ellenevelés, elidegenítés válás

Szülői elidegenítés: az apák lelki terhei

A műsor központi témája a szülői elidegenítés apákra gyakorolt lelki terhe. A megszólaló saját tapasztalatként is beszél a gyermekétől elszakított apa fájdalmáról.
„Élő veszteségként” írja le a helyzetet: a gyermek él, mégis elérhetetlenné válik. A hiány mellett az apai szerep és az önazonosság is sérülhet.
A folyamatos konfliktus, a tehetetlenség és az elszigetelődés szerinte depresszióhoz, szorongáshoz, traumás tünetekhez és reményvesztettséghez vezethet.
Lelki segítséget és sorstársi támogatást javasol. A jogi küzdelem időnkénti szüneteltetését is elfogadhatónak tartja, ha az apa egészségének megőrzését szolgálja.
A gyermek is károsodhat: a másik szülő elutasítására irányuló befolyásolást a bizalom, az identitás és a későbbi párkapcsolatok sérülésével hozza összefüggésbe. Később bűntudat is kialakulhat.
A második rész a szociális munkások felelősségéről szól. A túlterheltség és a kiégés indokolhat szakmai határokat, de nem igazolja a kettős mércét vagy a családnak okozott kárt.
A szakember jelentős hatalommal rendelkezik a család felett. Az elfogultság, a szülő szavainak kiforgatása vagy az indokolatlan kapcsolatakadályozás ezért súlyos következményekkel járhat.
A segítségnyújtás célja az önálló döntések támogatása: a szakember ne kényszerítse rá a családra saját elképzeléseit, és világosan indokolja a lépéseit.
A műsor végső üzenete: az apa őrizze meg saját lelki egészségét és a gyermek iránti szeretetét akkor is, ha jelenleg nincs kapcsolat.

Bizonyított anyai ellennevelés – mégis az anyánál maradt a gyermek

Budai Központi Kerületi Bíróság

[Kitakart ügyszám]

követően a gyermek a felperesi édesanya háztartásában nevelkedett tovább, erre utal az is, hogy az alperesi édesapa kapcsolattartását rendezték.

[98] A kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő megállapításai szerint mindkét szülő szülői nevelési alkalmassága az átlagosnál gyengébb. Nem tehető különbség a felek között a nevelési alkalmasság tekintetében: kiegyenlítetlen feszültségháztartásuk, indulatosságuk, sekélyesebb kötődéseik, alacsonyabb szintű morális bázisuk rontja nevelési alkalmasságukat. A felperes esetében megjelent az alkalmazkodás megfelelő szintje, képes a gyermek igényeit, kívánságait, érdekeit felmérni, s aszerint cselekedni, míg az alperes a gyermek kívánságait nem ismeri és kéréseit nem teljesíti, ellentmondást nem tűr. Dominanciára törekszik a házasságban és a gyermekkel szemben is. Labilis, ezért védekezési kényszert érez, a környezet jelzéseit tévesen értékeli, vagy figyelmen kívül hagyja, nárcisztikusan sértődékeny. Nála pszichiátriai betegség nem volt kimutatható, de deviáns személyiség, mentális zavara van.

[99] A bíróság a szülői felügyelet gyakorlására mindezek alapján a felperest jogosította fel, tekintettel arra, hogy a szakértő a szakértő véleményben akként foglalt állást, hogy a felperes gyermeknevelési alkalmassága az átlagosnál gyengébb, az alperes nevelési alkalmassága az átlagosnál lényegesen gyengébb.

[100] Külön súllyal értékelte a bíróság a gyermek explorációjában, hogy a szülők nevelési elvei fokozott feszültséget, félelmet, bűntudatot keltenek a gyermeki pszichében; elősegítik a gyermek saját igényeinek, gondolatainak háttérbe szorítását. A szülők indulatkezelési nehézsége, az anyai befolyásolás bizonytalanságot, alacsony önértékelést okozhat. Személyiségében fokozott feszültség, szorongás, bűntudat tárható fel. Ezek a feszültségek befelé fordulnak, a karaktert rombolják, kifelé irányuló agresszió nem jelent meg. Trauma jegyek azonban nem jelentkeztek a gyermeknél.

[101] Felhívja a bíróság a felek figyelmét arra, hogy a Ptk. 4:173.§. úgy rendelkezik, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől külön élő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében együtt kell működni. A szülői felügyeletet a szülő a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében a másik szülővel együttműködve köteles gyakorolni. Az édesanya szakértő által is bizonyítottan megvalósított ellennevelését a bíróság a kapcsolattartás szabályozása körében értékelte.

[102] A kapcsolattartás szabályozásáról

A Ptk. 4:178. § (1)-(2) bekezdése alapján a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.

A Ptk. 4:180. § szerint a kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

A Ptk. 4:181. § (1) bekezdése értelmében a kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezségének hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.

Szülői elidegenítés: 25 elveszett év az apa nélkül

A videó fő üzenete: a másik szülő gyerek előtti becsmérlése a gyereknek is fájdalmat okoz. A szülők egymással szembeni haragját nem szabad ráterhelni.
Tamara Jansen saját gyerekkorát mutatja be: elmondása szerint édesanyja a válás után következetesen gonosz, veszélyes emberként állította be az apját, miközben önmagát áldozatként mutatta be.
A pénzügyi nehézségekért is az apját hibáztatta. Tamara gyerekként elhitte, hogy azért nélkülöznek, mert az apja nem akar gondoskodni róluk. Emiatt egyre erősebb haragot érzett iránta.
Gyerekként az anyját kellett vigasztalnia: felidézi, hogy az élelmiszerre pénzt nélkülöző, síró édesanyját próbálta megnyugtatni. Ezzel felnőtt érzelmi terhek kerültek rá.
Félelemben és kiszámíthatatlanságban élt. Egy családi jelenethez rendőrt is hívtak; elmondása szerint készenlétben aludt, hogy szükség esetén menekülhessen.
Az egyik testvérét valótlan nyilatkozatra vették rá. Beszámolója szerint az anya azt követelte, hogy a lány ügyvéd előtt jelentse ki: nem akar visszamenni az apjához. A testvér később elmondta, hogy ez nem volt igaz, de gyerekként engedelmeskedett.
Az apa közeledését is fenyegetésként mutatták be. Amikor elment a templomba, hogy láthassa a gyerekeit, az anya úgy menekítette el őket előle, mintha veszélyben lennének.
Csak közel harmincévesen építette újra kapcsolatát az apjával. Ekkor fedezte fel a köztük lévő hasonlóságokat és a kapcsolat értékét. Közel 25 közös évet azonban elveszítettek.
Jansen szerint az elidegenítő magatartás bármelyik szülőtől származhat. Azt kifogásolja, ha a jelenséget kizárólag bántalmazó apák védekező anyákkal szembeni eszközeként mutatják be.
A gyerek biztonságát elsődlegesnek tartja: hangsúlyozza, hogy egyetlen gyereket sem szabad veszélyes kapcsolatba kényszeríteni. Ugyanakkor szerinte a tudatos szülői manipuláció érzelmi ártalmait is vizsgálni kell.
A bemutatott törvényjavaslattal kapcsolatos aggálya: attól tart, hogy korlátozná a bírókat az elidegenítő magatartás figyelembevételében. Álláspontja szerint minden bizonyítékot és mindkét szülő viselkedését értékelni kell.
A záró gondolat: a kapcsolat később helyreállhat, de az elveszett gyerekkori éveket már nem lehet visszaadni. A videó arra ösztönöz, hogy a szülők figyeljenek arra, hogyan beszélnek egymásról a gyerek előtt. Badmouthing Their Parent Is Hur…

Ellennevelés és felügyelt kapcsolattartás: kié a felelősség?

Jelenleg:
A gyejó beadta, hogy „értjük a viccet, de nem szeretjük” → gyámügy: „A gyejónak igaza van!” → Szemán: „Ti hülyék vagytok?” → gyámügy: „Mi vagyunk a legjobbak!!!!” → Szemán: „WTF????”

Közben a gyejó elkezd könyörögni, mert a gyámügy meg rájuk írt, hogy haladjunk. → Apa visszaírja, hogy „Aha… majd ha visszavonjátok az írásotokat.” → Gyejó: „Továbbra sem szeretjük a viccet…”

És jön a ráckevei bírónő, aki meg valószínűleg mély csendben fog ülni, és vagy megérti, mi a probléma, vagy nem. Aztán eldöntheti, hogy nekimegy-e a gyejónak, akik úgy fogják lepattintani, hogy a lába nem éri a földet… Vagy ha megérti a problémát, akkor megteszi, amit kérek.

ismerős?
March 2, 2025

Szemán Felicitásznak – még most meg lehet gondolni

2025. márciusban, ha Szeman Felicitasz nem gondolja meg magát, akkor valami olyan fog történni, amit még nem igazán látott sem a gyámügy, sem a bíróság.

Én könyörgök Szemán Felicitásznak, hogy ne tegye meg, amire anya kéri, mert a következő fog történni, és higgye el, nagyon ciki lesz mindenkinek…

Személy szerint hányingerem van tőle, de ha nem hagynak más lépést, akkor természetesen megteszem.

Mivel anyuka a per alatt folyamatosan tagadta az ellennevelést, sőt előadta, hogy ő az, aki mindenben betartja a társadalmi normákat, és ebben partnerre talált Gyalog Beátában és Baraczkai Krisztinában…

Nos, ugye a felügyelt kapcsolattartás arról híres, hogy ha mondasz valamit Anyáról, akkor egyből megszakítják a kapcsolatot…

Na most, mivel a peranyag anya részéről csak erről szól, így ha Szemán Felicitász nem gondolja meg magát, akkor a következő fog történni:

Anya, apa, Baraczkai Krisztina, Gyalog Beáta és Csányi Beatrix, Szemán Felicitász lesznek a bíróságon az egyik félként a “társadalmi normák” táblával, míg a másik fél a szerencsétlen gyámügy lesz, akik egy nagy WTF-fel fognak ülni és pislogni.

Válás és kiköltözés: miért mondja Phil Kedge, hogy maradj?

nem lehet elegszer elmondani

Phil Kedge fő üzenete: váláskor az apák ne költözzenek ki automatikusan a közös családi otthonból. Szerinte a kiköltözés hátrányt jelenthet a gyermekkel való kapcsolattartás és a pénzügyi rendezés során.
Az általa felvázolt forgatókönyv szerint a kiköltözés után az anya valótlan bántalmazási vagy kényszerítő kontrollra vonatkozó vádakat tehet, megszakíthatja a kapcsolattartást, az apa pedig hosszadalmas bírósági eljárásba kerülhet.
Egy Cafcass által a bíróságnak írt, gyermekvédelmi szempontokat értékelő levélre hivatkozik. Az ügy részleteit nem ismerteti, a levél tartalmát saját szavaival adja vissza.
Elmondása szerint a levélben azért nem tartottak arányosnak külön tényfeltáró tárgyalást, mert a család továbbra is együtt lakott, és a gyermekek mindkét szülővel rendszeres kapcsolatban álltak.
Ebből azt a következtetést vonja le, hogy az otthon maradás segíthet megőrizni a gyermekkel fennálló kapcsolatot, és csökkentheti annak esélyét, hogy a Cafcass külön tényfeltáró tárgyalást javasoljon.

Felügyelt kapcsolattartás és ellennevelés: hogyan szorul ki egy szülő a gyermeke életéből?

Csak én látom rosszul a felügyelt kapcsolattartást?

Lényegében arra van használva, hogy az ellennevelés hatását konkrétan a célszülőre fordítsák rá, és ehhez a gyejó boldogan ad támogatást…

Kihasználják, hogy a szülő próbál kapcsolódni a gyerekéhez, és lényegében örüljön annak, hogy lehet a gyerekkel egy órácskát. Így annyira be lesz törve lelkileg, hogy nincs kedve már azzal foglalkozni, hogy észrevegye: épp úgy átverték, megtörték és eltörölték, hogy rossz nézni kívülről.

Majd utána esetleg még jobban örül, ha kap hétvégét is…

És ezzel el is van intézve minden mindenki részéről. Az ellennevelő vígan tolhatja az ellennevelést, a célszülő meg szép csendben nézi végig, ahogy kiírják a gyereke életéből.

Na most, amikor viszont beleállsz a hülyeségbe, és nem akarod azt, amit mások, mert szépen le van vezetve, akkor a következő történik:

Gyűjtöd az infókat az ellennevelésről.
Dokumentálsz mindent.
Be is adod.
Aztán jön a felügyelt.

A világ legmegalázóbb, legamortizálóbb története, ami létezhet nagyjából egy szülő és gyermeke kapcsolatában.

A probléma viszont az, ha nem állsz le, hanem kénytelenek azt írni a gyejónál a per közben, hogy apa a kapcsolattartásokat bizonyítékgyűjtésre használja…

És valóban: a gyerek egyre rosszabb és rosszabb állapotba kerül.

Apa nem bírja nézni, már elég infót gyűjtött, és úgy látja, hogy ez már a vége, ennél több nem kell. Így a gyereket leállítja, és olyat kérdez tőle, ami mindent eldönt.

A gyerek elárulja magát, természetesen.

Apát eltiltják, hisz lebuktatta anyukát és mindenkit.

Szerencsétlen igazságügyi szakértők bele vannak kényszerítve, hogy leírják az ellennevelés tényét, de hát boldogan tolják anyát, még ha két kézzel is kell összeszedniük…

Apa látja az egészet szépen, de hát hagyja, hadd írja le mindenki, amit kell.

Apa a világ legrosszabbja, így maradjon felügyeltben, hogy tovább törjük.

Apa az utolsó tárgyaláson szépen lefesti, hogy érti a történetet, csak ez nem fog nála működni, és az indirekt bizonyítást választja.

Jön egy új gyejó, ahol nem értik, mi lesz. Hiába írja le apa, hogy az átadott PDF-ből lesz idézve a gyereknek, ezek az idióták megtartják a felügyeltet, aminek két perc után vége lesz, mivel érdekes módon az anya szavainak és viselkedésének másolata… hááát, gyermekbántalmazás…

Így apát eltiltja a gyejó, és beküldi a jelzését a lezárt bírósági aktába…

Apa kirúgja a gyejót, és jön az újabb gyejó.

Az újabb gyejónál végre megértik, mi lesz, ezért megtagadják a kapcsolattartást, és újra, hasonlóan megírják a lezárt perbe, hogy újra kellene szabályozni a kapcsolattartást…

Majd jön Szemán, aki a hülyeséget olvasva fogja, és kérdőre vonja a gyámügyet, hogy ezt mégis hogy…

Szerencsétlen gyejó megkapja, hogy sürgősen legyen már kapcsolat…

Akik eddig leírták, hogy eszük ágában sem lesz kapcsolattartást szervezni, elkezdenek könyörögni, hogy legyen. 😀

Mint kiderült, azért, mert az együttműködési nyilatkozatban tiltják az ellennevelést… Viszont őket hivatalosan nem érdekli, hogy apa előre jelzi és átadja a bizonyítékot. Majd akkor és ott megszakítják a kapcsolattartást, hisz a gyermek az első…

Apa már harmadszorra küldi vissza, hogy jó lenne emlékezni, és nem megpróbálni a hülyeséget…

Válóperes ítélet: a szülői felügyelet mérlegelésének szempontjai

Budai Központi Kerületi Bíróság
[Kitakart ügyszám]

§ (1) bekezdésére utalva. kifogásolta, hogy a bíróság dr. Baraczka Krisztina igazságügyi pszichiáter szakértőnek pszichológus kompetenciájába tartozó kérdést fogalmazott meg a gyermek befolyásoltságára utalva, valamint a kapcsolattartás tekintetében is tartalmazott kérdést a szakértő kirendelő végzés, amely álláspontja szerint nem szakértői kompetencia. A bíróság /139. sorszámú végzésével a kifogást elutasította, azzal, hogy döntése indoklását az ítélet indokolás fogja tartalmazni.

A felperes keresete részben alapos és az alperes viszontkeresete túlnyomórészt alaptalan.

[87] Házasság felbontása

[88] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:21. § (1) bekezdés szerint a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.

[89] A felek életközössége – egyező előadásuk szerint – 2022. augusztus 3-án, az alperes [kitakart szöveg] nyaralóból való elköltözésével szűnt meg véglegesen, ezt követően a kapcsolatuk helyrehozására tett kísérletek eredményre nem vezettek, mindketten úgy nyilatkoztak, hogy mára a házasságuk teljes és helyrehozhatatlan módon megromlott. A felek ezen dátumtól számítva ma már 2 éve különváltan élnek, kapcsolatuk konfliktusokkal, feszültséggel terhes. Önmagában a huzamosabb idejű különélés megalapozza a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlását, melyet még tovább erősített a felek erre irányuló, egyébként a 4:21. § (2) bekezdésében megfogalmazott befolyásmentes, végleges akaratelhatározáson alapuló közös kérelme.

[90] A bíróság a felek személyes meghallgatása során meggyőződött arról, hogy a felek házassága funkcióját már nem tölti be, életközösségük helyreállítására nem kerülhet sor.

[91] A bíróság mindezekre tekintettel a házasságot – a felek egyező kérelmének eleget téve – a fent részletezett 4:21. § (1) bekezdése értelmében felbontotta.

[92] A bíróságnak a Pp. 459. § (2) bekezdése alapján meg kellett állapítania az életközösség időtartamát. A felek egyezően adták elő, hogy a házasságkötést megelőzően nem éltek együtt élettársakként, házastársi életközösségük a házasságkötéssel – 2012. október 20. napjával – kezdődött. A bíróság az életközösség záró időpontját szintén a felek egyező előadása alapján az általuk megjelölt dátummal – 2022. augusztus 3. – összhangban rögzítette.

[93] Szülői felügyelet gyakorlása körében

[94] A Ptk.4:167.§. úgy rendelkezik, hogy a külön élő szülők megállapodásának hiányában kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

[95] A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

[96] A felperes kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására őt jogosítsa fel. Az alperes viszontkeresetében a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására magát kérte feljogosítani.

[97] A felek a perben nem tették vitássá, hogy a felperes 2022. augusztusi elköltözéséig a felperes vállalt nagyobb részt a gyermek ellátása és nevelése körében, az életközösség megszűnését

Szülői elidegenítés: amikor a gyermek a büntetés eszköze

Az apa hiánya mögött nem mindig önkéntes távolmaradás áll. Love Dorsey elismeri, hogy vannak felelőtlen apák, de hangsúlyozza: másokat kiszorítanak a gyermekük életéből.
Az elidegenítés részeként a gyermek apaképét is alakítják: lejáratással, befolyásolással és az események egyoldalú bemutatásával.
Az anya kizárólagos támaszként jelenhet meg, miközben a megszólaló szerint maga is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az apa és más családtagok eltávolodjanak.
A kapcsolattartás akadályozása a volt partner büntetésének eszközévé válhat. A videó ezt különösen az apa továbblépésével és új párkapcsolatával kapcsolja össze.
Dorsey saját élményként beszél arról, hogy az apa új barátnőjével kapcsolatos, szerinte alaptalan kifogásokat használtak a találkozások megakadályozására.
Állítása szerint hamis vádakkal és megalapozatlan távoltartási kérelmekkel a jogi eljárások is felhasználhatók az apa kizárására.
A kizárólagos szülői szerep érzelmi jutalmat és kontrollérzést adhat: az érintett úgy érezheti, ő jelenti a gyermek számára az egész világot.
A második megszólaló saját családi emlékeivel kapcsolódik ehhez: apja sírását valódi fájdalomként, anyjáét gyakran befolyásolási eszközként élte meg.
A videó központi kérdése: miért csak azt kérdezik az apától, hogy miért nem harcol jobban a gyermekéért, és miért nem azt is, hogy ki és miért akadályozza a kapcsolatukat?
Bírálják a „nemtörődöm apa” címke automatikus használatát, mert az elfedheti a kapcsolat megszakadásának tényleges okait.
Az apáknak minden esemény dokumentálását javasolják, hogy később a gyermek számára is megismerhető legyen a történetük.

Szülői elidegenítés: 40 nap alatt helyreálló apa–gyermek kapcsolat

A beszélő egy konkrét esetet idéz fel, amelyben a bíró felismerte a szülői elidegenítés mintázatát.
A bíró a két kisgyermeket az apánál helyezte el, és 90 napra megtiltotta az anyával való kommunikációt.
A beszámoló szerint 40 napon belül kialakult a gyermekek kötődése az apához.
A gyermekek ekkor már elismerték, hogy az anya ellenük hangolta őket: szörnyű dolgokat mondott nekik az apáról.
Olyan anyai magatartásokról kezdtek beszélni, amelyeket korábban tagadtak.

Szülői felügyelet és igazságügyi szakértői kompetencia – Bírósági ítélet

Budai Központi Kerületi Bíróság
17

§ (1) bekezdésére utalva, kifogásolta, hogy a bíróság dr. Baraczka Krisztina igazságügyi pszichiáter szakértőnek pszichológus kompetenciájába tartozó kérdést fogalmazott meg a gyermek befolyásoltságára utalva, valamint a kapcsolattartás tekintetében is tartalmazott kérdést a szakértő kirendelő végzés, amely álláspontja szerint nem szakértői kompetencia. A bíróság 139. sorszámú végzésével a kifogást elutasította, azzal, hogy döntése indoklását az ítélet indokolása fogja tartalmazni.

A felperes keresete részben alapos és az alperes viszontkeresete túlnyomórészt alaptalan.

[87] Házasság felbontása

[88] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:21. § (1) bekezdése szerint a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.

[89] A felek életközössége – egyező előadásuk szerint – 2022. augusztus 3-án, az alperes [kitakarva] nyaralóból való elköltözésével szűnt meg véglegesen, ezt követően a kapcsolatuk helyrehozására tett kísérletek eredményre nem vezettek, mindketten úgy nyilatkoztak, hogy mára a házasságuk teljes és helyrehozhatatlan módon megromlott. A felek ezen dátumtól számítva ma már 2 éve különváltan élnek, kapcsolatuk konfliktusokkal, feszültséggel terhes. Önmagában a huzamosabb idejű különélés megalapozza a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlását, melyet még tovább erősített a felek erre irányuló, egyébként a 4:21. § (2) bekezdésében megfogalmazott befolyásmentes, végleges akaratelhatározáson alapuló közös kérelme.

[90] A bíróság a felek személyes meghallgatása során meggyőződött arról, hogy a felek házassága funkcióját már nem tölti be, életközösségük helyreállítására nem kerülhet sor.

[91] A bíróság mindezekre tekintettel a házasságot – a felek egyező kérelmének eleget téve – a fent részletezett 4:21. § (1) bekezdése értelmében felbontotta.

[92] A bíróságnak a Pp. 459. § (2) bekezdése alapján meg kellett állapítania az életközösség időtartamát. A felek egyezően adták elő, hogy a házasságkötést megelőzően nem éltek együtt élettársakként, házastársi életközösségük a házasságkötéssel – 2012. október 20. napjával – kezdődött. A bíróság az életközösség záró időpontját szintén a felek egyező előadása alapján az általuk megjelölt dátummal – 2022. augusztus 3. – összhangban rögzítette.

[93] Szülői felügyelet gyakorlása körében

[94] A Ptk. 4:167. § úgy rendelkezik, hogy a külön élő szülők megállapodásának hiányában kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

[95] A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

[96] A felperes kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására őt jogosítsa fel. Az alperes viszontkeresetében a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására magát kérte feljogosítani.

[97] A felek a perben nem tették vitássá, hogy a felperes 2022. augusztusi elköltözéséig a felperes vállalta nagyobb részt a gyermek ellátása és nevelése körében, az életközösség megszűnését