Dr. Susan Heitler előadása a nárcisztikus működés és a szülői elidegenítés kapcsolatáról szól. Fő gondolatai:
- Az elidegenítő szülő saját igényeit a gyermek és a másik szülő szükségletei elé helyezheti. Úgy érezheti, kizárólag ő jogosult a gyermek szeretetére és idejére.
- Heitler a nárcisztikus működés központi elemét a másokra figyelés hiányában látja. Az érintett hallja a másik szavait, de annak érzéseit, szempontjait nem tekinti igazán fontosnak.
- Ez a figyelemhiány szelektív lehet. Tekintélyes személyekkel, felettessel vagy bíróval szemben az illető figyelmes és megnyerő lehet, miközben otthon elutasítja családtagjai kéréseit.
- A meghallgatás helyett gyakran a cáfolatot keresi. Arra figyel, hogyan utasíthatja el vagy jelentéktelenítheti el a másik mondandóját, a közös megoldás keresése helyett.
- A gyermek ebből azt tanulhatja meg, hogy a saját kívánságai nem számítanak. Elhallgathatja érzéseit, kerülheti az ellentmondást, és alkalmazkodhat a szülő indulataihoz.
- A gyermek másik szülő iránti szeretete is elfojthatóvá válhat. Az egyik példában egy négyéves kislánynak megtiltják az esti telefonálást az édesanyjával. Később már azzal igyekszik „jó gyerek” lenni, hogy nem telefonál, és az apja előtt nem sír.
- A hatalmi küzdelem a gyermek biztonságát és ellátását is háttérbe szoríthatja. Példaként szerepel a biztonságosabb átadási hely elutasítása, illetve a gyermek étkezésének a szülő saját diétájához igazítása.
- Az első benyomás félrevezető lehet. Heitler szerint a kezdeti kedvesség és magabiztosság mellett csak hosszabb együttműködés során válhat láthatóvá a dominancia, az indulatosság és mások háttérbe szorítása. A nagylelkűség is együtt járhat a mások szükségleteire való érzéketlenséggel.
- Az egészséges kapcsolat alapja szerinte a „kétoldalú meghallgatás”. Ez azt jelenti, hogy valaki a saját igényeit és a másik ember szempontjait egyaránt komolyan veszi.
- A kialakulásban többféle tényezőt feltételez: egyéni adottságokat, szülői mintákat és olyan környezetet, amelyben az illető rendszeresen következmények nélkül érvényesítheti akaratát.
- A változást lehetségesnek tartja, ha van tanulási szándék. Saját párterápiás tapasztalata alapján sok kliens képes javítani a meghallgatási készségén; ez azonban nem általános sikerarány az elidegenítő szülőkre.
- Kommunikációban nyugodt énközléseket javasol: például „Az aggaszt, hogy…” vagy „Azt szeretném…”. Szükség esetén a kérés higgadt megismétlését ajánlja, de elismeri, hogy ez sem garantál együttműködést.
Views: 0