Budai Központi Kerületi Bíróság
[Az ügyszám helye kitakarva.]
20
és a gyermek neveléséhez fűződő jogait és azt, hogy a gondoskodás és a nevelés elsődlegesen a szülők kötelezettsége. Ezek a jogok és kötelezettségek konkrét jogi normaként jelen jogvitára irányadóan a Ptk. rokontartás közös szabályaiban és a kiskorú gyermekek tartására vonatkozó szabályozásában jelennek meg.
[111] A Ptk. 4:215.§ alapján a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.
[112] A 4:216. § (1) bekezdése szerint a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben, gyermektartásdíj formájában teljesíti.
[113] A Ptk. 4:218. § (1) bekezdése alapján a szülők megállapodásának hiányában a bíróság határoz a gyermektartásdíj mértékéről. A gyermektartásdíj összegének a megállapítása során a (2) bekezdés értelmében figyelemmel kell lenni a gyermek indokolt szükségleteire [a) pont], mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira [b) pont], a szülők háztartásában eltartott más – saját, nevelt, mostoha – gyermekekre [c) pont], a gyermek saját jövedelmére [d) pont], a gyermeknek és a rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokra [e) pont]. A (4) bekezdés rögzíti a tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani.
[114] A hivatkozott jogszabály első szempontként tünteti fel a tartásra jogosult kiskorú gyermekek indokolt szükségleteit, ez összhangban áll az alapelvként is megfogalmazott gyermeki érdek elsődlegességével (Ptk. 4:2. §), a gyermektartásdíj mértékének meghatározásakor a legfontosabb követelmény a kiskorú gyermek harmonikus személyiségfejlődésének, kiegyensúlyozott nevelésének biztosítása.
[115] Az alapszükségletek körébe a lakhatás, az egészséges élelmezés, a ruházkodás, valamint a kiskorú gyermekek taníttatásával kapcsolatos kiadások, továbbá a kulturális, sportolási és bizonyos rendkívüli képzésben való részvétel szokásos költségei tartoznak és az alapszükségletek köre a gyermek korától, egészségügyi állapotától, irányultságához igazodó nevelési feltételeitől, esetleg más, egyéni körülményeitől függően eltérő is lehet (BH. 2019. 112. és Kúria Pfv.II.21.294/2017.).
[116] A bíróság a gyermek indokolt szükségleteit mérlegeléssel határozta meg.
[117] E körben a bíróság figyelembe vette a felek előadásait, előadásának és a bizonyítékoknak az együttes okszerű és iratszerű mérlegelésével állapította meg a gyermek szükségleteit és indokolt szükségletnek tartotta az oktatással, élelmezéssel, lakhatással kapcsolatos, valamint a hobbi és sporttevékenységgel összefüggő kiadásokat is.
[118] Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy a gyermeket gondozó szülő nem köteles a kiadásait számlával igazolni és az átlagos hétköznapi kiadásokkal a másik szülővel elszámolni. A kiadásokat igazoló számlák hiánya a gyermek indokolt szükségleteinek fennállását és biztosítását nem te
szi kétségessé (Kúria Pfv.II.20.272/2019.).
[119] A bíróság e körben kiemeli, hogy a bíróságnak mérlegeléssel kell a gyermektartásdíjat megállapítani a gyermek szükségleteit és a felek jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve, azonban a gyermekek havi kiadásait nem kell forintra pontosan meghatározni, hiszen azt nem is lehet a gyermekek változó szükségletei, változó életkora és igényeik, illetőleg különóráik változása okán sem pontosan meghatározni.
[120] A gyermektartásdíj összegének megállapítása során elsődlegesen a gyermek egyhavi indokolt szükségletei, illetve az ehhez kapcsolódó kiadások vizsgálandók.
Views: 2