Miért célzott a nárcisztikus engem?

 

A videó részletesen bemutatja, hogyan választ célpontot egy nárcisztikus, hogyan épül fel a kontroll, miért különösen sérülékenyek a gyerekek, és miért pont egy adott gyermek válik gyakran az elidegenítés és manipuláció célpontjává. A tartalom egy része a narrátor saját élményeire épül.

1. A nárcisztikusnak a kontroll olyan, mint az oxigén

  • A személyisége összeomlik kontroll nélkül.

  • Ösztönösen felismeri, ki az, aki engedékenyebb, empatikusabb, sérülékenyebb.

  • A kedvességet, nagylelkűséget, érzékenységet kihasználható gyengeségnek látja.

2. A manipuláció finoman kezdődik

  • Apró határátlépések, rejtett kritika, „viccnek” álcázott bántások.

  • Ha az áldozat nem reagál, a nárcisztikus „belépési pontnak” tekinti.

  • A korai „szeretet” valójában csapda, nem valódi kötődés.

3. Gyerekek különösen védtelenek

  • Egy gyermek nem tudja elkülöníteni a manipulációt a szeretettől.

  • A szülői szeretet életfeltétel, ezért a gyerek nem kérdőjelezi meg.

  • Így a nárcisztikus szülő könnyen kialakítja a félelem–bizonytalanság légkörét.

4. A legfőbb fegyver: önbizalom lerombolása

  • „Túlérzékeny vagy.”

  • „Te vagy a probléma.”

  • A gyermek/elkövetett áldozat elkezdi azt hinni, hogy benne van a hiba, így nem a szülőt vizsgálja.

5. Miért pont egy adott gyermeket céloznak?

A nárcisztikus sokszor azt a gyereket választja ki, aki:

  • kérdez, gondolkodik, átlát dolgokon,

  • nem hajlik automatikus engedelmességre,

  • függetlenebb személyiségű,

  • veszélyezteti a nárcisztikus önképét azzal, hogy rászól a valóságra.

A testvérek, akik „mennek a flow-val”, kevésbé veszélyesek a nárcisztikus kontrolljára, ezért kevésbé válnak célponttá.

6. Parental alienation (szülő-gyermek elidegenítés) mint kontroll

A video nagyon fontos pontra mutat rá:

  • A nárcisztikus nem csak azért idegeníti el a gyereket a másik szülőtől, hogy azt a szülőt bántsa.

  • Hanem azért, hogy kizárólagos kontrollt szerezzen a gyerek felett.

  • Ha a másik, egészséges szülő képbe kerülne, a gyereknek lenne választási lehetősége, és akkor a nárcisztikus elveszíthetné a hatalmát.

  • A gyerek izolálása a kontroll teljes megszerzésének eszköze.

7. A „megrendülés pillanata”: amikor az áldozat kilép a játszmából

  • A nárcisztikus csak addig tud hatni, amíg az áldozat reagál.

  • Amikor a gyermek/felnőtt már nem magyarázkodik, nem védekezik, nem akarja meggyőzni, a nárcisztikus elveszíti az irányítást.

  • Ez váltja ki a nárcisztikus pánikját, dühét, majd bosszúját, például:

    • hibáztatás,

    • áldozatszerep,

    • rágalmazás,

    • a család tagjainak ellened fordítása.

8. A narrátor saját története

  • Anyja elidegenítette az apjától, hazugságokkal, félelemmel, manipulációval.

  • Később, amikor ő felnőttként felismerte a mintákat és konfrontált, az anya:

    • eldobta („discard”),

    • hazugságokat terjesztett róla,

    • megpróbálta a családot ellene fordítani.

A narrátor ezt ugyan fájdalmasnak élte meg, de ráébredt:
csak a kontroll elvesztése váltotta ki az anyja ellenséges viselkedését.

9. Gyász, feldolgozás, megbocsátás

  • A narrátor nem azért állt le a kapcsolattal, mert nem szerette az anyját, hanem mert nem volt biztonságos.

  • 3 év után eljutott a megbocsátásig — nem a kapcsolat helyreállítása, hanem a belső szabadság miatt.

  • Bár fájdalmas, elfogadta, hogy a nárcisztikus szülő nem képes változni, ha nem ismeri fel a saját tetteit.

10. Végkövetkeztetés

A nárcisztikus célponttá azt teszi, aki:

  1. érzelmileg mély, empatikus,

  2. könnyen bűntudatot érez,

  3. rosszul viseli a konfliktust,

  4. kérdez, gondolkodik, nem vakon követ,

  5. veszélyt jelent a nárcisztikus hamis önképére.

És az elidegenítés nem csak bántás, hanem stratégiai eszköz a teljes kontroll megszerzésére.

Views: 3

első ideiglenes intézkedés kérése és természetesen ez a nyerő is

 

ja, és mehet a hazudozás és a bociszem is.
Ugyanis nem igaz, hogy pénzproblémája volt, nem igaz, hogy keresni kellett másik állást, mert már ő keresett, sőt pályázott állásokra, és hívták is, és ügye ezekről volt felvétel is.
Tehát nyugodtan hazudj és bociszem, és már be is loptad magad mindenki szívébe.

Szegény gyermek majd ha megtudja valamikor felnőtt korában az igazságot, biztos dobni fog egy hatást — amit nem tudnák bizonyítani, ha nem lennének felvételek.
Azt sem nagyon zavarta a ráckeve környéki tanárnőt, hogy a párterápián is elmondta már, hogy mit akar 😀
Szóval hazudj-hazudj, hogy te legyél a legesendőbb a földön.

És persze a gyermek elmondta saját maga, hogy neki az lett beadva, hogy én voltam, aki kidobta őket.
Még véletlenül sem az anya akart menni. Ahhh.
El lehet képzelni, hogy a 7 éves gyermek mit kapott telibe.
De hát ez társadalmi norma a ráckeve környéki tanárnő szerint.


Views: 2

KERESET TEMPLATE

Itt a nyerő kereset.
Használd, csak az adatokat, meg a hazugságot írd át, ahogy kedved tartja.
Minél jobban és többet hazudsz, annál jobb lesz, ahogy a ráckeve környéki tanárnő tette.

Csak mondogasd magadban, meg szerintem hangosan is, hogy ez a társadalmi norma, amit csinálsz és hazudsz, merthát a családtól is ezt láttad, ezért az.

A gyermeket el ne felejtsd bevonni az egészbe, a 7 évest nyugodtan használd lelki szemetesládának, és neki olvasd fel, vond be. És ha majd ilyet kell írnod, akkor majd gondolj rá, hogy semmi elképzelésedből ne maradjon ki. Ezt támogatja Gyalog Beáta klinikai gyermekpszichológus is.

keresetures

Views: 0

Új kutatások a szülői elidegenítésről: hogyan gondolkodnak és viselkednek az elidegenített gyermekek? – Dr. William Bernet összefoglaló

1. Mi a szülői elidegenítés?

A gyermek indokolatlanul elutasítja az egyik szülőt (apa vagy anya), miközben a másik szülő aktívan vagy passzívan előidézi ezt. A gyermek gondolkodása torzul, sárga „szikra” jelzi a fejben – ez a mentális állapot maga az elidegenítés.
Három súlyossági szint: enyhe, közepes, súlyos.

2. Gyermekrajzok: mély betekintés a gyermek lelkiállapotába

Bernet hangsúlyozza, hogy a gyermekrajzok az egyik legerősebb bizonyítékai az elidegenítésnek. A kutatás több tucat rajzból dolgozik.

Mit mutattak a rajzok?

  • Öngyűlölet, depresszió, “I hate me”, “I hate my life”.

  • Segélykiáltás: a gyermek szemeibe rejtett „HELP ME”.

  • Hirtelen fordulatok: szeretetből extrém gyűlöletbe váltó rajzok (pl. levágott fej, tankkal lelövés fantáziája).

  • Halálfantáziák a szülővel kapcsolatban.

Következtetés: A szülői elidegenítés nagyon valós mentális állapot, erős érzelmi és kognitív torzulásokkal.

3. Lethality project – amikor az elidegenítés halálossá válik

Bernet bemutat több dokumentált esetet, ahol az elidegenítés:

  • gyermek öngyilkosságához vezetett

  • gyermek ölte meg az elidegenített szülőt

  • elidegenítő szülő ölte meg a gyermeket

  • vagy a célzott szülő követett el öngyilkosságot

Ezek mind nyilvános esetek, könyvekben vagy cikkekben dokumentálva.
Üzenet: A súlyos elidegenítés potenciálisan halálos, nem „családi konfliktus”.

4. Kutatás: hogyan különíthető el az elidegenítés a jogos elutasítástól?

Több tudományos eszköz létezik:

A) Rowlands skála (szülői kérdőív)

A klasszikus 8 Gardner-jel alapján méri a gyermek viselkedését:

  • kampányszerű gyűlölet

  • független gondolkodó jelenség

  • kölcsönvett narratívák

  • extended család gyűlölete stb.
    → Megbízhatóan különíti el az elidegenítést a valós bántalmazástól.

B) Baker BAQ teszt (gyermek kérdőív)

28 kérdés – 87,5% pontosság az elidegenített és nem elidegenített gyermekek szétválasztásában.

C) Splitting (hasítás) kutatás

Elidegenített gyermek:

  • egyik szülő tökéletes

  • másik mindent rosszul csinál

Ez mérhető a PARQ/PARQ-GAP tesztekkel – 99% pontosság.

Normális gyerekeknél ilyen szélsőség soha nem jelenik meg.

5. Agykutatás – mi történik a gyermek agyában?

Friss kutatások szerint az elutasítás élménye specifikus agyterületeket aktivál:

  • anterior/posterior cingulate cortex

  • prefrontális kéreg

  • insula

→ Az elidegenített fiatalok agya másként reagál a társas elutasításra.
→ Valószínű, hogy a súlyos elidegenítés agyi mintázatokat alakít ki, amelyek rögzítik a teljes elutasítást.

Következtetés: A súlyosan elidegenített gyermek viselkedése NEM akaratlagos.
Nem lehet „meggyőzni beszélgetéssel”.

6. Gyors érzelmi átváltások (rapid transitions)

Gyakori jelenség, hogy:

  • egyik héten még szeret

  • másik héten már gyűlöl

  • minden átmenet nélkül

Ez:

  1. védekező mechanizmus a lojalitáskonfliktusra

  2. agyi kapcsolási mintázatok eredménye lehet

Szülői tanács:
Ne kérdezd, ne vitatkozz, ne próbáld megmagyaráztatni.
Ez nem a gyermek logikája, hanem egy kényszerült túlélő stratégiája.

7. MMPI-2 kutatások az elidegenítő szülőkről

Az elidegenítő szülők profilja jellegzetes:

  • primitív énvédő mechanizmusok

  • hasítás

  • projekció

  • manipuláció

  • „faking good” (túlzottan jó színben tünteti fel magát)

  • hibát mindenki másra hárít

Ezt két külön kutatás is megerősítette.

8. Több mint 200 tudományos publikáció – a terület ma már kiforrott tudomány

Harmon, Warshak és Lorandos nagyszabású elemzése:

  • 200+ peer-reviewed tanulmány

  • 10 nyelven

  • sok országban

  • egyre több objektív, kvantitatív módszer
    → A szülői elidegenítés szilárd tudományos terület, nem „álelmélet”.

9. Parental Alienation Relational Problem (PARP) – DSM5 javaslat

Bernet és kollégái kezdeményezik, hogy a DSM-be kerüljön be hivatalosan a szülői elidegenítés, mint diagnózis:

  • „Parental Alienation Relational Problem”
    Ez már most is részben jelen van három DSM-kategóriában:

  • Child Affected by Parental Relationship Distress

  • Parent-Child Relational Problem

  • Child Psychological Abuse

A súlyos elidegenítés egyértelműen gyermekbántalmazás.

RÖVID LÉNYEG (5 mondatban)

  1. A szülői elidegenítés valós, súlyos mentális állapot a gyermekben, amely torz gondolatokat és szélsőséges érzelmeket okoz.

  2. A gyermekrajzok, pszichológiai tesztek és agykutatások egyaránt bizonyítják, hogy ez mérhető és diagnosztizálható jelenség.

  3. A súlyos elidegenítés akár halálos tragédiákhoz is vezethet (öngyilkosság, gyilkosság).

  4. Az elidegenítő szülők személyiségprofilja jól felismerhető és MMPI-2 tesztekkel bizonyítható.

  5. A szakemberek célja, hogy a szülői elidegenítés hivatalosan is DSM-diagnózis legyen.

Views: 0

Az igazságügyi szakértők szerint rendben van, ha egy 8 éves ilyeneket hall: Gyalog Beáta és Baraczkai Krisztina álláspontja

Vajon felügyelt kapcsolattartáson egy ilyen előadás hány másodpercig mehetne?

És képzeld hozzá, hogy ezek után az egész család bement a házba, és még jó pár órán keresztül előadták magukat a gyerek előtt – egymásnak és neki is.

Két perc se kellene az eltiltáshoz a Gyejo-ben. Meg persze minden mondat után fél év eltiltás…

Na majd jöhet a két igazságügyi szakértő meg anyuka, és elmondhatják Szemán Felicitas-szal együtt, hogy „ez így  a társadalmi norma” szerintük.

Férfihang: Akkor segítek ezt majd szépen megmondja ugyanezt, az asszony is ugyanezt elmondta, jó, emlékszel erre?
Férfihang2: A halálomat.
Férfihang: Ezt meséld el neki, mielőtt leállítja magát.
Férfihang2: Kérlek szépen.
Férfihang: Mondd el neki most, jó, hogy állítsad le. Állítsd le!
Nőihang: Ön azt mondta, hogy
Jó napot, xx vagyok és állítólag adtak az asszonynak valami végzést, ami alapján én.
Nőihang2: Biztos, hogy mi nem.
Férfihang: Egy pillanat.
Nőihang2: Soha nem adtunk végzést, ez egy gyerekjóléti központ.
Férfihang: Ki írta alá ezt a papírt, add ide! Nem mutatja meg a papírt. Itt vagyok kint náluk és az ügyvéd aláírt valami papírt, amit nem akar megmutatni.
Nőihang2: Mutasd meg, hát nem tudtad, hogy ki írta alá.
Férfihang: Ki írta alá a papírt? De most az ügyvéded az kicsoda, az nekem miért érdekel?
Férfihang2: Be van adva a válás.
Férfihang: Mire?
Nőihang3: November 10-én válunk jó, úgyhogy addig nem akarlak látni.
Férfihang: Jó, most megint eltűnt, becsukta az ajtót és nem enged be.
Nőihang: Tessék, gyere be.
Nőihang2: Itt jó, beszélt a rendőrrel, volt a rendőri intézkedés.
Férfihang: A rendőrök nem jöttek ki, Imivel nem akarnak.
Nőihang3: Majd november 10-én a bíróság eldönti, hogy láthatod-e.
Nem látod, hogy mi van, mond már, hogy mi van.
Nőihang3: Jó napot kívánok, én az anyuka vagyok, az apával igen nagy gondok vannak, nem tud viselkedni.
Nőihang2: Jó, nézze hölgyem, annyi tájékoztatást tudok adni, addig, amíg nincs jogerős végzés arról, hogy a szülői felügyeleti joggal kapcsolatosan intézkedés történt, illetve kapcsolattartás szabályozása történt, addig köteles biztosítani a kapcsolattartást megegyezés alapján az apuka részére. Tehát, hogyha nem biztosítja, akkor ebből hatósági eljárás nyilvánvalóan keletkezhet.
Nőihang3: Igen, be van adva a bírósághoz.
Nőihang2: Az semmit nem jelent, hogy be van adva a bírósághoz, mert addig, amíg a bíróság nem dönt, addig is gyereknek és a szülőnek joga van a kapcsolattartásra, tehát ezt azért egymás között valahogyan meg kéne oldani.
Nőihang3: Ha normális lenne az apa, csak az apa olyan idegállapotban van, hogy a gyereket nem szabad rábízni.
Nőihang2: Ezt viszont
Nőihang3: Jó, tele van a családja. Igen, tele van a családja pszichiátriai beteggel.
Nőihang2: Nincs ezzel semmi gond, csak akkor erről legyen kedves bizonyítékokat bemutatni. Adott esetben egyébként aktuálisan a rendőrségnek kellene intézkednie, tehát hogy ezt nem értem.
Nőihang3: Az ügyvédem megmondta, hogy nem viheti el az apa a gyereket, mert tudja a részleteket.
Nőihang2: Az ügyvédje rosszul mondta, hogy nem viheti el az apa a gyereket. Akkor nem viheti el az apa a gyereket, hogyha erről van valamiféle hatósági papír. Tehát akkor viszont ön azt mondta,
Nőihang3: Igen van, a családsegítőnél van.
Nőihang2: A családsegítőnél nincs ugyanis én ott vagyok vezető, tehát ezer százalék, hogy nálunk ilyen papír nincs, soha nem is adhattunk ki. Ön egy együttműködési megállapodást írt alá a kollegával, amiben egyébként valóban a tájékoztatást megkapta, hogy a bírósághoz fordul
Nőihang3: Jó, akkor
Nőihang2: a felügyelt kapcsolattartás ügyében.
Nőihang3: Sajnálatos, ahogy önök működnek, akkor ez a véleményem.
Nőihang2: Elképzelhető, hogy sajnálatos, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint működünk, tehát ön nyugodtan megtagadhatja a kapcsolattartást.
Nőihang3: Ön nem ismeri ezt az embert, tönkre rakja a gyereket jó és itt be is lehetne fejezni jó? Ha tudná, hogy milyen családba akarja elvinni az apa, akkor
Nőihang2: Nézze, én nem mondom azt, hogy adja oda a gyereket
Nőihang3: Ne akarjon engem kioktatni.
Nőihang2: Érti, tehát nem mondom azt, ez az ön döntési jogköre, ha nem adja oda.
Nőihang3: Nem adom oda. Igen az én döntésem és minden felelősséget vállalok a bíróság előtt is, mert a gyerekemet már az apjától is meg kell védeni.
Nőihang2: Rendben van, viszont ezt
Nőihang3: Pszichopatához nem adom oda.
Nőihang2: semmilyen módon nem tudjuk kezelni, illetve arra megkérem, hogy azt ne mondja az apukának, hogy tőlünk kapott olyan papírt amiben meg van tiltva a kapcsolattartás, mert ilyet tőlünk egészen biztos, hogy nem kapott.
Nőihang3: Nem, nincs megtiltva
Nőihang2: Egészen biztos, hogy nem kapott.
Nőihang3: Nincs megtiltva, csak felügyelettel, mert itt vannak a szüleim, a szüleim még engem sem mernek a férjemmel együtt hagyni és a férjem ezen mosolyog, mert egy ilyen szemétláda. Viszonthallásra! Jó, semmi értelme.
Nőihang2: Remélem, hogy a kislány nincs ott a környéken és nem hallgatja ezeket a dolgokat.
Férfihang: Itt van egy tanú nálam, illetve fel van véve az egész, úgyhogy beszélgetünk majd erről. De akkor énszerintem most nem megyek be, a gyerek itt kint futkározik mármint a háznál és ideges már nagyon.
Nőihang: Nem ideges a gyerek.
Férfihang: Itt láttam az előbb.
Nőihang2: Én azt gondolom, hogy
Férfihang: Bejöhetek?
Nőihang2: Ezt kulturáltan kell megoldani.
Férfihang: Jó, de sajnos nem megy most mit csináljak vele? A gyereket már fölhúzták.
Nőihang: Nem húztuk föl a gyereket.
Férfihang: Ott van a gyerek ott kint.
Nőihang: A gyerek látni se akar téged.
Nőihang2: Én azt gondolom, hogy a gyerek előtt semmi ilyesminek nem kéne zajlania.
Férfihang: Pedig a gyerek itt van
Nőihang2: Én azt gondolom, hogy a gyerek előtt semmi ilyesminek nem kéne zajlania.
Férfihang: Pedig a gyerek itt van és ők nem hajlandóak beküldeni a gyereket. A gyerek itt kint figyel a háznál.
Nőihang2: Akkor meg viszont ön legyen szíves és menjen arrébb. Valamelyikük legyen kedves és engedjen a történetben,
Férfihang: Oké, én jövök, én jövök
Nőihang2: mert nem jutunk előrébb.
Férfihang: Jó, én elmentem, jó? Beszálltam a kocsiba és elmentem jó, ennyi.
Nőihang2: Rendben.
Férfihang: És innentől kezdve azt mondta, hogy a bíróságon találkozunk és nem engedi el a gyereket többet.
Nőihang2: Jó, nyilván a bíróságra kapcsolattartás végrehajtása iránt egyébként adhat be pert, mert hogy joga van.
Férfihang: Jó oké, már az meg van, meg van minden.
Nőihang2: De a szülői felügyeleti jog, tehát mielőtt eldöntik azt, hogy kié a szülői felügyeleti jog, kinél van elhelyezve a gyerek stb. stb. akkor is lehet szabályoztatni a kapcsolattartást, jó?
Férfihang: Jó, ez így nem. Jó, most eljövünk, tehát itt most akkor ennyi volt. Megpróbáltam, nem jött össze.
Nőihang2: Jó rendben. Tudomásul vettük jó?
Férfihang: Jó, köszönöm szépen, akkor a segítséget, jó.
Nőihang2: Nincs mit, viszonthallásra, minden jót.

az igazságügzi szakértők gyalog beáta és baraczkai krisztina szerint ez nem igaz és nyugodtan lehet ilyet hallania a 8 évesnek

1. „Anya fél az apától, akkor nekem is félnem kell.”

A gyerek nem tud különbséget tenni igazság, hazugság, manipuláció és indulat között.
Ha azt hallja, hogy:

  • „pszichopata”

  • „tönkreteszi a gyereket”

  • „nem mernek vele egyedül hagyni senkit”

  • „nem adom oda, meg kell védeni tőle a gyereket”

akkor nem azt érti, hogy ez egy vitában elhangzó indulat.
A gyerek fejében ez lesz:
→ „Anya azt mondja, hogy apa veszélyes. Akkor apa tényleg veszélyes.”

Ez klasszikus ellennevelési séma, a gyermek tudattalanban rögzíti.

2. „Apa tehetetlen és nem tud értem kiállni.”

A gyerek látja/hallja, hogy:

  • apa könyörög

  • apa megpróbálja átadni a papírt

  • apa magyarázkodik

  • apa nem jut be a házba

  • apa végül elmegy, mert nem lát más megoldást

A gyerek ezt így fordítja le:
→ „Apa nem erős. Apa nem tud megvédeni. Apa nem uralja a helyzetet.”

Ez a gyermekben biztonságvesztést okoz, és csökkenti a kötődést.

3. „A felnőttek veszekednek miattam.”

A gyerek számára a legfájdalmasabb üzenet:
→ „Engem visznek, engem nem visznek, miattam vitatkoznak, miattam jön ki a rendőr.”

A gyerek ezt úgy éli meg:
→ „Én vagyok a probléma.”
→ „Baj van velem.”

Ez bűntudatot okoz és hosszú távú önértékelési problémákat.

4. „Nem szeretnék ilyen feszültséget, inkább elkerülöm az apát.”

A gyerekek agya a konfliktus elkerülésére programozott.
Ha a gyerek azt látja, hogy amikor apa megjelenik, akkor:

  • anya ordít

  • feszültség van

  • rendőrség, hivatal, fenyegetés

  • ajtócsapkodás

  • sírás, indulat

akkor a gyermek teljesen természetesen levonja:
→ „Ha apa nincs, akkor nincs baj.”

Ez megtanult konfliktuskerülés, amely a szülő-gyermek kapcsolat megszűnéséhez vezethet.

5. „Rólam beszélnek így. Én okozom ezt.”

A gyerek mindent magára vesz.
Amikor azt hallja:

  • „nem szabad rá bízni a gyereket”

  • „fel van húzva a gyerek”

  • „a gyerek látni se akar”

akkor ezt érzi:
→ „Én bajt okozok, mert a felnőttek emiatt kiabálnak.”

Ez óriási érzelmi sérülés.

6. „A két világ összeveszett körülöttem, és nekem kell választanom.”

A gyerek a lojalitás miatt így gondolkodik:
→ „Ha anyát választom, akkor nem lesz baj.”
→ „Ha apát választom, akkor anya haragszik.”

Ez a lojalitáskonfliktus, ami a legerősebb pszichés terhelés a gyerek számára.

7. „Senki sem figyel rám, csak egymásra.”

A gyerek azt érzi:
→ „A felnőttek egymást akarják megnyerni, nem engem látnak.”

Ez elhagyatottságérzést okoz.

8. „Én csak azt látom, hogy mindenki ideges, akkor nekem is idegesnek kell lennem.”

A gyermek emocionális tükör. Amit lát:

  • feszültség

  • aggresszió

  • bizonytalanság

  • hangos beszéd

  • zavar

  • kapkodás

→ „Ha mindenki ilyen, nekem is feszültnek kell lennem.”
Ezt a gyermek nem tudja szabályozni → szorongás, gyomorgörcs, alvászavar, sírás.

Összegzés – mit szűr le egy gyerek ebből?

RÖVIDEN:
Azt, hogy apa veszélyes, anya retteg, mindenki ideges, ő okozza a bajt, és az egész világ szétesik körülötte.
Ez klasszikus ellennevelési helyzet.

HOSSZAN:

  • félelem az apától

  • bűntudat, hogy miatta veszekednek

  • szégyen, zavar

  • lojalitáskonfliktus

  • két szülő közti megosztottság

  • saját értéktelenségének érzése

  • tehetetlenség és bizonytalanság

  • stresszreakciók (szorongás, sírás, bezárkózás)

Ez a beszélgetés minden egyes másodperce emocionális trauma a gyereknek.

Views: 0