Szülői elidegenítés: eredete, következményei és a küzdelem ellene

Mi a szülői elidegenítés?

  • Az egyik szülő tudatosan eltávolítja a gyermeket a másik szülőtől.

  • Ennek eszközei lehetnek a hazugság, manipuláció, félelemkeltés és gyűlöletkeltés.

  • A gyermek idővel elutasíthatja a másik szülőt, akár teljesen megszakítva vele a kapcsolatot.

  • Az előadó szerint ez nem egyszerű szülői konfliktus, hanem a családi kapcsolatok tudatos rombolása.

  • Nemcsak az elutasított szülő, hanem a nagyszülők és a tágabb család is elveszíthetik a gyermekkel való kapcsolatot.

2. Az elidegenítés eredete

  • Az előadó szerint a jelenség egyáltalán nem új, csupán a megnevezése viszonylag új.

  • A Bibliából, Lukács evangéliuma 3:38 alapján vezeti le az eredetét.

  • Ádámot Isten fiaként értelmezi, akit a Sátán eltávolított Istentől az Édenkertben.

  • Ezt tekinti a szülői elidegenítés legelső példájának.

  • Szerinte az elidegenítés alapvetően a családi egység elleni spirituális támadás.

Ez vallási értelmezés, nem tudományosan igazolt történeti magyarázat.

3. Hogyan működik az elidegenítés?

  • Az egyik szülő negatív képet alakít ki a gyermekben a másik szülőről.

  • Hazugságokkal és manipulációval befolyásolhatja a gyermek véleményét.

  • A gyermek fokozatosan elutasítóvá válhat.

  • Az elutasított szülő elveszítheti a lehetőségét, hogy részt vegyen gyermeke életében.

  • Az elidegenítés az előadó szerint gyakran a párkapcsolat megszűnése után erősödik fel.

  • Egyes esetekben a gyermeket arra is rávehetik, hogy a bíróság előtt valótlan állításokat tegyen.

4. A családjogi bíróságok szerepe

Az előadó különösen kemény kritikát fogalmaz meg a családjogi igazságszolgáltatással szemben.

  • Állítása szerint a bíróságok nem mindig védik megfelelően a gyermek és a szülő kapcsolatát.

  • A perek hosszú éveken keresztül elhúzódhatnak.

  • A különélő szülő jelentős összegeket költhet ügyvédekre és eljárásokra.

  • A hosszadalmas eljárások során a kapcsolat tovább romolhat.

  • A beszélő különösen az apák kiszolgáltatottságát hangsúlyozza.

  • Azt is állítja, hogy egyes bíróknak anyagi érdekük fűződhet az ügyek elhúzásához.

Fontos: Az utolsó állításra a videó nem mutat be ellenőrizhető bizonyítékot. Az előadó személyes véleményeként, illetve hallomásként kezelendő.

5. Az elidegenítés pszichológiai következményei

  • Az elutasított szülő folyamatos gyászt élhet át annak ellenére, hogy gyermeke életben van.

  • A gyermek hiánya reggelente és esténként is meghatározhatja a gondolatait.

  • A kapcsolat elvesztése kétségbeeséshez és súlyos lelki válsághoz vezethet.

  • Az előadó említ egy apát, aki a sikertelen bírósági küzdelmek után öngyilkosságot követett el.

  • Egy másik történetben egy nyolcgyermekes anya elveszítette a kapcsolatát gyermekeivel, miután a volt férje ellene fordította őket.

  • A beszélő szerint az érintetteknek pszichológiai támogatásra, közösségi segítségre és kitartásra van szükségük.

6. Miért nehéz felismerni és megállítani?

  • Sok szülő kezdetben nem ismeri fel, hogy mi történik.

  • Az elidegenítésnek nevet kell adni ahhoz, hogy beszélni lehessen róla.

  • A környezet gyakran nem érti, miért utasítja el a gyermek az egyik szülőjét.

  • A külső szemlélők számára úgy tűnhet, mintha a gyermek önálló döntése lenne az elutasítás.

  • Az előadó szerint az érintett szülők sokszor nem kapnak megfelelő támogatást.

  • A nyilvános megszólalások és személyes történetek segíthetnek felhívni a figyelmet a problémára.

7. Hogyan lehet küzdeni ellene?

Az előadó elsősorban vallási és közösségi megoldásokat javasol.

  • Fel kell ismerni és meg kell nevezni az elidegenítést.

  • Nyilvánosan beszélni kell a jelenségről.

  • Az érintetteknek össze kell fogniuk.

  • Nem szabad hagyni, hogy a félelem és a kétségbeesés határozza meg a cselekedeteiket.

  • A hazugsággal és gyűlölettel az igazságot, szeretetet és jóságot kell szembeállítani.

  • Az előadó imádságot, böjtöt és közösségi összefogást szorgalmaz.

  • Hangsúlyozza, hogy a küzdelem nem kizárólag az elidegenített szülők feladata.

8. A videó legfontosabb üzenetei

  1. A szülői elidegenítés nem pusztán kapcsolattartási probléma: a gyermek és az egyik szülő kapcsolatának teljes megszakadásához vezethet.

  2. Az idő múlása önmagában nem oldja meg a problémát: a kapcsolat akár tartósan is megszakadhat.

  3. A gyermek elutasítása mögött befolyásolás is állhat: ezért fontos az elutasítás kialakulásának körülményeit megvizsgálni.

  4. Az igazságszolgáltatás elhúzódása súlyos következményekkel járhat: miközben a szülők pereskednek, a gyermek és a különélő szülő kapcsolata tovább gyengülhet.

  5. Az elidegenítés a teljes családot érintheti: a nagyszülők és más rokonok is elveszíthetik a kapcsolatot a gyermekkel.

  6. Az érintetteknek támogatásra van szükségük: az egyedül folytatott küzdelem érzelmileg és anyagilag is rendkívül megterhelő lehet.

9. Ami a te bírósági ügyed szempontjából érdekes

A videóban három olyan gondolat van, amely különösen kapcsolódik a peredben felvetett kérdésekhez.

Első: A gyermek aktuális elutasító magatartását nem feltétlenül lehet az előzményektől függetlenül értékelni. Vizsgálni kell, hogyan alakult ki, milyen hatások érték, és hogyan változott az idő során.

Második: Ha az elidegenítő folyamat fennmarad, miközben a bírósági eljárások elhúzódnak, akkor maga az időmúlás is hozzájárulhat a kapcsolat további leépüléséhez.

Harmadik: A gyermek és a szülő közötti kapcsolat megszakadása nem feltétlenül rendezhető pusztán néhány felügyelt kapcsolattartási alkalom biztosításával. Az elutasítás okainak feltárása és a kapcsolat helyreállításának támogatása is lényeges lehet.

Ezek azonban a videóból levonható, a te ügyedre vonatkoztatott következtetések, nem pedig a videóban bizonyított jogi vagy pszichológiai tételek.

Összességében: a videó elsősorban figyelemfelhívó, vallási és személyes tanúságtétel. Nem kínál részletes jogi vagy pszichológiai módszert az elidegenítés megszüntetésére, viszont hangsúlyosan foglalkozik a szülői kapcsolat elvesztésével, az elhúzódó perekkel és az érintettek kiszolgáltatottságával.

Views: 1

Szülői felügyeleti jog és kapcsolattartás szabályozása – Bírósági per

Budai Központi Kerületi Bíróság
[kitakarva]
16

[81] Viszontkeresetében a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására magát kérte feljogosítani, a felperes kapcsolattartási jogának szabályozása mellett. A folyamatos kapcsolattartás körében minden páratlan héten pénteken 17.00 órától vasárnap 19.00 óráig, valamint minden héten kedden és csütörtökön 17.00 órától 19.00 óráig legyen jogosult felperes a kapcsolattartásra akként, hogy jogosult a gyermeket a gyermek mindenkori lakóhelyéről elvinni és köteles őt oda visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja. A kapcsolattartás elmaradásáról a felek legalább 24 órával korábban értesíteni kötelesek egymást. Az időszakos kapcsolattartás körében a felperes Húsvét, Pünkösd és Karácsony első napján 9.00 órakor jogosult a gyermeket elvinni a gyermek mindenkori lakóhelyéről és köteles őt ugyanaznap 19.00 órakor oda visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja. Az őszi, téli és tavaszi szünet utolsó három napját jogosult a felperes a gyermekkel tölteni, a szünet első napjának 9.00 órájától a szünet utolsó napjának 19.00 órájáig, azzal, hogy a kapcsolattartás kezdő időpontjában jogosult a gyermeket a gyermek mindenkori lakóhelyéről elhozni és a kapcsolattartás záró időpontjában köteles őt oda visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja. A nyári időszakos kapcsolattartás körében 4 hetet jogosult a felperes a gyermekkel tölteni, amelynek pontos időpontjáról minden év május 31. napjáig megegyezünk. Megegyezés hiányában június 16-23. napja, július 1-7. napja, július 25-31. napja, augusztus 15-22. napja között, a kezdő nap 9.00 órájától, az utolsó nap 19.00 órájáig jogosult az alperes a gyermekkel a kapcsolatot tartani, azzal, hogy a kapcsolattartás kezdő időpontjában az alperes a gyermeket a gyermek mindenkori lakóhelyén jogosult átvenni és a kapcsolattartás záró időpontjában a gyermeket a mindenkori lakóhelyére köteles visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja.

[82] A felperest 2022. október 10. napjától minden hónap 10. napjáig előre esedékesen havi 50.000,- forint gyermektartásdíj megfizetésére kéri kötelezni, azzal, hogy a gyermektartásdíj összege 2023. január 1. napjától évente a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésével – külön intézkedés nélkül – módosul. Perköltségigénye van.

[83] A felperes viszontkereseti ellenkérelmében az alperes szülői felügyelet gyakorlására, kapcsolattartásra és gyermektartásdíjra vonatkozó viszontkereseti kérelmének elutasítását kéri.

[84] Amennyiben a bíróság a szülői felügyeleti jog gyakorlására az alperest jogosítja fel, úgy elfogadja a hétvégékre vonatkozó folyamatos kapcsolattartást, ellenzi azonban a hétköznapokon való kapcsolattartást. A páros ünnepekre vonatkozó viszontkereseti kérelmet nem ellenzi, igényt tart az őszi, téli, tavaszi szünet első felére, a kezdő nap 9 órától, a záró nap 19 óráig. A nyári szünetre vonatkozó kapcsolattartás szabályozása iránti viszontkereseti kérelmet ellenzi. A nyári szünetben igényt tart 5 hét időtartamban a gyermekkel való kapcsolattartásra, a szünet kezdő napjától kezdődően heti váltásban, tehát a szünet 1., 3., 5., 7. és 9. hetében hétfő reggel 9 órától vasárnap 19 óráig.

[85] Amennyiben a bíróság a szülői felügyeleti jog gyakorlására a felperest jogosítaná fel, úgy elfogadja az alperes azon igényét, miszerint páros hét helyett, páratlan hét péntek 17 órától kívánja a gyermekkel a kapcsolatot tartani páratlan hét vasárnap 19 óráig. Egyebekben a kereseti kérelmében megjelölt kapcsolattartás szabályozására vonatkozó igényét változatlanul fenntartotta. Az elektronikus kapcsolattartás vonatkozásában nem ellenzi, hogy az alperes minden hétfőn, kedden és csütörtökön a gyermekkel kapcsolatot tartson, de nem 17:00 és 19:00 között, és nem alkalmanként 1 óra időtartamban, hanem ugyanezen napokon 18 óra után, és legfeljebb 15 perc időtartamban.

[86] Az alperes /132. sorszám alatt kifogást terjesztett elő az eljárás szabálytalansága miatt a Pp.

Views: 2

20 év szülői elidegenítés: 7 felismerés az anyai manipulációról

Összefoglaló: 7 dolog, amit csak akkor értettem meg, amikor rájöttem, hogy anyám hazudott

A videóban Maddie saját történetét meséli el. Elmondása szerint édesanyja 20 éven keresztül manipulálta, és elhitette vele, hogy az apja rossz ember, nem szereti őt, és nem akar vele kapcsolatot tartani. Emiatt húsz éven át elutasította az apját.

Négy évvel ezelőtt felismerte, hogy szerinte szülői elidegenítés áldozata volt. Azóta édesapjával újraépítik a kapcsolatukat.

A hét felismerés

1. Miért volt állandóan dühös az anyjára?

  • Gyerekkora óta haragot és ellenérzést érzett az anyjával szemben.

  • Anyja azt állította, hogy rossz gyermek, és negatív hatással van a családra.

  • Az anya rendszeresen megsértette a személyes határait, például elolvasta a naplóját.

  • Utólag felismerte, hogy a haragja figyelmeztető jelzés volt: valami nincs rendben azzal, ahogyan bánnak vele.

  • A környezet azonban az anyát példamutató, önfeláldozó szülőnek tartotta, ezért nem volt kivel megbeszélnie az érzéseit.

2. Miért próbálkozott az apja folyamatosan a kapcsolattartással?

  • Az apa éveken keresztül kereste, hívta és próbált vele időt tölteni.

  • Az anya előre megmagyarázta ezeket a közeledéseket: szerinte az apa csak manipulálni akarja a lányát.

  • Azt is állította, hogy az apának a jó hírneve és karrierje miatt fontos fenntartani a kapcsolat látszatát.

  • Maddie ezért még az apai szeretetet is manipulációként értelmezte.

  • Később felismerte, hogy az apja valóban szerette, és ténylegesen kapcsolatot akart vele.

  • Ma hálás azért, hogy az apa hosszú éveken keresztül próbálkozott.

3. Miért volt jó kapcsolata a négy fiútestvérének az apjukkal?

  • Maddie volt az egyetlen gyermek, aki elutasította az apját.

  • Négy öccse rendszeresen találkozott vele, és jó kapcsolatot tartott fenn.

  • A fiúk nem értették, hogy Maddie miért nem akar velük menni.

  • Az anya azt mondta neki, hogy ő intelligensebb és érettebb a testvéreinél, ezért átlát az apja manipulációján.

  • Ezzel Maddie különlegesnek érezhette magát, és megerősödött benne az apáról kialakított negatív kép.

  • Utólag úgy értelmezi, hogy a testvérek kapcsolata azért működött, mert az apa valójában szerető szülő volt.

4. Miért nem segített rajta a pszichológiai kezelés?

  • Szorongással és depresszióval is kezelték.

  • Elmondása szerint körülbelül tizenkét terapeutánál járt.

  • A kezelések hosszú ideig nem hoztak valódi javulást.

  • Utólag ezt azzal magyarázza, hogy a feltételezett lelki bántalmazás a kezelések alatt is folytatódott.

  • A terápiák a tüneteit kezelték, miközben szerinte a problémát kiváltó családi környezet változatlan maradt.

  • Végül egy terapeuta is szerepet játszott abban, hogy felismerje a vele történteket.

5. Miért nem tudott megszabadulni a saját magáról kialakított negatív képtől?

  • Sokáig úgy gondolta, vele van a probléma.

  • Dolgozott az önértékelésén, de nem tapasztalt tartós javulást.

  • Szerinte az anya folyamatosan újratermelte azokat a negatív meggyőződéseket, amelyektől megpróbált megszabadulni.

  • Négy éve nem tart kapcsolatot az anyjával.

  • Elmondása szerint azóta mentálisan és fizikailag is sokkal jobban érzi magát.

  • Ugyanakkor szomorúságot okoz neki, hogy saját egészsége érdekében szükségesnek érzi ezt a távolságot.

6. Miért szakadtak meg sorra a családi kapcsolatok?

  • Nemcsak az apjával szűnt meg a kapcsolata.

  • Gyermekkorában több rokontól is elszakították a családot.

  • Körülbelül tizenkét éves volt, amikor egyik nagynénjével, nagybátyjával és öt gyermekükkel megszakadt a kapcsolat.

  • A gyermekeknek azt mondták, hogy ezek a rokonok rossz emberek, de konkrét magyarázatot nem kaptak.

  • Felnőttként Maddie felkereste a kizárt rokonokat.

  • Az ő beszámolójukból arra jutott, hogy többen saját döntésükből távolodtak el a mérgezőnek tartott családi környezettől.

  • Maddie szerint az anya a távozó rokonokat is negatív színben tüntette fel, ahogyan korábban az apját.

7. Miért nem érezte soha, hogy az anyja igazán szereti?

  • Az anya időnként megdicsérte és elismerte, de Maddie nem érzett feltétel nélküli szeretetet.

  • Úgy élte meg, hogy az anyja kontrollálni akarja, nem pedig támogatni az önálló boldogulásában.

  • Sokáig saját magát hibáztatta ezért.

  • A történtek újraértékelése után arra jutott, hogy az anya viselkedése nem az ő hibájából alakult ki.

  • Az anya viselkedésének hátterében generációkon át öröklődő traumákat és pszichológiai problémákat feltételez.

  • Hangsúlyozza, hogy nem az anyja támadása a célja, hanem saját történetének megértése.

A videó legfontosabb következtetései

  • A gyermek elutasítása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a különélő szülő nem szereti őt. Maddie történetében az apa szeretetteljes közeledéseit is negatívan értelmezte.

  • A manipuláció képes átértelmezni a gyermek tapasztalatait. Ugyanaz a szülői cselekedet szeretetnek vagy fenyegetésnek is tűnhet attól függően, milyen magyarázatot kap a gyermek.

  • Az egyik szülő idealizálása együtt járhat a másik démonizálásával. Maddie hosszú ideig az anyja értelmezését tekintette igazságnak.

  • A tartós lelki terhelés akadályozhatja a terápiás javulást, különösen akkor, ha a gyermek által megélt problémás környezet változatlan.

  • Az elutasítás éveken vagy évtizedeken át fennmaradhat. Maddie esetében húsz év telt el a kapcsolat helyreállításának megkezdéséig.

  • A korábbi emlékek jelentése később gyökeresen megváltozhat. Maddie utólag értette meg az apja korábbi próbálkozásait.

Különösen fontos gondolat

A videó végén Maddie egy 500 darabos kirakóshoz hasonlítja az életét.

Elmondása szerint korábban az emlékei és tapasztalatai nem alkottak értelmes egészet. Amikor felismerte az általa manipulációnak tartott folyamatot, a korábbi események hirtelen összefüggő képpé álltak össze.

A történet központi üzenete, hogy a gyermek akár évtizedekig is őszintén hihet a különélő szülőről kialakított negatív képben, majd felnőttként teljesen másként értékelheti ugyanazokat az eseményeket.

Fontos, hogy a videó egy felnőtt nő személyes visszaemlékezése és értelmezése, nem pedig általános érvényű szakértői bizonyítás arról, hogy minden szülőelutasítás mögött manipuláció áll.

Views: 0

Ellennevelés: két igazságügyi szakértő szemben a gyermekjóléti szolgálatokkal

Úgy néz ki, hogy Gyalog Beátának és Baraczkai Krisztinának személyesen kell majd megvédenie, hogy az ellennevelés miért tekinthető követendő példának, és ezt két gyermekjóléti szolgálat képviselőinek szemébe is el kell mondaniuk.

Nem lennék egyik fél helyében sem.

Eddig ugyanis úgy néz ki, hogy a két gyermekjóléti szolgálat szakmailag jóval egyértelműbben látja a helyzetet, mint ez a két szakértő együttvéve: ők legalább nem támogatják a gyermek lelki bántalmazását mint ahogy a két szakértő

Views: 1

Ellennevelés és szülői felügyelet – Bírósági ítélet

Budai Központi Kerületi Bíróság
15. oldal
ellennevelés megállapítása szakértői kompetencia, az exploráció, a pszichológiai vizsgálatok eredményeinek bizonyos mutatói alapján.
[77] Dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztina a kiegészítő ideg-elmeorvosi szakértői véleményében a peres felek nevelési képessége vonatkozásában az alapszakvéleményben leírtakat fenntartotta.
[78] A felperes módosított keresetében a házasság felbontása mellett a gyermek szülői felügyeleti jogának gyakorlására magát kéri feljogosítani, az alperes kapcsolattartási jogának szabályozása mellett. Az életközösség időtartamát a házasságkötéstől 2022. augusztus 3. napjáig állítja. A kapcsolattartás vonatkozásában a Fővárosi Törvényszék által meghatározott felügyelt kapcsolattartási rendet kéri elrendelni. Az alperest 2022. augusztus 3. napjától kezdődően minden hónap 10. napjáig előre esedékesen havi 50.000,-forint gyermektartásdíj megfizetésére kéri kötelezni. Élni kíván az indexálás lehetőségével, első alkalommal 2024. január 1-jén, ezt meghaladóan minden év január 1-jén. Perköltségi iránti igénye is van az alperessel szemben.
[79] Az alperes ellenkérelmében a házasság felbontását nem ellenzi, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kéri. Az életközösség időtartamát a felperessel egyezően állítja. Amennyiben a bíróság a gyermek felett a szülői felügyelet gyakorlására a felperest jogosítaná fel, akkor a kiskorú gyermek és az alperes kapcsolattartását az alábbiak szerint kéri szabályozni: A folyamatos kapcsolattartás körében minden páratlan héten pénteken 17.00 órától vasárnap 19.00 óráig, valamint minden héten kedden és csütörtökön 17.00 órától 19.00 óráig legyen jogosult az alperes a kapcsolattartásra akként, hogy jogosult a gyermeket a gyermek mindenkori lakóhelyéről elvinni és köteles őt oda visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja. A kapcsolattartás elmaradásáról a felek legalább 24 órával korábban értesíteni kötelesek egymást. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja.
Az időszakos kapcsolattartás körében az alperes Húsvét, Pünkösd és Karácsony első napján 9.00 órakor jogosult a gyermeket elvinni a gyermek mindenkori lakóhelyéről és köteles őt ugyanaznap 19.00 órakor oda visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja.
Az őszi, téli és tavaszi szünet utolsó három napját jogosult az alperes a gyermekkel tölteni, a szünet első napjának 9.00 órájától a szünet utolsó napjának 19.00 órájáig, azzal, hogy a kapcsolattartás kezdő időpontjában jogosult a gyermeket a gyermek mindenkori lakóhelyéről elhozni és a kapcsolattartás záró időpontjában köteles őt oda visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja.
A nyári időszakos kapcsolattartás körében 4 hetet jogosult az alperes a gyermekkel tölteni, amelynek pontos időpontjáról minden év május 31. napjáig megegyezünk. Megegyezés hiányában június 16-23. napja, július 1-7. napja, július 25-31. napja, augusztus 15-22. napja között, a kezdő nap 9.00 órájától, az utolsó nap 19.00 órájáig jogosult az alperes a gyermekkel a kapcsolatos tartani, azzal, hogy a kapcsolattartás kezdő időpontjában az alperes a gyermeket a gyermek mindenkori lakóhelyén jogosult átvenni és a kapcsolattartás záró időpontjában a gyermeket a mindenkori lakóhelyére köteles visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja.
A távoktatás ideje alatti kapcsolattartás körében jogosult az alperes körében minden páratlan héten pénteken az iskolai kötelező órák után, de legkésőbb 17.00 órától vasárnap 17.00 óráig legyen jogosult alperes a kapcsolattartásra akként, hogy jogosult, a kötelező órák után, de legkésőbb 17.00 órakor átvenni a gyermeket a gyermek mindenkori lakóhelyén, és köteles őt oda visszavinni. Az átadás helye a gyermek mindenkori lakóhelyének a kapuja.
Az elektronikus kapcsolattartásra az alperes jogosult minden hétfőn, kedden és csütörtökön 17.00 és 19.00 óra között 1 órát telefonon vagy egyéb elektronikai eszközön a kapcsolatot tartani a gyermekkel.
[80] 2023. május 1. napjától minden hónap 10. napjáig havi 10.000.-Ft gyermektartásdíj megfizetését vállalja.

 

Views: 1

Szülői elidegenítés: 60 figyelmeztető jel és megoldás – Dr. Lynn Steinberg

Dr. Lynn Steinberg – A szülői elidegenítés figyelmeztető jelei és a lehetséges megoldások

A Parental Alienation: The Warning Signs and What to Do című, körülbelül 90 perces beszélgetés összefoglalása, a feltöltött angol felirat alapján.

1. Mi a szülői elidegenítés?

  1. Dr. Lynn Steinberg szerint szülői elidegenítésről akkor beszélhetünk, amikor az egyik szülő a másik ellen hangolja a gyermeket, és ezzel rombolja a korábban meglévő kapcsolatukat.

  2. A folyamat mögött gyakran bosszú, harag vagy a másik szülő feletti kontroll igénye áll.

  3. Az elidegenítő szülő sokszor azt állítja, hogy a gyermeket védi, miközben valójában elzárja őt a másik szülőtől.

  4. A szakértő hangsúlyozza, hogy különbséget kell tenni a valós bántalmazás miatt indokolt elutasítás és az indokolatlanul kialakított szülőelutasítás között.

  5. Egy rossz házastárs nem feltétlenül rossz szülő. A párkapcsolati konfliktusokat nem szabad automatikusan a szülő-gyermek kapcsolatra átvinni.

2. Az elidegenítés figyelmeztető jelei

  1. A gyermek indokolatlanul elutasítja az egyik szülőt, akivel korábban szeretetteljes kapcsolata volt.

  2. A gyermek a vele élő szülő állításait ismétli, sokszor saját konkrét élmény nélkül.

  3. A gyermek azt állítja, hogy fél a másik szülőtől, de nem feltétlenül tud személyesen átélt eseményeket megnevezni.

  4. Az egyik szülő a másikat veszélyesnek, alkalmatlannak vagy szeretetre képtelennek állítja be.

  5. A gyermek aktívan részt vehet a másik szülő lejáratásában, megszégyenítésében vagy elutasításában.

  6. A kapcsolattartásokat betegségre, szorongásra vagy más kifogásokra hivatkozva akadályozhatják.

  7. Az elidegenítő szülő az iskolát, egészségügyi intézményeket és más szereplőket is bevonhatja a másik szülő kizárásába.

  8. A gyermek egyre szélsőségesebb negatív véleményt alakíthat ki az elutasított szülőről.

3. A gyermek akarata és a befolyásolás

  1. A gyermek kijelentése, hogy nem akar találkozni az egyik szülőjével, önmagában nem bizonyítja, hogy a kapcsolat káros számára.

  2. A gyermek érzelmileg és anyagilag függ attól a szülőtől, akivel együtt él.

  3. Emiatt átveheti annak álláspontját, hogy megőrizze a biztonságát és a vele élő szülő jóindulatát.

  4. A gyermek idővel saját meggyőződéseként élheti meg a tőle átvett történetet.

  5. A gyermek akár úgy is hiheti, hogy saját döntéséből utasítja el a szülőjét, hogy közben jelentős befolyásolás alatt áll.

  6. A beszélgetés szerint az ilyen elutasítás nem feltétlenül a gyermek valódi, befolyástól mentes érzelmeit tükrözi.

4. Az elidegenítés következményei a gyermekre

  1. Steinberg szerint az elidegenítés súlyosan károsíthatja a gyermek önértékelését és identitását.

  2. Ha a gyermek rendszeresen azt hallja, hogy az egyik szülője rossz ember, ezt részben önmagára is vonatkoztathatja.

  3. Felnőttkorban bizalmatlanság, párkapcsolati nehézségek és kötődési problémák jelenhetnek meg.

  4. A gyermek elveszítheti a bizalmát abban, hogy a hozzá közel álló emberek őszinték vele.

  5. A beszélgetés depressziót, szorongást, szerhasználatot és súlyos esetben öngyilkosságot is említ lehetséges következményként.

  6. A káros minták generációkon keresztül továbbadódhatnak.

5. Az elidegenítés idővel súlyosbodhat

  1. Steinberg szerint az elidegenítés jellemzően nem szűnik meg pusztán attól, hogy telik az idő.

  2. Az elidegenítő szülő gyakran nem ismeri el saját felelősségét.

  3. A gyermek negatív meggyőződései egyre szilárdabbá válhatnak.

  4. A kapcsolat hosszú távú megszakadása tovább nehezítheti a későbbi helyreállítást.

  5. A gyermek egyre kevésbé emlékezhet a korábbi pozitív közös élményekre, miközben az elutasítást alátámasztó történetek megerősödnek.

6. A bíróságok és a szakértők felelőssége

  1. A szakértő szerint a családjogi bíróságoknak fel kell ismerniük és érdemben kezelniük kell az elidegenítést.

  2. Nem elegendő pusztán elfogadni a gyermek elutasító kijelentését a háttér vizsgálata nélkül.

  3. Az elidegenítés feltárásához szakértői vizsgálat és bizonyítékok szükségesek.

  4. Steinberg bírálja azokat a szakembereket, akik szerinte nem ismerik fel a családi befolyásolás működését.

  5. A beszélgetés szerint az elidegenítő szülő sokszor az intézményeken keresztül is megpróbálja megerősíteni saját álláspontját.

  6. Az igazságszolgáltatás késlekedése miatt a gyermek és a másik szülő közötti kapcsolat tovább károsodhat.

  7. A szakértő szerint a bírósági intézkedéseknek ténylegesen elő kell segíteniük a kapcsolat helyreállítását.

7. Miért nem elegendő megvárni a gyermek nagykorúságát?

  1. Steinberg kifejezetten tévhitnek nevezi azt az elképzelést, hogy a gyermek 18 éves korában automatikusan felismeri a történteket és visszatér az elutasított szülőhöz.

  2. Sok elidegenített gyermek felnőttként sem keresi meg a másik szülőjét.

  3. A szakértő saját becslésként körülbelül 10%-os arányt említ a későbbi visszakapcsolódásra, de ezt a beszélgetésben nem támasztja alá ellenőrizhető kutatással.

  4. Még a sikeres újraegyesítés sem adhatja vissza az elveszített gyermekéveket.

  5. Emiatt Steinberg szerint nem szabad a nagykorúságra várást a beavatkozás helyettesítőjének tekinteni.

8. A kapcsolat helyreállításának lehetőségei

  1. Steinberg a megfelelő szakmai keretek között végzett újraegyesítő terápiát tekinti fontos megoldásnak.

  2. Súlyos esetekben a gyermek lakóhelyének megváltoztatását is indokoltnak tartja.

  3. Több olyan esetről számol be, amelyben a gyermek kezdetben hevesen tiltakozott a másik szülőhöz kerülés ellen.

  4. Egyes bemutatott esetekben azonban a személyes találkozást követően gyorsan újra megjelent a korábbi kötődés.

  5. A szakértő szerint a gyermek kezdeti ellenállása nem feltétlenül jelenti, hogy a kapcsolat helyreállíthatatlan.

  6. Előfordulhat, hogy a gyermeknek hosszabb időre van szüksége az új családi helyzethez való alkalmazkodáshoz.

  7. A beszélgetés hangsúlyozza, hogy a kapcsolat helyreállításának feltételeit egyedileg, a gyermek helyzetének figyelembevételével kell megválasztani.

9. Mit tehet az elidegenített szülő?

  1. Fontos dokumentálni a kapcsolattartás akadályozását és a gyermek viselkedésének változásait.

  2. A problémát megfelelő szakemberek és a bíróság előtt is ismertetni kell.

  3. Steinberg szerint önmagában a gyermek ismételt győzködése sokszor nem működik, mert az elidegenített gyermek ezt támadásként is értelmezheti.

  4. Az elutasított szülőnek a saját mentális állapotával és életével is foglalkoznia kell.

  5. A gyermekkel való kapcsolat elvesztése ellenére fontos az önálló, működő élet fenntartása.

  6. A beszélgetés szerint a gyermek számára később jelentős lehet annak megismerése, hogy a másik szülő korábban is kereste és küzdött érte.

10. Az elidegenítő szülő felelőssége és a kettős mérce

  1. A beszélgetés egyik visszatérő gondolata, hogy a gyermek érdekét mindkét szülő magatartásával kapcsolatban azonos mércével kell vizsgálni.

  2. A kapcsolattartás akadályozása akkor is káros lehet, ha az akadályozó szülő azt a gyermek védelmével indokolja.

  3. A gyermekkel szembeni érzelmi befolyásolás nem válik elfogadhatóvá attól, hogy valamelyik szülő követi el.

  4. Az egyik szülő párkapcsolati sérelmei nem jogosítják fel arra, hogy megszüntesse a gyermek kapcsolatát a másik szülővel.

  5. A szereplők szerint az intézményeknek nem pusztán a szülők egymással szembeni állításait kell vizsgálniuk, hanem a gyermekre gyakorolt tényleges hatásokat is.

11. A beszélgetés legfontosabb következtetései

  • A gyermek elutasítása nem feltétlenül bizonyítja, hogy a szülővel való kapcsolat káros.

  • Az elidegenítés következményeit nem feltétlenül oldja meg az idő múlása.

  • A gyermek nagykorúságának kivárása nem tekinthető biztos megoldásnak.

  • A bírósági és szakértői intézkedések tényleges eredményessége kulcskérdés.

  • Az elveszett gyermekéveket a későbbi kapcsolat-helyreállítás sem adhatja vissza.

Fontos megkülönböztetés: ez a videó szereplőinek álláspontját és személyes eseteit foglalja össze, nem valamennyi kijelentés tudományos igazolását. Különösen az elidegenítés gyakoriságára, az öngyilkossággal való kapcsolatára, a 10%-os visszatérési arányra és az újraegyesítő beavatkozások eredményességére vonatkozó állítások igényelnek önálló ellenőrzést. A valós bántalmazás lehetőségét minden ügyben külön vizsgálni kell.

A beszélgetés központi üzenete: Steinberg szerint az elidegenítés esetén nem elég passzívan várni arra, hogy a gyermek egyszer majd maga felismeri a helyzetet. A gyermek érdekében időben történő, bizonyítékokra épülő, megfelelő szakmai és bírósági beavatkozásra van szükség.

Views: 4

Bírósági ítélet: Az anya ellenneveli a gyermeket az apa ellen

Budai Központi Kerületi Bíróság – 14. oldal

[68] Jelezte, hogy a vizsgálata során nem merült fel a mentális zavar gyanúja, ezért pszichiáter szakértő bevonására nem került sor. Kiemelte, hogy a felek vizsgálaton túli jelzései azonban szükségessé tehetik azt.

[69] A perben igazságügyi pszichiáter szakértői vélemény is beszerzésre került.

[70] [Kitakart szövegrész.]

[71] Az alperes életvezetésében érdemi törés nem volt feltárható, pályaválasztásában sikeres, sikerorientált személyiség. Kissé rigid, nehezen alkalmazkodik, énzes. Érzelmileg a perbeli gyermekhez szorosan kötődik, de a gyermek felé nehezen mutatja ki, a gyermek kívánságait nem ismeri és kéréseit nem teljesíti, ellentmondást nem tűr. Dominanciára törekszik a házasságban és a gyermekkel szemben is. Önbizonytalan, önértékelése labilis, ezért bizonyítási, védekezési kényszert érez, a környezet jelzéseit tévesen értékeli, vagy figyelmen kívül hagyja, eszközeiben nem válogat. Nárcisztikusan sértődékeny. Nála pszichiátriai betegség nem volt kimutatható, de deviáns személyiség, mentális zavara van.

[72] Mindkét félnél fennáll olyan mentális zavar, ami a szülők és a gyermek kapcsolatát hátrányosan befolyásolja. Az alperes a gyermek valós kívánságait nem ismeri, kéréseit nem veszi figyelembe, még akkor sem, ha ez az apai láthatást is veszélyeztetheti, holott a gyermek mindkét szülőhöz ragaszkodik. A felperes ellenneveli a gyermeket ez a gyermeket frusztrálja és elbizonytalanítja.

[73] [Kitakart szövegrész.]

[74] Az alperesi apát a gyermekkel való kapcsolattartásból kizárni nem lehet, a gyermeknek igénye van az apai látásra, de feltételekhez köti. Ha és amennyiben ezt az alperes ellenőrizhetően betartja a gyermek igényeinek megfelelően akár több órás is lehet, akár heti 2 napon, azzal a megkötéssel, hogy az alperes a gyermeket nem viheti el, erre a felügyelt láthatás alkalmas lehet, egészen addig, amíg az alperes az elvárható konvencionális viselkedési normákat betartja. A felperesi anya alkalmasabb a gyermek nevelésére, de a gyermek alperes elleni nevelését fokozatosan hagyja el- amihez pszichológusi segítséget kellene kérnie.

[75] A bíróság – a felek indítványait mérlegelve, – szakvélemények kiegészítését rendelte el a szülők nevelési alkalmasságának, az anyai ellennevelés megállapításának peradatokkal való összehangolása érdekében.

[76] Gyalog Beáta a szakvéleményében foglaltakat fenntartotta. Kifejtette, hogy az akkor elvégzett vizsgálat alapján a felek nevelési alkalmassága az átlagosnál gyengébb, véleményét az elvégzett explorációra és pszichológiai módszerekre, tesztvizsgálatokra alapította. Az exploráció során elmondottak közül az ügy tekintetében releváns események kerültek leírásra. A véleményét nem kizárólag az explorációra alapozta az ellennevelés tekintetében. Az

Views: 4

Szülői elidegenítés: családon belüli erőszak és gyermekbántalmazás

  • A szülői elidegenítés (parental alienation) a szerző szerint a családon belüli erőszak és a gyermekbántalmazás egyik formája. Olyan magatartásként írja le, amikor az egyik szülő a gyermeket a másik, egyébként megfelelő és szerető szülő elutasítására készteti. Countering Arguments Against Pa…
  • Nem kizárólag férfi–nő irányú jelenség. A prezentáció szerint apák és anyák egyaránt lehetnek elidegenítő és elidegenített szülők; a jelenséget nem szabad automatikusan nemi alapon értelmezni. Countering Arguments Against Pa…
  • Az előadó vitatja azt az állítást, hogy a szülői elidegenítés tudománytalan vagy „pszeudotudományos” fogalom. Több mint ezer publikációra és több mint 200 empirikus, lektorált kutatásra hivatkozik, és azt állítja, hogy a kutatási terület az elmúlt évtizedben jelentősen megerősödött. Countering Arguments Against Pa…
  • A gyermekre gyakorolt károk szerinte súlyosak lehetnek: alacsony önértékelés, depresszió, önutálat, szociális visszahúzódás, szorongás, gyenge autonómia, az elidegenítő szülőtől való függés, iskolai problémák, impulzuskontroll-zavarok, függőségi és önkárosító problémák. Countering Arguments Against Pa…
  • A célszülő is áldozat lehet. Az előadó szorongást, depressziót, tehetetlenséget és intézményi kiszolgáltatottságot említ, amikor a jogi, mentális egészségügyi vagy oktatási rendszer nem reagál megfelelően. Countering Arguments Against Pa…
  • Különbséget tesz puszta állítás és bizonyított bántalmazás között. Az előadás egyik visszatérő pontja, hogy családon belüli erőszakra vonatkozó állítás önmagában nem azonos a bizonyított erőszakkal. Countering Arguments Against Pa…
  • Egy 2023-as tanulmányra hivatkozva azt állítja, hogy az elidegenítőnek minősített szülőknél nagyobb arányban találtak megalapozott bántalmazási előzményt, míg az elidegenített szülőkkel szemben nagyobb valószínűséggel fordult elő megalapozatlannak bizonyult bántalmazási állítás. Countering Arguments Against Pa…
  • A magas konfliktus önmagában nem indokolja az egyik szülő kapcsolatának korlátozását. Az előadó szerint bizonyított erőszak nélküli magas konfliktus esetén a megosztott szülői gondoskodás nem feltétlenül káros, sőt csökkentheti a konfliktust és védő tényező lehet. Countering Arguments Against Pa…
  • Bizonyított családon belüli erőszaknál viszont más szabály kell. Ilyen esetben a gyermek biztonsága elsődleges, és az erőszakos szülő kapcsolatát korlátozni vagy akár megszüntetni is szükséges lehet. Countering Arguments Against Pa…
  • Az előadó egy „megdönthető vélelmet” támogatna a megosztott szülőség mellett, kivéve, ha bizonyított családon belüli erőszak vagy gyermekbántalmazás áll fenn. Vagyis normál esetben mindkét szülő kapcsolatának fenntartása lenne a kiindulópont, de erőszaknál ez megdönthető. Countering Arguments Against Pa…
  • Négy fő beavatkozási pillért javasol a szülői elidegenítés kezelésére: elismerése családon belüli erőszakként; elismerése gyermekpszichológiai bántalmazásként; megelőzés megosztott szülői felelősséggel; illetve speciális kezelés, gyermek–szülő kapcsolat-helyreállítás és reunifikációs programok. Countering Arguments Against Pa…
  • A szakemberek speciális képzését sürgeti. Pszichológusoknak, jogászoknak, gyermekvédelmi szakembereknek és döntéshozóknak külön képzést tart szükségesnek a szülői elidegenítésről, családon belüli erőszakról és traumaérzékeny gyakorlatról. Countering Arguments Against Pa…
  • Minden ilyen ügyben előzetes szűrést tart szükségesnek családon belüli erőszakra és gyermekbántalmazásra. A feleket külön, biztonságos környezetben kellene meghallgatni. Countering Arguments Against Pa…
  • A rendszer működését is problémának tartja. A versengő, „győztes mindent visz” családjogi rendszer szerinte fokozhatja a konfliktust, és akár korábban nem erőszakos családokban is növelheti az erőszak kockázatát. Countering Arguments Against Pa…
  • A prezentáció végén közös minimumot keres az elidegenítés hívei és kritikusai között: a gyermek jóléte legyen elsődleges; lehetőség szerint maradjon fenn szeretetteljes kapcsolat mindkét szülővel; a gyermeket védeni kell az erőszaktól, bántalmazástól és tartós szülői konfliktustól; gyanú esetén gyors, alapos vizsgálat szükséges. Countering Arguments Against Pa…
  • Fontos végső tétele: egyszerre kell kezelni a hamis bántalmazási állításokat és a valós bántalmazás hamis tagadását, valamint ugyanezt a kettősséget a szülői elidegenítésnél is.

Views: 1