Az anya tagadja az elidegenítést, miközben az apát hibáztatja a megszakadt kapcsolattartásért

Az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme alapjául azt a körülményt jelölte meg, hogy álláspontja szerint elveszítheti gyermeke iránta meglévő szoros kötődését. Álláspontja szerint a gyermek egészséges testi, lelki fejlődése az én gondozásom alatt veszélyeztetve van.

Vitatom az alperes fent kifejtett álláspontját.

A gyermek jelenleg is kötődik az alpereshez, amit a jelen eljárás során már többször jeleztem is. Nem áll fenn a részemről elidegenítés, én magam pedig kértem a szakértői vélemény kiegészítését abban a körben, hogy a szakértő fejtse ki, hogy miből állapította meg az én részemről az elidegenítést. Gyalog Beáta magyarázata mindössze abban merült ki, hogy kifogásolta azt, hogy a gyermek szeretett volna testvért, velem együtt, amit az alperesnek jelzett is még az életközösségünk alatt. Álláspontom szerint ez önmagában semmiképpen nem igazol elidegenítést az én oldalamról, hiszen az teljesen természetes egy [kitakart rész] korabeli gyermeknél, hogy vágyik arra, hogy testvére legyen. Én magam is szerettem volna még gyermeket az életközösségünk alatt, és az a tény, hogy a kettőnk kívánsága ebben a kérdésben egybeesett még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a gyermeket elidegeníteném az alperestől. Különös figyelemmel arra, hogy ez a közös kívánság a gyermekkel az életközösségünk idejére tehető, annak megszakadását követően nyilvánvalóan az én oldalamról ez teljes mértékben megszűnt.

Dr. Szegedyné dr. Baraczka Krisztina szakértő állítását egyáltalán nem támasztotta alá az elidegenítés körében. A szakértői véleményből egyáltalán nem derül ki, hogy ezen megállapítását a szakértő mire alapozza.

Az alperes beadványában ismételten torzítja a szakértői véleményben foglaltakat, mivel azt egyik szakértő sem állította, hogy súlyosan ellennevelő magatartást tanúsítanék.

Egyáltalán nem idegenítem el az alperestől a gyermeket, hova tovább az alperes az, aki egyoldalú döntésével a kapcsolattartást teljes mértékben megszakította. A kapcsolattartás szünetelését követően én magam kész voltam a korábbi ideiglenes intézkedés szerint a kapcsolattartást biztosítani az alperes számára, megjegyzem a szakértő vélemény is pontosan ezt a fajta kapcsolattartást javasolja, figyelemmel az alperes mentális zavarára, és konvencióellenes, súlyosan jogsértő viselkedésére. Az alperes volt az, aki úgy döntött, hogy a továbbiakban nem kíván részt venni a kapcsolattartásokon, mivel ahogy eddig sem, úgy továbbra sem kívánta betartani a családsegítő szolgálat szabályait. Nem kívánta a kapcsolattartást felügyelet mellett, annak valódi célja érdekében folytatni. Annak ellenére sem, hogy jeleztem, hogy a gyermek ezeket a találkozásokat várja, az alperes meg is ígérte neki, hogy karácsony után találkoznak, azonban az ígéretét megszegte megbántva ezzel a gyermekét. Ezen magatartása önmagában elég ahhoz, hogy a gyermeket saját magától elidegenítse, de az alperes szokásához híven ebben a szituációban is, engem kíván hibáztatni, figyelmen kívül hagyva a saját magatartását. A gyermek, ahogy jeleztem az alperes születésnapján fel kívánta az alperest köszönteni, aki nem volt hajlandó fogadni a gyermeke hívását, amivel ismételten megbántotta [kitakart név]. Ilyen és sok hasonló magatartást követően érthetetlen, hogy miért gondolja az alperes azt, hogy ő maga a gyermek gondozására sokkal alkalmasabb lenne nálam.

Az alperes minden korábbi beadványában kifejtette azt, hogy ő maga nem látja értelmét a felügyelt kapcsolattartásnak, mivel úgy gondolja, hogy ezen formájában a gyermekkel nem tud

Views: 0

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *