Amikor a gyermekvédelem helyett az apa hibáztatása marad

minőségi időt együtt tölteni, ugyanakkor jelen beadványában engem pontosan erre kíván szorítani, nem törődve azzal, hogy a gyermekének ezzel mekkora traumát okoz, mivel a gyermek véleményét ismételten figyelmen kívül hagyja.

A pszichés károkat jelen eljárás során nem én, hanem az alperes okozza a gyermeknek. A 2023. augusztus 2.-án tanúsított viselkedése az alperesnek egyértelműen a gyermek érdekeivel messzemenőkig ellentétes volt. Én magam pedig a családsegítő szolgálat jelentéséből tudtam csak kiindulni, az ő javaslatuk alapján kértem a kapcsolattartás szüneteltetését. A kérelmem előterjesztését követő tárgyaláson ismételten kértem az alperest, hogy nyilatkozzon, hogy hajlandó-e betartani a szabályokat, melyeket a szolgálat szab neki, amire határozott nemel válaszolt. Figyelemmel arra, hogy az alperesi nyilatkozattól tettem függővé a szüneteltetésre vonatkozó kérelmem fenntartását, kénytelen voltam a kérelmemet fenntartani, mivel az alperes nem kívánt változtatni a magatartásán. Az alperes által támadott szakértői véleményre kívánja alapítani a jelen ideiglenes intézkedés iránti kérelmét, ugyanakkor azt az alperes teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, hogy az általa hivatkozott szakértői vélemény felügyelt kapcsolattartást javasol mindaddig, amíg az alperes nem tanúsítja az elvárható, konvencionális viselkedési normáknak megfelelő magatartást. Ugyanezen szakértői vélemény, melyre az alperes igényét alapítani kívánja megállapítja azt is, hogy az alperes rigid, énes, dominanciára törekvő személyiség, környezetének jelzéseit tévesen értelmezi, vagy figyelmen kívül hagyja (álláspontom szerint különösen súlyos tény az, hogy a gyermekkel szemben is ezen magatartása egyértelmű az alperesnek). Szorong, védekezési állapotban van, helyzetértékelése szenzitív paranoid. Az alperes személyiségéből adódik a merevsége, alkalmazkodásra való képtelensége, dominanciára való törekvése, nárcizmusa, a társadalmi normák figyelmen kívül hagyása. Az alperes önbizonytalanságát túlkompenzálja, folyamatosan opponál, és verbálisan agresszív. Bizonyítási kényszere van. Nevelési alkalmasságát ez jelentősen lerontja.

Azt gondolom, hogy amikor az alperesről a peres eljárásban születik egy ilyen jellegű szakértői vélemény, akkor az alperesi ideiglenes intézkedésnek nem adható helyt, hiszen az egyértelműen és súlyosan veszélyeztetné a gyermeket.

Az alperes a jelenlegi kapcsolattartási rendre hivatkozik, ami véleménye szerint teret enged az elidegenítésre, ugyanakkor az alperes figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy ő maga ismételten a szabályok és a gyermeke érdekével szembe megy, amikor a jelenlegi kapcsolattartási rendet sem tartja be. A felügyelt kapcsolattartásnak pontosan az lenne a célja, hogy ellenőrizhető legyen, hogy az alperes a gyermekhez tud-e a gyermek érdekeinek megfelelően kapcsolódni. Figyelembe képes-e venni a gyermek kívánságait, kéréseit, tud-e úgy kapcsolatot tartani vele, hogy a kapcsolattartás ténylegesen arról szóljon, amire való.

Az, hogy jelenleg nincs kapcsolattartás a gyermek és az alperes között egyértelműen és határozottan az alperesi magatartásra vezethető vissza. Ő maga jelentette be a bíróságon, hogy a továbbiakban nem kíván élni a kapcsolattartási lehetőséggel, holott a kapcsolattartást mind a szolgálat, mind pedig én készek lettünk volna folytatni.

A gyermek szereti az alperest, és hiányzik is neki. Várta már a januári kapcsolattartást, amire az alperes nem ment el. Az alperes édességekkel és játékokkal kapcsolatos egészen furcsa viselkedését, hogy a gyermek nem élte meg pozitívan annak egyedül az az oka, hogy az alperes

Views: 2

A szülői elidegenítés hatása a gyermekre – amikor az ellennevelés lelki bántalmazássá válik

  1. A fő állítás
    • A gyermek jóllétéhez nem elég az egyik szülő.
    • A beszélő szerint a gyermeknek alapvető érdeke, hogy mindkét szülővel valódi, minőségi kapcsolata legyen.
    • A szülői elidegenítés/ellennevelés nemcsak a célszülőt sérti, hanem közvetlenül a gyermeket károsítja.
  2. Mi az elidegenítés lényege
    • Az egyik szülő tudatosan vagy akár nem tudatosan úgy hat a gyermekre, hogy az:
      • elutasítsa a másik szülőt,
      • féljen tőle,
      • negatív képet alakítson ki róla,
      • vagy megszakítsa vele a kapcsolatot.
    • Ez gyakran magas konfliktusú válásokban jelenik meg.
  3. Tipikus jelek
    • A másik szülő rendszeres szidása, lejáratása a gyermek előtt.
    • Hamis vagy túlzó állítások terjesztése.
    • A kapcsolattartás korlátozása, programok manipulálása.
    • A gyermek olyan kifejezéseket használ, amelyek nem illenek az életkorához.
    • A gyermek hirtelen elutasítja nemcsak a szülőt, hanem annak családját is.
    • A gyermek indokolatlan ellenségességet vagy empátiahiányt mutat a célszülővel szemben.
  4. A gyermekre gyakorolt hatás
    • Érzelmi zavar.
    • Zavartság, belső konfliktus.
    • Alacsony önértékelés.
    • Depresszió, szorongás.
    • Nehézség későbbi egészséges kapcsolatok kialakításában.
    • Rosszabb iskolai teljesítmény.
    • Magatartási problémák.
    • Hosszabb távon párkapcsolati, munkahelyi és társadalmi beilleszkedési nehézségek.
  5. A beszélő szerint ez gyermekbántalmazás
    • Kifejezetten azt állítja, hogy a szülői elidegenítés a gyermekbántalmazás egyik formája.
    • Indoka: a gyermek érzelmi, pszichés, fejlődési és tanulmányi működésére is káros hatással van.
  6. Az apai kapcsolat külön hangsúlyt kap
    • A beszélő szerint az elidegenítési ügyekben gyakran az apa a célszülő.
    • Azt állítja, hogy az apával való szoros kapcsolat összefügg:
      • jobb iskolai eredményekkel,
      • jobb társas készségekkel,
      • magasabb önbizalommal,
      • kevesebb viselkedési problémával,
      • alacsonyabb bűnözési, droghasználati és öngyilkossági kockázattal.
  7. Lánygyermekek esetében
    • A beszélő külön kiemeli, hogy téves az a gondolat, hogy „a lánynak az anyánál a helye”.
    • Szerinte az apa-lánya kapcsolat fontos:
      • az identitásfejlődéshez,
      • az önértékeléshez,
      • a férfiakkal való későbbi kapcsolatokhoz,
      • a depresszió kockázatának csökkentéséhez.
  8. Fiúgyermekek esetében
    • Az apa hiánya szerinte összefügghet:
      • gyengébb önkontrollal,
      • motivációs problémákkal,
      • alvási és viselkedési nehézségekkel,
      • rosszabb alkalmazkodással.
  9. Nem csak a szülő okozhat elidegenítést
    • A beszélő szerint nemcsak az egyik szülő lehet elidegenítő.
    • Maga a rendszer is okozhat elidegenítést, például rossz bírósági döntésekkel vagy túl szűk kapcsolattartással.
  10. A kevés kapcsolattartás önmagában is káros lehet
  • A beszélő szerint a „kéthetente hétvége” típusú kapcsolattartás sokszor nem elég.
  • Az igazi kapcsolat nemcsak programokból áll, hanem hétköznapi rutinokból:
    • reggeli készítés,
    • iskolába vitel,
    • házi feladat,
    • vacsora,
    • fürdés,
    • lefekvés,
    • meseolvasás,
    • fegyelmezés,
    • szabályok megtanítása.
  1. A minőségi kapcsolat lényege
  • Nem pusztán az óraszám számít.
  • Az számít, hogy a szülő részt tud-e venni a gyermek hétköznapi életében.
  • A kapcsolat akkor valódi, ha a szülő nemcsak „vendégként” jelenik meg, hanem szülőként működik.
  1. A bíróságok kritikája
  • A beszélő szerint a bíróságok gyakran nem veszik elég komolyan az empirikus kutatásokat.
  • Szerinte a rendszer túl sokszor akadályt állít a célszülő és a gyermek közé.
  • Azt állítja, hogy a rossz döntések hosszú távon a gyermekre nézve károsak.
  1. Gyakorlati kérdés: kinek az érdeke?
  • A beszélő szerint minden döntésnél ezt kellene megkérdezni:
  • „Kinek az igényeit szolgálja ez?”
  • Ha az intézkedés valójában az egyik szülő érdekét szolgálja, és nem a gyermekét, akkor az problémás.
  1. Mit kellene tenni?
  • Az elidegenítő viselkedést korán fel kell ismerni.
  • Nem szabad hagyni, hogy évek alatt rögzüljön.
  • A gyermeket segíteni kell visszavezetni mindkét szülőhöz.
  • A bíróságoknak, szakértőknek és ügyvédeknek a gyermek hosszú távú érdekeit kellene nézniük, nem csak a pillanatnyi konfliktust.
  1. A végső üzenet
  • Ez nem „apai jogok” vagy „anyai jogok” kérdése.
  • A beszélő szerint ez elsősorban a gyermek joga ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolata legyen.
  • Az elidegenítés következménye nemcsak egy elveszett kapcsolat, hanem egy sérült gyermeki fejlődési pálya.

Views: 1

MISZK fegyelmi eljárás Baraczka Krisztina szakértő ügyében – bírósági adatkérés 2026 márciusában

és Gyalog Beáta….

MAGYAR IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI KAMARA
FEGYELMI BIZOTTSÁGA
Levél: 1068 Budapest, Benczúr u. 47., Tel.: +36-1-898-0336
email: [kitakarva]

Ügyszám: [kitakarva]

Budai Központi Kerületi Bíróság
Fővárosi Törvényszéken keresztül
/hivatali kapu/

Tisztelt Budai Központi Kerületi Bíróság!

Dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztina Éva igazságügyi szakértővel szemben [kitakarva] bejelentő kezdeményezésére a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Fegyelmi Bizottsága fegyelmi eljárást indított.

Az eljárás alá vont igazságügyi szakértő a Budai Központi Kerületi Bíróság [kitakarva] számú ügyben terjesztette elő a panaszolt szakértői véleményt.

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. számú törvény /továbbiakban Szaktv./ 112. §-ban foglaltak szerint „Ha a cselekmény — amely miatt a kezdeményező szerint fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsítható a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő — folyamatban lévő bírósági vagy más hatósági eljárást érint, vagy a fegyelmi eljárás kezdeményezésére a 21. § (6) bekezdés a) pontja alapján került sor, a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást annak megindításával egyidejűleg határozattal felfüggeszti a bíróság, más hatóság, vagy a minőségbiztosítási bizottság határozatának jogerőre emelkedéséig vagy véglegessé válásáig.”

Mindezek alapján kérem a tisztelt Törvényszéket, szíveskedjék tájékoztatni, hogy a hivatkozott per folyamatban van-e, vagy jogerősen lezárult. Amennyiben jogerősen lezárult, kérem, a jogerős végzés másolatát a fegyelmi bizottság részére ügyszámunkra hivatkozással megküldeni szíveskedjék, valamint szíveskedjék tájékoztatni, hogy a bírósági eljárás során az érintett szakértői véleményt a tisztelt Bíróság felhasználta, vagy az kizárásra került.

Szíves együttműködésüket előre is köszönöm szépen.

Kelt: Budapest, 2026. március 11.

Tisztelettel:

Views: 1

Az anya tagadja az elidegenítést, miközben az apát hibáztatja a megszakadt kapcsolattartásért

Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alapjául azt a körülményt jelölte meg, hogy álláspontja szerint elveszítheti gyermeke iránta meglévő szoros kötődését. Álláspontja szerint a gyermek egészséges testi, lelki fejlődése az én gondozásom alatt veszélyeztetve van.

Vitatom az alperes fent kifejtett álláspontját.

A gyermek jelenleg is kötődik az alpereshez, amit a jelen eljárás során már többször jeleztem is. Nem áll fenn a részemről elidegenítés, én magam pedig kértem a szakértői vélemény kiegészítését abban a körben, hogy a szakértő fejtse ki, hogy miből állapította meg az én részemről az elidegenítést. Gyalog Beáta magyarázata mindössze abban merült ki, hogy kifogásolta azt, hogy a gyermek szeretett volna testvért, velem együtt, amit az alperesnek jelzett is még az életközösségünk alatt. Álláspontom szerint ez önmagában semmiképpen nem igazol elidegenítést az én oldalamról, hiszen az teljesen természetes egy [kitakart rész] korabeli gyermeknél, hogy vágyik arra, hogy testvére legyen. Én magam is szerettem volna még gyermeket az életközösségünk alatt, és az a tény, hogy a kettőnk kívánsága ebben a kérdésben egybeesett még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a gyermeket elidegeníteném az alperestől. Különös figyelemmel arra, hogy ez a közös kívánság a gyermekkel az életközösségünk idejére tehető, annak megszakadását követően nyilvánvalóan az én oldalamról ez teljes mértékben megszűnt.

Dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztina szakértő állítását egyáltalán nem támasztotta alá az elidegenítés körében. A szakértői véleményből egyáltalán nem derül ki, hogy ezen megállapítását a szakértő mire alapozza.

Az alperes beadványában ismételten torzítja a szakértői véleményben foglaltakat, mivel azt egyik szakértő sem állította, hogy súlyosan ellennevelő magatartást tanúsítanék.

Egyáltalán nem idegenítem el az alperestől a gyermeket, hova tovább az alperes az, aki egyoldalú döntésével a kapcsolattartást teljes mértékben megszakította. A kapcsolattartás szünetelését követően én magam kész voltam a korábbi ideiglenes intézkedés szerint a kapcsolattartást biztosítani az alperes számára, megjegyzem a szakértő vélemény is pontosan ezt a fajta kapcsolattartást javasolja, figyelemmel az alperes mentális zavarára, és konvencióellenes, súlyosan jogsértő viselkedésére. Az alperes volt az, aki úgy döntött, hogy a továbbiakban nem kíván részt venni a kapcsolattartásokon, mivel ahogy eddig sem, úgy továbbra sem kívánta betartani a családsegítő szolgálat szabályait. Nem kívánta a kapcsolattartást felügyelet mellett, annak valódi célja érdekében folytatni. Annak ellenére sem, hogy jeleztem, hogy a gyermek ezeket a találkozásokat várja, az alperes meg is ígérte neki, hogy karácsony után találkoznak, azonban az ígéretét megszegte megbántva ezzel a gyermekét. Ezen magatartása önmagában elég ahhoz, hogy a gyermeket saját magától elidegenítse, de az alperes szokásához híven ebben a szituációban is, engem kíván hibáztatni, figyelmen kívül hagyva a saját magatartását. A gyermek, ahogy jeleztem az alperes születésnapján fel kívánta az alperest köszönteni, aki nem volt hajlandó fogadni a gyermeke hívását, amivel ismételten megbántotta [kitakart név]. Ilyen és sok hasonló magatartást követően érthetetlen, hogy miért gondolja az alperes azt, hogy ő maga a gyermek gondozására sokkal alkalmasabb lenne nálam.

Az alperes minden korábbi beadványában kifejtette azt, hogy ő maga nem látja értelmét a felügyelt kapcsolattartásnak, mivel úgy gondolja, hogy ezen formájában a gyermekkel nem tud

Views: 1

Hogyan mossa át az egyik szülő a gyermek agyát a másik szülő ellen?

  • A beszélő egy FEAR-modellt használ:
    • F – Focus / fókusz
    • E – Emotion / érzelem
    • A – Agitation / felkavarás, nyugtalanság fenntartása
    • R – Repetition / ismétlés
  • Fókusz: ha a gyermek előtt állandóan az apa hibái, késései, mulasztásai, önzősége vagy „nemtörődömsége” kerül szóba, akkor a gyermek figyelme fokozatosan az apával kapcsolatos konfliktusokra áll rá.
  • Nem feltétlenül kell nyíltan azt mondani, hogy „apa rossz”, elég az állandó utalgatás:
    • „Apa megint késett.”
    • „Apa megint nem hívott.”
    • „Apa nem ért meg téged.”
    • „Apa nem törődik veled.”
  • Érzelem: a gyermek nem elsősorban tényeket jegyez meg, hanem érzéseket. Ha az apa telefonhívása vagy kapcsolattartása után az anya hidegebb, szomorúbb, sír, feszült vagy szenvedőnek mutatkozik, a gyermekben kialakulhat az érzés:
    amikor apa jelen van, anya szenved.
  • A gyermek nem érti a felnőttek konfliktusát, de érzékeli az érzelmi mintát. Emiatt az apához nem logikai, hanem érzelmi alapon kezdhet negatív érzést társítani.
  • Felkavarás: az elidegenítő szülő nem engedi, hogy a helyzet megnyugodjon. A gyermek nem élheti meg egyszerűen azt, hogy két szülője van, hanem bevonódik a konfliktusba.
  • A gyermek szerepe torzulhat:
    • „terapeuta” lesz,
    • bizalmas lesz,
    • üzenetvivő lesz,
    • kémkedésre használt személy lesz,
    • megkérdezik tőle, mit mondott apa, kivel találkozott, említette-e a bíróságot.
  • Ez parentifikációs jellegű helyzetet is teremt: a gyermek olyan felnőtt terheket visz, amelyeket nem neki kellene hordoznia.
  • Ismétlés: a videó szerint az „agymosás” nem egyetlen nagy beszélgetésből áll, hanem rengeteg apró, ismétlődő mondatból. Az ismétlés miatt a gyermek egy idő után már nem tudja, honnan ered a meggyőződése, csak azt érzi, hogy „ez igaz”.
  • A manipulációhoz a videó szerint nem különleges intelligencia kell, hanem következetesség. Ha ugyanaz az üzenet újra és újra visszatér, az beépülhet a gyermek valóságérzékelésébe.
  • Fontos állítás: az elidegenítő szülő akár őszintén hiheti is, hogy védi a gyermeket, miközben valójában mérgezi a gyermek kapcsolatát a másik szülővel.
  • A gyermek gyakran valóban hiszi, amit mond. Nem azért, mert önállóan jutott erre, hanem mert a meggyőződés sokszor el lett ismételve és begyakorlott belső igazsággá vált.
  • A videó hangsúlyozza, hogy ezt nem csak anyák, hanem apák is elkövethetik. Nem nemi kérdés, hanem emberi és szülői magatartási probléma.
  • A legnagyobb veszély az, amikor a szülő saját sérelme, haragja vagy „győzni akarása” fontosabbá válik, mint a gyermek lelki biztonsága.
  • A gyermek így egy olyan háború részesévé válik, amelyet nem ő választott, és amelynek következményeit sokszor csak évekkel vagy évtizedekkel később érti meg.
  • A videó zárógondolata: a szülőknek nagyon óvatosnak kell lenniük azzal, milyen történeteket mondanak a gyermeknek a másik szülőről, mert ezek a történetek idővel a gyermek valóságává, sőt akár börtönévé válhatnak.

Views: 3

Az anya tanúvallomásának elferdítése és az ellennevelés bizonyítékai a gyermekelhelyezési perben

2022 decemberében alperes helyett a leveleimre egy [kitakarva] nevű személy válaszolt. A per során alperes nem adott magyarázatot arra, hogy ki [kitakarva] valós személy-e, vagy az alperes kitalációja, és álnéven írogatott nekem. A [kitakarva] érkezett e-maileket bizonyítékként korábban már benyújtottam.

Édesanyám tanúként 2024. március 14-én bírói kérdésre a következőket mondta: „A felperessel és a gyermekkel heti rendszerességgel találkozunk, legalább egyszer, de van, hogy kétszer is. Akkor, amikor felperesnek esetleg munkahelyi, iskolai elfoglaltsága van, szülői értekezlet, vagy iskolában kell maradnia, akkor a férjemmel mi szoktunk elmenni a [kitakarva] az iskolába és akkor addig nálunk van.”

Az alperes legújabb kérelmében ugyanerre a tanúvallomásra alapozva már a következőket írta a 7. oldalon:

„A Felperes édesanyja heti minimum 2 napot tölt [kitakarva] a Felperes elfoglaltsága miatt.”

Mindebből jól látható, hogy alperes hogyan ferdíti el a tényeket. [Kitakarva] az anyai nagyszülőknél nem teljes napot tölt, hanem esetleg heti egy alkalommal van ott a napközi után. Ebben a tanévben [kitakarva] órarendjét és a sajátom sikerült összehangolni, nincs olyan órarendi eltérés, hogy amiatt ne tudjak elmenni a napközi végeztével. A heti egy nagyszülős alkalom azt is jelenti, hogy elmegyünk egy szombat délelőtti Duna-parti piacra Ráckevére. De azt soha nem mondta édesanyám tanúként, hogy minimum heti 2 nap ott van az unokájuk. Ez a folyamat az alperes részéről ismét manipuláció volt.

A 2022. október 14-i futóversenyen alperes a szüleimnek azt mondta, hogy ők, mármint a szüleim senkik, mert ő a gyermek apja. [Kitakarva] spontán elmondásából tudom, hogy amikor az egyik budapesti apás hétvégéről jöttek vissza az autóban kettesben, akkor is mondta alperes [kitakarva], hogy a nagyszülei senkik, ezzel alperes ellennevelést valósított meg.

Szintén egy budapesti hétvégén történt, hogy alperes lejátszott [kitakarva] az úszóedzővel titokban készített hangfelvételét. Tehát, ha valaki lejátszott [kitakarva] perbeli felvételt, az maga az alperes. Utólag megkérdeztem az úszóedzőt, megtudtam tőle, hogy nem jelezte felé az alperes, hogy hangfelvételt fog készíteni, nem kérte hozzá az engedélyét.

Gyermekünk jelenlegi lakóhelye Budapest agglomerációs övezetének számít. Az ingatlanok az utcában nagyon magas áron keresnek és találnak gazdát. Alperes azt elfelejti megemlíteni, hogy közvetlen vízparti házban élünk, de a Duna kifogásolható vízminősége miatt 2022 nyarán úgy döntöttem, hogy saját pénzemből vásároltam egy 7 méter hosszú medencét, az 1 méter mélységű vízben még egy felnőtt ember is tud úszni benne.

Sokan Budapestről költöznek ki erre a vidékre. A [kitakarva] lakótelep a környező újonnan épült társasházak miatt túlzsúfolt, zajos lett házasságunk 10 éve alatt. A gépjárműforgalom alperes lakása melletti főúton jelentősen megnőtt, rontva ezzel a levegő minőségét. A 2. emeleti lakásban szellőztetéskor az autók kipufogógáza érezhető volt, alperes ezeket a tényeket nem említi.

Alperes azt is tévesen állítja, hogy nem megyünk sehova. Épp ellenkezőleg, a házasságunk 10 éve alatt nem mentünk sehova az alperes miatt, nem voltunk nyaralni hármasban a [kitakarva] kívül máshol. Itt alperes órákon át tudott horgászni, neki ez maximálisan elég volt, alperes nem szeretett úszni, vízben tartózkodni.

Így [kitakarva] először 2023 augusztusában volt először a Balatonon, velem kettesben. Folyamatosan viszem tartalmas programokra, többször moziba, vagy budapesti kirándulásokra, uszodába, 5 nyáron keresztül én vittem.

A későbbiekben hajlandó vagyok más gyermekjóléti központba is elkísérni gyermekem, ha ez kell ahhoz, hogy újra láthassa az édesapját. Kérem a tisztelt Bíróságot, hogy lakóhelyünkhöz minél közelebbi központ legyen, továbbá vegyék figyelembe [kitakarva] iskolai és az én munkahelyi időbeosztásom.

2024 április 28.

Views: 1

Hazudj, rágalmazz, és írd át a múltat – amikor a valóság már nem számít

hazudj

Bizony vannak olyan gyerkőcök is, akik csak hármas minősítést kapnak matematikából, mégsem ez alapján ítéli meg otthon őket az édesapjuk.

A volt első osztálytársak szülei körében az alperes azt kezdte terjeszteni, hogy én [kitakarva] külföldre költöztem. Sőt, alperes azt is állította, hogy  volt első osztályfőnöke is ezt mondta. Az osztályfőnök természetesen nem állított ilyet, egyenesen rágalmazásnak nevezte, amit az alperes tett. Emiatt az osztályfőnökkel folytatott levelezésem bizonyítékként korábban csatoltam. Még tervben sem volt olyan, hogy külföldre költözzünk. Az alperes öccse él 12 éve Ausztriában, majd utána az alperes elterjeszti a külföldre költözést. Egyértelműen bizonyítja ez is, hogy ha valaki külföldre akarta vinni a másik tudta nélkül a gyermeket, akkor az az alperes volt. Az Ausztriába kijutáshoz elegendő lett volna [kitakarva] személyi igazolványa is. Alperes feltűnő módon követelte [kitakarva] eredeti okiratait, nem volt elég számára a fénymásolat. Alperes képes volt emiatt rendőrt hívni egy péntek délutáni iskolai átadáskor, amikor nem ottalvós hétvége volt, hanem pár órára alperes elmondása szerint a ráckevei uszodába vitte volna, ahol bőven elég egy diákigazolvány, ami ott volt a gyermeknél. Akkor olyat talált ki alperes, hogy 3 óra alatt, 16-19 óra között nem is a ráckevei uszodába, hanem a Camponába akarta vinni moziba, ahol még a mozitól megérdeklődte előre, hogy beengedik-e, ha késnek. Természetesen péntek délután 3 órás időintervallumban képtelenség Szigetszentmártonból a Camponába jutni és vissza és még közben egy mozifilmet is megnézni. Alperes legújabb kérelmének 5. oldalán ezt írja: „A gyermek teljes mértékben szembefordult velem: addig jutott a 8 éves [kitakarva], hogy rugdalt ütött, és kiabált az apjával az iskola előtt.” Ez a nap az a délután volt, amikor alperes a rendőröket kihívta a kapcsolattartáskor. Időben a 2022. október 14-i futóverseny után volt nemsokkal és   még elevenen élt az, amit a versenyen látott, amikor alperes provokálta szóban, mobiltelefonos felvétellel az anyai nagyszülőket. Édesapám a saját arcát takarta el a kezében lévő pulóverrel, hogy ne készítsen alperes felvételt, amikor az alperes kiütötte az a kezéből, mindent elfelejt. Amikor ezt lemásolva   a kis testvérének azt mondta az apjának, egyből csitítani kezdtem, engem is meglepett a viselkedése. Tudomásom szerint előtte és utána hasonló nem történt. A perben többször említve van a Tick Tack Bumm bombás játék.   először tőlem kapott egy ilyet Budapesten. A játék röviden annyi, hogy egy-egy szót kell mondani, minden szó után továbbadni a következő embernek a ketyegő bombát, ami véletlenszerűen robbanó hangot ad. A szétköltözés után alperes is vett egy hasonló játékot, amit vitt magával a felügyelt láthatásra. Alperes magával hozta a Gyalog Beáta szakpszichológus vizsgálati napjára is, ahol mindhárman jelen voltunk. Mivel a saját beszélgetésem ideje alatt valakinek felügyelni kellett [kitakarva], így édesanyám elkísért minket. Akkor láttuk édesanyámmal együtt, hogy mire használja alperes a bombát. Patai Krisztina központvezető leírásának megfelelően egy valóban intenzív mozgásos játékot folytattak vele. Alperes jó magasra emelte a bekapcsolt labdát, [kitakarva] nyújtózni kellett érte a magasba, és közben úgy kellett viselkednie, mint egy macska, a kezeit is úgy emelte fel. Női szemmel kicsit megalázónak tűnt a szituáció, ahogy a kislány gyermeket szinte csicskáztatja az alperes. Az eredeti játéktól igen távol álltak a látottak. [kitakarva] a 8. születésnapján itthon a meghívott iskolatársaival is használta a bombás játékot, akkor a fogócskán során adták egymás kezébe.

Alperes már a szétköltözés tényét is meg akarta másítani. Hármasban töltöttük a nyarat [kitakarva], amikor alperes indulatosan, feldúltan egyszer csak összepakolt és Budapestre távozott. Tőlem elkérte a budapesti lakásának kulcsait. Felszólított, hogy másnap legyek ott a lakásban, pakoljak össze. Ha nem teszem, akkor kidobja a holmim az utcára. A költöztetéshez maga az alperes rendelt költöztető teherautót, amit később már én fizettem ki.  ekkor nem akarta alperes magával vinni, nálam hagyta [kitakarva]. Alperes budapesti lakásának haszonélvezői az alperes szülei. Anyósom egyidejűleg elindította a budapesti tartózkodási helyem megszüntetését ügyfélkapun, így egyértelmű volt, hogy az alperes édesanyja jelentős szerepet játszott.

Views: 1