Szereti-e a nárcisztikus szülő a gyermekét? – Parentifikáció, manipuláció és érzelmi bántalmazás

  • A videó szerint a nárcisztikus szülő nem valódi, feltétel nélküli szeretetből működik, hanem saját érzelmi szükségletei, figyelem- és kontrolligénye miatt.
  • A nárcisztikus szülő a gyereket nem önálló személynek, hanem saját „kiterjesztésének” tekinti. A gyerek szerepe az, hogy a szülő igényeit szolgálja ki.
  • A valódi szülői szeretet:
    • türelmes,
    • biztonságot adó,
    • önzetlen,
    • támogató,
    • következetes,
    • feltétel nélküli.
  • A videó szerint a nárcisztikus szülő erre nem képes, mert:
    • nincs valódi empátiája,
    • nem érti az egészséges szeretetet,
    • kapcsolatait manipulációként használja.
  • Gyakori gyermekszerepek a nárcisztikus családban:
    • „aranygyerek” (golden child),
    • bűnbak (scapegoat),
    • láthatatlan gyerek.
  • Az „aranygyerek” addig értékes, amíg megfelel a szülő elvárásainak. Ha hibázik, gyorsan lecserélhető.
  • A „bűnbak” gyerekre vetítik rá:
    • a haragot,
    • a frusztrációt,
    • a kudarcokat,
    • minden negatív érzést.
  • A gyerekek gyakran:
    • érzelmi manipuláció,
    • gaslighting,
    • bűntudatkeltés,
    • kontroll,
    • lelki terror alatt nőnek fel.
  • A videó külön kiemeli az „adultification” jelenséget:
    • a szülő felnőttként kezeli a gyereket,
    • túl korán bevonja párkapcsolati vagy jogi konfliktusokba,
    • titkokat és felnőtt problémákat oszt meg vele.
  • Szó van a parentifikációról is:
    • amikor a gyerek válik érzelmileg a szülő támaszává,
    • a szerepek felcserélődnek.
  • A nárcisztikus szülő gyakran eléri, hogy a gyerek úgy érezze:
    • „anya/apa boldogsága rajtam múlik”.
  • A videó szerint az elidegenítés (parental alienation) során:
    • a gyereket fokozatosan a másik szülő ellen hangolják,
    • a gyerek lojalitáskonfliktusba kerül,
    • fél szembemenni a manipulatív szülővel.
  • A gyerekek sokszor pontosan érzik, melyik szülő szereti őket valóban, még ha ezt nyíltan nem is merik kimondani.
  • A videó szerint a nárcisztikus szülő:
    • a külvilág előtt „év szülője” szerepet játszhat,
    • miközben otthon teljesen másképp viselkedik.
  • A gyerekek túlélési mechanizmusokat alakítanak ki:
    • megfelelési kényszer,
    • érzelmi leválás,
    • láthatatlanná válás,
    • túlzott alkalmazkodás,
    • disszociáció.
  • A videó szerint az érzelmi bántalmazás sokszor súlyosabb lehet, mint a fizikai, mert:
    • nehezebben felismerhető,
    • hosszú éveken át zajlik,
    • a gyerek nem érti, mi történik vele.
  • A megszólaló saját tapasztalatból beszél:
    • nárcisztikus anya mellett nőtt fel,
    • csak 42 évesen értette meg teljesen a családi működést.
  • A videó végkövetkeztetése:
    • a nárcisztikus szülő nem képes egészséges, feltétel nélküli szeretetre,
    • ezért az érintetteknek sokszor külső segítségre és terápiára van szükségük a gyógyuláshoz.

Views: 16

Ellennevelés bizonyítékai és felügyelt kapcsolattartás

Az alperes által csatolt „bizonyítékok” egyáltalán nem támasztják alá az ellennevelést, amit az alperes állít. Én magam kértem, hogy a szakértő pontosan nyilatkozzon, hogy ezen megállapítását mire alapozza, mert a szakvéleményből ez nem derült ki. A pszichológus szakértőnél is ugyanezt kértem, aki a kérdésre nem tudott elfogadható választ adni. Az a tény, hogy a gyermek szeretett volna kistestvért, és én is újabb gyermeket, ezzel megvalósulni látta az ellennevelést. Holott ez a közös kérésünk már nem állt fenn az életközösség megszakadását követően. Jelen szakvéleményből kizárólag az olvasható ki, hogy az ellennevelésem azért állapítható meg, mert én eltiltom a gyermeket az alperestől, ami azonban valótlan állítás, mivel én a kapcsolattartás minden szabályát betartom.

Megjegyzem, hogy azt én soha nem vitattam, hogy az életközösség alatt az alperes törődött a gyermekkel, vitte játszótérre, ahogy én is vittem, és én is gondoskodtam róla. A családi szerepek okán én nagyobb részt vettem ki a gyermek gondozásából, de például az alperes nem ismerte az elsőosztályos osztályfőnökét a gyermeknek, mivel vele soha nem találkozott. Az alperes a gyermek véleményét, kérését, kívánságait az életközösség megszakadását követően hagyja teljes mértékben figyelmen kívül. Arról sem kérdezte soha meg, hogy melyik szülővel szeretne élni, ha pedig a gyermek a véleményét mégis meg kell tudnia, akkor az alperes úgy tekinti, hogy a gyermek ellennevelt, és nem a saját véleményét mondja el. A per során számtalanszor az alperes kétségbe vonta a gyermek véleményét, ellennevelésre hivatkozik, ahelyett, hogy meghallaná a gyermek szavait.

2. A gyermeknek nem voltak betanítva a mondatok, amiket a családsegítő előtt nyilatkozott. Már csak azért sem lehetett betanított, mert én magam nem tudhattam, hogy mit fognak tőle kérdezni. Ismét az alperes az, aki inkább azt állítja, hogy a gyermeke hazudik, szerinte be van tanítva, minthogy elfogadná, hogy a mi a gyermek véleménye. Az alperes viselkedése okán fakadt álláspontom szerint sírva a gyermek és nem azért, mert betanított mondatokat kellett mondania.

Határozottan vitatom, hogy a gyermeket én vagy a családom bármire kényszerítenénk, amit ő maga nem akar. Rosszat sem szoktunk az alperesről mondani a gyermek előtt, ezen állításai az alperesnek fantáziálások.

Megjegyzem, hogy az alperes karácsonykor még azt állította a gyermeknek, hogy januárban találkoznak, ezt követően a családsegítő felé történt bizalomvesztéssel indokolta az alperes a távolmaradását, és kérte, hogy másik családsegítő szolgálat kerüljön kijelölésre a kapcsolattartás folytatására. Amennyiben az alperes valóban a 2. pontban leírtak miatt nem kíván már találkozni a gyermekkel, az a teljesen lényegtelen, hogy mely családsegítő előtt történik, így a kérelme a mostani indokolásával ellentétes. Az alperes jelen beadványában piedesztálra kívánja magát emelni, azon magatartása miatt, mivel szerinte ő a gyermek érdekét a sajátja elé helyezi, holott a gyermek érdeke az lenne, hogy az alperessel kiegyensúlyozott kapcsolatot tartson fenn vele. Az alperes ezt könnyedén elérhette volna, például ha a kapcsolattartásokat arra használja, amire azok valók, méghozzá, hogy a gyermekkel minőségi időt töltsön együtt. Az alperes kijelentette már korábban is, hogy a felügyelt kapcsolattartást bizonyítékszerzésre kívánja használni, és nem kapcsolattartásra, most pedig a kapcsolattartás lemondása körében próbál magából szentet avatni.

Views: 4

Amikor a harag valójában gyász – Szülői elidegenítés és az elfojtott érzelmek

 

  • A videó fő témája, hogy a szülői elidegenítéshez kapcsolódó düh valójában gyakran mélyebb érzelmek – főleg félelem, gyász és tehetetlenség – elfedése.
  • A beszélő szerint a harag nem „rossz”, hanem egy jelzés: a test és az idegrendszer próbál reagálni valamire, amit veszélyesnek vagy elviselhetetlennek él meg.
  • A „primer érzelmek”:

    • félelem,
    • szomorúság,
    • gyász,
    • öröm,
    • szeretet,
    • szégyen.

    A harag ezekre épülő „másodlagos érzelem”, amely gyakran védekezési mechanizmus.

  • A szülői elidegenítés során az emberek gyakran:
    • nem a fájdalmat érzik át,
    • hanem rögtön haragba, kontrollkényszerbe vagy szorongásba menekülnek.
  • A harag mögött sokszor ezek húzódnak:
    • félelem attól, hogy örökre elveszítik a gyermeket,
    • elutasítottság érzése,
    • tehetetlenség,
    • „nem vagyok elég jó” érzés,
    • kontrollvesztés,
    • szeretethiánytól való rettegés.
  • A beszélő saját példát hoz:
    • a válás és az elidegenítés elején rendkívül dühös volt,
    • mindenkit hibáztatott,
    • meg akarta „javítani” a helyzetet,
    • nem akarta átélni a valódi fájdalmat és gyászt.
  • A harag energiát adhat:
    • segíthet túlélni,
    • mozgásban tart,
    • de hosszú távon rombolóvá válhat.
  • A gyerekek haragját is félelem vezérelheti:

    • „utállak”,
    • visszautasítás,
    • sértegetés,
    • távolságtartás.

    A beszélő szerint ez gyakran a belső bizonytalanság és túlélési reakció része.

  • A harag torzíthatja a valóságérzékelést:
    • fekete-fehér gondolkodást okoz,
    • mindenki ellenségnek tűnhet,
    • a rendszer egészére kivetülhet (bírók, terapeuták, családtagok, intézmények).
  • A kontrollkényszer gyakori reakció:
    • túl sok üzenet,
    • magyarázkodás,
    • bizonyítás,
    • „meg akarom értetni velük az igazságot”.
  • A people pleasing (mások túlzott kiszolgálása) is lehet haragból eredő stratégia:
    • túl sok engedmény,
    • határok hiánya,
    • állandó megfelelési kényszer,
    • szeretet „kiérdemlésének” próbálkozása.
  • A hipervigilancia (állandó készenlét) szintén kapcsolódik a félelemhez és haraghoz:
    • minden üzenet elemzése,
    • túlérzékenység a hangnemre,
    • állandó idegrendszeri készültség,
    • krónikus stressz.
  • A krónikus harag nem feltétlenül ordítás:
    • lehet szarkazmus,
    • cinizmus,
    • érzelmi bezárkózás,
    • állandó feszültség,
    • testi tünetek,
    • krónikus fájdalom.
  • A videó hangsúlyozza:
    • az ember csak saját magán tud dolgozni,
    • nem tudja kontrollálni a teljes rendszert,
    • a változás önmagunknál kezdődik.
  • Javasolt megoldások:
    • közösség keresése,
    • terápia,
    • 12 lépéses program,
    • önreflexió,
    • naplózás,
    • szünet tartása reagálás előtt,
    • érzelmek tudatos felismerése.
  • A beszélő szerint a cél:
    • nem a harag teljes megszüntetése,
    • hanem annak megértése,
    • hogy mi van alatta,
    • és hogyan lehet egészségesebben kezelni.
  • Fontos üzenet:
    • „A haragod érthető, de nem ez a teljes történet.”
    • A valódi gyógyulás a mélyebb érzelmek felismerésével kezdődik.

Views: 3

Szakértői személyiségértékelés és a gyermek kívánságai

Kérem, hogy a szakértő nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy miből állapította meg, hogyan jutott arra következtetésre, hogy én magam szorongó, neurotikus személyiség lennék, szorongással, érzelmi-hangulati labilitással, akinek cselekedeteit az affektus irányítja. Ezen megállapítását én magam vitatom a szakértőnek. Azt gondolom, hogy a lassan két éve húzódó peres eljárás, az alperes folyamatos a konvencióknak meg nem felelő, és a jelenlegi élethelyzetem kihatással van a hangulatomra, de az életközösség megszakadása óta, azzal, hogy kikerültem egy olyan kapcsolatból, ahol a folyamatos hangfelvételek készítésével, a fenyegetéssel lelki bántalmazásnak voltam kitéve, jelenleg sokkal boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak érzem magam, mint az életközösségünk alatt. Nyilatkozzon a szakértő, hogy miben látta megvalósulni az én neurotikus személyiségemet, a szorongásomat, az érzelmi-hangulati labilitásomat.

Nyilatkozzon a szakértő, hogy mely magatartás elhagyását kéri konkrétan, hogy ezen kérésnek eleget tudjak tenni, ugyanúgy meg kívánom fogadni a szakértő tanácsát, mint ahogy korábban megfogadtam a családsegítő szolgálat munkatársainak kéréseit is.

[kitakarva]

Azt gondolom, hogy ennyi év [kitakarva]

Az alperesnek az életközösségünk alatt rendszeresen fájt a feje, ami miatt állandóan hordott magánál fájdalomcsillapítót, amit nagyjából heti szinten szedett. Az alperes ezzel szemben ezen tényt nem tárta fel a szakértő előtt. Alperes azt sem említette pontosan, hogy az epéjével kapcsolatos kórházi kezelések 5 éven át tartottak, 2012-2017 között, vagyis mindkét várandósságom alatt aggódtam az alperes egészsége miatt.

Az alperesi észrevételekre az alábbiakat nyilatkozom:

1. Az alperes vonatkozásában álláspontom szerint tényként állapítható meg, hogy a gyermek kívánságait az alperes nem tartja be, kéréseit nem teljesíti, hiszen peradat van arra, és erről az alperes is tud, hogy a gyermek nem akarja, hogy videófelvételt készítsen róla az alperes, ezt azonban az alperes egyértelműen figyelmen kívül hagyja. De számtalan példa volt rá az elmúlt 2 évből. Az alperes saját maga csatolta be a videót, a futóversenyről, ahol egyértelműen látható, hogy a gyermek nem akar vele menni, elszalad az alperes elől, az alperes pedig kergeti. Állíthatja az alperes azt, hogy ezt a megállapítását megalapozatlanul tette a szakértő, de a jelen perben már számtalan bizonyíték támasztja alá ezen állítás valóságát, a családsegítő szolgálaton kívül is.

Views: 4

Ráckevei Járásbíróság és az ellennevelés megítélése

Vajon a Ráckevei Járásbíróság is felkerül-e a gyermekbántalmazást és ellennevelést támogatók körébe a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék mellé?

A következő hónapban kiderül.

Csányi Beatrix és Szemán Felicitasz mellé vajon Ráckevéről ki fogja még felvállalni azt, hogy az ellennevelés társadalmi norma — ahogyan azt a ráckeve környéki tanárnő is hirdeti?

 

Views: 4

Szakértői vélemény ellentmondásai és az ellennevelés megállapítása

Sem arról, hogy az alperes a neten közzéteszi a peres eljárást, nem mondtam neki azt sem el, hogy az alperes azzal fenyegetőzött, hogy vascsővel kíván agyonverni, amely szándékát a családsegítő szolgálat előtt az alperes nem titkolta, és semmi mást, ami az alperest negatív színben tüntetné fel. Azt sem meséltem el neki, hogy az alperes kerek perec kijelentette, hogy a kapcsolattartást bizonyíték szerzésre kívánja kizárólag használni. A gyermekben ezen tények ismerete nélkül jelentősen pozitívabb kép van az alperesről, mint ami a valóságnak megfelel. Számomra lelkileg megterhelő, hogy a gyermeknek hazudnom kell, el kell titkolnom az alperes valódi jellemét, amit a bíróság is már megtapasztalhatott, de tudomásul veszem, hogy nem mondhatom el ezen tényeket, mert azzal én magam kerülnék olyan helyzetbe, hogy ellenneveléssel lennék vádolható.

Fentiekre tekintettel kérem, hogy a szakértő nyilatkozzon, hogy pontosan mire alapította azon megállapítását, hogy én a gyermeket az alperes ellen nevelem, és eltiltom őt tőle.

A szakértő véleményének 16. oldalán megállapítja, hogy mindkét félnél áll fenn olyan mentális zavar, ami a szülők és a gyermek kapcsolatát hátrányosan befolyásolja. Ugyanakkor a szakvélemény 13. oldalának legfelső bekezdés utolsó mondatában, mely az én vizsgálati eredményemet tartalmazza azt állapítja meg a szakértő, hogy Személyes vizsgálatnál mentális zavarra, pszichiátriai betegségre utaló eltérés nem volt észlelhető.

A szakértő vélemény ezen a ponton nyilvánvalóan ellentmondásos, aminek feloldása szükséges.

A szakértői vélemény 18. oldalán a 3. pontban az szerepel, hogy a felperes a konvenciókat, társadalmi normákat nem tartja be, másokra nincs tekintettel, személyiségi jogaikat megsérti azzal, a rögzített hang és videófelvételeket az interneten közzé teszi, tudtuk és beleegyezésük nélkül. Azt gondolom, hogy a szakértő ezen nyilatkozata nem a felperesre, azaz rám, hanem az alperesre kell, hogy vonatkozzon.

Megjegyzem, hogy az alperes ezen magatartása már az életközösség alatt is tetten érhető volt, nem csak velem, hanem mindenki mással szemben is. Ezt tette, akár az orvosával, a kollégáival, az összes céges telefonhívást például rögzítette, de több évvel az életközösségünk megszakadása előtti időből is került elő a jelen perben hangfelvétel, amit az alperes becsatolt a bíróságra. Alperes akkor is felvételt készített házamban a mobiltelefonjával, amikor ő a stégre kiment több órára horgászni, közben mobilkészüléke folyamatosan bent rögzített mindent. Alperes maga ellen adta be bizonyítékként az így rögzített bélférges beszélgetésről a hangfelvételt, melyben pontosan hallható, hogy az elején többször kiszólok alperesnek a házból, hogy jöjjön be, majd az is hallatszik, hogy beérkezik a házba. Ez a fajta paranoid viselkedése az alperesnek tehát hosszú évekre vezethető vissza. Kérem, hogy a szakértő nyilatkozzon, hogy lát-e lehetőséget arra, hogy az alperes ezen a magatartásán változtasson, ahogy a szakértői véleményében is kikötötte a kapcsolattartás felügyelet nélküli megvalósulásához, figyelemmel arra, hogy az alperes ezen magatartása már nagyon régóta fennáll, és magatartását ő maga egyáltalán nem tartja jelenleg sem kifogásolhatónak, annak ellenére sem, hogy ezt már számos hatóság jelezte számára.

Views: 3

A majomkísérlet, ami megmagyarázza a szülői elidegenítést és az érzelmi manipuláció működését

  • A videó egy 1980-as évekbeli majomkísérlettel indít, amely azt mutatta meg, hogy a félelem tanult viselkedés lehet: a bébimajom először nem félt a kígyótól, de miután látta az anyja rettegését, ő maga is intenzív félelmet mutatott.
  • A videó szerint ugyanez a mechanizmus működhet a szülői elidegenítésnél is: a gyermek a szülő érzelmi jelzéseiből tanulja meg, hogy a másik szülőtől „félni kell”.
  • A készítő saját történetét is elmondja:
    • válás után azt hitte az apjáról, hogy nem szereti őt,
    • hamis állításokat hallott róla,
    • emiatt kb. 20 évre elutasította az apját.
  • A videó szerint a gyermek manipulálása sokszor nem nyílt uszítással történik, hanem finom érzelmi jelzésekkel.
  • Fontos fogalom a „retrieval behavior”:
    • a szülő visszahívja, magához köti a gyermeket,
    • azt sugallja, hogy a külvilág vagy a másik szülő veszélyes,
    • ezzel aktiválja a gyermek ősi kötődési rendszerét.
  • A videó szerint az elidegenítő szülő gyakran:
    • túlaggódó kérdéseket tesz fel a láthatás után,
    • állandó veszélyérzetet kommunikál,
    • azt sugallja, hogy a másik szülő mellett nincs biztonságban a gyermek.
  • A gyermek átadásakor tipikus mondatok lehetnek:
    • „Tudom, hogy nem akarsz menni.”
    • „Csak pár napot kell kibírnod.”
    • „Ha bármi baj van, hívj fel.”
  • A videó szerint ezek a mondatok rejtett üzeneteket hordoznak:
    • a másik szülőnél valami „rossz” van,
    • az „igazi otthon” az elidegenítő szülőnél van,
    • a gyermeknek szorongania kell a másik szülővel való időtől.
  • A gyermek megtanulja, milyen érzelmi reakciót várnak el tőle:
    • ha fél vagy sír,
    • az elidegenítő szülő vigasztalja,
    • ezzel megerősíti a viselkedést.
  • A videó egyik központi állítása:
    • valójában nem a gyermek nem tud elszakadni a szülőtől,
    • hanem a szülő nem tud elszakadni a gyermektől,
    • mert a gyermeket saját érzelmi stabilizálására használja.
  • A videó részletesen magyarázza a „projektív identifikáció” fogalmát:
    • a szülő saját szorongását és instabilitását „ráhelyezi” a gyermekre,
    • a gyermek hordozza a szülő érzelmi terheit,
    • majd a szülő úgy tesz, mintha ő mentené meg a gyermeket ettől az állapottól.
  • A videó szerint:
    • a gyermek tünetei sokszor valójában a szülő pszichológiai problémáinak következményei,
    • a gyermek a szülő érzelmi szabályozó eszközévé válik.
  • A szerző állítása szerint:
    • amíg a gyermek az ilyen pszichológiai hatás alatt marad,
    • addig a másik szülővel való egészséges kapcsolat helyreállítása szinte lehetetlen.
  • A videó végkövetkeztetése:
    • az ilyen típusú pszichológiai bántalmazásnak nincsenek fizikai nyomai,
    • mégis súlyosan rombolhatja a gyermek fejlődését és kapcsolatait,
    • ezért szerinte sok esetben védelmi intézkedésre vagy a gyermek kiemelésére lenne szükség.

Views: 6

Felügyelt kapcsolattartás szünetelése és elmaradt találkozások

A felügyelt kapcsolattartáson az alperes mindvégig erősen kifogásolható viselkedést tanúsított. A családsegítő szolgálat jelentései is arra engedtek következtetni, hogy ezek az alkalmak nem megfelelő módon zajlanak. Kizárólag azért kértem a felügyelt kapcsolattartás megszüntetését, mert azt a családsegítő szolgálat javasolta, mivel ezt látta a gyermek érdekében állónak. Én magam nem láttam bele, hogy mik történnek ezeken az alkalmakon, bíztam és bízok a szakemberek értékítéletében. Miután beadtam a kérelmemet én magam is, hogy a kapcsolattartás szüneteljen, az azt követő tárgyaláson jeleztem, hogy a gyermeket továbbra is vinném a felügyelt kapcsolattartásra, amennyiben az alperes változtat a szakemberek által kifogásolt magatartásán, és a kapcsolattartásokat amennyiben nem a bizonyíték gyűjtés eszközének tekinti, hanem arra használja, amire az valóban szolgál, méghozzá a gyermekével való kapcsolat mélyítésére. Az alperes azonban határozottan úgy nyilatkozott, hogy a magatartásán nem kíván változtatni.

Ezt követően került sor a kapcsolattartás szünetelésére 2023. december 31. napjáig. A szünet lejárta után én magam továbbra is kész voltam arra, hogy a gyermeket vigyem a kapcsolattartásra, és el is vittem. De az alperes ezeken az alkalmakon nem jelent meg, még akkor sem, amikor a gyermekének konkrét ígéretet tett karácsonykor, hogy januárban találkoznak.

Megjegyzem, hogy az életközösségünk megszakadása óta figyelek arra is, hogy a gyermek az alperes születésnapján, névnapján felköszöntse, 2023 karácsonyán is biztosítottam a telefonos kapcsolattartást. Volt olyan alkalom, például születésnap, amikor az alperes nem volt hajlandó fogadni a gyermeke telefonhívását, és arra tartott igényt, hogy időpontot egyeztessünk a telefonhívás megvalósulása érdekében. Számomra ez érthetetlen volt, hiszen nekem fordított esetben egészen biztosan lett volt pár percem arra, hogy a gyermekemmel telefonon beszélni tudjak. Nem derült ki, hogy az alperesnek milyen fontos elfoglaltsága volt vasárnap, ami miatt a hívást csak következő hét kedden tudta fogadni.

Karácsonykor küldtünk csomagot is az alperesnek, a gyermek által készített karácsonyi ajándékkal, a gyermekkel vettünk az alperesnek egy pólót is, amiről úgy gondoltuk, hogy örült volna neki, de az alperes a csomagot nem vette át, és azt a posta visszaküldte. Tekintettel arra, hogy az alperes elzárkózása folytán a kapcsolattartások azóta nem valósulnak meg, azóta sem tudta a gyermek átadni az ajándékot.

Ez év húsvétján is az alperesnek és családjának [kitakarva] vettünk képeslapot, és azt elküldtük nekik a gyermekről készült farsangi fotókkal együtt.

2023 anyák napja óta rendszeresen küldünk a rokonoknak, és az alperesnek is képeslapot, és fotókat is.

Azt gondolom, hogy ez a magatartásom pontosan azt igazolja, hogy egyáltalán nem kívánom a gyermeket elidegeníteni az alperestől. A gyermek előtt soha nem beszélek az alperesről negatív módon, a peres eljárás azon részleteit ismertetem kizárólag a gyermekkel, ami rá tartozik, és azt is az életkorának megfelelő módon. Például tájékoztatnom kellett arról, hogy szakértőhöz kell mennünk vizsgálat céljából, és arról is, hogy a bírónő fogja személyesen meghallgatni. Ezen túlmenően semmiről nem tud a gyermek.

Views: 3

A családjogi manipuláció valódi veszélye: amikor az érzelmi reakció válik fegyverré

https://www.youtube.com/watch?v=ywj29WXAEO8

  • A legveszélyesebb ember a családjogi ügyedben sokszor nem az exed vagy a bíró, hanem te magad lehetsz, ha elveszíted az érzelmi kontrollt.
  • Ha valaki képes kontrollálni az érzelmeidet, akkor a viselkedésedet is befolyásolja.
  • A konfliktusos személyiségek gyakran nem megoldást akarnak, hanem érzelmi reakciót kiváltani.
  • Az indulatos üzenetek, hangfelvételek, ajtó előtti veszekedések mind bizonyítékként használhatók ellened.
  • A családjogi ügyekben sokszor az tűnik „biztonságosabbnak”, aki nyugodtnak látszik, még akkor is, ha ő provokálta a konfliktust.
  • Nem az érzelem a probléma, hanem a kontrollálatlan érzelem manipulatív emberek közelében.
  • Sok manipuláló ember nem közvetlenül akar tönkretenni, hanem addig provokál, amíg saját magadat rombolod le.
  • A provokációk célja gyakran:
    • reakció kiváltása,
    • érzelmi destabilizálás,
    • hibázás kikényszerítése.
  • Az emberi idegrendszer egy ex üzenetére hasonló stresszreakciót adhat, mint egy valódi veszélyhelyzetre.
  • Stressz alatt:
    • megemelkedik a kortizol és az adrenalin,
    • romlik a józan döntéshozatal,
    • az ember túlélő üzemmódba kerül.
  • Sok ember az első pár percben teszi tönkre saját ügyét egy indulati reakcióval.
  • A harag sürget:
    • „válaszolj azonnal”,
    • „védd meg magad most”,
    • „mondd meg neki az igazat”.
  • A bölcs reakció gyakran a szünet és a hallgatás.
  • A csend nem gyengeség, hanem pszichológiai kontroll.
  • A manipuláló emberek gyűlölik a csendet, mert:
    • nincs mit felhasználniuk,
    • nincs dráma,
    • nincs érzelmi üzemanyag.
  • A „gray rock” módszer lényege:
    • unalmassá válni,
    • nem reagálni érzelmileg,
    • nem táplálni a konfliktust.
  • Sok ember energiát pazarol arra, hogy megmagyarázza magát olyanoknak, akik eleve félre akarják érteni.
  • A káosz és konfliktus idővel „megszokottá” válhat az idegrendszer számára.
  • Emiatt:
    • a nyugalom furcsának tűnhet,
    • a csend gyanúsnak,
    • a stabilitás unalmasnak.
  • A közösségi média gyakran fenntartja a folyamatos érzelmi aktiváltságot.
  • Több száz órányi „narcisztikus ex” videó nézése nem gyógyulás, hanem az idegrendszer folyamatos stresszben tartása lehet.
  • A gyerekek nem logikailag érzékelik a szülőt, hanem érzelmileg.
  • A gyerekek érzik:
    • a feszültséget,
    • a keserűséget,
    • a szorongást,
    • a kimerültséget.
  • A valódi kérdés nem az, hogy „be tudom-e bizonyítani, hogy hazudik”, hanem:
    • képes vagyok-e érzelmileg stabil maradni a gyerek számára.
  • A nyugodtabb ember gyakran előnybe kerül a bíróságon, mert a szakemberek ösztönösen biztonságosabbnak érzik.
  • A valódi nyugalom nem elfojtás, hanem önuralom.
  • A sztoicizmus lényege:
    • másokat nem tudsz kontrollálni,
    • saját magadat igen.
  • Ha a békéd attól függ, hogy a másik hogyan viselkedik, akkor érzelmileg függsz tőle.
  • Az exednek nem szabad „adminisztrátori hozzáférést” kapnia az idegrendszeredhez.
  • Az érzelmi fegyelem:
    • túlélési stratégia,
    • jogi stratégia,
    • szülői stratégia is lehet.
  • Ez nem azt jelenti, hogy nem szabad fájdalmat érezni vagy gyászolni.
  • A lényeg:
    • ne mások előtt vérezz érzelmileg,
    • főleg ne olyanok előtt, akik ezt ellened használják.
  • A gyerekek hosszú távon emlékeznek arra:
    • ki volt stabil,
    • ki volt nyugodt,
    • ki mellett volt békésebb a légkör.
  • A végső cél nem a bosszú vagy minden vita megnyerése, hanem:
    • stabilitás,
    • kiszámíthatóság,
    • érzelmi önkontroll.
  • A káosz idővel általában saját magát leplezi le — de csak akkor, ha te nem veszel részt benne.

Views: 2