Kapcsolattartás szüneteltetése és ideiglenes intézkedés

fejemben az, hogy kérni fogom a szüneteltetését a kapcsolattartásnak, hiszen már abból a jelentésből is látható volt, hogy a gyermek érdekét nem szolgálják ezek a találkozások. Akkor azért nem kértem, mert egyértelműen az a félelem munkált bennem, hogy az alperes engem azzal fog vádolni, hogy a gyermeket elidegenítem tőle, mára már azonban olyan súlyosságú lett a helyzet, amit a Szolgálat jelentésében alá is támaszt, hogy a gyermek érdekét szem előtt tartva kell indítványoznom a kapcsolattartás szünetelését. Hangsúlyozom, hogy a jelen kérelmemet a Családsegítő Szolgálat javaslata alapján teszem, hiszen ők azok, akik hitelt hi érdemlő módon tudnak nyilatkozni a kapcsolattartásokon történtekről. Erre tekintettel kérem, hogy a T. Bíróság döntését a Szolgálat javaslata alapján, a tájékoztatásban foglaltak figyelembevételével hozza meg. 103. § /Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem] (1) A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne, b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében, c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból. (2) Az ideiglenes intézkedés olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely magatartás követelésére a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján. (3) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem — a 108. §-ban foglaltak kivételével — a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő. (4) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben a) meg kell jelölni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó (1) bekezdés szerinti feltétel fennállását, b) elő kell adni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó feltétel fennállását megalapozó tényeket, amelyeket valószínűsíteni kell, és c) arra vonatkozó határozott kérelmet kell előterjeszteni, hogy a kérelmező milyen tartalmú ntézkedés elrendelését kéri. Ideiglenes intézkedés iránti kérelmemet a Pp. 103. § (1) bekezdés a, c, és d, pontjára alapítom. A gyermek bántalmazását a Szolgálat saját nyilatkozata alapján nem tudja megakadályozni, erre tekintettel a kapcsolattartás fenntartása a gyermek egészséges lelki fejlődését egyértelműen veszélyezteti. Ezt az állapotot fenntartani nem szabad, mert a gyermek olyan maradandó lelki sérüléseket szenvedhet el, amely akár helyreállíthatatlan károkat is okozhat számára.

[kitakarva]

Views: 1

Gyermekelidegenítés: 20 év hazugság után derült ki az igazság – egy megrázó történet

🔹 Alaptörténet

A  saját gyerekkori történetét meséli el:

  • 9 éves korában a szülei elváltak
  • az anyja hamis vádakkal és jogi eszközökkel elérte, hogy elszakítsa az apjától
  • a rendszer (bíróság, szakemberek) nem védte meg, hanem megerősítette ezt a folyamatot

🔹 Mi történt valójában

A folyamat lépései:

  1. Ellennevelés már a válás előtt
  2. Hamis vádak → távoltartás
  3. Teljes elszigetelés (60 nap)
  4. A gyerek elkezdi elhinni, hogy az apa veszélyes
  5. Saját döntésének hiszi az elutasítást

👉 Ez a jelenség:

  • pszichológiai bántalmazás
  • konkrétan: parental alienation (szülői elidegenítés)

🔹 A rendszer hibája

A beszéd egyik legerősebb része:

  • Ha a gyerek azt mondja: „félek a szülőtől” → a rendszer megáll itt
  • Nincs valódi vizsgálat:
    • honnan jön a félelem?
    • volt-e korábban kapcsolat?

👉 Következmény:

  • a manipuláció észrevétlenül folytatódik
  • a szakemberek a tüneteket kezelik, nem az okot

🔹 Következmények a gyerekre

A beszélőnél:

  • depresszió
  • szorongás
  • OCD
  • anorexia
  • autoimmun problémák

👉 Kulcsgondolat:
A gyerek azonosul mindkét szülővel, ezért ha az egyiket „rossznak” állítják be:
saját magát is rossznak érzi


🔹 A legdurvább rész

  • 20 évig nem ment az apjához
  • azt hitte: ez az ő döntése
  • valójában: kondicionálva volt

👉 Ez a mondat a lényeg:

„Azt hittem, én döntök – de manipulálva voltam.”


🔹 Fordulópont

28 évesen rájön:

  • az apa nem volt bántalmazó
  • az anya manipulálta

👉 Következmények:

  • identitás összeomlás
  • pánikrohamok
  • valóságérzékelés megingása
  • erős bűntudat

🔹 Az apa szerepe

Az apa:

  • 20 évig kitartott
  • folyamatosan próbálkozott
  • megőrizte a kapcsolat emlékeit

👉 szimbolikus elem:
egy gyerekkori rajz („apa a kedvencem”)
→ ez lett az igazság bizonyítéka


🔹 Üzenet és cél

A beszéd fő állításai:

1️⃣ Ez nem ritka

  • „playbook”-ként használják
  • válásokban stratégia lett

2️⃣ A rendszer nem kezeli

  • nincs standard vizsgálat pszichológiai bántalmazásra

3️⃣ A gyerek hangja félrevezető lehet

  • nem mindig autonóm döntés

🔹 Végső üzenet

👉 Minden gyereknek joga van:

  • a valósághoz
  • mindkét szülő szeretetéhez

👉 Kulcsmondat:

A gyerekeket nem csak fizikai, hanem pszichológiai károktól is védeni kell.


Views: 3

felvétel nélkül semmit nem teszel.

kereseti kérelmemet módosítani kívánom, és kérni fogom a kapcsolattartás jogának megvonását az alperestől. 1 Álláspontom szerint én magam igyekeztem a végletekig biztosítani az alperes kapcsolattartási jogát. Az életközösségünk megszakadásakor az alperes azon fenyegetéseire, miszerint elviszi tőlem a gyermeket és soha nem fogom többé látni valóban nem adtam át Emmát neki kapcsolattartásra, de ettől függetlenül felajánlottam a számára azt, hogy a gyermekkel az én jelenlétemben találkozhat. Az alperes jelenlegi viselkedése, a társadalmi, a kapcsolattartási, és a jog által előírt szabályok messzemenőkig figyelmen kívül hagyó magatartása alapján ezen döntésem nagyon is indokolt volt, félelmem nem volt alaptalan. A Szolgálat leírja tájékoztatásában, hogy külső szemlélő számára érzelmileg rendkívül megterhelő a kapcsolattartás órája, [kitakarva] általában jónak értékeli a találkozást, érezhető, hogy szocializációja során is ebben volt része, szinte természetesnek veszi, a számára kényelmetlen szituációkban gyorsan témát vált, mozgásos, kiszámítható cselekvések felé tereli apját. A gyermek oly mértékben megszokta már ezt a fajta magatartást, amely alapvetően ellentétes a társadalmi viselkedési szabályokkal, hogy torz módon a találkozásokat jónak értékeli. Az alperesi magatartás tehát már súlyos károkat okozott a gyermekben, annak ellenére, hogy a gyermek láthatóan tisztában van a helyes viselkedési formával, ugyanakkor abban bizonytalan is, ezért fordul segítségért és megerősítésért a szolgálat szakembereihez. A tájékoztató több pontján tetten érhető, hogy a gyermek viselkedése az alpereséhez képest mennyivel érettebb, a társadalmi normáknak megfelelő, míg az alperesről ez egyáltalán nem mondható el. A per során fény derült arra, hogy az alperes már az életközösség megszakadását megelőzően legalább 3 évvel hangfelvételeket készített, az érintett felek hozzájárulása nélkül. Ezt a magatartását az alperes teljes mértékben természetesnek veszi, abban semmi kivetni valót nem talál, annak ellenére, hogy ezzel egyértelműen mások személyiségi jogait sérti meg. Ezen magatartásából is látható, hogy az alperesi jelen perben tanúsított magatartás nem új keletű. A gyermek az alperes torz viselkedését azért veszi ténylegesen természetesnek, mivel ahogy a szolgálat is megállapította, ez a szocializációja részét képezte az alperes részéről. Figyelemmel arra, hogy az alperes viselkedésében pozitív változás nem várható, a szolgálat nem vállalja a továbbiakban a felügyelt kapcsolattartást, az elmúlt kb. 9 hónapban a kapcsolattartások minősége nemhogy pozitív változást nem mutat, de kifejezetten negatív tendencia rajzolódik, így álláspontom szerint teljes mértékben indokolt a Szolgálat javaslata, tehát a kapcsolattartás szüneteltetése. Nyilvánvalóan az alperes azzal a váddal fog illetni, miszerint ezen kérelmem egy jól felépített terv része, melynek célja a gyermek tőle való elidegenítése, ami messzebb nem is állhatna a valóságtól. Az elmúlt egy évben én magam igyekeztem a gyermek érdekét szem előtt tartva a kapcsolatot fenntartani az alperes és a gyermek között. Az ideiglenes intézkedés előtt felajánlottam az alperesnek az én felügyeletemben való kapcsolattartást, a Bíróság által hozott kapcsolattartásra . vonatkozó ideiglenes intézkedésekben foglaltakat mindig, minden körülmények között betartottam. A legutóbbi Családsegítői jelentés után is megfordult a [kitakarva]

Views: 2

Gyermekelhelyezés után sem javul a kapcsolat? – Az ellennevelés valósága és a legnagyobb tévhit

A videó fő üzenete: a gyermekelhelyezési per megnyerése önmagában NEM oldja meg a szülő–gyermek kapcsolat helyreállítását, különösen ellennevelés (parental alienation) esetén.

🔑 Fő pontok:

1️⃣ Tévhit: “ha megnyerem a pert, minden rendbe jön”

  • A bírósági döntés (kapcsolattartás / elhelyezés) nem garantálja, hogy a gyermek ténylegesen együttműködik.

2️⃣ A gyermek ellenállhat – és nem biztos, hogy bárki kényszeríti

  • A gyermek mondhatja: fél, nem akar menni
  • A másik szülő ezt felerősítheti („nem lehet kényszeríteni”)
  • Hatóságok gyakran nem lépnek azonnal
    ➡️ így a „győzelem” a gyakorlatban nem érvényesül

3️⃣ Az ellennevelés rendkívül erős hatású

  • A gyermek akár ultimátumot is adhat („ha kényszerítesz, soha nem látsz”)
  • Programozott elutasítás alakul ki
    ➡️ a jogi siker ≠ érzelmi kapcsolat helyreállása

4️⃣ Ha a gyermek mégis ott van → akkor sem működik automatikusan

  • Bezárkózik, nem beszél, nem működik együtt
  • Ellenséges, manipulált viselkedés
  • Teljes érzelmi elutasítás

➡️ Ez nem egy “normál kapcsolat”, hanem egy torzított, manipulált helyzet

5️⃣ Miért nem javul magától?

  • Mély bizalomvesztés történt
  • A gyermek identitása és lojalitása torzult
  • Az ellennevelő aktívan fenntartja a konfliktust

➡️ Ez nem gyógyul spontán, tudatos munka kell hozzá

6️⃣ A megoldás kulcsa

  • Tudatos kommunikáció
  • Fokozatos kapcsolatépítés
  • A gyermek érzelmi állapotának kezelése
  • Nem erő, hanem stratégia

➡️ A kapcsolat csak célzott munkával építhető újra

🧠 Lényegi tanulság

👉 A bíróság jogot ad – de kapcsolatot nem.
👉 Az ellennevelés pszichológiai probléma, nem pusztán jogi.
👉 Aki erre nem készül fel, az „megnyert perrel is veszít”.

Views: 4

felvetel nelkul sehova nem mesz.

Alulírott felperes a [kitakarva] számú perben ideiglenes intézkedéssel kérem az alperes és [kitakarva] utó nevű gyermekünk közötti kapcsolattartás szüneteltetését a Ptk. 4:184 § alapján. 2023. augusztus 21. napján kézhez vettem a Ráckeve és Környéki Család — és Gyermekjóléti Központ tájékoztatását a 2023. június 16. és 2023. augusztus 2. napja közötti időszakban megvalósult kapcsolattartásokról. A családsegítő szolgálat által leírtak mélyen megdöbbentettek. Az alperes magatartása messzemenőkig ellentétes a társadalmi, erkölcsi szabályokkal. A gyermek folyamatos bántalmazása, ellenem való nevelése valósul meg akkor, amikor az alperesnek mindössze egy órája lenne arra, hogy a gyermekével minőségi időt tudjon tölteni. Az alperes azonban ezt az dőt a közös, önfeledt játék helyett, a gyermek kifejezett akarata ellenére, ilyen módon használja fel, és ebben elmondása szerint semmi kivetnivalót nem talál, ezen változtatni nem fog. Aggályos az alperes azon viselkedése, hogy a kapcsolattartási szabályokat semmilyen szinten nem tartja be. A jelenlegi helyzetben az alperesnek a társadalmi és a jóerkölcs normáitól egyre távolodó magatartása rajzolódik ki. Mondhatni, a céljai eléréshez használt eszközök között nem válogat, így jelenleg nemcsak a felügyelt kapcsolattartás, felügyelet nélküli kapcsolattartásra változtatása nem indokolt, hanem a gyermek érdekével az látszik Ji azonosnak, hogy a felügyelt kapcsolattartás is “megszűnjön. A gyermek a kapcsolattartásokról nem szokott beszámolni nekem, én pedig nem kérdezem, hogy mi történt, nem szeretném, ha nyomásként élné meg azt, hogy arról nekem be kelljen számolnia. A kapcsolattartásokon történtekről így azonban én mindössze a Szolgálat tájékoztatása alapján tudok tudomást szerezni. A Szolgálat tájékoztatásában maga is javaslatot tesz a kapcsolattartás megvonására, figyelemmel arra, hogy tapasztalataik szerint a felügyelt kapcsolattartáson a gyermek bántalmazása valósul meg, és a szolgálat erre tekintettel a továbbiakban nem tudja vállalni a felügyelt kapcsolattartás nyújtását az alperes részére. A kapcsolattartási alkalmakon az alperes magatartásával, a társadalmi szabályokat figyelmen kívül hagyó hozzáállásával, cinizmusával, a mértéktelen édességfogyasztással, demonstratív élelmiszerpazarlással rossz példát mutat [kitakarva], — folyamatos kritizálásával, számonkérésével érzelmileg bántalmazza a gyermeket. A Szolgálat által leírtakra tekintettel elsősorban határozatlan ideig kérem a kapcsolattartás szüneteltetését, másodsorban viszont a jelen perben kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő, szakértői véleményének kézhez vételéig, abban az esetben amennyiben a T. Bíróság nem látja indokoltnak a határozatlan ideig történő szüneteltetést. A szakértői vélemény tükrében kívánom a kapcsolattartásra vonatkozó kereseti kérelmemet a későbbiekben módosítani. Amennyiben a szakértő asszony a kapcsolattartás szüneteltetését látja indokoltnak, az alperesi viselkedésre és bántalmazásra tekintettel abban az esetben [kitakarva]

Views: 3

 

@sznt.eszter.medit

Együttműködés válás után: MI VAN, HA NEM MŰKÖDIK? a szülők közötti kommunikáció és együttműködés? Erről szól ez a videóm! Tekintsd meg s fordulj hozzám segítségét! szülő gyermek gyermekérdek együttműködés szülőiszerep segítek mediáció kommunikáció

♬ eredeti hang – Szántó Eszter mediátor – Szántó Eszter mediátor

 

Views: 2

Felügyelt kapcsolattartás és az ideiglenes intézkedés fenntartása

Budai Központi Kerületi Bíróság [kitakarva] vagy d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból. A bíróság álláspontja szerint semmilyen, alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt a korábbi ideiglenes intézkedés elbírálásához — illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz — képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség, ez tulajdonképpen a másodfokú bíróság döntésének felülbírálata lenne. Az apa-gyermek kapcsolat vonatkozásában továbbra sem áll fenn annak a feltétele, hogy a felügyelt kapcsolattartás szabályain a bíróság változtasson, ugyanis a felügyelt kapcsolattartást segítő család- és gyermekjóléti központ legutóbbi, 2023. június 12-i tájékoztatása szerint az apa kommunikációja a gyermek és a munkatársak irányába nem megfelelő. Mindezekre tekintettel a bíróság nem látott olyan új körülményt, amely a jelenleg hatályban lévő ideiglenes intézkedés megváltoztatását indokolná, és az a gyermek érdekében állna, ezért a rendelkező rész szerint döntött. A végzés elleni fellebbezési jogot a Pp. 105. § (1) bekezdése biztosítja, tekintettel arra, hogy az alperes kérelme korábbi kérelmétől eltérő tartalmú kapcsolattartási szabályozást tartalmaz, azonban a bíróság felhívja a felek figyelmét, hogy újabb, korábbi kérelmeikkel azonos tartalmú ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ne terjesszenek elő az azt megalapozó körülményváltozás valószínűsítésének hiányában. A bíróság a Pp. 148. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel figyelmezteti a feleket, hogy a Pp. 104. § (1) bekezdése szerint a bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül jár el, tehát a Pp. 148. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit (az ítélkezési szünet idejére vonatkozó eltérő határidőszámítás) nem lehet alkalmazni. Budapest, 2023. július 13. napján dr. Csányi Beatrix sk. bíró

Views: 0

ezert is kell felvétel mindig mindenről

Budai Központi Kerületi Bíróság [kitakarva] A nevelési szünet időpontjára, illetve tartamára a gyermek nevelési intézménye által meghatározottak az irányadóak. A gyermek átadásának helye iskolai elfoglaltság végétől kezdődő kapcsolattartás esetén az iskola, más esetben a felperesi anya mindenkori lakóhelyéül szolgáló ingatlan bejárata, a gyermek visszaadásának helye a felperesi anya mindenkori lakóhelyéül szolgáló ingatlan bejárata. Kérte szabályozni a felperes azon kötelezettségét, hogy a fent megjelölt időpontokban a gyermeket megfelelően felkészítve, ruházattal, tanulmányi felszereléssel és személyi okmányokkal ellátva az alperesnek átadni, az alperes köteles megjelölt időben a gyermeket ruházatával és okmányaival ellátva visszaadni. Az ideiglenes intézkedésbe kérte foglalni azt is, hogy a felek kötelesek a kapcsolattartás esetleges akadályáról egymást hitelt érdemlő módon, a kapcsolattartás kezdő időpontját megelőzően legalább 24 órával, de legkésőbb az akadály felmerülését követően haladéktalanul értesíteni. Amennyiben a kapcsolattartás a kapcsolattartásra kötelezett, vagy a gyermek oldalán felmerült okból, illetve a jogosultnak fel nem róható okból marad el, és előzetes értesítési kötelezettségének eleget tett, akkor azt az elmaradt kapcsolattartását annak időtartamával azonos időtartamban, a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb három hónapon belül — pótolni kell. A folyamatos kapcsolattartást lehetőleg ugyanazon a hétvégén vasárnap, vagy a következő, kapcsolattartással nem érintett hétvégén azonos időszakban és időtartamban kell pótolni. Az időszakos kapcsolattartást lehetőleg ugyanabban a szünetben, ugyanazon ünnepi időszak alatt, amennyiben ez nem lehetséges, a következő kapcsolattartás nem érintett szünetbe és hétvégéken, de legkésőbb három hónapon belül pótolni kell. Kérelmét azzal indokolta, hogy a korábbi ideiglenes intézkedés körében született másodfokú döntés nem tudta figyelembe venni azon tényt, hogy a gyermek a gyámhatóság közbenjárására elment az alperessel kapcsolattartásra felügyelet nélkül, az jól sikerült, a gyermek az alperes társaságában jól érezte magát, így a másodfokú végzés kontraproduktívvá vált, mert egy jól működő személyes kapcsolattartást fogott vissza felügyelt kapcsolattartása. A felperes 83. sorszám alatt kérte az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását. Hivatkozott arra, hogy az elmúlt félévben tapasztaltak, különösen a Családsegítő Központ jelentései azt támasztották alá, miszerint indokolt továbbra is a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás felügyelettel történő megvalósulása. Hivatkozott arra, hogy a legutóbbi, 2023. június 12-ei kapcsolattartási jelentés szerint a szolgálat munkatársai nem tudják garantálni, hogy a gyermek a kapcsolattartási helyzetben ne sérüljön, ugyanis nem érti az apja viselkedését, nem akar válaszolni kínos kérdéseire, ugyanis az alperes a szakemberek hozzáintézett mondatait félbeszakítja, kérésüknek nem tesz eleget, erőteljes verbális agresszióval reagál, amikor valami neki nem tetsző módon alakul. Ezért a felperes vitatta, hogy a felügyelt kapcsolattartás okafogyottá vált volna. Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alaptalan. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103.§ (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne, b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében, c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében,

Views: 0

A szülői elidegenítés legveszélyesebb hazugsága – amikor a szeretet árt

👉 Alap állítás

  • Az elidegenítő szülő:
    • nem érzi magát bűnösnek
    • nem látja, hogy árt
    • meg van győződve róla, hogy a gyereket védi

👉 A „veszélyes hazugság” lényege

  • Az elidegenítő szülő fejében:
    • „én vagyok a legjobb a gyereknek”
    • „a másik szülő és család káros”
    • „elszigetelés = védelem”

➡️ Ez nem rosszindulatként jelenik meg
➡️ Hanem „szeretetként igazolt kontrollként”


👉 Hogyan működik a manipuláció

  • Negatívumok:
    • felnagyítva, eltúlozva jelennek meg
  • Másik szülő:
    • veszélyesnek, rossznak beállítva
  • Saját szerep:
    • „egyedüli biztonságos választás”

➡️ A gyerek:

  • torz világképet kap
  • bizalmi problémák alakulnak ki
  • kapcsolatai sérülnek

👉 A „fojtó szeretet” mechanizmusa

  • A szülő:
    • „annyira szeret”, hogy kizár minden mást
  • Eredmény:
    • a gyerek:
      • nem szerethet szabadon
      • nem tarthat kapcsolatot másokkal
  • Metafora:
    • „a szeretet megfojtja a gyereket”

👉 Miért különösen veszélyes

  • Két típus van:

1️⃣ Tudatos, bosszúálló

  • cél: másik szülő büntetése

2️⃣ „Vak szeretet” típus (veszélyesebb)

  • hiszi, hogy jót tesz
  • teljesen igazolva érzi magát

➡️ Nincs:

  • bűntudat
  • önreflexió
  • korrekciós lehetőség

➡️ Ez:

  • „felhatalmazás bármit megtenni”

👉 Mit tesz a rendszerben

  • másik szülő:
    • kizárása az iskolából
    • kapcsolat megszüntetése
  • tágabb család:
    • teljes levágása
  • narratíva:
    • „ők rosszak → mi jók”

👉 A gyerek belső állapota

  • érzi:
    • hiányt
    • ellentmondásokat
  • de:
    • nem mondhatja ki
    • alkalmazkodik a túléléshez
  • gyakran:
    • maga is elhiszi a negatív képet (könnyebb így)

👉 Kulcs felismerés

  • A szülő gyengesége:
    • „tökéletesnek hiszi magát”
  • Ez:
    • rés a rendszerben

➡️ A gyerek:

  • látja a hiányokat
  • vágyik más kapcsolatra

👉 Javasolt stratégia

  • Nem direkt konfrontáció
  • Hanem:
    • hiányok felismerése
    • pótlása

👉 Konkrétan:

  • megmutatni:
    • más típusú szeretetet
    • stabilitást
    • elfogadást
  • „aha pillanatok” létrehozása

➡️ cél:

  • különbség érzékeltetése az elidegenítő és a másik szülő között

⚠️ Összkép

  • Ez nem egyszerű konfliktus
  • hanem:
    • pszichológiai kontroll rendszer
    • önigazolt manipuláció
    • szeretetnek álcázott izoláció

Views: 1