Month: September 2026

Hamis bántalmazási vádak és szülői elidegenítés – Dr. Alan Blotcky

A videóban Dr. Alan Blotcky klinikai és igazságügyi pszichológus beszél a szülői elidegenítés és a hamis bántalmazási vádak kapcsolatáról. Több mint 15 éve foglalkozik válási és gyermekelhelyezési ügyekkel, az utóbbi években pedig kifejezetten a szülői elidegenítésre és a hamis bántalmazási vádakra koncentrál.

Főbb állításai pontokban

  • A szülői elidegenítés lehet enyhe, közepes vagy súlyos. A hamis bántalmazási vádak szerinte elsősorban a közepes és súlyos esetekben jelennek meg, amelyek gyakran bíróság elé is kerülnek.
  • A sok szakember önmagában is akadály lehet. Bírók, ügyvédek, gyermekvédelmi szereplők, mediátorok, terapeuták és szakértők dolgozhatnak ugyanazon az ügyön; már egy-két olyan szakember is komoly akadályt okozhat, aki teljesen másként értelmezi a helyzetet.
  • A hamis bántalmazási vád rendkívül erős „útakadály”. Egy ilyen vád szerinte akár teljesen megbéníthat egy gyermekelhelyezési ügyet: senki nem tudja, kinek higgyen, milyen intézkedést tegyen, és az eljárás hetekre, hónapokra vagy akár évekre elakadhat.
  • Ugyanakkor minden bántalmazási állítást komolyan kell venni és ki kell vizsgálni. Kifejezetten hangsúlyozza, hogy egyetlen ilyen állítást sem szabad eleve félresöpörni.
  • Az előadásban hivatkozott 2023-as kutatás szerint a vizsgált szülői elidegenítési ügyek kb. 48%-ában merült fel bántalmazási vád az elidegenítő szülő részéről a másik szülő ellen; ezeknek pedig kb. 90%-a nem volt igazolt, vagy az eredmény nem volt egyértelmű.
  • Blotcky szerint a szülői elidegenítés nem nemhez kötött jelenség: anya és apa egyaránt lehet elidegenítő vagy elidegenített szülő.
  • A gyermekek és serdülők befolyásolhatók, különösen a szülők és más tekintélyszemélyek által. Az előadó szerint ezért önmagában abból nem lehet kiindulni, hogy egy gyermek biztosan nem mondana valótlant egy bántalmazási ügyben.
  • A gyermek befolyásolásának lehetséges módszerei között említi a nyomásgyakorlást, coachingot, manipulációt, hamis emlékek kialakítását, sugalmazást és indoktrinációt. A gyermek lehet tudatos vagy nem tudatos résztvevője a hamis állításnak.
  • Az elidegenítő szülőknél szerinte gyakran megfigyelhetők bizonyos személyiségzavarra utaló vonások, de hangsúlyozza: ilyen diagnózis nem feltétele a szülői elidegenítés megállapításának. A viselkedést tartja fontosabbnak a diagnózisnál.
  • Az elidegenítő magatartás lehetséges motivációi között említi a bosszúvágyat, félelmet, elhagyatottságérzést és túlzott védelmezést.
  • Szerinte az elidegenítő szülő nemcsak a gyermeket, hanem a környezetét és a szakembereket is manipulálhatja: családtagokat, barátokat, orvosokat, tanárokat, értékelő szakembereket stb.
  • Külön kiemeli a projekciót: az elidegenítő szülő saját viselkedését vagy érzéseit a másik félnek tulajdoníthatja, önmagát áldozatként, a másik szülőt pedig agresszorként bemutatva.
  • Az elidegenítő szülő szerinte szabotálhatja az újraegyesítési/reunifikációs terápiát: nem viszi el a gyermeket, támadja a terapeutát, akadályozza az időpontokat, vagy újabb bántalmazási váddal áll elő.
  • Blotcky szerint a hamis bántalmazási vád akár „18. elidegenítő viselkedésként” is felfogható Amy Baker ismert 17 viselkedési formája mellett, bár ez hivatalosan nem része annak a listának.

Különösen fontos: az idővonal

  • Az előadó szerint az egyik legfontosabb eszköz az események pontos időrendjének elkészítése.
  • A hamis vádak szerinte gyakran egy konkrét „trigger event”, vagyis kiváltó esemény után jelennek meg.
  • Ilyen lehet például:
    • válás bejelentése;
    • válókereset beadása;
    • kizárólagos/elsődleges felügyelet kérése;
    • új partner megjelenése;
    • költözési kérelem;
    • a kapcsolattartás vagy terápia változása.
  • Ha egy bántalmazási vád napokkal vagy hetekkel egy ilyen esemény után bukkan fel, Blotcky szerint ez figyelmeztető jel lehet, ezért az idővonalat dokumentumokkal együtt érdemes bemutatni.

Mit tart még gyanús mintázatnak?

  • A vád megjelenése után az elidegenítő szülő szerinte gyakran azonnal ügyvédhez vagy hatósághoz fordul.
  • Gyakori lehet, hogy a gyermeket terapeutához viszik, hogy dokumentálják és legitimálják a történetet. Ha az első terapeuta nem megfelelően reagál, akár második, harmadik vagy negyedik szakembert is kereshetnek.
  • Ha egy vád nem hozza meg a kívánt eredményt, szerinte újabb és újabb vádak követhetik. Egy saját esetét említi, amelyben 16 különböző bántalmazási állítás született.

Az egyik legfontosabb része az előadásnak: állítás ≠ bizonyíték

  • Blotcky külön hangsúlyozza, hogy a gyermek közlése önmagában nem a közlés bizonyítéka.
  • Ha ugyanazt az állítást négyszer vagy ötször elmondják, az szerinte továbbra is ismételt közlés, nem pedig külső megerősítés.
  • A megerősítéshez külső bizonyítékokat tart szükségesnek: például e-maileket, üzeneteket, felvételeket, fényképeket, orvosi adatokat, DNS-bizonyítékot vagy más független információt.

Mit javasol a megcáfoláshoz?

  • Mindent dokumentálni: e-mail, üzenet, hangfelvétel, fénykép, orvosi irat, gyermekvédelmi vizsgálat, pszichológiai értékelés, terápiás dokumentum, tanúnyilatkozat stb.
  • Ezekből részletes idővonalat készíteni, amelyen a vádak és az előttük történt kiváltó események egymás mellett láthatók.
  • Olyan ügyvédet választani, aki tényleges tapasztalattal rendelkezik szülői elidegenítési és hamis bántalmazási vádakkal kapcsolatos ügyekben.
  • Szerinte sok ügyben külön szülői elidegenítéssel foglalkozó szakértő bevonása is fontos lehet.

A végső üzenete

Blotcky szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy jó szakemberek is félreérthetik az elidegenítési ügyeket, ha nincs speciális tapasztalatuk ezen a területen. Egy terapeuta, pszichológus, ügyvéd vagy bíró rossz értelmezése akár tovább ronthatja és évekre elakaszthatja az ügyet.

És még egy érdekes állítása: a közös/szinte 50–50-es szülői gondoskodást jó kiindulópontnak tartja, amely csökkentheti az elidegenítés kialakulásának esélyét, bár közepes vagy súlyos, már kialakult elidegenítés esetén önmagában nem tekinti megoldásnak.

Views: 3

Gyermektartásdíj és kapcsolattartás – a BKKB ítélete

Budai Központi Kerületi Bíróság

3

számított 2 héten belül kerül pótlásra. A személyes jelenléttel járó kapcsolattartást a következő héten, de legkésőbb 3 hónapon belül kerül pótlásra.

A bíróság kötelezi az alperest/apát, hogy 2024. október 01. napjától előre esedékesen minden hónap 10. napjáig havi határozott összegű, 58.500,- (azaz Ötvennyolcezer-ötszáz) Ft összegű tartásdíjat.

A gyermektartásdíj összege 2025. február 01. napján a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári év vonatkozásában közzétett fogyasztói árindex mértékével külön intézkedés nélkül módosul.

A folyó gyermektartásdíjra és a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezés előzetesen végrehajtható.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét a bíróság elutasítja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az államnak az állami adó- és vámhatóság által közölt illetékbevételi számla javára (10032000-01070044-09060018) az ítélet jogerőre emelkedését követő 60 (hatvan) napon belül fizessen meg 146.400,- (Száznegyvenhatezer-négyszáz) forint kereseti és viszontkereseti illetéket.

Tájékoztatja a bíróság az alperest, hogy az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetési kötelezett adóazonosító számát.

A bíróság az eljárással felmerült szakértői költséget 594.017,- (ötszázkilencvennégyezer-tizenhét) Ft-ban állapítja meg és kötelezi az alperest, hogy azt fizesse meg a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának a felhívásban közölt módon és határidőben.

Ezt meghaladóan a peres felek költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Budai Központi Kerületi Bírósághoz kell a Fővárosi Törvényszékhez címezve 3 példányban benyújtani, vagy elektronikusan úton előterjeszteni.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet a peres felek számára kötelező, ezért a részükről benyújtott fellebbezés esetén a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia; ha jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja, a fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránt esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos vagy a

Views: 1

Szülői elidegenítés után: hogyan építsük újra a kapcsolatot a gyermekkel?

A videó fő mondanivalója: az elidegenítés után a kapcsolatot nem az igazság bizonygatásával, hanem biztonsággal, türelemmel és következetes jelenléttel lehet újjáépíteni.

  • A visszatalálás csak a kezdet. Az elidegenítés után az újrakapcsolódás az egyik legnehezebb szakasz, mert a szülő attól félhet, hogy egyetlen rossz mondattal ismét elveszíti a gyereket.
  • Nem kell bizonygatni, hogy a másik szülő hazudott vagy rosszat tett. Ugyanígy nem az a cél, hogy a szülő mindenáron bizonyítsa a saját ártatlanságát. A legfontosabb egy biztonságos közeg megteremtése.
  • A gyereknek vissza kell kapnia a saját döntési szabadságát. A szerző szerint az elidegenített gyerek hosszú ideig azt hiheti, hogy saját döntése volt a kapcsolat megszakítása. Az új kapcsolatban ezért fontos, hogy ismét maga gondolkodhasson, dönthessen és értékelhesse a történteket.
  • A tempót a gyerekhez kell igazítani. Ha beszélni akar, hallgasd meg; ha hallgatni akar, fogadd el; ha időre van szüksége, adj neki időt. Ne kihallgatással, magyarázkodással és elvárásokkal induljon az új kapcsolat.
  • A nehéz kérdések elől nem kell kitérni. Jöhetnek olyan kérdések, hogy „Miért nem voltál mellettem?”, „Miért hagytál el?”, „Igaz volt, amit rólad mondtak?”. Válaszolni kell, de nyugodtan, nem a másik szülő támadására felhasználva a beszélgetést.
  • Nem kell egyszerre elmondani az egész történetet. A javaslat lényege: amikor a gyerek készen áll, válaszolj a kérdéseire. Ne csinálj belőle „kinek volt igaza?” csatát.
  • Ne várd el, hogy a gyerek gyűlölje a másik szülőt. Attól, hogy közeledik hozzád, még továbbra is szerethet vagy kötődhet hozzá. Először saját magával és veled kell rendeznie a kapcsolatát; a történtek értékelése később következhet.
  • Ha ő hozza fel a múltat, csak arra válaszolj, amit kérdez. Nyugodtan, tényszerűen és a kérdés keretein belül. A cél nem a másik szülő „legyőzése”, hanem hogy a gyerek képes legyen összerakni a saját történetét.
  • A gyerek tesztelni fog. Összevetheti a rólad korábban kialakított negatív képet azzal, amit most ténylegesen tapasztal. Minden viselkedésed megerősítheti vagy cáfolhatja a korábbi elképzeléseit.
  • Ezért különösen fontos: pontosság, ígéretek betartása, kiszámíthatóság, nyugalom, türelem és következetesség. Egy apró csalódás is előhívhat korábbi bizalmatlansági mintákat.
  • Ne akard bizonyítani az igazadat. A szerző szerint jobb, ha a gyerek a saját tapasztalatai alapján, fokozatosan veszi észre az ellentmondásokat.
  • Feltétel nélküli szeretetet kell közvetíteni. Például: „Szeretlek”, „büszke vagyok rád”, „örülök, hogy vagy”, „nem kell kiérdemelned a szeretetemet”. A videó ezt különösen fontosnak tartja az elidegenítés után.
  • Nem csak a múlt elemzésével épül újra a kapcsolat. Sokkal fontosabbak lehetnek az új, közös pozitív élmények: utazás, sport, közös feladatok, hobbi, érdeklődési körök és egyszerűen a közös nevetés.
  • Lesznek visszaesések. Egyik nap közeledhet, másnap eltávolodhat; vádolhat, nehéz kérdéseket tehet fel, vagy ismételheti a korábban hallott narratívát. Ez a videó szerint önmagában nem jelenti azt, hogy az újrakapcsolódás kudarcot vallott.
  • A stabil jelenlét fontosabb a nagy gesztusoknál. A gyereknek kiszámítható, nyugodt, türelmes és következetes szülőre van szüksége. Ha valamit megígérsz, azt tartsd is be.
  • Ne folytasd fordítva ugyanazt a háborút. Ha a gyerek korábban folyamatosan negatív dolgokat hallott rólad, ne az legyen az új helyzet, hogy most nálad hall folyamatosan negatív dolgokat a másik szülőről.
  • A legerősebb „bizonyíték” nem egy irat vagy magyarázat, hanem a viselkedésed. A videó végső üzenete szerint a mindennapi következetes jelenlét és a feltétel nélküli szeretet a legfontosabb.

Nagyon röviden:
ne bizonyíts → ne támadd a másik szülőt → ne sürgesd a gyereket → hallgasd meg → hagyd saját következtetésekre jutni → legyél kiszámítható → tartsd be minden ígéreted → teremts új, pozitív közös élményeket → maradj jelen akkor is, amikor a gyerek időnként visszahúzódik.

Views: 3

Kapcsolattartás szabályozása – Budai Központi Kerületi Bíróság ítélete

Budai Központi Kerületi Bíróság

2

felkészítő beszélgetéssel, valamint a feltételek, adminisztrációs kötelezettségek elfogadásával kapcsolatos egyeztetés és a megállapodás aláírása végett.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy – amennyiben a kapcsolattartási szolgáltatás feltételeit mindkét szülő elfogadta – ő vagy meghatalmazottja a gyermeket az esedékes kapcsolattartást megelőzően a kapcsolattartási mediátornak adja át, és annak befejeztével a gyermeket a központ által megjelölt időpontban vegye át.

A bíróság kötelezi a feleket, hogy a kapcsolattartást akadályozó körülményekről egymást és a gyermekjóléti központ kapcsolattartásügyeletét előzetesen, lehetőség szerint írásban vagy egyéb igazolható módon, az akadály felmerülésekor késedelem nélkül tájékoztassák.

A kapcsolattartásra jogosultnak nem felróható okból esetlegesen elmaradt kapcsolattartást az elmaradthoz képest legközelebbi, a kapcsolattartásügyelet által megjelölt időpontban kell pótolni, amennyiben azonban a felek vele kötött megállapodásában foglaltak a pótlás szabályait érintik, akkor az abban foglaltak szerint.

Az alperesi édesapa jogosult és köteles továbbá [KITAKARVA] utónevű gyermekkel a felperes jelenlétében minden héten kedden 18 és 19 óra között maximum 10 perc időtartamban telefonon, vagy egyéb, kép- és hang továbbítására alkalmas elektronikai távközlő eszköz útján való kapcsolattartásra.

Amennyiben a felügyelt kapcsolattartás az ítélet rendelkezése és az intézmény szabályzata szerinti módon és alkalommal – az esetleges pótlásokkal együtt – megvalósult, úgy az alperesi édesapa jogosult és köteles [KITAKARVA] utónevű gyermekkel minden hónap első szombatján reggel 10 órától 18 óráig kapcsolattartásra azzal, hogy a gyermek átadásának átvételének helye a felperesi édesanya mindenkori lakóhelyének és tartózkodási helyének bejárati kapuja előtti közterület.

A felügyelet nélkül, elviteli jogával megvalósuló kapcsolattartás hat (6) hónap elteltével tovább bővül akként, hogy az alperesi édesapa jogosult és köteles [KITAKARVA] utónevű gyermekkel minden páratlan szombaton reggel 10 órától 18 óráig kapcsolattartásra azzal, hogy a gyermek átadásának átvételének helye a felperesi édesanya mindenkori lakóhelyének és tartózkodási helyének bejárati kapuja előtti közterület.

A felperes köteles a gyermeket az elvitellel történő kapcsolattartásra felkészített állapotban, megfelelő ruházattal, a kapcsolattartás során szükséges egyéb tárgyaival ellátva, a szükséges irataival együtt (személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, TAJ-kártya, adóazonosító jelet tartalmazó okirat, diákigazolvány, BKV-bérlet) átadni az alperesnek.

Az alperes köteles a gyermeket és az átvett tárgyakat a kapcsolattartás végén hiánytalanul visszaadni a felperesnek.

Amennyiben a kapcsolattartásnak akadálya van, akkor azt a peres felek kötelesek egymással haladéktalanul, de legalább a kapcsolattartás kezdetét megelőző 48 órával, hitelt érdemlő módon (írásban) közölni egymással.

A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt személyes jelenlét nélküli kapcsolattartás ugyanazon héten csütörtökön, azonos módon és időben, de legkésőbb az elmaradt kapcsolattartástól…

Views: 1

Szülői elidegenítés: Texasban érzelmi bántalmazásként kezelhetik

  • Mi a szülői elidegenítés? A texasi jogban nincs külön „parental alienation” nevű törvényi tényállás, de a bíróságok felismerik azt a magatartásmintát, amikor az egyik szülő tudatosan arra befolyásolja a gyermeket, hogy a másik szülőt elutasítsa, féljen tőle vagy kerülje.
  • Aktív elidegenítés: például a kapcsolattartások akadályozása vagy a másik szülő nyílt becsmérlése a gyermek előtt.
  • Passzív elidegenítés: sokkal finomabb viselkedés is lehet, például amikor a szülő láthatóan támogatja vagy helyesli, hogy a gyermek ne beszéljen a másik szülővel, illetve negatív érzelmi jelzéseket ad a kapcsolattartás előtt.
  • A gyermek érdeke az elsődleges. A videó szerint a Texas Family Code 153.002 alapján a bíróság elsődleges szempontja a gyermek mindenek felett álló érdeke. A másik szerető szülővel való kapcsolat tudatos rombolását ezért súlyos problémának tekintik.
  • Az elidegenítő szülő tipikus magatartásai: kommunikáció akadályozása, felnőttekre tartozó bírósági részletek megosztása a gyermekkel, illetve akár hamis állítások/vádak megfogalmazása.
  • A gyermek viselkedésében megjelenő jelek: indokolatlan vagy szinte betanultnak tűnő kritikák; az egyik szülő teljesen „jó”, a másik teljesen „rossz”; a másik szülő megbántása miatti bűntudat hiánya; automatikus kiállás az egyik szülő mellett minden konfliktusban.
  • Bizonyíték nélkül kevés az állítás. A videó külön hangsúlyozza, hogy a bíróság előtt konkrét bizonyítékokra van szükség, nem elegendő azt állítani, hogy elidegenítés történik.
  • Mindent dokumentálni kell: dátumok és időpontok vezetése; SMS-ek, e-mailek és szülői kommunikációs alkalmazások üzeneteinek megőrzése; minden megtagadott kapcsolattartás és blokkolt telefonhívás rögzítése. A cél az, hogy ne egyetlen eseményt, hanem hosszabb időn keresztül fennálló mintázatot lehessen bizonyítani.
  • Mit tehet a bíróság bizonyított, súlyos elidegenítésnél? Elrendelhet újraegyesítési/reintegrációs terápiát, kijelölhet a gyermek érdekét képviselő semleges személyt, szélsőséges esetben felügyelt kapcsolattartást rendelhet el az elidegenítő szülőnek, illetve módosíthatja a kapcsolattartási/elhelyezési rendszert.
  • A videó egyik legerősebb állítása: a súlyos szülői elidegenítést a texasi bíróságok érzelmi bántalmazásként (emotional abuse) kezelhetik. A beavatkozás célja nem a másik szülő megbüntetése, hanem a bántalmazás megszüntetése, a gyermek védelme és az egészséges családi kapcsolatok helyreállítása.
  • Ha már van bírósági végzés, de azt megszegik: végrehajtási kérelmet („motion for enforcement”) lehet benyújtani, hogy a bíróság kikényszerítse a meglévő szabályok betartását.
  • Ha a jelenlegi helyzet már károsítja a gyermeket: módosítási kérelmet („petition to modify”) lehet benyújtani, amelyben a felügyeleti, döntési vagy kapcsolattartási rendszer megváltoztatását kérik.

Views: 3