Childress modellje: hogyan válik a gyermek a szülők háborújának eszközévé?

  • A szerző szerint a szülői elidegenítés (parental alienation) gyakran generációkon át öröklődő trauma következménye.
  • Dr. Craig Childress elmélete szerint az érintett szülő fejében egy séma aktiválódik:
    • „áldozat gyermek”
    • „védelmező szülő”
    • „bántalmazó másik szülő”.
  • A válás nem maga okozza az elidegenítést, hanem felerősíti a már meglévő személyiség- és kötődési problémákat.
  • A folyamat három szinten értelmezhető:
    1. családrendszer (family systems),
    2. személyiségzavarok,
    3. kötődési rendszer (attachment system).
  • Központi fogalom a „cross-generational coalition” (keresztgenerációs koalíció), amikor a gyermek az egyik szülő szövetségese lesz a másik szülővel szemben.
  • Ilyenkor felborul a családi hierarchia:
    • a gyermek „szülői” szerepbe kerül,
    • a célpont szülő leértékelődik.
  • A gyermeket „szabályozó eszközként” (regulatory object) használják a szülő érzelmi szükségleteinek kielégítésére.
  • A szerző szerint a gyermek eredeti identitását fokozatosan felváltja a befolyásoló szülő nézőpontja és világlátása.
  • A gyermek természetes válás miatti szomorúságát a befolyásoló szülő a másik szülő iránti haraggá alakítja át.
  • A családrendszer-elmélet szerint a gyermek viselkedése sokszor nem önálló probléma, hanem a családi rendszer tünete.
  • Fontos fogalom a „trianguláció”:
    • a két szülő konfliktusába bevonják a gyermeket,
    • a gyermek a házastársi konfliktus harmadik szereplőjévé válik.
  • A leirat nagy hangsúlyt helyez a nárcisztikus és borderline személyiségszerveződésre:
    • alapvető elégtelenségérzés,
    • elhagyatástól való félelem.
  • A borderline működésnél:
    • erős érzelmi instabilitás,
    • túlzott összeolvadási igény,
    • a gyermek érzelmi támaszként való használata jelenik meg.
  • A nárcisztikus működésnél:
    • grandiozitás,
    • mások leértékelése,
    • saját hiányosságok kivetítése másokra jelenik meg.
  • Childress szerint a szülői elidegenítés diagnosztikai jelei:
    1. a gyermek elutasít egy alapvetően normálisan működő, szeretetteljes szülőt,
    2. nárcisztikus vagy irracionális ellenségesség jelenik meg,
    3. a gyermek hamis, bizonyítékokkal nem alátámasztott meggyőződéseket alakít ki a célpont szülőről.
  • A szülői érzelmi jelzések (emotional signaling) kulcsszerepet játszanak:
    • a gyermek a szülő félelmeit és szorongását átveheti,
    • akár közvetlen utasítás nélkül is.
  • A gyermek átadásakor elhangzó mondatok („csak pár órát kell kibírnod”, „ha baj van, hívj fel”) a szerző szerint közvetett üzenetként működhetnek a másik szülő veszélyességéről.
  • A videó végkövetkeztetése szerint a jelenség elsődlegesen trauma-, kötődés- és családrendszeri probléma, nem pusztán rossz szülői viselkedés vagy rosszindulat kérdése.

A leirat lényege egy mondatban:
A Childress-féle modell szerint a szülői elidegenítés egy családrendszeri és kötődési trauma újrajátszása, amelyben a gyermeket bevonják a szülők konfliktusába, és fokozatosan a másik szülő elutasítására hangolják.

Views: 0

Titkos felvételek, peranyag nyilvánosságra hozatala és ellennevelési vádak a családjogi perben

 

er első két tárgyalását is titokban rögzítette, amit kirakott teljesen beazonosíthatóan az internetes blogjára szóról szóra történő leirattal, tehát ezek nem a tárgyalási jegyzőkönyvek voltak. Ezeket bizonyítékként csatoltam, ahogyan azt is bizonyítottam, hogy alperes továbbra is fenyeget azzal, hogy újabb internetes felületeken teszi nyilvánossá beleegyezésem nélkül a peranyagot és a jogellenes felvételeit, illetve elmondása alapján könyvet ír róla. A videófelvételeket botrányos módon készítette. Például az iskola előtt vártunk, hogy kijöjjön [KITAKARVA] a napköziből, körülöttünk rengeteg szülő. Ekkor alperes előkapja a mobiltelefonját és az arcomba nyomta úgy, hogy azt mindenki látta. Ekkor kénytelen voltam kimenni az utcára és a járdán messzebbre sétálni az iskolától. Ha a házamhoz jött, akkor üvöltözve érkezett, kezében magasban a mobiltelefonja és a keze folyamatosan remegett, volt olyan eset, hogy az arcán is izomrángás volt látható.

Aki ki meri mondani az igazat a per során, azokat mind megrágalmazza az alperes azzal, hogy hazudnak. Így jártam én, a szüleim, a futóverseny tanúi, Patai Krisztina központvezető, de még a saját gyermeke is hazudik az alperes szerint.

A per folyamán semmit sem tanítottam be a gyermekünknek, hogy mit kell mondania. [KITAKARVA] bírósági meghallgatása és a pszichológiai beszélgetés előtt sem tettem ilyet. Természetesen a családsegítőknél zajló látogatásoknál sem tanítottam be mondatokat, hiszen nem is tudtam, hogy miről beszélnek.

Alperes többször azzal fenyegetett, ha válni merek, akkor elveszi tőlem [KITAKARVA]. Ezt a futóversenyen a szüleimnek is úgy mondta, hogy ha ő elviszi innen, mi soha többet nem fogjuk látni. Az említett futóverseny 2022. október 14-én volt. Ez abban az időszakban történt, amikor a 2022. augusztus eleji szétköltözés után a Bíróság még nem szabályozta ideiglenesen a kapcsolattartást. Mint felelős szülő természetesen nem akartam kitenni egy hatalmas lelki traumának a gyermekem, hogy tudok az alperes hátsó szándékairól, arról, hogy nem fogja visszahozni a gyermekem, mégis átadom neki.

Alperes 2022. szept. 1. és 2022. okt. 18. között 37 darab rövid videóüzenetet is küldött [KITAKARVA] részére. Kérésének megfelelően ezeket mindig megmutattam [KITAKARVA] esetleg azt mondja, hogy látott felvételeket, akkor lehet, hogy ezekre gondol. Ezen videóüzenetek legtöbbjének időtartama még az egy percet sem érte el. Alperes ledarálta a felvételeken gyorsan pár mondatot. Hallhatóan ezek alperes részéről előre megtervezett mondatok voltak, nem spontán üzenetek. Ami fontos, hogy több üzenetben az hangzik el, hogy „Jössz vissza Budapestre!”. Alperes a gyermeke előtt sem titkolta azon szándékát, hogy édesanyától el kívánja szakítani.

Alperes a videóüzenetekben „Szia [KITAKARVA]”-val indít, holott sohasem szólította nevén a lányát, körülbelül az óvodai nagycsoport végéig „Babának” szólította az alperes, de a keresztnevén nem hívta. Hasonlóan nekem sem mondta a keresztnevem, sehogyan sem szólított. Kívülállóként emlegetett „asszony”-ként. Én alperest a házasságunk alatt a nevén [KITAKARVA] szólítottam.

  1. október 19-én már nem kaptunk ilyen videóüzenetet, aznap hozta meg a Bíróság azt az ideiglenes intézkedést, hogy kéthetente elviheti [KITAKARVA] az édesapja Budapestre hétvégeken az ottalvás jogával, a köztes pénteken pedig iskola után találkozhatott vele, de nem vihette el. Szerdán pedig Teams-en beszélgettek.

Volt olyan Teams beszélgetés, amikor alperes [KITAKARVA] előtt kijelentette, hogy nekem nem kell köszönnie az alperesnek [KITAKARVA]. Teams beszélgetésekkor több alkalommal kinyittatta a szoba ajtaját, hogy ott vagyok-e a közelben.

Alperes jobban tenné, ha nem nyilatkozna [KITAKARVA] iskoláról semmit. Főleg úgy, hogy [KITAKARVA] budapesti elsős osztályfőnökét nem is ismerte. Míg a lánya abban az iskolában tanult, egyszer sem találkozott vele. Alperes szépen bebizonyította azt is, hogyan degradálja [KITAKARVA], amit Patai Krisztina központvezető is említett.

Jó példa erre [KITAKARVA] megyei matematika versenyén elért eredményének leminősítése. Nagyon sok gyermek tovább sem jut a [KITAKARVA] matematika versenyen a házi fordulóból a területi megyei versenyre. Alperes „kitűnőnek” említi gyermeke ötös érdemjegyeit. Az ötöst nem kitűnőnek, hanem jeles érdemjegynek hívjuk. Abba már bele sem merek gondolni, ha [KITAKARVA] csak hármas körüli érdemjegyeket kapna matematikából, akkor milyen véleményen lenne az alperes.

Views: 1

Kizárólagos szövetség: hogyan alakul ki a gyermek és az egyik szülő közötti lojalitási konfliktus?

  • A szülői elidegenítés egyik fontos pszichológiai mechanizmusa az úgynevezett „kizárólagos szövetség” (exclusive alliance).
  • Egészséges családokban a gyermek mindkét szülőt szeretheti, és nem érzi úgy, hogy választania kell közöttük.
  • Elidegenítés esetén a gyermek érzelmileg az egyik szülőhöz igazodik, miközben a másik szülőt fokozatosan kizárja.
  • A célzott (elidegenített) szülő gyakran azt tapasztalja, hogy:
    • a gyermek az elidegenítő szülő véleményét ismétli,
    • akkor is védi őt, amikor nyilvánvalóan nincs igaza,
    • a másik szülő korrekciós kísérleteire ellenségesen reagál.
  • Gyakori jel, hogy a gyermek:
    • felnőttes szófordulatokat használ,
    • olyan vádakat ismétel, amelyek meghaladják az életkorának megfelelő gondolkodást,
    • az elidegenítő szülő nyelvezetét és hangnemét veszi át.
  • Az elidegenítő szülő sokszor egy „mi kontra ő” helyzetet alakít ki, amelyben a gyermeknek úgy tűnik, hogy támogatnia vagy védenie kell őt.
  • A nyomás lehet:
    • közvetlen,
    • vagy nagyon finom, burkolt formájú.
  • Idővel a gyermek úgy érzi, hogy neki kell fenntartania ezt a szövetséget az elidegenítő szülővel.
  • Ha az elidegenítő szülő áldozatként mutatja be magát, a gyermek természetes késztetést érezhet arra, hogy megvédje őt.
  • Ennek következtében a gyermek a másik szülőt nem egyszerűen szülőként látja, hanem olyasvalakiként, aki veszélyezteti az általa védett szülő érzelmi biztonságát.
  • A gyermek számára az elidegenítő szülő melletti kiállás erkölcsileg helyes cselekedetnek tűnhet.
  • A kizárólagos szövetség hatására:
    • az egyik szülő válik az elsődleges érzelmi partnerévé,
    • a másik szülő kívülállóvá válik.
  • Emiatt a kapcsolat helyreállítása rendkívül nehézzé válhat, mert a gyermek úgy érezheti, hogy a másik szülőhöz való közeledés árulás lenne az elidegenítő szülővel szemben.
  • A célzott szülő számára ez különösen fájdalmas, mert emlékszik arra az időszakra, amikor a gyermek bízott benne és szoros kapcsolatban volt vele.
  • A videó hangsúlyozza, hogy a gyermek viselkedése gyakran érzelmi nyomás és pszichológiai befolyás eredménye, nem pedig feltétlenül a korábbi szülő-gyermek kapcsolat valódi megszűnésének bizonyítéka.
  • Az ilyen pszichológiai folyamatok megértése segíthet a szülőknek értelmezni a helyzetet és eligazodni egy rendkívül nehéz családi konfliktusban.

A videó központi üzenete

A szülői elidegenítés során gyakran kialakul egy lojalitási konfliktus, amelyben a gyermek úgy érzi, hogy az egyik szülőhöz való hűség csak a másik szülő elutasításával tartható fenn. A gyermek ilyenkor nem feltétlenül saját, független véleménye alapján utasítja el a másik szülőt, hanem egy érzelmi szövetség és védelmi szerep hatására.

Views: 2

Az anya saját beadványában idézi a szakértőket: „A gyermek befolyásolása az apa ellen kimutatható”

használd mert ezzel lehet nyerni.
valoság?
értelmes gondolkodás?
nem a barátaid ha nyerni akarsz.

Egyik szakértői vélemény sem tudja megindokolni, hogy miben valósult meg az alperes által folyamatosan emlegetett ellenevelés.” Dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztina szakvéleményének a 16. oldalán említett ellenevelést: „A felperesnél mutatható ki ellenevelés az alperesi apával szemben, ez negatív hatással van a gyermekre, elbizonytalanítja, frusztrálja.” Vitatom utóbbi két kijelentést a gyermekünkkel kapcsolatosan, hiszen az üi. ideg-elmeorvos szakértő személyesen nem is találkozott █████ nélkül nem állíthat fel diagnózist. Szintén a 16. oldalon a szakértő kérése, hogy „A felperesi anya alkalmasabb a gyermek nevelésére, de a gyermek alperes elleni nevelését fokozatosan hagyja el – ehhez pszichológusi segítséget kellene kérnie.” A per során már három pszichológustól kértem segítséget éppen a közös gyermekünk egészséges lelki nevelése miatt. Dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztina a szakvéleményének 18. oldalán azt írja: „A felperes részéről a gyermek befolyásolása az alperes ellen kimutatható (elzárja a gyermeket az alperestől)”. Illetve azt is írja ugyanezen az oldalon, hogy „A felperes alkalmasabb a gyermek nevelésére, de ez nem jogosítja fel a felperest az alperes eltiltására a gyermektől, ellenkezőleg a gyermek kívánságát, hogy az alperesi apával kapcsolatot kíván tartani, elősegíteni célszerű, megfelelően a gyermek kívánságának.” 2024. január elejétől az alperes újra találkozhatnak heti rendszerességgel gyermekével Ráckevén a családsegítőknél, de ezzel a lehetőséggel alperes nem él, különféle okokat talált ki arra, hogy miért nem jön felügyelt kapcsolattartásra. Természetesen mindenki más hibás alperes szerint. Még █████ is elhitte alperes 2023. december 25-én, amikor karácsonykor telefonon beszélgettek, hogy hamarosan találkozni fognak, azután mégsem jött el január elején. Alperes alaptalanul hibáztatja újból a központvezetőt, holott alperes volt az, aki többszöri kérdésem ellenére sem válaszolt amikor afelől érdeklődtem, hogy jön-e a kapcsolattartásra. Ezt a levelezésem alperessel korábban bizonyítékként csatoltam. Jelenleg is igényelné azt, hogy találkozzon édesapjával. Tőlem is kérdezte, hogy mikor láthatja már. 2023. augusztusának végén Gyalog Beáta szakpszichológus sem tudta megindokolni, hogy miben látja az ellenevelést. Ő így fogalmazott a szakvéleményének 14. oldalán: „Az anya részéről történő befolyásolás volt tetten érhető a gyermek explorációjában, melyben többször a sajátjaként állította be az anya álláspontját, illetve sajátjaként fogalmazott meg olyan gondolatot, mely életkorából fakadóan valószínűtlen (pl. anya és ő is szeretett volna kistestvért, de apa nem; saját maga jött rá arra, hogy az apai felvételek készítése miért problémás). A szóbeli tartalmak össze nem illése befolyásolásra vagy lojalitáskonfliktusra utal: nem tudja, miről veszekedtek szülei, de látta azt.” Gyalog Beáta által felsorolt dolgok egyike sem ellenevelés. Az, hogy egy óvodás, kiskolás gyermek kistestvért szeretne, mert szinte mindenki másnak már van testvére, teljesen normális. Amikor a gyermek azt látja, hogy apa anya arcába nyomja a mobiltelefont, miért nem gondolhatja a gyermek önállóan, hogy az rossz dolog, főleg úgy, hogy az apa azt a többi szülő és pedagógus előtt teszi az iskola előtt. Egy gyermeknek miért kellene tudnia azt, hogy miről veszekednek pontosan a szülei. Alperes hamisan állítja azt, hogy én felnőttként kezelem a gyermekünket, parentifikálnám. Azt is hamisan állítja alperes, hogy a saját lelki életem a gyermekünkkel.

Egyik szakértői vélemény sem foglalkozott azzal részletesen, hogy mennyire kóros az alperes paranoiája, hiszen körülbelül 10 éve készít hangfelvételeket. Alperes azon állítása nem igaz, hogy azért vesz fel beszélgetést, mert csak így tudja bebizonyítani a saját igazát. Gátlástalanul több orvossal folytatott beszélgetést felvett. Mobiltelefonja úgy volt beállítva, hogy az minden telefonhívást rögzítse. Ezt akkor még azért tette, hogy a kollégáival folytatott beszélgetések legyenek felvéve. Jelen…

Views: 2

Gyermekbántalmazást támogató Szemán Felicitasz előad…

Beszélgetünk mi még a bíróságon arról, hogyan tegyük az ellennevelést társadalmi normává egy perben, ahol az egyik fő támogató Szemán Felicitasz lesz.

beszélhetne az animálpornos anyuka a legjobb
döntéséről is többekközt.

Views: 2

Confirmation Bias a családjogban: hogyan vezethet téves döntésekhez a bíróságon?

Mi a megerősítési torzítás (confirmation bias)?

  • A döntéshozó (bíró, szakértő, pszichológus, gyámügyes stb.) kialakít egy elméletet a problémáról.
  • Ezután csak azokat a tényeket keresi, amelyek ezt az elméletet támasztják alá.
  • Az ellentmondó bizonyítékokat figyelmen kívül hagyja vagy félreértelmezi.
  • Lényegében elhamarkodott következtetéshez vezet.

Miért gyakori a családjogban?

  • A családjogi bírák évente akár több ezer ügyet kezelnek.
  • Gyors döntési kényszer alatt dolgoznak.
  • Sokszor az elsőként előadott vád alapján alakítják ki véleményüket.
  • Ezután már azt vizsgálják, mit kell tenni, nem pedig azt, hogy valóban mi történt.

Elidegenítés (alienation) és bántalmazás összekeverése

  • Sok ügy első ránézésre bántalmazási ügynek tűnik.
  • Valójában előfordulhat, hogy szülői elidegenítés áll a háttérben.
  • Ha a szakember eleve bántalmazást feltételez, minden információt ezen a szűrőn keresztül értelmez.

Tipikus jelek, amelyek elidegenítésre utalhatnak

  • A gyermek mindenben a másik szülőt hibáztatja.
  • A gyermek csak negatív dolgokat tud mondani az elutasított szülőről.
  • A felhozott sérelmek aránytalanul jelentéktelenek:
    • „Nem tetszik a haja.”
    • „Nem engedett el egy drága utazásra.”
    • „Egyszer meghúzta a hajam hajvágás közben.”
  • A gyermek olyan felnőttes kifejezéseket használ, amelyek valószínűleg a másik szülőtől származnak (pl. „kontrolláló”).

A gyermekinterjúk veszélyei

  • A gyermekek gyakran azt mondják, amit szerintük a felnőttek hallani akarnak.
  • A vezető kérdések hamis válaszokat eredményezhetnek.
  • Az interjúztató saját előfeltevése torzíthatja a vallomást.
  • Ez különösen igaz szexuális bántalmazási vádaknál.

Az 1990-es évek tanulsága

  • Több gyermekgondozó és pedagógus került börtönbe hamis szexuális visszaélési vádak alapján.
  • Később kiderült, hogy az ügyekben erős megerősítési torzítás működött.
  • A kihallgatások módszertana hibás volt.

A három kötelező elmélet

Bill Eddy szerint minden magas konfliktusú ügyben három lehetőséget kell egyformán vizsgálni:

  1. A vád igaz.
    • Tényleges bántalmazás.
    • Családon belüli erőszak.
    • Szexuális visszaélés.
    • Függőség stb.
  2. A vád hamis.
    • Hamis vádaskodás.
    • Szülői elidegenítés.
    • Manipuláció.
  3. Mindkét fél problémás.
    • Kölcsönös konfliktus.
    • Mindkét szülő hozzájárul a helyzethez.

A tudományos megközelítés

  • Nem elég bizonyítékot keresni egy elmélet mellett.
  • Meg kell próbálni cáfolni is azt.
  • A tudomány a „bizonyítás cáfolási kísérleten keresztül” elvet követi.
  • A családjogban is ezt kellene alkalmazni.

A bírók egyik gyakori hibája

  • Egyetlen reflektorfénybe helyezett szülőt vizsgálnak.
  • A másik szülő viselkedése háttérben marad.
  • Ha az első vád összeomlik, sokszor nem vizsgálják meg, hogy ki és miért tette a hamis vádat.

Hamis vádak típusai

  • Őszintén hitt, de téves vád.
  • Tudatosan hamis vád.
  • Félreértésből eredő vád.
  • Kivetítés (a saját viselkedés másikra vetítése).

Szexuális bántalmazási ügyekben legalább 5 lehetőség van

  • Valódi bántalmazás a házasság alatt.
  • Valódi bántalmazás a különválás után.
  • Jóhiszemű, de téves vád.
  • Tudatosan hamis vád.
  • Más elkövető, mint akit megvádolnak.

Családon belüli erőszaknál is több lehetőség van

  • Valódi kontrolláló erőszak.
  • Védekező reakció.
  • Kölcsönös konfliktus.
  • Különválás körüli egyszeri incidens.
  • Hamis vád.

Bill Eddy fő üzenete

  • Az elidegenítést mindig valós alternatív magyarázatként kell vizsgálni.
  • A családjogi eljárásokban nem szabad egyetlen elméletre építeni.
  • A bíróság csak akkor közelítheti meg az igazságot, ha minden ésszerű magyarázatot egyformán megvizsgál.
  • Ha az elidegenítés lehetőségét eleve kizárják, az maga a megerősítési torzítás.

Views: 2

Az anya szerint nincs ellennevelés? – Mit árul el a szakértői vizsgálat és a bírósági iratanyag

Továbbra is hiányolom, hogy Gyalog Beáta pszichológus szakértő nem jegyezte le azt az észrevételem, hogy alperes bizonyíthatóan próbálta manipulálni a 2023. augusztus 28-i pszichológiai szakértői vizsgálat eredményét. Mivel youtube-on a mai napig látható alperes lejátszó videója, amit másfél éve tett közzé és a leírásban név szerint említi gyermekét és engem, így időként ránézek a youtube csatornájára. Alperes youtube lejátszási listájában szerepelt az 566 kérdésből álló MMPI személyiségteszt és a Rorschach teszt is, ezekből előre készült, illetve tudta, hogy mikből kell felkészülnie. Az erre vonatkozó bizonyítékokat, alperes lejátszási listáját korábban csatoltam. Gyalog Beáta szakértőnek jeleztem ezt a tényt, de ő nem említette meg a szakvéleményében. Alperes az 566 kérdésből álló MMPI tesztet sokkal gyorsabban töltötte ki, mint én. Később kezdte nálam, és előbb is fejezte be, viszont közben a kitöltőlapot bevitte magával a mellékhelyiségbe.

Dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztina iü. ideg-elmeorvos szakértő lényegesen több időt beszélgetett a vizsgálat során az alperessel, mint jómagam. A saját vizsgálatom 49 perc volt, ellenben az alperes 87 perces beszélgetésen vett részt a szakvélemény szerint. Majdnem dupla annyi idő alatt bőven tudta manipulálni a szakértőt. Így történhetett meg az is, hogy a szakértő orvos olyan dolgot írt le a szakvéleményben, amit korábban egyetlen orvos sem állapított meg nálam, mert soha nem kerültem olyan állapotba a hármásikrek elvesztése után. Dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztina szakvéleményének 12. oldalán a következőket írta le:

[kitakart rész]

„exhaustio tüneteivel, csökkent iniciatívával.” Felhívom a tisztelt Bíróság figyelmét, hogy ezt a diagnózist [kitakart rész] részemről az idézett orvosi véleményhez hasonló el sem hangzott, a félrevezető orvosi vélemény forrása az alperes újabb sikeres megtévesztése. Alperes a per folyamán többször állított valótlant a mentális és egészségi állapotomról. Alperes egyik szakértő előtt sem említhette, hogy legjobb középiskolás barátja a középiskolás éveik alatt öngyilkos lett. Alperes családja szerint ez az alperest nagyon megviselte, magába fordult, nem beszélt, vagyis ő eshetett depresszióba.

[kitakart rész]

szakértői vizsgálaton. Gyalog Beáta pszichológusnál is próbálkozott azzal, hogy órá több beszélgetési időt szánjon, de a szakértő ezt határozottan visszautasította a szakvéleménye 6. oldalán le is írta a következőt: „A vizsgálatot megelőzően e-mailben kérte, hogy a peranyag összetettsége miatt az előre tervezettnél több időt szenteljek neki a vizsgálaton, amelyet megtagadtam; azonban jeleztem, hogy előzetesen leírhatja magának, mit szeretne feltétlenül megosztani, így számára szükséges időkeretben is szó eshet a lényegesnek tartottakról.”

Alperes felhoz kérelmében teljesen más ügyeket, melyekben a Kúria valós ellennevelést állapított meg. Továbbra is hangsúlyozni szeretném, hogy részemről nincs ellennevelés. Ezt a tényt Gyalog Beáta is megerősíti: [kitakart rész] nem avatta be [kitakart rész] abba, hogy édesapja halálosan megfenyegette őt, ugyanakkor dilemmát okoz számára, hogy ezzel a tettével azt titkolja el saját lánya elől, hogy milyen az édesapja valójában.” Ugyanezt a dilemmát dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztinával is megosztottam. Ő azt válaszolta rá, hogy akkor mondjam meg [kitakart rész], ha 18 éves lesz. Érdekes, hogy utóbbi szakértő ezt miért nem írta le. A szakértővel ellentétben én nem tartom helyesnek, hogy egy gyermeket éveken át úgy legyen nevelve, hogy az édesapjáról egy hamis pozitív képe legyen, miközben ezzel a személyes biztonságát óriási veszélynek teszem ki azáltal, hogy elengedem egy olyan apához, aki még embert ölni is képes lenne [kitakart rész] azzal sincs tisztában, hogy édesapja a per alatti magatartásával nagyon sok helyen lejáratta mind a saját gyermekét, mind az édesanyját. Tette ezt gyermeke iskolájában, a zeneiskolában, a tankerületnél, az orvosainál, a védőnőnél, a családsegítőknél, az úszóedzőnél, és még lehetne folytatni a sort, illetve az interneten mindenki előtt.

Views: 1

Hogyan kezeld a szülői elidegenítést? – Túlélési útmutató érintett szülőknek

 

A videó fő üzenete pontokban

  • A szülői elidegenítés (parental alienation) olyan folyamat, amikor az egyik szülő pszichológiai manipulációval és gyakorlati akadályozással eltávolítja a gyermeket a másik szülőtől.

Az elidegenítés tipikus módszerei

  • A másik szülő folyamatos szidalmazása, lejáratása.
  • Hazugságok terjesztése róla.
  • A kapcsolat megszakításáért vagy a családi problémákért való hibáztatás.
  • Telefonos, internetes és egyéb kommunikáció blokkolása.
  • A gyermek elköltöztetése vagy elrejtése a másik szülő elől.
  • Félelemkeltés: a gyermeket meggyőzik arról, hogy a másik szülő veszélyes.

A gyermekre gyakorolt hatások

  • Állandó félelem a célszeméllyé tett szülőtől.
  • Ellenséges érzelmek kialakulása.
  • Bűntudat hiánya a kizárt szülővel szemben.
  • A tágabb családi kapcsolatok (nagyszülők, testvérek, rokonok) sérülése.

A videó készítőjének véleménye a brit rendszerről

  • Állítása szerint a „parental alienation” fogalma nem önálló jogi kategória az Egyesült Királyság családjogában.
  • Szerinte a bírók és a családjogi szereplők nem szívesen használják ezt a kifejezést.
  • Úgy véli, hogy az elidegenített szülők eleve hátrányból indulnak a rendszerben.

Mit javasol az elidegenített szülőnek?

  • Elsőként próbáljon együttműködni a másik szülővel.
  • Maradjon udvarias és nyugodt.
  • Minden kommunikációt dokumentáljon.
  • Ha van bármilyen kapcsolattartási lehetőség, azt ragadja meg.
  • Kerülje a konfliktusok eszkalálását.

Mit ne tegyen?

  • Ne vigye el önkényesen a gyermeket.
  • Ne jelenjen meg fenyegetően az iskola vagy a másik szülő lakóhelye körül.
  • Ne adjon okot arra, hogy agresszívnak vagy veszélyesnek állítsák be.

A családjogi eljárásról szóló részek

  • A szerző szerint a mediáció gyakran nem oldja meg a konfliktust.
  • Hosszú bírósági folyamatokra kell felkészülni.
  • A kapcsolattartási végzések megszegése szerinte gyakran nem jár valódi következményekkel.
  • Állítása szerint sok szülő évekig újra és újra bíróságra kényszerül.

Hogyan lehet túlélni lelkileg?

  • Tartsd közel magadhoz a családodat és a barátaidat.
  • Kérj segítséget, amikor szükséges.
  • Találj hobbit vagy elfoglaltságot.
  • Dolgozz, sportolj, foglald le az elmédet.
  • Ne szigetelődj el.
  • A gyermek reménye és a jövőbe vetett hit segíthet átvészelni a nehéz időszakot.

A videó végső üzenete

  • A szülői elidegenítés rendkívül súlyos érzelmi megterhelés.
  • A szerző szerint a legfontosabb a kitartás, a támogatói kör megtartása és az, hogy az érintett szülő ne adja fel a kapcsolat helyreállításának reményét.

Views: 1

Személyes nyilatkozat a felügyelt kapcsolattartás fenntartásáról és a szakértői véleményekről

Személyes nyilatkozat

Alperes 2024. április 18-án beadott ideiglenes intézkedése iránti kérelmét elutasítom. Felhívom a tisztelt Bíróság figyelmét arra, hogy alperes a jelen per során a kezdetektől folyamatosan megpróbál félrevezetni, manipulálni mindenkit, a tisztelt Bíróságot, a családsegítőket, a szakértőket és másokat is. Ehhez gyártja a ,,bizonyítékait”, melyekhez évek óta készíti a személyiségi jogokat megsértő hangfelvételeit, videófelvételeit, az azokon szereplő emberek hozzájárulása, illetve tudta nélkül. Ha valaki írásban nyilatkozik, akkor kiragad egy-egy részletet, amely a valódi szövegkörnyezetből kiragadva már máshogyan is értelmezhető. Alperesnekjelenleg a per során már a harmadik ügyvédre van szüksége céljai eléréséhez. lVlivel nemrég megint ügyvédet váltott, így lehetősége van rá, hogy jogi képviselőjét újra félrevezesse.
Kérem továbbiakban dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztina iü. ideg-elmeorvos szakértő szakvéleményének 18. oldalán megnevezett kapcsolattartási forma követését, melyben a szakértő a
következőket írta le az 5. pontban. ,,A felek vizsgálata alapján indokoltnak látszik, hogy a felügyelt kapcsolattartás maradjon érvényben”. Ugyanezt állapította meg korábban Gyalog Beáta pszichológus szakértő is a szakvéleményének 16. oldalán. ,,Lélektani szempontból azért szerencsés a felügyelt
kapcsolattartás fenntartása, mert a gyermek explorációjában megfogalmazta, hogy édesapja nem figyel oda arra, amit kér tőle, azt nem tartja tiszteletben. Beszámolóját alátámasztja a projektív
vizsgálat, mely szerint az apai tekintélyelvű magatartást nehezen tolerálja, de engedelmeskedik annak, így azonban saját igényeit háttérbe szorítja, szubjektív negatív érzéseket élhet meg, önértékelése csorbul.
Indoka kérésemnek az, hogy alperes többször kifejezte és elismerte azt a szándékát, hogy 6 embert akar ölni, vascsővel agyonveri a gyermeke édesanyját. Sajnálatos módon alperes ezen kijelentését
mindkét perbe bevont szakértő próbálta elbagatellizálni, nem vették komolyan. Először ezt a tényt Patai Krisztina, a Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője a 2023. január 20—án írt tájékoztatójában rögzíti a következőképp. ,,Az ideiglenes intézkedés elrendeléséről az édesapa először Központunktól értesült. Erőteljes felháborodásának adott hangot, többször hangsúlyozva, hogy elindul, és megtorlásként az édesanyában kárt tesz (vascsővel agyonveri). Amikor felhívtuk rá a figyelmét, hogy ez a gyermekének nem érdeke, mert mindkét szülőjét elveszti, azzal reagált, hogy nem érdekli, a lényeg, hogy az anyáé ne legyen (így mindenképpen indokoltnak tartottuk a ,,zsilipelést”.) A későbbiekben lehiggadt, és meg tudtuk beszélni az első kapcsolattartási alkalom időpontját.” Ez az időpont 2022. december 30-a volt. Ugyanezt Patai Krisztina 2023. november 16-án a bíróságon személyesen is elmondta: ,,Az alperes többször kijelentette és megerősítette, hogy elmegy a felpereshez és egy vascsővel agyonveri, mert valami olyat hazudott, ami miatt a felügyelt kapcsolattartást elrendelték.” Tehát ez a kijelentés alperes részéről nem ventilláció volt, ahogy utólag próbálja beállítani, mivel többször is kijelentette és hosszasan kellett őt meggyőzni arról, hogy ne tegye meg. 2023. augusztus 28-án Gyalog Beáta pszichológus szakértőnek is elismerte az alperes ezen szándékát a szakvélemény 8. oldalán: ,,Kérdésemre megosztotta, hogy valóban mondott olyat, hogy vascsővel fogja agyon verni Katalint.” Sajnos, Magyarországon több olyan eset is előfordult, ahol az apa nem állt meg az édesanya megölésénél, hanem a gyermekét, vagy gyermekeit is megölte. Emiatt kérem kiemelten kezelni alperes gyilkolási szándékát, mivel az nemcsak rám, hanem a közös gyermekünkre is nagy veszélyt jelent. Egy 9 éves kislány nem tud védekezni az apja ellen, ha kettesben van vele. Természetesen nem hazudtam, ez is alperes kitalációja, nem emiatt lett felügyelt kapcsolattartás.

Views: 1

Így épül fel a szülői elidegenítés felismerése után a gyógyulás – Túlélési útmutató felnőtt gyermekeknek

A felismerés utáni első reakciók

  • Gyakori érzés: „Mindent rosszul tudtam.”
  • Sokk, zavartság, identitásválság jelentkezhet.
  • Nehéz eldönteni, hogy kinek és minek lehet hinni.
  • Az ember saját ítélőképességében is kételkedhet.
  • Gyász jelentkezhet az elveszett évek, kapcsolatok és lehetőségek miatt.

Az érzések kezelése

  • Minden érzés normális:
    • düh,
    • szomorúság,
    • bűntudat,
    • szégyen,
    • félelem,
    • remény.
  • Az érzéseket nem elnyomni kell, hanem megélni.
  • Naplóírás, hangfelvétel készítése vagy beszélgetés segíthet.
  • A szerző szerint az érzelmek fontos információkat hordoznak a sérülésekről és szükségletekről.

Terápia fontossága

  • Traumainformált terapeuta keresése erősen ajánlott.
  • Előny, ha a szakember ért:
    • családi traumákhoz,
    • kötődési problémákhoz,
    • nárcisztikus vagy borderline bántalmazáshoz,
    • személyiségzavaros szülők gyermekeihez.

A túlélési stratégia első hónapra

A videó szerint az első 4 hét célja nem a teljes gyógyulás, hanem a stabilizálódás.

Alapvető szükségletek biztosítása:

  • megfelelő táplálkozás,
  • elegendő folyadék,
  • legalább 8 óra alvás,
  • pihenés,
  • napi testmozgás,
  • minél több idő a természetben.

Testmozgás szerepe

  • Segíthet a düh és a stressz levezetésében.
  • Javíthatja a hangulatot.
  • Nem feltétlenül futás:
    • séta,
    • úszás,
    • jóga,
    • erősítő edzés is megfelelő lehet.

Alkohol és drogok kerülése

  • A szerző szerint a felismerés után különösen fontos a tiszta gondolkodás.
  • A tudatmódosítók tovább torzíthatják a valóságérzékelést.
  • A cél az, hogy az ember újra megtanuljon bízni saját észlelésében.

Határok felállítása

  • Megengedett ideiglenes vagy tartós határokat húzni.
  • Nem kötelező kapcsolatot tartani olyan személlyel, aki tovább bánt vagy manipulál.
  • A saját biztonság és lelki béke elsőbbséget élvez.
  • Nem kell mindenki előtt megvédeni vagy magyarázni a döntéseket.

A támogató környezet jelentősége

  • Érdemes olyan emberekkel körülvenni magunkat, akik meghallgatnak.
  • Kerülni lehet azokat, akik:
    • bagatellizálják a problémát,
    • a manipuláló szülő oldalára állnak,
    • folyamatos önigazolásra kényszerítenek.

Napi rutin kialakítása

A szerző egyik legfontosabb tanácsa:

  • Képzeld el magad kívülről, mintha egy jó barátod lennél.
  • Készíts olyan napi rutint, amely:
    • biztosítja az alapvető szükségleteket,
    • tartalmaz mozgást,
    • tartalmaz pihenést,
    • tartalmaz örömet adó tevékenységeket,
    • segít a stabilitás fenntartásában.

A másik szülővel kapcsolatos tanács

  • Nem kell azonnal kapcsolatba lépni vele.
  • Érdemes fokozatosan tényeket gyűjteni.
  • Hasznos lehet:
    • rokonokkal beszélni,
    • régi emlékeket átnézni,
    • megvizsgálni, milyen bizonyítékok szólnak mellette vagy ellene.
  • A szerző szerint a valóság megismerése fontosabb, mint bármely előre kialakított narratíva.

A videó fő üzenete

  • A felismerés után az ember úgy érezheti, hogy összeomlott az élete.
  • Ez azonban nem a végpont, hanem egy fordulópont lehet.
  • A gyógyulás hosszú folyamat, de a szerző szerint a legtöbb túlélő idővel stabilabb, szabadabb és hitelesebb életet épít fel.
  • A cél a valóság megismerése, az önbizalom visszaszerzése és egy saját értékekre épülő élet kialakítása.

A videó 3 legfontosabb üzenete

  1. Nem te voltál a hibás gyerekként, ha manipuláltak.
  2. Az első időszakban a stabilizálódás fontosabb, mint a nagy döntések.
  3. A valóság feltárása és a saját ítélőképesség visszaszerzése a gyógyulás alapja.

Views: 2