Általános iskolai tanárnő és családja hazugságai a bíróságon – Csányi Beatrix szerepe

Amikor az általános iskolás tanárnő annyira büszke még akkor is a családjára, amikor egyértelművé teszik, hogy simán hazudnak a bíróságon és a gyermekbántalmazást teljesen normalisnak élik meg mivel fel se tünik nekik hogy azt teszik…

Majd a családja előadja, hogy micsoda jó emberek
Ez történik, amikor anyuka bevallja, hogy felnéz a családjára, és hogy őket követi, majd amikor jön a hazudozás a bíróságon, még akkor is kiáll mellettük… mert hát ezt szokta meg otthon.

Csanyi is valószínű ebben nőtt fel, és ezért nem esett le neki, hogy mit kellett volna figyelnie… Szóval Csanyiál minnél jobban hazudsz, annál jobban szeretni fog, és annál jobban melléd áll, hiszen valószínű ő is ebben a hazudozásban nőtt fel, és ezt érzi normális közegnek.
Csanyihoz ne adj be felvételeket, mert utálja, ha a valóság és az igazság szembejön vele, és anyukát kellemetlen helyzetbe hozza, mert szerinte az nem a társadalmi norma… Gondolom, a supportot se hívja fel semmiért, inkább sima postai levelet ír… nehogy felvegyék, és bizonyítékként használják fel a beszélgetést

Views: 5

Csányi Beatrix megvezetése: Hogyan csapták be az idős tanúk a bíróságon?

Na, nézzük Csányi megvezetését:

Ahogy látjuk, imádja az öregeket, akik úgy vezetik meg, ahogy csak akarják. Egyszerűen belezugott az öreg tanúba… A tanú annyira hazudozott, és annyira belejött, hogy még egy kis előadást is tartott neki, amit Csányi örömmel hallgatott. Őszintén látszott rajta, hogy issza minden szavát.

Így aztán úgy lett átvágva a palánkon, hogy azon már csak nevetni lehet – sajnos…

Szóval: Csányinak vigyél minél több idős nyugdíjast, és ők nyugodtan hazudozzanak, mert simán elhisz nekik mindent.

Views: 6

Csányi Beatrix bírói munkája: Miért kérdőjelezhető meg a szakmai alkalmassága?

Csányi Beatrix furcsán kíváncsi volt apa fizetésére és apa tanújának fizetésére.

Jelzem, kedves Csányi Beatrix, hogy az életben soha nem vennék fel önt, mert olyat, mint maga, páros lábbal rúgnának ki tőlünk…

Tényleg azt hiszi, hogy az én munkám meg az ön 0 munkája ugyanaz?

Egy sima peranyag elolvasása problémát jelent önnek, és ezt el is mondta, le is írta…

10 oldal olvasása után bejelentette hogy elfáradt az olvasásban…

Lehet, hogy kevés a fizetése, de pontosan ön mutatta meg, hogy ez nem véletlen. Szakmailag 0, értelmezés 0, munkakedv 0. pénzügyi frusztráltság: 10000% és ezen csak az segithet ha kirugják.

Aki a stressz jeleit nem ismeri fel, bíró lévén, és erre tényre még büszke is, és le irja   nos, a bírói munkára sem alkalmas…

Views: 3

Tanú hazugságai a bíróságon: Csányi Beatrix és az emberismeret csődje

Amikor bejön a tanú, majd olyanokat hazudik, hogy a végén már a röhögést nem állom meg, kénytelen leszek lefeküdni az asztalra…

Szerencsétlen hazudozás…

Azt állítja, hogy apa manipulálta a felvételeket, mert hát valaki csak megnézte, aki látta.

Majd kiderül, hogy ja, hát nem látta az se, aki ott volt, és tudná, mit kéne mondani.
Csánzi Beatrix meg szó nélkül elhiszi neki.
Emberismeret, mi?…

Na, pici tanúm, csak üzenném… Kereskedelmi végzettségem van, tudod, az, aki neked odaadta a kenyeret, meg a másik x ezer embernek, amíg tanult.
Meg most is többet beszélek ügyfelekkel, mint te életedben összesen.
Szánalmas, mi?…

És tudod, az a gyerek, aki azzal van megfélemlítve, hogy apa meg fogja ölni, nem várja apát… Jó lett volna értelmesen hazudni, ha már…

Views: 4

Adómentesség visszaélése: négygyermekes anya önös céljai és bírósági helyeslés

Amikor Magyarországon egy négy gyermekes anya váláskor azt mondja, hogy az adómentességet, amit kapott, azt csak saját magáért, a szülésért kapta,

és nem a gyerekek ellátására kell fordítani a kapott pénzt….

mert nem érdekli a gyerekei…

És ő tanít általános iskolában…

Dr csanyi beatrix meg helyesel neki

Views: 4

Baraczkai Krisztina szakvéleményének cáfolata: alperesi álláspont és valós tények

és akkor nezzuk Baraczkai irasat apára

Az apa (alperes) személyiségével kapcsolatban Baraczkai megállapította, hogy:

  • Rigid, merev a viselkedése.
  • Dominanciára törekvő, ami befolyásolja a gyermekkel való kapcsolatát.
  • Nárcisztikus jegyeket mutat, ami megnehezíti az alkalmazkodását a társas kapcsolatokban, beleértve a gyermeknevelést is.
  • Gyakran tévesen értelmezi vagy figyelmen kívül hagyja a környezet jelzéseit, ami súlyosan rontja a nevelési alkalmasságát.
  • Szorongásra és védekezési állapotra utaló jelek mutatkoznak nála, de ez nem éri el a pszichiátriai betegség szintjét.
  • Verbális agresszióra hajlamos, és nehézségei vannak a kompromisszumkötésben​

 

  •  Az alperes a következő kiegészítéseket terjeszti a szakértő elé, figyelembe véve a per anyagot, amelyet az alperes ismer, és további pontosításokat is megfogalmaz, tekintettel arra, hogy a szakértő nem tért ki rá a személyes találkozása során, és ezért hibás következtetéseket vont le.
  • Védő Szerep és Határozottság:
    Az alperes viselkedése következetes és határozott, amit bizonyítékgyűjtéssel és szakértői segítségek igénybevételével is alátámaszt. A gyermek érdekében tett kiálása és a jogi lépésekben való kitartása azt mutatják, hogy tudatosan és átgondoltan cselekszik, nem pedig a bizonytalanság leplezése céljából.
  •  Önbizonytalanság:
    Bár az alperes érezhet bizonytalanságot a komplex jogi helyzet miatt, ezt nem próbálja elrejteni, de tudatos és céltudatos lépéseket tesz a probléma megoldása érdekében.
  • Túlkompenzálás helyett Határozottság:
    Az alperes cselekedetei a határozottságot és az önérzetet tükrözik, nem pedig a túlkompenzálást. Az, hogy segítséget kér más pszichológusoktól, és bizonyítékokat gyűjt, arra utal, hogy tisztában van saját korlátaival, és célzottan cselekszik.
  • Önismeret: Az alperes tisztában van saját érzelmi állapotával és a helyzet komplexitásával, és ennek megfelelően lép fel, ami inkább jó önismeretre és tudatosságra utal.
  • Folyamatos Opponálás:
    Az alperes folyamatos opponálását a per során valóban elismeri, azonban ennek indoka az őt és a gyermeket ért folyamatos jogsértések, támadások, mint például a közokirat-hamisítás bizonyítása, illetve a GYEJO által tett kijelentések valósággal ellentétes, támadó kijelentetései. Ebben az esetben az opponálás gyermek védelme  érdekében tett tudatos lépések része, és nem egy védekezési mechanizmus.
    Az alperes opponálása nem az önismeret hiányára /hisz az alperes leírta hogy járt pszichológushoz akivel a válás nehézségeit meg tudta beszélni és ezt ellene értékelni tilos/ vagy a kritika elfogadásának nehézségére utal, hanem arra, hogy az alperes kész harcolni azért, amit igazságosnak tart, és amit a gyermek érdekeinek legjobban megfelelőnek ítél meg, amibe nem tartozik bele az ellennevelés engedése és a törvénysértő, hamis nyilatkozatok tétele bárki részéről.
  • Merevség: Az alperes állítólagos merevsége nem merev ragaszkodás az elvekhez, hanem a gyermek érdekeinek védelmére irányuló tudatos és következetes válasz a változatos és ellenséges támadásokra. Ezt alátámasztja, hogy az alperes proaktívan kereste a szakértői tanácsokat, és evidenciát szolgáltatott a jogi viták során, amelyek kritikus fontosságúak voltak a gyermek érdekeinek védelme szempontjából.
  •  Paranoia és Projekció:
    Az alperes által készített felvételek nem a paranoia vagy projekció jelei, hanem a helyzet racionális kezelése. Az alperes ezekkel a felvételekkel dokumentálni tudta azokat a valós eseményeket, amelyek az ellennevelés bizonyításához elengedhetetlenek voltak a per során. Ezt a lépést nem a saját félelmeinek kivetítése, hanem a tényszerű bizonyítékok biztosítása érdekében tette meg. Ezért ezt ellene felhozni tilos.
  •  alperesi ventilációkat Kiváltó Ok:
    Az alperes ventilációi a gyermek elérhetőségének jelentős csökkenése miatt kialakult rendkívüli érzelmi stressz közvetlen következményei voltak, és nem általános verbális agresszióra utalnak.
    Az alperes már a ventilációk előtt is tudta, hogy ez a helyzet bekövetkezhet, és a ventilációk kizárólag erre a specifikus, rendkívül megterhelő helyzetre adott válaszként jelentkeztek.
    Az alperes reakciói tehát a helyzet súlyosbodása okozta érzelmi stressz kezelésére irányultak, és nem a személyiség tartós vagy szélsőséges agresszív tendenciáit tükrözik.

Views: 7

Gyermekelidegenítés jelei: amikor a gyermek elutasítja az egyik szülőt

“A kislány kategórikusan kijelentette,- hogy semmiképpen nem szeretne apukájával kettesben maradni.”

Elidegenítés Fokozódása:

a gyermek állítása, hogy nem akar az apjával kettesben maradni, arra utal, hogy az elidegenítés folyamata tovább mélyült az idő során. Az ilyen típusú kijelentések az gyermekelidegenítés egyértelmű jele amely azt sugalla, hogy a gyermek biztonságérzetét súlyosan aláásták, és  indokolatlan félelmeket érez az egyik szülővel szemben.

Views: 6

Baraczkai Krisztina szakvéleménye önmagának is ellentmond – az ellennevelés tagadása és a szakértői hitelesség válsága

chatgpt első nekifutása baraczkai igazságügyi szakértőket és a pszichiátria szakértőket megszégyenítő ámokfutásának..

ezt nevezik aggályos önmagának ellentmondó szagvéleménynek…

a két szagvelemeny közt semmi nem történt azon kívül hogy kaphatott a szagerto egy WTF ot..

1. Ellennevelés megítélése:

Első dokumentum: Baraczkai egyértelműen kimondja, hogy ellennevelés történt az anya részéről, ami a gyermeket az apa ellen befolyásolta. Ezt negatív hatásként említi, és azt javasolja, hogy az anya hagyja abba az ellennevelést, és kérjen pszichológusi segítséget​

.
Második dokumentum: A második véleményében azonban Baraczkai azt írja, hogy nem látja bizonyítottnak az ellennevelést, és inkább az apa viselkedését emeli ki problémaként, mint a felvételek készítését és a domináns hozzáállást​

.
Eltérés: Az első dokumentumban Baraczkai határozottan kijelenti, hogy ellennevelés történt, míg a másodikban teljesen tagadja ennek meglétét, ezzel mentve az anya viselkedését.

2. bantassal fenyegetés:

Első dokumentum: Nem említi a  fenyegetést, és a fókusz inkább a szülők általános konfliktusán van.
Második dokumentum: Itt felmerül, hogy az apa egy pillanatnyi dühkitörésben azt mondta, hogy bantja a gyermeke édesanyját. Baraczkai ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy ez egy pillanatnyi düh volt, nem pedig valós fenyegetés​

.
Eltérés: Az első dokumentumban ez a téma nem kerül elő, míg a másodikban hangsúlyos elemként jelenik meg, de ellentmondásosan kezelik, mivel nem tekintik valós veszélynek, mégis felmerül, hogy a gyermeknek tudnia kellene róla.

3. Kapcsolattartás javaslatai:

Első dokumentum: A szakértő itt javasolja, hogy az apával való kapcsolattartást fenntartsák, de figyeljenek arra, hogy az ellennevelés megszűnjön, és az anya segítse elő az apa és a gyermek kapcsolatának normalizálását​

.
Második dokumentum: A második dokumentumban szintén támogatja a kapcsolattartást az apával, de már sokkal több aggodalmat fogalmaz meg az apa viselkedésével kapcsolatban (dominancia, felvételek készítése), és kevésbé kritikus az anya ellen​

.
Eltérés: Míg az első dokumentumban az anya ellennevelésének megszüntetése áll a fókuszban, a másodikban inkább az apa viselkedését kritizálják.

4. Gyermek érzelmi állapota:

Első dokumentum: A szakértő megjegyzi, hogy a gyermek szorong, különösen a szülői konfliktusok és az ellennevelés miatt. Javasolja, hogy az anya csökkentse az apával szembeni negatív befolyásolást​

.
Második dokumentum: A gyermek szorongását továbbra is megemlíti, de a második dokumentumban inkább az apával való kapcsolattartás módját és az apa viselkedését emelik ki, mint a szorongás egyik okát​

.
Eltérés: Az első dokumentumban a szorongást inkább az ellenneveléshez kötik, míg a másodikban inkább az apával való kapcsolat kérdésére fókuszálnak.

5. Szakértői következetlenség:

Első dokumentum: Az első szakvélemény koherens és logikus érvelést mutat, ahol mindkét fél felelőssége tisztán meg van fogalmazva, és az ellennevelést is elismerik.
Második dokumentum: A második véleményben Baraczkai több ponton mintha már kevésbé következetesen fogalmazna, például amikor a  fenyegetést vizsgálja, amit nem tart valósnak, mégis felveti, hogy a gyermeknek tudnia kellene róla. Ugyanígy az ellennevelés kérdésében is ellentmond saját korábbi megállapításainak.
Eltérés: Az első dokumentum következetesebb és logikusabb megállapításokat tartalmaz, míg a másodikban Baraczkai láthatóan menti az anya viselkedését, és ellentmondásokat mutat az előző véleménnyel.

Összegzés:

Az első dokumentumban Baraczkai Krisztina még egyértelműen és következetesen megállapította az ellennevelés meglétét és az anya felelősségét. A második dokumentumban azonban változtatott az álláspontján, és több ponton menti az anya viselkedését, például tagadja az ellennevelést, illetve a fenyegetést nem tartja valósnak, de mégis azt javasolja, hogy ezt közöljék a gyermekkel.

 

Views: 3