Views: 0
felvétel és tanu
Miért nem működik a mediáció szülői elidegenítés esetén?
🔴 Alapállítás
A szülői elidegenítés (amikor az egyik szülő a gyereket a másik ellen fordítja) bántalmazási forma, még akkor is, ha az elidegenítő szülő ezt nem így éli meg.
[English (auto-generated)] Pare…
🧠 Az elidegenítő szülő gondolkodása
Az ilyen szülő:
-
áldozatnak látja magát
-
azt hiszi, hogy a gyermeket védi
-
a viselkedését „szükséges rossznak” tekinti
-
a másik szülőt nagyobb veszélynek látja, mint a saját tettei hatását
👉 Emiatt nem fogadja el, hogy amit tesz, az árt a gyereknek.
👉 Nem hat rá az észérv, bizonyíték, következmény.
[English (auto-generated)] Pare…
📊 Kutatási megállapítás
Egy reprezentatív szülői mintán:
már egyetlen elidegenítő viselkedést is bántalmazásnak minősít a társadalom
Tehát a laikus közvélemény is felismeri a károkozást — az elidegenítő szülő viszont nem.
[English (auto-generated)] Pare…
⚖️ Enyhe vs. súlyos esetek
| Enyhe / közepes | Súlyos |
|---|---|
| Nyitottabb szülők | Erős torz gondolkodás |
| Kevesebb pszichopatológia | Mély meggyőződés az „igazukról” |
| Van tér változásra | Szinte semmi nem hat |
| Programok segíthetnek | Racionális meggyőzés nem működik |
A legtöbb érintett szülő a súlyos kategóriába esik.
[English (auto-generated)] Pare…
🎓 Szakmai felelősség
A szöveg kemény kritikát fogalmaz meg a szakemberek felé:
-
A kutatások többsége az elmúlt 10 évben jelent meg
-
Sok szakember elavult tudással dolgozik
-
Ez etikátlan gyakorlatnak minősül
-
A szakértőket számon kell kérni, ha 20 éves anyagokra hivatkoznak
👉 A folyamatos továbbképzés szakmai kötelesség.
[English (auto-generated)] Pare…
❌ Miért nem működik a mediáció?
A szöveg szerint elidegenítési esetekben a mediáció:
-
a bántalmazó szülő stratégiai eszköze
-
időhúzásra használják
-
információgyűjtésre a további manipulációhoz
-
újabb kontrollszerzésre
Ez párhuzamba állítható a kényszerítő kontrollt alkalmazó kapcsolati erőszakkal, ahol a mediáció az áldozat további kiszolgáltatását erősíti.
👉 Itt a gyermek a „fegyver”.
[English (auto-generated)] Pare…
🧩 Lényegi üzenet
-
Az elidegenítés nem konfliktus, hanem bántalmazási dinamika
-
A jóhiszemű kommunikációs modellek ezért kudarcot vallanak
-
A probléma nem félreértés, hanem tudatos, igazoltnak hitt károkozás
Views: 4
Felügyelt kapcsolattartás és a gyermek pszichés terhelése egy családjogi eljárásban
ha figyelsz akkor már fogod a fejed es tudod hogy mi miért történt.
Én magam is szükségesnek tartom a gyermeknek az apával való kapcsolatát, ehhez azonban az szükséges, hogy az alperes a viselkedésén nagy mértékben változtasson. Amíg ez nem történik meg, addig az alperes eddigi viselkedése alapján félni lehet attól, hogy a gyermeket még az eddigieknél is nagyobb traumának tenné ki. Ezen traumatizálás megelőzését szolgálná a felügyelt kapcsolattartás, ami kimondottan a gyermek érdekében álló.
Az alperes beadványában hivatkozott arra, hogy Stilnox nevű altatót és Rexetin nevű gyógyszert szed. Utóbbi gyógyszert egyértelműen pszichés betegeknek adják. A hivatkozott gyógyszer betegtájékoztatójában az alábbiak szerepelnek:
REXETIN 20 mg filmtabletta betegtájékoztatója
1. Milyen típusú gyógyszer a Rexetin és milyen betegségek esetén alkalmazható?
A Rexetint a következő szorongásos betegségekben alkalmazzák: kényszerbetegség (ismétlődő kényszeres gondolatok, kontrollálhatatlan viselkedéssel), pánikbetegség (pánikrohamok, beleértve azokat is, amelyek oka az agorafóbia, vagyis a félelem a nyilvános helyeken való megjelenéstől), szociális szorongásos zavar (az emberek társaságától való félelem vagy annak kerülése), traumákat követő stressz betegség (valamilyen trauma okozta szorongás), és általános szorongásos zavar (általános erős szorongás vagy idegesség).
- október 28-án az alperes 16 órakor megjelent az iskolánál. Ekkor akarta úszni vinni a gyermeket. [KITAKARVA] osztályfőnökével mindketten találkoztunk, mert ekkor adta át nekem [KITAKARVA] új diákigazolványát. A lakcímváltozás miatt kellett ebből is újat készíttetni. Az alperes eközben a mobiljával az iskola bejárati ajtaján kívül a többi szülő szeme láttára videó-felvételt készített. Kétszer biztosan rászóltam, hogy kapcsolja ki, de nem tette. Talán az osztályfőnököm nem vette fel. Én magam bevittem 16 órára [KITAKARVA] felszerelését az úszáshoz. A ráckevei uszodában, ahová négy nyáron át együtt vittem úszásokra, csak a diákigazolványt kérték a diákjegy váltásához, semmi más iratot. Az alperesnek ez nem volt elég, ő [KITAKARVA] összes iratát követelte. Közben azt is motyogta, hogy 30 perc van valahová odaérni. Azt mondta azért kell, hogyha balesete lesz, akkor oda tudja adni az iratokat. Ez számomra nem megnyugtató, hogy az alperes balesetet emleget. Ebben az esetben is csak egy érdekli az egészségügyet, hogy mi a gyermek TAJ-száma, ami a fényképmásolatból is tudható.
Az alperes az iskola előtt parkolt le, míg én távolabb a templomnál. Egyfolytában [KITAKARVA] iratait követelte és videó-felvételt készített továbbra is. Ami teljesen váratlan volt, az az hogy [KITAKARVA] többször nekiesett az alperesnek, rákialált és valószínű azzal a megnyilvánulásával, hogy nekiront az alperesnek a természetellenes videó-felvételt szerette volna megakadályozni. Esetleg emlékezhet arra, hogyan bántalmazta az alperes október 14-én a futóversenyen apukámat és anyukámat, onnan vette a rossz mintát, éppen az apjától. Megdöbbentő volt számomra [KITAKARVA] viselkedése. Ez az október 28-i péntek az első apás hétvége után péntek volt. Most már egyértelmű, hogy pszichológushoz kell vinnem az apja miatt. A szokatlan viselkedésnek a kiváltó oka egyértelműen az alperesi magatartás.
Az apás hétvégén olyanokat nyilatkozott az apa, hogy felső, talán ellenem. „Nem”-et találkozók alkalmával. Korábban ilyen valószínűleg nem volt. Egy héttel később az apás hétvége után mondta el, hogy egyből elsírta magát apa autójában, amikor az „Irány [KITAKARVA], jeee!” felkiáltással indult el vele [KITAKARVA] budapesti hétvégére.
Views: 0
Views: 1
bociszem és hazudozás
Views: 0
Hazudozás, hangfelvételek és „bociszemek” – Így próbálták hitelteleníteni az apát a válóperben
Hazudozás és bociszem – ahogy a ráckeve környéki tanárnő a családjától látta.
Ha nem lett volna felvétel és tanú, akkor nehéz lenne azt mondani, hogy nem így történt. De legalább én kimondhatom, hála Istennek.
Erről szól a válás: hazudsz, és kész.
Ha esetleg valahonnan ismerős lenne ez a módszer… nos, nem tévedsz.
Ez a lényeg: hogy valaki elhiggye – és már kész is a narratíva.
Lassan haladnak a dolgok, de már Gyalog Beáta ellen is készülnek a fegyelmi tárgyalásra, és már a budai bíróságról is bekérték a bírót a fegyelmi tanácsba.
Közben a Pest Vármegyei Gyámügy is gondolja gondolom, hogy „és miért nem menekültünk előbb” mert most már kezdenek belecsúszni a saját hülyeségükbe. A szigetszentmiklósi gyámügy pedig ismét bizonyította, hogy támogatja az ellennevelést.
Az alperes minden lépése velem és a gyermekkel szemben is erőszakos, agresszív, ellentmondást nem tűrő. A fent hivatkozott esetben láthatta volna a gyermekét, csak annyit kellett volna tennie, hogy a hangfelvételt kikapcsolja, de az én álláspontomat, minimális kérésemet sem hajlandó figyelembe venni, de még sajnos a gyermeke érdekeit sem.
- október 24.-én az alperes levél útján keresett meg, és mediációt ajánlott. A mediátor személyét is megjelölve. Gyakorlatilag utasított engem arra, hogy keressem fel az általa megjelölt személyt és egyeztessek vele időpontot. Ezen levelét 15:30-kor küldte meg a részemre, amit követően 18:32-kor ismételten kaptam egy újabb levelet, miszerint ha holnapig nem egyeztetek időpontot vele, akkor az alperesi kifejezéssel élve ez is megy a perbe. Az alperes agresszív megnyilvánulása ezen a ponton is tetten érhető. Illetve ebből is látható, hogy az alperes nem megegyezési szándékkal közeledett felém, hanem ismételten kizárólag arra irányult a szándéka, hogy engem rossz színben tüntessen fel. Én magam jogi képviselőm jelenlétében minden további nélkül hajlandó vagyok az alperessel egyeztető tárgyalásokat lefolytatni, ebből a célból meg is kerestem az alperest, aki azonban jogi képviselőm levelére nem válaszolt. Abban a kérdésben, hogy a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot én kívánom gyakorolni [kitakarva] felett azonban engedni egészen biztosan nem vagyok hajlandó. Az alperes hosszú évek alatt kifejtett magatartása, velem szemben tanúsított viselkedése, hosszú évek óta tartó fenyegetése, hogy el fogja venni tőlem a gyermekünket egyértelműen azt igazolja számomra, hogy a személyiségét tekintve az alperes alkalmatlan arra, hogy a gyermekünk feletti szülői felügyeleti jogot gyakorolja. Abban a kérdésben vagyok mindössze hajlandó tárgyalni vele, hogy a kapcsolattartás miként kerül szabályozásra, illetve a gyermektartásdíj kérdésében.
Felhívnám a figyelmet a T. Bíróságnak az alperes másik hangfelvételére, mellyel azt kívánta az alperes bizonyítani, hogy én magam nem jól kezeltem a helyzetet a gyermekkel, mikor a gyermek székletében férget talált. A hangfelvételből egyértelműen kiderül, hogy én magam nyugalomra intem a gyermeket, felhívom az ügyeletet annak érdekében, hogy megtudjam, hogy mi a teendő ilyen esetben. Eközben pedig azt kommunikálom a gyermek felé, hogy ne ijedjen meg, hiszen ilyen mással is előfordul, és majd gyógyszerrel ez a probléma megszüntethető. Eközben az alperes a gyermek előtt folyamatosan engem becsmérel, az én magatartásomat kritizálja, miközben ő maga mindössze annyit kántál a gyermek felé, hogy „nyugi”. Az alperes ezen viselkedése pontosan azt támasztja alá, hogy nem alkalmas a gyermek ellátására, hiszen tevőlegesen az ügyhöz mindössze ennyit tudott hozzáadni, mindemellett persze nem mulasztott el szintén felvételt csinálni az esetről. Láthatóan az egész szituációban számára egyedül ez volt a fontos.
Felhívnám még egy dologra a hangfelvétel kapcsán a figyelmet. Az eset megtörténtekor én magam és a gyermek a házban voltunk, míg az alperes távol, mégis kivehetően hangosan hallatszik a hangfelvételen az én hangom, míg az alperes nem is volt a közelben, úgy kellett szólnom neki, hogy jöjjön ő is be a házba. Ebből egyértelműen látszik, hogy az alperes oly módon készített hangfelvételt, hogy ő maga jelen sem volt az ingatlanban. Ezen magatartását az alperes még az életközösségünk megszakadását megelőzően fejtette ki. Kifejezetten aggályos, hogy ilyen módon készít hangfelvételt rólam és a gyermekünkről. Gyakorlatilag ebből a hangfelvételből kiderül, hogy lehallgató készülékkel látta el az otthonomat, ami álláspontom szerint egyrészt a személyiségi jogaimat mélyen sértő, társadalmilag is elítélendő magatartás, de kijelenthető azt is, hogy rendkívül beteges viselkedés a részéről.
- október 14. napján [kitakarva] futóversenyen vett részt, ahol én magam csak késve tudtam megjelenni, mivel nekem még dolgoznom kellett. A szüleimet kértem meg, hogy vigyék el a gyermeket a futóverseny helyszínére, és később én is érkezni fogok. A futóversenyen megjelent az alperes is ismételten felvétel készítése céljából. A gyermek futóversenyen történő szereplése egyáltalán nem érdekelte, ami abból is kiderült, hogy nem a gyermekkel foglalkozott, hanem felvétel készítésével. A gyermek az eredményhirdetést sem várta meg..
Views: 1
Kognitív disszonancia a szülői elidegenítésben – Miért bukik el a logika a családjogi perekben?
🧠 1. Mi történik, amikor az embert kihívják a hitében?
Az emberek alapvető igénye, hogy igazuk legyen.
Amikor a meggyőződésüket támadás éri:
-
kognitív disszonancia keletkezik (belső feszültség),
-
ezért inkább igazolják magukat, mintsem változtassanak,
-
akár a másik fél hiteltelenítésével is („ha rossz ember, amit mond, az is rossz”).
A másik – ritkább – út: valaki képes korrekcióra, tanulásra.
🧩 2. Hogyan lehet kommunikálni ilyen helyzetben?
Két stratégia jelenik meg:
1️⃣ Közös pont keresése
Még a szélsőséges nézet mögött is van ok → ott lehet kapcsolódni.
2️⃣ „Nem neki beszélünk, hanem a hallgatóságnak”
Ha az illető meggyőzhetetlen, akkor:
-
bizonyítékokat kell bemutatni,
-
nyugodtnak és szakmailag korrektnek maradni,
-
mert mások figyelnek, és ők tanulhatnak belőle.
🧪 3. Az elidegenítő szülők pszichológiai vizsgálata
Felvetődik, hogy a bíróságok használhatnának standard teszteket (pl. MMPI-2 / MMPI-3) az elidegenítő szülők profiljának feltérképezésére:
-
milyen személyiségjegyek jellemzőek?
-
narcisztikus? paranoiás? más tényező?
-
cél: jobb beavatkozási módszerek kialakítása.
Fontos: nem szabad leegyszerűsíteni egyetlen okra (pl. „minden elidegenítő narcisztikus”).
⚖️ 4. A bírósági csapda a „célzott szülőknek”
Az érintett szülők gyakran:
-
azt hiszik, az igazság „magától látszik”,
-
nem készülnek fel jogilag,
-
bíznak a rendszerben → majd a bíróság megvédi a gyereket,
-
de a rendszer nem mindig így működik → rosszabb kimenetel.
🧒 5. Az elidegenítő szülő önképe
-
Gyakran nem látják magukat bántalmazónak.
-
Ha mégis felmerül bennük, a disszonancia miatt kimagyarázzák.
-
Lehet személyiségfaktor, de nem kizárólagos ok.
🔁 6. Generációs ismétlődés
Sokan csak felnőttként, szülővé válva jönnek rá, hogy ők maguk is elidegenítés áldozatai voltak gyerekként → intergenerációs minta.
🎯 Összkép
A szöveg fő üzenete:
Az elidegenítési helyzetekben nem a logika hiánya a fő akadály, hanem a pszichológiai védekező mechanizmusok (kognitív disszonancia).
Emiatt a meggyőzés ritkán működik közvetlenül – inkább rendszerszintű, pszichológiai és jogi felkészültség kell
Views: 2





