Meg kellene szakítani az apás kapcsolattartást.

Budai Központi Kerületi Bíróság [kitakarva] kapcsolattartási rendnek megfelelő szabályozást kért. Érvényesíteni kívánt jogként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103.§ (1) bekezdésének a)-d) pontjait, a Pp. 103.§ (2) bekezdését és a Pp. 104.§ (2) bekezdését jelölte meg, azonban nem részletezte, hogy mely alapon miért kéri az új ideiglenes intézkedés meghozatalát. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság végzése óta megvalósult kapcsolattartások közül csak egyedi eset volt az, hogy a kislány anyai ráhatásra nem volt hajlandó elmenni vele a kapcsolattartásra, ez utóbb megoldódott és a többi alkalommal a gyermek minden gond nélkül ment a kapcsolattartásra, ahol jól érezte magát. Mindezek alapján álláspontja szerint a másodfokú döntés kontraproduktív: egy jól működő elvitellel megvalósuló, egyre jobb és jobb kapcsolattartást szűkített felügyelt kapcsolattartásra. A felperes az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását kérte /35. sorszám alatt, egyrészről álláspontja szerint új körülmény a kapcsolattartást szabályozó ideiglenes intézkedés meghozatala óta nem történt, másrészt a felügyelt formában történő kapcsolattartási alkalmakból egy valósult meg az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtása óta, ez még elegendő tapasztalatot nem jelent, a gyermek és az apa közötti kapcsolat még nem erősödött meg annyira, hogy ennek a rendszernek a megváltoztatása indokolt lenne. A bíróság /39. sorszám alatt meghozott, és 2023. március 02. napján jogerőre emelkedett végzésével az alperes ideiglenes intézkedését elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy alperesi kérelmet alátámasztó körülményváltozás nem történt az első ideiglenes intézkedés elbírálásához — illetve a másodfokú bíróság által elbírált tényálláshoz — képest, így azok felülmérlegelésére nincs lehetőség. Az alperes 2023. július 03. napján 81. sorszámon kapcsolattartás szabályozása vonatkozásában ismételten ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy jogosítsa fel a gyermekkel a folyamatos kapcsolattartásra – minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától vasárnap 19 óráig az elvitel és ott alvás jogával, – minden páratlan héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17 órától 19 óráig az elvitel jogával – telefonon vagy elektronikus úton, kép- és hang egyidejű közvetítésére alkalmas eszköz útján minden szerdán 18 óra és 18 óra 30 perc között minimum 15 perc kapcsolatot tartani. Az időszakos kapcsolattartás keretében legyen jogosult a gyermekkel az intézményi tavaszi, őszi és téli szünet esetében a kapcsolattartásra a szünet fele időtartamában, a szünetek második felében a kezdő nap 9 órától – amennyiben a szünet időtartama páratlan számú napból áll, úgy a kezdő nap 14 órától – záró nap 17 óráig az elvitel és az ottalvás jogával. A szünet kezdő napja a szünet előtti utolsó nevelési napot követő nap, zárónapja a szünet utáni első nevelési napot megelőző nap. A szünet időtartamának kiszámítása során az ünnepnapokat figyelmen kívül kell hagyni, az így fennmaradó napok számát kell felezni. A kétnapos ünnepeket illetően az ünnep második napján legyen jogosult kapcsolatot tartani 9 órától 19 óráig az elvitel jogával. Karácsonykor az apa jogosult minden évben december 25. napján 9 órától 19 óráig kapcsolatot tartani az elvitel jogával. A nevelési intézményi nyári szünet esetén a felek a tárgyév május 31-ig megállapodnak a kapcsolattartás gyakorlásában. Ennek hiányában az alperesi apa a szünet fele időtartamában, annak második felében jogosult a kezdőnap 9 órától a záró nap 17 óráig az elvitel és az ottalvás jogával.

Views: 0

VÉGZÉS

A végzés ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek címezve, de a jelen bíróságon lehet elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon, 3 példányban benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet a peres felek számára kötelező, ezért a részükről benyújtott fellebbezés esetén a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia; ha jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

INDOKOLÁS

A peres felek között házasság felbontása iránti per van folyamatban, mely per folyamatban léte alatt a bíróság a felek ideiglenes intézkedés iránti kérelmeit elbírálva 2022. október 19. napján kelt, 16. sorszám alatti végzésével ideiglenes intézkedéssel a felperesnél jelölte ki a felek közös kiskorú gyermekének, a [kitakarva] napján született [kitakarva] tartózkodási helyét, meghatározta a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás szabályait.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2022. december 5. napján kelt [kitakarva] számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését a kapcsolattartás vonatkozásában megváltoztatta, és akként rendelkezett, hogy az alperes a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletén jogosult, egyben köteles a gyermekkel páros heteken péntek 16:00-17:00 óráig és páratlan hét szerdán 15:00-16:00 óráig felügyelt kapcsolattartásra.

A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes kellően valószínűsítette azt, hogy az alperes a felek különválásakor, majd későbbiekben is, így az elsőfokú végzést közvetlenül megelőzően és azt követően is tanúsított olyan felróható szülői magatartásokat, amelyek összességében – azok jellegénél és számánál fogva – alkalmasak voltak a gyermek alperesbe vetett bizalmának megrendítésére. A másodfokú bíróság szerint a peradatokból arra lehetett következtetni, hogy a gyermek érzelmi egyensúlyát a felek különválásakor és azóta bekövetkezett események, konfliktusok megzavarták. A fentieket támasztja alá az is, hogy a gyermek immár az alperes szerint sem kíván elmenni vele kapcsolattartásra.

A bíróság a felügyelt kapcsolattartást annak érdekében rendelte el, hogy a gyermek és az apa közti kapcsolattartás valóban és érdemben megvalósulhasson, ám arra a gyermek számára kiszámítható, biztonságos körülmények között kerülhet sor, egyben lehetőséget teremtve arra, hogy az elmúlt időben diszharmonikussá vált apa-gyermek kapcsolat helyreálljon.

Az alperes 2023. január 4. napján 31. sorszám alatt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben az elsőfokú bíróság által meghatározott 16. sz. végzésben foglalt

Views: 0

Házasság felbontása és járulékai iránti per

Alulírott felperes a [kitakarva] számú perben a 82. számú alperesi ideiglenes intézkedésre az alábbi ellenkérelmet terjesztem elő:

Kérem az alperesi ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását, az alábbi okok alapján:

Az alperesi hivatkozás, miszerint beadványaival igazolta volna azt, hogy azok az indokok, amikre a T. Bíróság ideiglenes intézkedését alapította nem helytállóak, vitatom.

Az elmúlt fél évben tapasztaltak, és a Családsegítő központ jelentései a felügyelt kapcsolattartáson történt események tekintetében pontosan azt támasztják alá, miszerint igenis indokolt a gyermek és az alperes közötti kapcsolattartás felügyelettel történő megvalósulása.

A Család- és Gyermekjóléti Központ legutóbbi 2023. június 12. napján kelt jelentése az alábbiakat tartalmazza:

Az alperes a szakemberek hozzá intézett mondatait félbeszakítja, kérésüknek nem tesz eleget, erőteljes verbális agresszióval reagál, amikor valami neki nem tetsző módon alakul. A kapcsolattartási alkalomról megbeszélésre kihívni nem lehet, megtagadja, így nem tudjuk megakadályozni a gyermek érzelmi bántalmazását. A kollégákat utasítja különböző dolgokra, az elutasítást a gyermekvédelmi szakemberek által a gyermekét veszélyeztető tényként aposztrofálja. Nem tudjuk garantálni, hogy a kislány a kapcsolattartási helyzetekben ne sérüljön, mert a beavatkozást az apa öntörvényű viselkedése megakadályozza, a beavatkozás kísérlete csak tovább rontana a kapcsolattartásokon eredendően szorongó gyermek helyzetén. A gyermek nem érti apja viselkedését, nem akar válaszolni a kínos kérdésekre, rémülten pislog, ha apja pszichés nyomást gyakorol rá, folyamatosan monitorozza a környezetét, hogy mások mit szólnak az eseményekhez, kétségbe esik, ha előkerül a telefon video rögzítésére, hiszen a gyermek szeretné, ha nem engednénk meg, és a Házirend szerint sem lehetséges.

A fenti jelentésből kiderül, hogy az alperes még akkor sem képes a gyermek érdekeit a saját önös akarata elé helyezni, amennyiben a gyermek kifejezetten tiltakozik az apja viselkedése ellen. Az alperes a gyermek alapvető érdekeit, kívánságait messzemenőkig figyelmen kívül hagyja.

A Család és Gyermekjóléti Központ jelentésének kézhez-vételét követően elgondolkodtam azon, hogy a gyermek érdekében ideiglenes intézkedéssel kérni fogom a kapcsolattartás szüneteltetését, azonban amennyiben ezt indítványoztam volna, úgy az apa nyilvánvalóan ismételten agresszív támadásba lendült volna minden létező fórumon, amivel azt gondolom, hogy a gyermeket még inkább sérelem érte volna. A gyermek már olyan korban van, hogy az iskolatársai, a tanárai, a környezetében élők róla kialakult véleménye alapvetően hatással van az önértékelésére. A kortársai hozzáférnek az internetes tartalmakhoz, és amennyiben a gyermek nevét a böngészőbe bárki begépeli, úgy az apa által feltett tartalmakkal fogja szembe

Views: 0

találni magát. Ezen tartalmak pedig messzemenőkig sértik mind az én, mind pedig a gyermek személyiségi jogait.

A Család és Gyermekjóléti központ jelentése alapján a szolgáltatás biztosítása nehézségekbe ütközik, mert az apa személyisége, személyiségi jogot sértő magatartása miatt nincs helyettes felügyelő szakember, aki vállalná a feladatot, illetve a gyermekének sem érdeke, hogy az egyre feszültebb alkalmakon szorongjon.

A perben rendelkezésre álló adatok alapján a gyermeknek nem áll érdekében, hogy a kapcsolattartások felügyelet nélkül valósuljanak meg. A központ jelentése alapján az én meglátásom alapján a gyermeknek az sem áll érdekében, hogy egyáltalán megvalósuljanak.

Kérem, hogy a T. Bíróság az ideiglenes intézkedés elbírálása során legyen figyelemmel messzemenőkig az alperes eddig kifejtett, és a szolgálat által is visszaigazolt magatartására.

Álláspontom szerint a gyermek nincs az alperesi környezetben biztonságban, az apa folyamatos bántalmazó magatartása okán. A Központ korábbi jelentése során kitért arra is, hogy a gyermeket megkérdezték, hogy szeretne-e az alperessel a központon kívül, felügyelet nélkül kapcsolatot tartani, amire a gyermek egyértelműen elutasítással válaszolt.

Vitatom azon alperesi álláspontot, miszerint a kapcsolattartás felügyelettel való megvalósulása már korábban okafogyottá vált volna. A felügyelt kapcsolattartáson történtek pontosan azt támasztják alá, hogy igenis szükség van a felügyeletre, de mivel a felügyelet nem tud az alperesi magatartás okán hatékony lenni, adott esetben szükséges lehet a gyermek és az alperesi kapcsolattartás szüneteltetésére, a kislány pszichés védelme érdekében.

A felügyelt kapcsolattartáson történtek álláspontom szerint pontosan azt támasztják alá, hogy a gyermek alperest elutasító magatartása nem az én ráhatásom következménye, hanem az alperes által kifejtett magatartásé. Itt jegyzem meg azt is, hogy az alperes valótlanságot állít, miszerint a 16. sorszámú végzés meghozatalát követően a kislány az én ráhatásomra nem volt hajlandó az alperessel elmenni kapcsolattartásra. Az tény, hogy a gyermek nem akart menni a kapcsolattartásra, azonban a kapcsolattartásokat én minden egyes alkalommal betartottam az ideiglenes intézkedésekben foglaltak szerint, tehát egyetlen elmaradt kapcsolattartás sem volt.

Az alperesi kérelemben leírtak teljes mértékben olyan állításokat tartalmaznak, ami a valóságtól a lehető legtávolabb állnak, így az alperesi kérelem elutasítását kérem a T. Bíróságtól.

Views: 0

biztosítani az alperes részére. Amennyiben az lenne a célom, hogy a gyermek teljesen elszakadjon az alperestől, úgy nem tennék lépéseket annak érdekében, hogy az mindig meg tudjon valósulni.

• A 31. kérdés feltevését ellenzem. Maga a kérdés tényként kezeli azt, hogy az én családom befolyásolja a gyermeket, ami valótlan. Erre tekintettel a kérdést úgy kérem feltenni, hogy tetten érhető-e a felperesi családtagok oldaláról a gyermek befolyásolása az alperes ellen. Kérem, hogy a szakértő ezen kérdést vizsgálja meg az alperesi család oldaláról is. Ugyan az alperes jelenleg felügyelettel tart kapcsolatot a gyermekkel, de az előző év végén peradat van arra, hogy az alperes családja (nagymama) is kapcsolatot tartott [kitakarva], így ő is befolyásolhatta a gyermeket ellenem.
• A 32. kérdés feltevését szintén ellenzem, mivel az alperes tényként adja elő, hogy a gyermek vonatkozásában parentifikáció áll fenn.
• A 34. kérdést kérem az alperes vonatkozásában is feltenni.
• A 35. kérdést szintén kérem az alperes vonatkozásában is feltenni a szakértőnek.
• A 38. kérdést kérem az alperes vonatkozásában is feltenni.
• Nyilatkozzon a szakértő arra, hogy milyen kapcsolattartást lát a gyermek érdekében állónak.
• Nyilatkozzon a szakértő abban a körben, hogy milyen hatással lehet a gyermek egészséges lelki fejlődésére az a tény, hogy az alperes a teljes válást közzéteszi az interneten.

Az alperes által javasolt szakértők személyét nem fogadom el.

Kérem, hogy a T. Bíróság az alperes által nem javasolt, de az alperes által ki nem zárt szakértőt jelöljön ki, aki az alperes által megjelölt képesítéssel és kompetenciával rendelkezik.

Views: 0