Category: PAS/ellennevelés videók

PAS/ellennevelés videók

Miért nem bízik benned a gyermeked? – A bizalmatlanság valódi oka konfliktusos társszülésnél

Ez nálunk már nem működik, de aki most kezdi, annak talán még jól jöhet.

🧠 Alapgondolat

  • A gyerek bizalma nem logikai döntés, hanem idegrendszeri biztonságérzet kérdése.

    [English (auto-generated)] Why …

  • Ha a gyermek feszültséget vagy lojalitás-konfliktust él meg a szülők között, alkalmazkodik: védekezik, visszahúzódik, vagy „szerepet játszik”.

    [English (auto-generated)] Why …

⚠️ Mi történik konfliktusos társszülőségben

A gyerek megtanulhatja, hogy:

  • szeretet feltételekhez kötött

  • ő felel a szülők érzelmeiért

  • bizonyos dolgokat nem mondhat ki

Ez lojalitáskötést hoz létre: úgy érzi, ha az egyik szülőt szereti, a másikat elárulja.

[English (auto-generated)] Why …

👶 Miért a „biztonságos” szülő kapja a nehezebb viselkedést

A gyerek sokszor pont annál engedi ki a stresszt:

  • aki biztonságos

  • aki nem bántja

  • aki elbírja az érzelmeit

Ez nem tiszteletlenség, hanem biztonsági jel.

[English (auto-generated)] Why …

❌ Gyakori hibák, amik rontják a bizalmat

A „biztonságos” szülők jó szándékkal, de ártva:

  1. kikérdezik a gyereket

  2. azonnal tisztázni akarják a dolgokat

  3. érzelmileg reagálnak

  4. a gyereket teszik felelőssé az igazságért

A gyerek ilyenkor azt érzi: újra nyomás alá került.

[English (auto-generated)] Why …

✅ Mi építi vissza a bizalmat

Három kulcs:

  • kiszámíthatóság (rutin, nyugodt fogadás)

  • szabályozott szülő (valódi nyugalom, nem csak színlelt)

  • engedély (szabad szeretni mindkét szülőt)

A cél: ne információt szerezni, hanem biztonságot adni.

[English (auto-generated)] Why …

🧩 A gyerek három lehetséges útja

A videó szerint a gyerekek általában három mintát követnek:

  • A: befelé forduló (szorongás, visszahúzódás)

  • B: egyik szülő mellé álló / elidegenedő

  • C: reziliens (felismeri a manipulációt és önazonos marad)

Fontos: ezek között mozoghatnak, nem végleges állapotok.

[English (auto-generated)] Why …

🗝️ Kulcsmondat a videóból

A szülő feladata nem az, hogy bizonyítsa az igazát, hanem hogy olyan hely legyen, ahol a gyerek teste emlékszik, milyen a biztonság.

[English (auto-generated)] Why …

✅ Lényeg egy mondatban:
A gyerek bizalmatlansága sokszor nem ellened szól, hanem a stresszhez való alkalmazkodás jele — és a bizalom nem magyarázattal, hanem következetes érzelmi biztonsággal épül vissza.

Views: 3

Szülői elidegenítés: amikor a gyereket a másik szülő ellen nevelik – lelki bántalmazás, amit alig ismernek fel

 

🎧 A beszélgetés kontextusa

A téma a szülői elidegenítés, egy podcastben:
Szabad Európa – SELFIE sorozat
Beszélgetők: Takács Péter (érintett + coach) és Aponyi Noémi

A jelenség gyermekjogi szempontból is ismert, pl. a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány is ír róla.

🧠 MI TÖRTÉNIK A GYEREKBEN?

A gyerek két ellentétes valóság között szakad szét:

Az egyik szülő (elidegenített) A másik szülő (elidegenítő)
Feltétel nélküli szeretet Szeretet feltételhez kötve
„Akkor is szeretlek, ha bántasz” „Akkor szeretlek, ha engem választasz”
Biztonságos érzelmi tér Fenyegetett kötődés
Nem veszíthető Elveszíthető

👉 A gyerek tudja, hogy az egyik szülő szeretete nem forog kockán, ezért a másik felé kezd igazodni, mert ott a szeretet feltételekhez kötött.

Ez hozza létre a lojalitáskonfliktust.

⚠️ MIÉRT KÉR BOCCSÁNATOT A GYEREK, MIKÖZBEN BÁNT?

Ez az egyik legdrámaibb rész.

A gyerek:

  • szereti az elidegenített szülőt

  • tudja, hogy amit tesz, az fáj

  • mégis bántja

Mert:

„Nálad nem veszíthetem el a szeretetet. A másiknál igen.”

Ez pszichés szétesés.

💔 MIT ÉL MEG AZ ELIDEGENÍTETT SZÜLŐ?

Tipikus élmények:

  • „Olyan, mintha élve temettek volna el.”

  • értetlenség

  • tehetetlenség

  • düh → bíróság előtt ez visszaüt

  • depresszió, testi betegségek

A rendszer gyakran nem ismeri fel a jelenséget.

🔧 AZ ELIDEGENÍTŐ MINTÁZATA

Nem „rossz válás”, hanem tudatos mintázat:

  • a gyerek érzelmi manipulálása

  • a másik szülő démonizálása

  • alternatív valóság felépítése

  • támogató hálózat gyűjtése („szárnyas majmok”)

  • mártírszerep

  • a gyerek parentifikálása

  • „Ha nem engem választasz, baj lesz”

🧒 A GYEREKEN LÁTHATÓ JELEK

  • másképp viselkedik a két szülőnél

  • kémkedik, jelent

  • felnőttes szóhasználat a másik szülőről

  • hirtelen ellenségesség

  • érzelmek elfojtása

  • „zsilipelési idő” láthatásokkor

  • szorongás, megfelelési kényszer

⏳ HOSSZÚ TÁVÚ KÖVETKEZMÉNYEK

Felnőttkorban:

  • önbizalomhiány

  • konfliktuskerülés

  • érzelmek elfojtása

  • toxikus párválasztás

  • lojalitáskonfliktus a saját párkapcsolatban

  • túlzott engedékenység a gyereknevelésben

  • identitásbizonytalanság

Ez transzgenerációs mintává válhat.

🛠 MIT TUD TENNI AZ ELIDEGENÍTETT SZÜLŐ?

A beszélgetés kulcsmondata:

Nem a másikat kell meggyőzni. A gyereknek kell hosszú távon bizonyítani, ki vagy.

Ez jelent:

  • saját élet stabilizálása

  • érzelmi kongruencia

  • következetes, feltétel nélküli jelenlét

  • bizonyítékgyűjtés

  • mentális egészség védelme

  • szakember + speciális ügyvéd

Ez maraton, nem sprint.

🧩 A LÉNYEG EGY MONDATBAN

A szülői elidegenítés:

Olyan érzelmi fogság, ahol a gyerek a túlélés érdekében megtagadja azt a szülőt, aki a legbiztonságosabb lenne számára.

És ettől belül kettészakad.

Views: 9

Nárcisztikus válás – Szülői elidegenítés, jogi manipuláció és a gyerekek felhasználása

 

🔴 Alapgondolat

A nárcisztikus fél számára a válás nem érzelmi veszteség, hanem
➡️ hatalom-, kontroll- és uralomvesztés.
Amikor ez a kontroll megszűnik, beindul a „megtorló üzemmód”.

 

🧠 Mi történik a nárcisztikus fél fejében?

  • Nem gyászol, hanem narcisztikus sérülést él meg

  • A belső narratíva: „Hogy merészeltél kilépni abból a szerepből, amit neked szántam?”

  • Megjelenik:

    • harag

    • bosszúvágy

    • büntetési szándék

🔄 A történet átírása

  • A valódi bántalmazó áldozatnak állítja be magát

  • A másik felet hibáztatja

  • Szövetségeseket gyűjt a saját képének védelmére

  • Hazugságok, torzítások jelennek meg

👶 A gyerekek szerepe

A gyerek eszközzé válik a másik fél ellen.

Ez két fő formában jelenik meg:

1️⃣ Szülői elidegenítés (alienáció)

Módszerek:

  • rosszindulatú megjegyzések a másik szülőről

  • kapcsolattartás akadályozása

  • látogatások nehezítése

  • információk eltitkolása

  • bűntudatkeltés a gyerekben

  • „Válassz oldalt” nyomás
    Ez nem gondoskodás, hanem bosszú álcázva.

2️⃣ Szülői elhagyás

A nárcisztikus fél akár teljesen eltűnhet a gyerek életéből, hogy ezzel büntesse a másik szülőt.

 

A jogi eljárás mint bántalmazás

A per:

  • ismétlődő vádakkal

  • hamis állításokkal

  • elhúzással
    nem megoldást szolgál, hanem a másik fél kimerítését.

Ez a szöveg szerint:
➡️ lelki terror
➡️ eljárási zaklatás

❗ Fontos elv a gyerekkel kapcsolatban

  • A gyerek nem terapeuta

  • Nem szabad bevonni a felnőttek konfliktusába

  • Üzenet a gyerek felé:
    „Jogod van mindkét szülőt szeretni. A felnőttek problémái nem a te dolgod.”

🛡 A javasolt „védekezés”

Három területen kell védelem:

  1. érzelmi

  2. mentális

  3. jogi

A cél:

  • a manipuláció felismerése

  • önvédelem

  • a gyerekek megóvása

🎯 Végső üzenet

Egy nárcisztikus személlyel való szakítás:

olyan, mintha háborút jelentenél be —
de a szabadság és a gyerekek egészségesebb jövője miatt ez szükséges lehet.
A felkészültség kevésbé veszélyes, mint a félelemben maradás.

Views: 63

A szülői elidegenítés az érzelmi bántalmazás folytatása – nem „magas konfliktus”, hanem kontroll

Mi történik valójában?

  • A bántalmazás itt nem feltétlen hangos vagy látványos, hanem finom, pszichológiai kontroll:

    • a valóság kiforgatása

    • a narratíva irányítása

    • annak meghatározása, mi az „igaz” és mi nem

  • A különválás után ez a kontroll a gyereken keresztül folytatódik.

Hogyan használják a gyereket?

Az elidegenítő szülő:

  • lassan „kitörli” a másik szülőt a gyerek életéből

  • folyamatosan megkérdőjelezi annak szándékait

  • a szeretetét veszélyesként vagy instabilként állítja be

  • jutalmazza a „helyes” (őt támogató) reakciókat, és bünteti az eltérő érzéseket

A gyerek így nem szabadon gondolkodik, hanem alkalmazkodni tanul a túlélés érdekében. Ez a szöveg szerint érzelmi bántalmazás.

Miért nem „kétoldalú konfliktus”?

A szöveg hangsúlyozza:

  • ez nem kölcsönös harc,

  • hanem egyoldalú, folyamatos kényszerítő kontroll.

Ugyanazok a módszerek jelennek meg, mint párkapcsolati bántalmazásnál:

  • gázlángolás (gaslighting)

  • hibáztatás áthárítása

  • áldozati szerep felvétele

Csak most mindez a gyereken keresztül történik.

Mi a következmény?

  • A gyerek egy felnőttek közti konfliktus érzelmi terhét cipeli

  • Közben elveszíthet egy, a fejlődéséhez fontos kapcsolatot

  • A „magas konfliktusú együttnevelés” kifejezés bagatellizálja a történteket, mert elrejti, hogy itt valójában bántalmazási dinamika működik.

Fő üzenet

A szülői elidegenítést a szöveg a családon belüli bántalmazás egyik formájaként értelmezi. A középpontban nem a gyerek érdeke áll, hanem az egyik fél hatalomigénye. Amíg ezt nem ismerik fel, a káros körforgás folytatódik – a célzott szülő és a gyerek rovására.

Views: 5

Miért nem működik a mediáció szülői elidegenítés esetén?

🔴 Alapállítás

A szülői elidegenítés (amikor az egyik szülő a gyereket a másik ellen fordítja) bántalmazási forma, még akkor is, ha az elidegenítő szülő ezt nem így éli meg.

[English (auto-generated)] Pare…

🧠 Az elidegenítő szülő gondolkodása

Az ilyen szülő:

  • áldozatnak látja magát

  • azt hiszi, hogy a gyermeket védi

  • a viselkedését „szükséges rossznak” tekinti

  • a másik szülőt nagyobb veszélynek látja, mint a saját tettei hatását

👉 Emiatt nem fogadja el, hogy amit tesz, az árt a gyereknek.
👉 Nem hat rá az észérv, bizonyíték, következmény.

[English (auto-generated)] Pare…

📊 Kutatási megállapítás

Egy reprezentatív szülői mintán:

már egyetlen elidegenítő viselkedést is bántalmazásnak minősít a társadalom

Tehát a laikus közvélemény is felismeri a károkozást — az elidegenítő szülő viszont nem.

[English (auto-generated)] Pare…

⚖️ Enyhe vs. súlyos esetek

Enyhe / közepes Súlyos
Nyitottabb szülők Erős torz gondolkodás
Kevesebb pszichopatológia Mély meggyőződés az „igazukról”
Van tér változásra Szinte semmi nem hat
Programok segíthetnek Racionális meggyőzés nem működik

A legtöbb érintett szülő a súlyos kategóriába esik.

[English (auto-generated)] Pare…

🎓 Szakmai felelősség

A szöveg kemény kritikát fogalmaz meg a szakemberek felé:

  • A kutatások többsége az elmúlt 10 évben jelent meg

  • Sok szakember elavult tudással dolgozik

  • Ez etikátlan gyakorlatnak minősül

  • A szakértőket számon kell kérni, ha 20 éves anyagokra hivatkoznak

👉 A folyamatos továbbképzés szakmai kötelesség.

[English (auto-generated)] Pare…

❌ Miért nem működik a mediáció?

A szöveg szerint elidegenítési esetekben a mediáció:

  • a bántalmazó szülő stratégiai eszköze

  • időhúzásra használják

  • információgyűjtésre a további manipulációhoz

  • újabb kontrollszerzésre

Ez párhuzamba állítható a kényszerítő kontrollt alkalmazó kapcsolati erőszakkal, ahol a mediáció az áldozat további kiszolgáltatását erősíti.
👉 Itt a gyermek a „fegyver”.

[English (auto-generated)] Pare…

🧩 Lényegi üzenet

  • Az elidegenítés nem konfliktus, hanem bántalmazási dinamika

  • A jóhiszemű kommunikációs modellek ezért kudarcot vallanak

  • A probléma nem félreértés, hanem tudatos, igazoltnak hitt károkozás

Views: 8

Kognitív disszonancia a szülői elidegenítésben – Miért bukik el a logika a családjogi perekben?

🧠 1. Mi történik, amikor az embert kihívják a hitében?

Az emberek alapvető igénye, hogy igazuk legyen.
Amikor a meggyőződésüket támadás éri:

  • kognitív disszonancia keletkezik (belső feszültség),

  • ezért inkább igazolják magukat, mintsem változtassanak,

  • akár a másik fél hiteltelenítésével is („ha rossz ember, amit mond, az is rossz”).

A másik – ritkább – út: valaki képes korrekcióra, tanulásra.

🧩 2. Hogyan lehet kommunikálni ilyen helyzetben?

Két stratégia jelenik meg:

1️⃣ Közös pont keresése
Még a szélsőséges nézet mögött is van ok → ott lehet kapcsolódni.

2️⃣ „Nem neki beszélünk, hanem a hallgatóságnak”
Ha az illető meggyőzhetetlen, akkor:

  • bizonyítékokat kell bemutatni,

  • nyugodtnak és szakmailag korrektnek maradni,

  • mert mások figyelnek, és ők tanulhatnak belőle.

🧪 3. Az elidegenítő szülők pszichológiai vizsgálata

Felvetődik, hogy a bíróságok használhatnának standard teszteket (pl. MMPI-2 / MMPI-3) az elidegenítő szülők profiljának feltérképezésére:

  • milyen személyiségjegyek jellemzőek?

  • narcisztikus? paranoiás? más tényező?

  • cél: jobb beavatkozási módszerek kialakítása.

Fontos: nem szabad leegyszerűsíteni egyetlen okra (pl. „minden elidegenítő narcisztikus”).

⚖️ 4. A bírósági csapda a „célzott szülőknek”

Az érintett szülők gyakran:

  • azt hiszik, az igazság „magától látszik”,

  • nem készülnek fel jogilag,

  • bíznak a rendszerben → majd a bíróság megvédi a gyereket,

  • de a rendszer nem mindig így működik → rosszabb kimenetel.

🧒 5. Az elidegenítő szülő önképe

  • Gyakran nem látják magukat bántalmazónak.

  • Ha mégis felmerül bennük, a disszonancia miatt kimagyarázzák.

  • Lehet személyiségfaktor, de nem kizárólagos ok.

🔁 6. Generációs ismétlődés

Sokan csak felnőttként, szülővé válva jönnek rá, hogy ők maguk is elidegenítés áldozatai voltak gyerekként → intergenerációs minta.

🎯 Összkép

A szöveg fő üzenete:

Az elidegenítési helyzetekben nem a logika hiánya a fő akadály, hanem a pszichológiai védekező mechanizmusok (kognitív disszonancia).
Emiatt a meggyőzés ritkán működik közvetlenül – inkább rendszerszintű, pszichológiai és jogi felkészültség kell

Views: 7