- A szerző szerint a szülői elidegenítés (parental alienation) gyakran generációkon át öröklődő trauma következménye.
- Dr. Craig Childress elmélete szerint az érintett szülő fejében egy séma aktiválódik:
- „áldozat gyermek”
- „védelmező szülő”
- „bántalmazó másik szülő”.
- A válás nem maga okozza az elidegenítést, hanem felerősíti a már meglévő személyiség- és kötődési problémákat.
- A folyamat három szinten értelmezhető:
- családrendszer (family systems),
- személyiségzavarok,
- kötődési rendszer (attachment system).
- Központi fogalom a „cross-generational coalition” (keresztgenerációs koalíció), amikor a gyermek az egyik szülő szövetségese lesz a másik szülővel szemben.
- Ilyenkor felborul a családi hierarchia:
- a gyermek „szülői” szerepbe kerül,
- a célpont szülő leértékelődik.
- A gyermeket „szabályozó eszközként” (regulatory object) használják a szülő érzelmi szükségleteinek kielégítésére.
- A szerző szerint a gyermek eredeti identitását fokozatosan felváltja a befolyásoló szülő nézőpontja és világlátása.
- A gyermek természetes válás miatti szomorúságát a befolyásoló szülő a másik szülő iránti haraggá alakítja át.
- A családrendszer-elmélet szerint a gyermek viselkedése sokszor nem önálló probléma, hanem a családi rendszer tünete.
- Fontos fogalom a „trianguláció”:
- a két szülő konfliktusába bevonják a gyermeket,
- a gyermek a házastársi konfliktus harmadik szereplőjévé válik.
- A leirat nagy hangsúlyt helyez a nárcisztikus és borderline személyiségszerveződésre:
- alapvető elégtelenségérzés,
- elhagyatástól való félelem.
- A borderline működésnél:
- erős érzelmi instabilitás,
- túlzott összeolvadási igény,
- a gyermek érzelmi támaszként való használata jelenik meg.
- A nárcisztikus működésnél:
- grandiozitás,
- mások leértékelése,
- saját hiányosságok kivetítése másokra jelenik meg.
- Childress szerint a szülői elidegenítés diagnosztikai jelei:
- a gyermek elutasít egy alapvetően normálisan működő, szeretetteljes szülőt,
- nárcisztikus vagy irracionális ellenségesség jelenik meg,
- a gyermek hamis, bizonyítékokkal nem alátámasztott meggyőződéseket alakít ki a célpont szülőről.
- A szülői érzelmi jelzések (emotional signaling) kulcsszerepet játszanak:
- a gyermek a szülő félelmeit és szorongását átveheti,
- akár közvetlen utasítás nélkül is.
- A gyermek átadásakor elhangzó mondatok („csak pár órát kell kibírnod”, „ha baj van, hívj fel”) a szerző szerint közvetett üzenetként működhetnek a másik szülő veszélyességéről.
- A videó végkövetkeztetése szerint a jelenség elsődlegesen trauma-, kötődés- és családrendszeri probléma, nem pusztán rossz szülői viselkedés vagy rosszindulat kérdése.
A leirat lényege egy mondatban:
A Childress-féle modell szerint a szülői elidegenítés egy családrendszeri és kötődési trauma újrajátszása, amelyben a gyermeket bevonják a szülők konfliktusába, és fokozatosan a másik szülő elutasítására hangolják.
Views: 0