Nézzük meg, mit engedélyezett
Gyalog Beáta igazságügyi gyermekpszichológus,
Baraczkai Krisztina igazságügyi pszichiáter,
Csányi Beatrix bíró,
valamint a Ráckeve környéki általános iskolai tanárnő és családja,
akik a két év elteltével is egyértelműen és nyíltan, írásban és szóban tagadják az ellennevelést.
Ők abban a hitben folytatják az alábbi viselkedést a gyermekkel szemben mint a társadalmi normák és következmények szószólói, és úgy vélik, hogy ezek teljesen normális dolgok, amelyekben semmi kivetnivaló nincs. Természetesen a fenti két szakértő ezt aláírta, és igazat adott nekik. Csányi Beatrix is így tett.
előzmény:
A gyerek jól érezte magát az apás hétvégén, amelyről fényképek, felvételek és tanúk is tanúskodnak.
2022.11.18 A anya az apás hétvége után a következőket írta:
“a gyermek úgy jött haza a nov. 18-20. közötti apás hétvégéről, hogy több
percnyi hallgatás után elsírta magát 19 órakor vasárnap este. Kb.
este 9 órára tudott megnyugodni ”
A felperes ezt adta be a bíróságra: “”Mondd meg
a bíróságnak, hogy nem
kell apához menni!”
Apánál nagyon rosszul érzem magam.”
Elemzés: A gyermek kijelentésének vizsgálata
A gyermek kijelentése – „Mondd meg a bíróságnak, hogy nem kell apához menni! Apánál nagyon rosszul érzem magam.” – több szempontból aggasztó, és erősíti az ellennevelés jelenlétére vonatkozó gyanút. Az alábbi elemzés kiemeli, miért valószínű, hogy a gyermek ezen kijelentése nem saját tapasztalatain alapul, hanem az anya befolyásának eredménye.
1. Az anya szerepe a kijelentésben
- Előre befolyásolt üzenet:
A gyermek kijelentése meglepően koherens és célzott, amely azt a benyomást kelti, hogy nem spontán módon, saját érzelmeiből fakadt, hanem egy előzetesen tanított, betanított mondat.- Ez különösen feltűnő, mert a gyermek közvetlenül a bíróságot említi, ami nem jellemző egy fiatal gyermek spontán kommunikációjára. A gyermek nem természetes módon kapcsolná össze az érzelmeit (rosszul érzem magam apánál) egy bírósági eljárással, hacsak nem hallott róla vagy nem kapott rá vonatkozó utasítást.
- Az anya korábbi kijelentései és magatartása, például a bíróságra benyújtott iratai és az ellennevelésre utaló megnyilvánulásai, alátámasztják, hogy a gyermek kijelentése mögött az anya befolyása áll.
- Szóbeli irányítás és utasítások:
Az anya korábbi magatartása során bizonyítottan befolyásolta a gyermek kommunikációját (pl. amikor a gyermek papírról betűzve olvasott fel egy előírt szöveget). Ez alapján feltételezhető, hogy ebben az esetben is irányított mondatokról van szó.
2. A gyermek érzelmi állapota és viselkedése az apánál
- Pozitív tapasztalatok apánál:
Az apa által bemutatott bizonyítékok (fényképek, videók, tanúk) azt mutatják, hogy a gyermek jól érezte magát az apai hétvégén. Ez szöges ellentétben áll a gyermek kijelentésével, miszerint „nagyon rosszul érzem magam”.- A gyermek az apai hétvégén szabadon, vidáman viselkedett, ami arra utal, hogy a negatív kijelentés nem a valós érzelmeit tükrözi.
- Szorongás az anya visszahatása miatt:
A gyermek szorongást élhet át az anya visszahatásától való félelem miatt, amikor hazaért az apai hétvégéről. Ez magyarázat lehet arra, miért hallgatott hosszú percekig (a felperes állítása szerint), mielőtt elsírta volna magát. A sírás inkább a megfelelési kényszer, nem pedig a valódi negatív élmények eredménye volt.
3. Az anya által előidézett konfliktus
- A gyermek bevonása a jogi eljárásba:
A kijelentésben a gyermek kifejezetten a bíróságot említi, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az anya beavatta őt a szülők közötti jogi konfliktusba.- A gyermek számára érzelmileg megterhelő és fejlődésére káros, hogy egy ilyen összetett és számára érthetetlen helyzet részesévé válik.
- Az ellennevelés hatása:
Az anya viselkedése arra utal, hogy szándékosan próbálja rontani a gyermek és az apa kapcsolatát azzal, hogy negatív képet fest az apáról. Ez hosszú távon súlyos érzelmi károkat okozhat a gyermekben, és akadályozhatja az apa-gyermek kapcsolat egészséges fejlődését.
4. A gyermek kijelentésének célzott felhasználása
- Az anya a gyermek kijelentését közvetlenül felhasználta a bíróságon, hogy igazolja kérelmét az apával való kapcsolattartás korlátozására. Ez azt mutatja, hogy a gyermek kijelentését eszközként használja a jogi eljárásban.
- Ez az anya szándékát erősíti, hogy a gyermek érzelmeit és tapasztalatait manipulálva, a bíróság előtt az apát kedvezőtlen színben tüntesse fel.
Következtetés
A gyermek kijelentése, miszerint „Mondd meg a bíróságnak, hogy nem kell apához menni! Apánál nagyon rosszul érzem magam.”, nem a saját tapasztalatain alapul, hanem az anya irányítása alatt, annak elvárásai szerint született. Ez az ellennevelés egyértelmű jele, amely a gyermek érzelmi fejlődését és az apa-gyermek kapcsolatot súlyosan veszélyezteti.
Views: 2