A levél, ami lebuktatta az elidegenítést: hogyan omlott össze a ráckevei narratíva

Tanulj.

Ez az a dokumentum, amit említettem: ezzel kezdték, és ezt meg kell őrizned, mert így szépen láthatod, mi történik. Egyszerre azt is látod, hogy milyen könnyen lesz valakiből egy hazudozó, bosszú által vezérelt ráckeve környéki tanárnő, aki az elidegenítést használja, ha nem az van, amit ő és a családja akar.

Gondold el, hogyan lehet innen, pár pillanat alatt eljutni odáig, hogy kimondja: meg kell szakítani a kapcsolatot a gyermekkel, ez lenne a megoldás.

És ugye ez az, ami után már csak röhögve ott hagyod, és végigviszed vele az egészet — addig viszed, amíg a rengeteg hazugsága padlót nem fog. Mert ebben a levélben maga írta le, hogy a világon semmi probléma nem volt velem, a gyermeket eltiltani sem akarta, mert okot sem tudott rá mondani… majd egy váratlan fordulattal valami teljesen más lett belőle. 😀

És pontosan ez az a levél, ami az egész családját és lényegében az egész perüket bukásba viszi. Ez bizonyítja be, hogy a ráckeve környéki tanárnőnek egyetlen igaz szava sem volt a bíróságon.

Csak nézel, és egyértelműen látszik az is, hogy elképzelése sincs arról, kivel volt együtt majdnem tíz évig — annyira nem érdekelte, hogy még azt sem tudta felfogni, hogy ez nem egy „mentes” történet lesz.

Tanulj belőle, mert ahogy mondtam: ha elsőre kapsz egy ilyen „őszinte” levelet, akkor dőlj hátra, és élvezd a műsort, mert lesz folytatás. Alig három hónap alatt úgy mosta át a gyermek fejét, és annyi ellentmondó, nyíltan beismert hazugsággal élt, hogy iskolapéldája lett az elidegenítésnek, ellennevelésnek.

Most már látható, hogy sajnos komoly bajok vannak a fejében — és az is látszik, hogy mindenben igazam volt.

És képzeld el, hogy két igazságügyi szakértő Gyalog Beáta, és Baraczkai Krisztina, 600 ezer forintért úgy hazudott egy jót, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, mert már megszokták.
Beletettek mindent: lelki bántalmazást, veszélyeztetést, alkalmatlanságot, amit csak lehetett.

És a ráckevei családsegítő is mindent bevetett, mert ők sem tudták, hogy ez a levél létezik. 😀

Így már teljesen szépen látszik az egész:
mindenki reflexből, megszokásból áll az anya oldalára, és tolják a megszokott, sablonos narratívát.
Fel sem ismerik a jeleket, észre sem veszik, hogy saját maguk mondanak ellent az iratoknak — mert nem szoktak hozzászokni ahhoz, hogy valaki minden bizonyítékot megőriz és visszakeres.

És akkor lassan kezdhetjük a válóper elejétől a beadványokat.

A szülői elidegenítés ragadozói: amikor a gyermek szeretetét fegyverként használják

Azok a szülők, akik elidegenítik a gyermeket a másik szülőtől, ragadozók. Pontosan így kell neveznünk őket.
És az ilyen ragadozó szülő nem csak el akarja idegeníteni a gyereket tőled — programozni és megrontani akarja őt.

Megtanítják a gyermekedet, hogy kételkedjen benned, féljen tőled, provokáljon téged, hazudjon neked, és hogy a szeretetedet olyan lehetetlen mércékkel mérje, amiknek senki sem tud megfelelni.
Amikor pedig a szíved összetörik, ezt használják fel bizonyítékként arra, hogy te vagy labilis.

Ez egy pszichológiai háború, amit „nevelésnek” álcáznak — egy előre megtervezett csapda, ahol a te fájdalmad lesz az ő bizonyítékuk.

De az igazság az, hogy a manipulációjuk nem a te szülői kudarcodat tükrözi.
Az ő betegségüket leplezi le.

Mert csak egy mélyen beteg, zavart személy, súlyos személyiségzavarral képes fegyverként használni egy gyermek szeretetét arra, hogy elpusztítsa a másik szülőt.

és tovább….

Az alperes a jelen beadványában oly módon kíván engem beállítani, mintha kóros hazudozó lennék. Ezen állítását az alperesnek vitatom. Álláspontom szerint pontosan az alperes az, aki minden egyes tényt teljes mértékben kiforgatva, folyamatosan valótlant állít a bíróságok előtt.
Az alperes azonban ezen a ponton sem áll meg, mivel mindenki személyiségi jogain átgázolva, nyilvánosságra hozza a teljesen eltorzult világszemléletét, bármilyen állítás, vagy lépés történik a részemről azt torzítva fordítja ellenem. Ha nem beszélek a gyermekkel az alperesről, akkor álláspontja szerint azzal valósítok meg ellennevelést, ha pedig tájékoztatom a gyermeket bármiről is, akkor pedig azzal. Ha pszichológushoz akarom vinni a gyermeket akkor azzal veszélyeztetem, ha nem viszem mert azt állítom, hogy jól van, akkor pedig azzal. Előbb megadja az alperes a pszichológushoz a hozzájárulást, aztán később megtagadja.
Az alperes által becsatolt levél ezt pontosan alátámasztja, amiben úgy nyilatkozik, hogy amíg nem látom a gyermek valódi állapotát, addig a hozzájárulásomat megvonom a pszichológus bevonásához.
Majd ezt követően az alperes tájékoztatást kér.
Ez a nyilatkozata az alperesnek egyértelmű. Méghozzá azt jelenti, hogy saj át maga megtagadta a pszichológus bevonását. Megjegyzem, hogy az alperes ezen leveléből is látszik, hogy ismételten úgymond bizonyítékot kíván gyűjteni. Ennek érdekében pedig még attól sem retten vissza, hogy a gyermeke megsegítését megtagadja, csakhogy egy számára kedvező nyilatkozatot ki tudj on csikarni a családsegítő szolgálattól.
Ez a példa pontosan jól mutatja azt, hogy mennyire képes az alperes a gyermek érdekeit előtérbe helyezni, és mennyire érdekli a gyermek jóléta. Bármit megtesz, hogy bizonyítékokra szert tegyen, és az sem zavarja, ha a gyermekének ezzel árt.

Közben a szigetszentmiklósi családsegítő továbbra sem érti, mi történt, így továbbra is ész nélkül mentik magukat és a ráckeve környéki tanárnőt, miközben olyanokat írnak le, amiket nagyon nem kellene papírra vetni.
És csodálkoznak, hogy én nem értek velük egyet…

Kiskorú védelembe vétele ügyében a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal által bejelentett kizárási okot elfogadom és az eljárásból kizárom, ezzel egyidejűleg felügyeleti szervként kijelölöm a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát.

Hát, haladunk — de ugye most jön a JÉÉ-fele anyag, ami még mindig nincs meg.
Az előttünk eljáró hatóságról kiderült, hogy kamuztak és teljesen alkalmatlanok voltak.
De nekünk is kell még jó pár hét, mire mindent átolvasunk.

ÉÉÉSS kérem, hogy küldjön még néhány iratot, mert nem találtunk meg mindent.

Közben Szigetszentmiklós ráállt egy ágra, elővette a Stihl fűrészt, és a rossz oldalról elkezdte vágni…
hát erre már tényleg nem tudok mit mondani….

High-Conflict válás és szülői elidegenítés: hogyan védd meg magad és a gyermeked?

Itt ügye a próbáld tartani a kapcsolatot javaslat van — ami valóban jó tanács, kivéve, ha a ráckeve környéki tanárnővel és a családjával kerülsz össze.

és mivel esetünkben az indirekt bizonyítás van igy nem is lehet nálam máshogy.

A tanárnő még most, október végén is azt állította, hogy „ő aztán nem nevel ellen”.
Tehát több mint három év után sem ült le senki, hogy elmondja neki, mit művel.
Nem is értené, hiszen szerinte ő „csak a társadalmi normákat tartja be”…

A jövő héten, ha végre kijelölik az új vármegyei gyámügyet, talán utána lesz valódi gyámügy is — akik majd kérnek még jó pár hetet, mire egyáltalán megkapják a hiányos anyagot, mert jó eséllyel a többi „eltűnt”…

Aztán majd fogják a fejüket, és talán történik valami.
Közben a gyáli gyerekjóléti csak malmozik, mert gyámügy nélkül ők senkik, nincs mozgásterük.
Így malmozunk tovább, és egyre jobban ráég mindenkire, hogy az „ellennevelés az jó”.

A műsor vendége Lisa Johnson, a „Been There Got Out” társalapítója, aki magas konfliktusú válások, jogi visszaélések és szülői elidegenítés területén stratégiai szakértő.

Lisa története röviden

10 évig volt jogi csatában exével.
7,5 évig saját magát képviselte, ~100 tárgyaláson.
Többször nyert, az ítéletből joggyakorlat is lett (ritka civilként).
Tanúvallomásával hozzájárult a „Jennifer’s Law” elfogadásához (láthatatlan bántalmazások elismerése).
Exe később 4 millió dollárra perelte rágalmazásért – ezt is megnyerte.
Két könyv szerzője; rengeteg ügyféllel dolgozik, férfiakkal és nőkkel egyaránt.

Mi az a high-conflict ex?

Olyan ember:

akit nem csillapít a válás, hanem egyre rosszabbá válik,
célja büntetni, anyagilag tönkretenni, érzelmileg megsemmisíteni,
gyakran érintett nárcisztikus vagy borderline mintázatokkal,
fekete-fehérben lát: ő az áldozat, te a gonosz,
kontrollt akar: pénz, gyerek, bíróság útján.

Mit kell tenni egy ilyen ex ellen?

1. Jogok megismerése

Mielőtt bármit lépsz, beszélj ügyvéddel.
Gyakori hibák: elköltözés, „ideiglenes” kiköltözés → később: „elhagyta a gyereket” narratíva.

2. Minden kommunikáció írásban

Ez a legfontosabb eszköz:

mindig úgy írj, mintha a bíró olvasná,
te vagy a „tökéletes együttműködő szülő”,
a cél nem a vita, hanem a bizonyítékgyártás.

Ezt nevezik stratégiai kommunikációnak:

rövid, udvarias,
soha nem érzelmes,
csak tények.

Ez adja a későbbi bizonyítékcsomagot.

3. Dokumentálás – ami számít a bíróságnak

A bíróság NEM érdekli:

ki mit főzött,
ki mikor volt bunkó,
napi kis hülyeségek.

Ami érdekli:

ki támogatja a gyerek és a másik szülő kapcsolatát,
ki akadályozza azt,
stabilitás, biztonság,
következetesség.

Parental Alienation – Szülői elidegenítés

Szintek

1. Enyhe

a gyerek sír, nem akar menni, de később jól érzi magát.
→ Itt kell azonnal cselekedni, NEM engedni a „most nem megy” kifogásokat.

2. Közepes

nem beszél, elbújik, nem működik együtt,
lojális konfliktusban van: „anya/apa ellen nem mehetek”.

3. Súlyos

gyerek teljesen elutasítja a szülőt,
saját múltját is átírják benne.

Mit lehet tenni elidegenítésnél?

Terápia – minél hamarabb

IFS, családterápia, „relationship repair” terápiák.
Ha az ex nem engedi → terápiás záradékot kell beleírni a szülői megállapodásba:
„Ha bármelyik szülő vagy a gyerek kéri, a gyerek terápiába mehet.”

Ha nincs:

iskola pszichológusa bevonható (nem kell a másik szülő engedélye).

Ha a gyerek nem megy át → soha nem szabad feladni

Legrosszabb üzenet a gyerek felé: „Apa/anya már tényleg nem akar engem.”

Sok gyerek később elmondja:

„Azt hittem, anyám/apám elhagyott, mert nem jött, nem küzdött értem.”

Bíróság – Mit várhatsz, mit nem?

A bíróság nem büntet

Ez mítosz.
A bírót az érdekli:

Mit kérsz?
Miért jár neked?
Mi segít a gyereknek?

NEM fogja „megbüntetni” az alienátort.
Olyan döntést hoz, ami csökkenti a konfliktust – vagy csak gyorsan lezárja az ügyet.

Erős szülői terv – kulcsfontosságú

Kell bele:

határidők,
következmények („ha nem adja át → …”),
mediáció / parenting coordinator / arbitráció (gyorsabb, olcsóbb mint bíróság).

Sikertörténetek (röviden)

1. 12 éves fiú – hónapokig nem ment az apához

Anya azt állította: „A gyerek utálja.”
A gyerek az utcán meglátta az apját → odament → beszélgettek → onnantól minden rendben.

2. 14 éves fiú – durva kamaszkori elutasítás

Egyetlen veszekedés miatt „örökre megszakította” volna a kapcsolatot.
Terápia + következetesség + apa beleállt jogilag → visszament, mintha mi sem történt volna.

3. 8 év teljes elidegenítés után – mindkét lány visszajött

Most felnőttek, már az anyjukkal élnek, az apjukkal megszakították a kapcsolatot, mert felismerték a manipulációt.

Legfontosabb üzenet

Az elidegenített gyerek NEM téged utál – a helyzet foglya.
Soha nem szabad feladni.
A kapcsolatok később is helyreállhatnak, akár felnőttkorban.

És tovább

Az alperes szóhasználatával élve nyilatkoztam oly módon, hogy az alperes bizonyítékot gyűjt, ami semmiképpen sem tekinthető elismerő nyilatkozatnak a részemről abban a körben, hogy lenne mire bizonyítékot gyűjteni. Az viszont tény, hogy az alperes a kapcsolattartásokat nem arra használta, amire azok valójában hivatottak, méghozzá a gyermekével való időtöltésre, a kapcsolatuk helyreállítására. Az alperes ezt az egyik tárgyaláson meg is erősítette, hogy a jövőben sem áll szándékában ezt másképp csinálni, ekkor került szüneteltetésre az alperes kapcsolattartási joga.
Vitatom az alperes azon állítását, hogy ellennevelés valósulna meg, ahogy azt is, hogy az alperes által állítotthoz képest sokkal szélesebb körben valósulna az meg. Amennyiben így lenne, abban az esetben a gyermek nem hiányolná az alperest, nem igényelné a kapcsolattartást. Főleg ennyi idő elteltével. Az alperes feladata az lett volna, hogy helyreállítja azt a bizalmi kapcsolatot amit a saját magatartásával lerombolt. Erre lehetősége volt, de ezzel az alperes nem élt, hanem minden áron bűnbakot keresve, a gyermeket a folyamatosan felvételekkel terrorizálva a kapcsolattartást saj át maga szakította meg 2024 januárjától kezdődően.
A gyermeknek a felügyelt kapcsolattartások során bőven lett tapasztalata arról, hogy az alperes milyen mértékben deviáns módon viselkedik. A családsegítő munkatársai előtt a társadalmi normákat teljes mértékben figyelmen kívül hagyó viselkedést folytatott a gyermek előtt. A gyermek pedig ezeket az eseményeket láthatóan felnőtt módjára kezelte, látható, hogy ezekhez ténylegesen hozzá volt szokva, ami különösen aggasztó jelen esetben.

Robert Garza története és törvényi reformjai a hamis vádak ellen

Robert Garza története:

Robert 15-16 éven át küzdött a családi bíróságon, hogy része lehessen gyermeke életében.
Körülbelül 700 000 dollárt költött a pereskedésre.
43+ hamis vád érte (pl. gyermekmolesztálás), amikkel az anya megpróbálta megakadályozni a láthatásban való részesedését.
Tapasztalatai alapján felismerte a családjogi rendszer gyengeségeit és „lyukait”, és azóta törvényi változásokért küzd.

Törvényi kezdeményezései:

„Time Taking Time Back” törvény (Texas):
- Ha egy hamis vád (pl. CPS vizsgálat) után kiderül, hogy nincs alapja, és a gyermek visszakerül, akkor a kiesett időt (pl. ünnepek, látogatások) vissza kell adni a szülőnek.
- Cél: a hamis vádak elrettentése és a szülői kapcsolat helyreállítása.
„Három csapás” törvény (tervezet):
- Ha egy szülő többször megszegi a láthatási rendet, a következmények fokozatosak:
  - 1. alkalom: pénzbírság
  - 1. alkalom: bírság emelése
  - 1. alkalom: bűncselekmény
- Jelenleg a rendőrség gyakran „polgári ügy”-ként kezeli, de a törvény célja, hogy ez változzon.
Egyéb javaslatok:
- 50/50 felosztás a gyermekek felügyeletében, ha nincs igazolt erőszak vagy hamis vád.
- 10 napos határidő a bírók számára, hogy hozzanak döntést (ne húzzák az ügyeket).
- Fellebbehetőség az ideiglenes rendelkezések ellen.
- Kamerák a tárgyalóteremben az átláthatóság érdekében.

Robert személyes megközelítése:

Hangsúlyozza, hogy bárki kezdeményezhet törvényváltoztatást – ő sem jogász.
Saját weboldalán (robertgarza.us) minden állam számára elkészítette a javasolt törvénytervezeteket (összesen kb. 400 darab).
Szándéka, hogy országos, sőt nemzetközi szinten változtasson a családjogon.

Érzelmi oldal és támogatás:

Robert hangsúlyozza a támogató közösség fontosságát.
Javasolja, hogy a szülők keressenek szakmai segítséget (pszichológus, csoportok), és tartsanak szünetet a pereskedéstől.
Mottója: „Szeresd a gyermekedet jobban, mint utálod az exedet.”

Statisztikai megjegyzés:

Robert szerint, ha a gyermek egy szülővel töltött idő 40% alá csökken, megnő a kockázata olyan problémáknak, mint iskolaelhagyás, alkoholizmus, börtön.

Összefoglalás:
Robert Garza egy apaszervezet vezetője és aktivista, aki saját traumás tapasztalatai alapján konkrét törvényi változtatásokat hajt végre, hogy megvédje a szülők és gyermekeik jogait. Célja, hogy megakadályozza a hamis vádak felhasználását és a szülői kapcsolat akadályozását a bíróságokon.