Az interjú fő üzenete, hogy a gyermek érdeke minden szülői konfliktus fölött áll, és a szülők nem használhatják a gyermeket egymás elleni eszközként.
Főbb pontok
- Ha nincs bírósági határozat, a kapcsolattartást mielőbb bíróság elé kell vinni. Egyik szülő sem dönthet egyoldalúan arról, hogy a másik láthatja-e a gyermeket.
- Ha van bírósági határozat, annak megszegése súlyos jogsértés, amely akár rendőrségi intézkedést vagy bírósági felelősségre vonást is eredményezhet.
- A szakértő szerint a közvetítés (mediáció) legyen az első lépés, és csak ha ez nem vezet eredményre, akkor érdemes bírósághoz fordulni.
A szülői elidegenítés (Parental Alienation)
A szakértő saját meghatározása szerint:
- akkor történik, amikor az egyik szülő tudatosan vagy fokozatosan a másik szülő ellen fordítja a gyermeket, hogy ne akarjon vele kapcsolatot tartani.
Tipikus módszerek:
- a másik szülő folyamatos lejáratása;
- a telefonhívások vagy videóhívások megfigyelése;
- bűntudatkeltés a gyermekben (“jobban szereted apát/anyát”);
- a kapcsolattartás akadályozása;
- a gyermek manipulálása, hogy maga utasítsa el a másik szülőt.
Figyelmeztető jelek
- A gyermek hirtelen nem akar találkozni a korábban szeretett szülővel.
- Hidegen vagy ellenségesen kezd viselkedni.
- Új, a saját korához nem illő vádakat ismétel.
- Bűntudata van, ha jól érzi magát a másik szülővel.
- Fél kimutatni a szeretetét a másik szülő iránt.
A gyermekre gyakorolt hatások
A szakértő szerint az elidegenítés:
- szorongást okoz;
- érzelmi sérüléseket eredményez;
- ronthatja a tanulmányi eredményeket;
- lojalitási konfliktust alakít ki;
- hosszú távon bizalmi és párkapcsolati problémákhoz vezethet.
Hogyan bizonyítható?
A szülő önmagában csak állíthatja, hogy elidegenítés történik.
A bizonyításhoz rendszerint szükséges:
- családügyi szakértő,
- pszichológus,
- szociális munkás,
- gyermekvédelmi vizsgálat.
Ők beszélnek mindkét szülővel és a gyermekkel, majd szakvéleményt készítenek.
Tartásdíj és kapcsolattartás
A szakértő hangsúlyozza:
- a gyermektartás és a kapcsolattartás két teljesen külön jogi kérdés.
- Attól, hogy valaki nem fizet tartásdíjat, nem lehet megtiltani a kapcsolattartást.
- A tartásdíjat külön eljárásban kell behajtani.
Ha a gyermek nem akar találkozni
Nem szabad erőszakkal elvinni.
Először ki kell deríteni:
- valódi félelem áll a háttérben,
- vagy manipuláció, elidegenítés történt.
Ehhez ismét szakember bevonását javasolja.
Nagyszülők jogai
Bizonyos esetekben:
- a nagyszülők,
- sőt más hozzátartozók is
kérhetnek bírósági kapcsolattartási jogot, ha ez a gyermek érdekét szolgálja.
A szakértő legfontosabb tanácsai
- A gyermeket soha ne használják fegyverként.
- Ne beszéljenek rosszat a másik szülőről a gyermek előtt.
- Minél hamarabb kössenek szülői együttműködési megállapodást.
- Ha nem tudnak megegyezni, kérjenek segítséget mediátortól vagy családjogi szakembertől.
- A szülők előbb saját érzelmi konfliktusaikat rendezzék, mert a gyermek érdeke az első.
Érdekesség
A családjogi ügyvéd többször kiemeli, hogy a szülői elidegenítés sokkal gyakoribb, mint azt az emberek gondolják, és tapasztalata szerint leginkább a válás vagy különélés utáni feldolgozatlan sérelmek miatt alakul ki. A bíróságoknak minden esetben a gyermek legjobb érdekét kell vizsgálniuk, nem azt, hogy melyik szülőnek van igaza.
Views: 1