint az oxigén

  • A személyisége összeomlik kontroll nélkül.

  • Ösztönösen felismeri, ki az, aki engedékenyebb, empatikusabb, sérülékenyebb.

  • A kedvességet, nagylelkűséget, érzékenységet kihasználható gyengeségnek látja.


2. A manipuláció finoman kezdődik

  • Apró határátlépések, rejtett kritika, „viccnek” álcázott bántások.

  • Ha az áldozat nem reagál, a nárcisztikus „belépési pontnak” tekinti.

  • A korai „szeretet” valójában csapda, nem valódi kötődés.


3. Gyerekek különösen védtelenek

  • Egy gyermek nem tudja elkülöníteni a manipulációt a szeretettől.

  • A szülői szeretet életfeltétel, ezért a gyerek nem kérdőjelezi meg.

  • Így a nárcisztikus szülő könnyen kialakítja a félelem–bizonytalanság légkörét.


4. A legfőbb fegyver: önbizalom lerombolása

  • „Túlérzékeny vagy.”

  • „Te vagy a probléma.”

  • A gyermek/elkövetett áldozat elkezdi azt hinni, hogy benne van a hiba, így nem a szülőt vizsgálja.


5. Miért pont egy adott gyermeket céloznak?

A nárcisztikus sokszor azt a gyereket választja ki, aki:

  • kérdez, gondolkodik, átlát dolgokon,

  • nem hajlik automatikus engedelmességre,

  • függetlenebb személyiségű,

  • veszélyezteti a nárcisztikus önképét azzal, hogy rászól a valóságra.

A testvérek, akik „mennek a flow-val”, kevésbé veszélyesek a nárcisztikus kontrolljára, ezért kevésbé válnak célponttá.


6. Parental alienation (szülő-gyermek elidegenítés) mint kontroll

A video nagyon fontos pontra mutat rá:

  • A nárcisztikus nem csak azért idegeníti el a gyereket a másik szülőtől, hogy azt a szülőt bántsa.

  • Hanem azért, hogy kizárólagos kontrollt szerezzen a gyerek felett.

  • Ha a másik, egészséges szülő képbe kerülne, a gyereknek lenne választási lehetősége, és akkor a nárcisztikus elveszíthetné a hatalmát.

  • A gyerek izolálása a kontroll teljes megszerzésének eszköze.


7. A „megrendülés pillanata”: amikor az áldozat kilép a játszmából

  • A nárcisztikus csak addig tud hatni, amíg az áldozat reagál.

  • Amikor a gyermek/felnőtt már nem magyarázkodik, nem védekezik, nem akarja meggyőzni, a nárcisztikus elveszíti az irányítást.

  • Ez váltja ki a nárcisztikus pánikját, dühét, majd bosszúját, például:

    • hibáztatás,

    • áldozatszerep,

    • rágalmazás,

    • a család tagjainak ellened fordítása.


8. A narrátor saját története

  • Anyja elidegenítette az apjától, hazugságokkal, félelemmel, manipulációval.

  • Később, amikor ő felnőttként felismerte a mintákat és konfrontált, az anya:

    • eldobta („discard”),

    • hazugságokat terjesztett róla,

    • megpróbálta a családot ellene fordítani.

A narrátor ezt ugyan fájdalmasnak élte meg, de ráébredt:
csak a kontroll elvesztése váltotta ki az anyja ellenséges viselkedését.


9. Gyász, feldolgozás, megbocsátás

  • A narrátor nem azért állt le a kapcsolattal, mert nem szerette az anyját, hanem mert nem volt biztonságos.

  • 3 év után eljutott a megbocsátásig — nem a kapcsolat helyreállítása, hanem a belső szabadság miatt.

  • Bár fájdalmas, elfogadta, hogy a nárcisztikus szülő nem képes változni, ha nem ismeri fel a saját tetteit.


10. Végkövetkeztetés

A nárcisztikus célponttá azt teszi, aki:

  1. érzelmileg mély, empatikus,

  2. könnyen bűntudatot érez,

  3. rosszul viseli a konfliktust,

  4. kérdez, gondolkodik, nem vakon követ,

  5. veszélyt jelent a nárcisztikus hamis önképére.

És az elidegenítés nem csak bántás, hanem stratégiai eszköz a teljes kontroll megszerzésére.

Views: 4

Első ideiglenes intézkedés: a „kidobott anya” története és a valóság ütközése

első ideiglenes intézkedés kérése és természetesen ez a nyerő is

 

ja, és mehet a hazudozás és a bociszem is.
Ugyanis nem igaz, hogy pénzproblémája volt, nem igaz, hogy keresni kellett másik állást, mert már ő keresett, sőt pályázott állásokra, és hívták is, és ügye ezekről volt felvétel is.
Tehát nyugodtan hazudj és bociszem, és már be is loptad magad mindenki szívébe.

Szegény gyermek majd ha megtudja valamikor felnőtt korában az igazságot, biztos dobni fog egy hatást — amit nem tudnák bizonyítani, ha nem lennének felvételek.
Azt sem nagyon zavarta a ráckeve környéki tanárnőt, hogy a párterápián is elmondta már, hogy mit akar 😀
Szóval hazudj-hazudj, hogy te legyél a legesendőbb a földön.

És persze a gyermek elmondta saját maga, hogy neki az lett beadva, hogy én voltam, aki kidobta őket.
Még véletlenül sem az anya akart menni. Ahhh.
El lehet képzelni, hogy a 7 éves gyermek mit kapott telibe.
De hát ez társadalmi norma a ráckeve környéki tanárnő szerint.

2

Alulírott felperes a [kitakarva] számú perben tisztelettel kérem az alperes és [kitakarva] utónevű gyermekem közötti kapcsolattartás ideiglenes intézkedéssel történő szabályozását az alábbiak szerint:

Az alperes jogosult legyen a gyermekkel kapcsolatot tartani minden páros héten pénteken 16 órától 17 óráig a Ráckeve és Környéke Család és Gyermekjóléti Központ hivatalos helyiségében felügyelettel.

103. § [Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem]

(1) A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el

a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,

b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,

c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy

d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.

(2) Az ideiglenes intézkedés olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely magatartás követelésére a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján.

(4) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben

a) meg kell jelölni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó (1) bekezdés szerinti feltétel fennállását,

b) elő kell adni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó feltétel fennállását megalapozó tényeket, amelyeket valószínűsíteni kell, és

c) arra vonatkozó határozott kérelmet kell előterjeszteni, hogy a kérelmező milyen tartalmú intézkedés elrendelését kéri.

Az alperessel az életközösségem az alábbiak szerint szűnt meg: Az alperessel és a gyermekkel együtt az én tulajdonomat képező [kitakarva] [kitakarva] alatt tartózkodtunk. Az alperes és közöttem vita alakult ki, aminek eredményeként az alperes összepakolta a holmiját és távozott az ingatlanból egyedül, illetve elkérte tőlem a budapesti lakás nálam lévő kulcsait. A vita közben az alperes közölte velem, hogy a holnapi napon, ami emlékeim szerint 2022. augusztus 4.-e volt, én szintén pakoljam össze a személyes holmijaimat a budapesti ingatlanban, és költözzek el onnan. Figyelemmel arra, hogy az ingatlan az alperes különvagyonát képezi, illetve azon az alperes szüleinek haszonélvezeti joga van, kénytelen voltam a felszólításnak eleget tenni. Az alperes rendelt egy költöztető autót, és másnap a felszólításnak megfelelően összepakoltam a saját, és a közös gyermekünk személyes tárgyait, és kiköltöztem az ingatlanból. Figyelemmel arra, hogy én pedagógusként Budapesten dolgoztam, de a fizetésem nem teszi lehetővé azt, hogy továbbra is Budapesti iskolában tanítsak, hiszen a beutazás rendkívül költséges és időigényes lenne, a fővárosi albérleti díjakat pedig nem tudom megfizetni, így kénytelen voltam új munkahely után is nézni. Az alperest láthatóan nem érdekelte az, hogy mindenféle határidő nélkül a szeptemberi iskolakezdést mind nekem, mind pedig a gyermekünknek ellehetetleníti, illetve az én …


Views: 2

KERESET TEMPLATE

Itt a nyerő kereset.
Használd, csak az adatokat, meg a hazugságot írd át, ahogy kedved tartja.
Minél jobban és többet hazudsz, annál jobb lesz, ahogy a ráckeve környéki tanárnő tette.

Csak mondogasd magadban, meg szerintem hangosan is, hogy ez a társadalmi norma, amit csinálsz és hazudsz, merthát a családtól is ezt láttad, ezért az.

A gyermeket el ne felejtsd bevonni az egészbe, a 7 évest nyugodtan használd lelki szemetesládának, és neki olvasd fel, vond be. És ha majd ilyet kell írnod, akkor majd gondolj rá, hogy semmi elképzelésedből ne maradjon ki. Ezt támogatja Gyalog Beáta klinikai gyermekpszichológus is.

keresetures

Views: 0

Válóper és gyermekelhelyezési kereset 2022-ből – pertárgyérték, illeték és a BKKB illetékessége

ez volt a keresete a ráckeve környéki tanárnőnek.

ügyvédi meghatalmazással igazolom. Jogi képviselőm képviseleti jogosultsága továbbá a Pp. 64. § (1) bekezdésén, valamint a Pp. 65. § a. pontján alapul.
Jogi képviselőm nyilatkozik az ügyvédi meghatalmazáson, hogy a meghatalmazást kifejezetten elfogadja.

Záró Rész:

1. A per tárgyának az értéke:

  • A házasság felbontása vonatkozásában a pertárgy értéke nem meghatározható, így annak összege 350.000.- Ft (Illetéktörvény 39. § (3) bekezdés a. pontja)
  • A szülői felügyeleti jog vonatkozásában a pertárgy értéke nem meghatározható, így annak összege 350.000.- Ft (Illetéktörvény 39. § (3) bekezdés a. pontja)
  • A gyermektartásdíj vonatkozásában a pertárgy értéke az egy évi gyermektartásdíj mértéke, ami jelen esetben 70.000.- Ft × 12 = 840.000.- Ft.

2. A Budai Központi Kerületi Bíróság hatáskörét a Pp. 20. § (3) b) pontja határozza meg, figyelemmel arra, hogy jelen per személyi állapotot érintő perek közé tartozik, illetékességét pedig a Pp. 454. § (1) bekezdése alapozza meg. A felek utolsó közös lakóhelye: [kitakarva]

3. Illeték mértéke

Pertárgy érték összesen: 1.540.000.- Ft

Az eljárás illetéke 30.000.- Ft (Illetéktörvény 43. § (1) bekezdés)

Perköltség iránti igényt abban az esetben kívánok előterjeszteni a 32/2003. IM rendelet 2. § (1) a) pontja alapján, azzal, hogy jogi képviselőm ÁFA alanyi mentes, amennyiben az alperessel megállapodni a bontóperi kérdésekben nem tudok.

Kelt: [kitakarva], 2022. augusztus 30.

Tisztelettel:

[aláírás kitakarva]

Views: 0

Új kutatások a szülői elidegenítésről: hogyan gondolkodnak és viselkednek az elidegenített gyermekek? – Dr. William Bernet összefoglaló

1. Mi a szülői elidegenítés?

A gyermek indokolatlanul elutasítja az egyik szülőt (apa vagy anya), miközben a másik szülő aktívan vagy passzívan előidézi ezt. A gyermek gondolkodása torzul, sárga „szikra” jelzi a fejben – ez a mentális állapot maga az elidegenítés.
Három súlyossági szint: enyhe, közepes, súlyos.


2. Gyermekrajzok: mély betekintés a gyermek lelkiállapotába

Bernet hangsúlyozza, hogy a gyermekrajzok az egyik legerősebb bizonyítékai az elidegenítésnek. A kutatás több tucat rajzból dolgozik.

Mit mutattak a rajzok?

  • Öngyűlölet, depresszió, “I hate me”, “I hate my life”.

  • Segélykiáltás: a gyermek szemeibe rejtett „HELP ME”.

  • Hirtelen fordulatok: szeretetből extrém gyűlöletbe váltó rajzok (pl. levágott fej, tankkal lelövés fantáziája).

  • Halálfantáziák a szülővel kapcsolatban.

Következtetés: A szülői elidegenítés nagyon valós mentális állapot, erős érzelmi és kognitív torzulásokkal.


3. Lethality project – amikor az elidegenítés halálossá válik

Bernet bemutat több dokumentált esetet, ahol az elidegenítés:

  • gyermek öngyilkosságához vezetett

  • gyermek ölte meg az elidegenített szülőt

  • elidegenítő szülő ölte meg a gyermeket

  • vagy a célzott szülő követett el öngyilkosságot

Ezek mind nyilvános esetek, könyvekben vagy cikkekben dokumentálva.
Üzenet: A súlyos elidegenítés potenciálisan halálos, nem „családi konfliktus”.


4. Kutatás: hogyan különíthető el az elidegenítés a jogos elutasítástól?

Több tudományos eszköz létezik:

A) Rowlands skála (szülői kérdőív)

A klasszikus 8 Gardner-jel alapján méri a gyermek viselkedését:

  • kampányszerű gyűlölet

  • független gondolkodó jelenség

  • kölcsönvett narratívák

  • extended család gyűlölete stb.
    → Megbízhatóan különíti el az elidegenítést a valós bántalmazástól.

B) Baker BAQ teszt (gyermek kérdőív)

28 kérdés – 87,5% pontosság az elidegenített és nem elidegenített gyermekek szétválasztásában.

C) Splitting (hasítás) kutatás

Elidegenített gyermek:

  • egyik szülő tökéletes

  • másik mindent rosszul csinál

Ez mérhető a PARQ/PARQ-GAP tesztekkel – 99% pontosság.

Normális gyerekeknél ilyen szélsőség soha nem jelenik meg.


5. Agykutatás – mi történik a gyermek agyában?

Friss kutatások szerint az elutasítás élménye specifikus agyterületeket aktivál:

  • anterior/posterior cingulate cortex

  • prefrontális kéreg

  • insula

→ Az elidegenített fiatalok agya másként reagál a társas elutasításra.
→ Valószínű, hogy a súlyos elidegenítés agyi mintázatokat alakít ki, amelyek rögzítik a teljes elutasítást.

Következtetés: A súlyosan elidegenített gyermek viselkedése NEM akaratlagos.
Nem lehet „meggyőzni beszélgetéssel”.


6. Gyors érzelmi átváltások (rapid transitions)

Gyakori jelenség, hogy:

  • egyik héten még szeret

  • másik héten már gyűlöl

  • minden átmenet nélkül

Ez:

  1. védekező mechanizmus a lojalitáskonfliktusra

  2. agyi kapcsolási mintázatok eredménye lehet

Szülői tanács:
Ne kérdezd, ne vitatkozz, ne próbáld megmagyaráztatni.
Ez nem a gyermek logikája, hanem egy kényszerült túlélő stratégiája.


7. MMPI-2 kutatások az elidegenítő szülőkről

Az elidegenítő szülők profilja jellegzetes:

  • primitív énvédő mechanizmusok

  • hasítás

  • projekció

  • manipuláció

  • „faking good” (túlzottan jó színben tünteti fel magát)

  • hibát mindenki másra hárít

Ezt két külön kutatás is megerősítette.


8. Több mint 200 tudományos publikáció – a terület ma már kiforrott tudomány

Harmon, Warshak és Lorandos nagyszabású elemzése:

  • 200+ peer-reviewed tanulmány

  • 10 nyelven

  • sok országban

  • egyre több objektív, kvantitatív módszer
    → A szülői elidegenítés szilárd tudományos terület, nem „álelmélet”.


9. Parental Alienation Relational Problem (PARP) – DSM5 javaslat

Bernet és kollégái kezdeményezik, hogy a DSM-be kerüljön be hivatalosan a szülői elidegenítés, mint diagnózis:

  • „Parental Alienation Relational Problem”
    Ez már most is részben jelen van három DSM-kategóriában:

  • Child Affected by Parental Relationship Distress

  • Parent-Child Relational Problem

  • Child Psychological Abuse

A súlyos elidegenítés egyértelműen gyermekbántalmazás.


RÖVID LÉNYEG (5 mondatban)

  1. A szülői elidegenítés valós, súlyos mentális állapot a gyermekben, amely torz gondolatokat és szélsőséges érzelmeket okoz.

  2. A gyermekrajzok, pszichológiai tesztek és agykutatások egyaránt bizonyítják, hogy ez mérhető és diagnosztizálható jelenség.

  3. A súlyos elidegenítés akár halálos tragédiákhoz is vezethet (öngyilkosság, gyilkosság).

  4. Az elidegenítő szülők személyiségprofilja jól felismerhető és MMPI-2 tesztekkel bizonyítható.

  5. A szakemberek célja, hogy a szülői elidegenítés hivatalosan is DSM-diagnózis legyen.

Views: 0

Gyermek védelembe vételi eljárás hivatalból – gyámhivatali végzés és eljárásindítás

Hát, Soroksár gyámügye a gyáli Családsegítővel együtt most mosta le a ráckeveieket és a szigetszentmiklósi gyámügyet és családsegítőket és a Pest vármegyei gyámügyi osztályt

BUDAPEST FŐVÁROS
KORMÁNYHIVATALA
XXIII. KERÜLETI HIVATALA

Tárgy: [kitakarva] védelembe vételének ügye

VÉGZÉS

Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII. Kerületi Hivatala gyermekvédelmi és gyámügyi hatáskörben eljárva (a továbbiakban: gyámhivatal) kiskorú [kitakarva] alatti gyermek védelembevételének ügyében

hivatalból eljárást indít.

Egyúttal értesíti a szülőket, mint ügyfeleket – hogy

  • az ügy tárgya: kiskorú [kitakarva] védelembe vételének ügye
  • iktatási száma: [kitakarva]
  • az eljárás megindításának napja: 2025. 12. 02.
  • az ügyintéző neve és hivatali elérhetősége: [kitakarva] Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII. [kitakarva]
  • ügyintézési határidő: 60 nap
  • A hivatalból indított eljárásban az ügyintézési határidőbe csak az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be.

Tájékoztatja az ügyfelet/ügyfeleket, hogy a hatóság az Ákr. 26. § (1) bekezdésében foglalt kapcsolattartás általános szabályai szerint írásban, DÁPtv. alapján meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.

A hatóság kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége az ügyintéző elérhetősége szerint biztosított, a fentiek szerint.

A hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetősége:

www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest

Tájékoztatja az ügyfelet/ügyfeleket, hogy

  • Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba előzetes időpont egyeztetést követően, ügyfélfogadási időben, személyesen vagy meghatalmazott útján. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban.
  • Nem lehet betekinteni
  • a döntés tervezetébe az eljárás végleges befejezéséig,
  • az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el,

Views: 0