tovább….

Az alperesi magatartását híven tükrözi, hogy elővesz egy olyan eseményt, ami a jelen per legelején történt, majd társítja hozzá egy olyan nyilatkozatomat, amit a per későbbi szakaszában tettem. A családsegítő szolgálat valóban úgy érzékelte, hogy a gyermek többet tud a perről, mint amit az életkora indokolna. Erre fel is hívták a figyelmemet, hogy javítsak ezen. Ezt a figyelmeztetést én tudomásul is vettem, és csak azt osztottam meg a gyermekkel, ami őt közvetlenül érinti, tehát hogy mikor és milyen módon fog az alperessel találkozni. Az én nyilatkozatom ebben a körben soha nem volt ellentmondásos, hiszen a teljes eljárás során így nyilatkoztam.
Nem valós azon állítás, miszerint én folyamatosan túlzottan bevontam volna a gyermeket a közöttünk folyt jogi eljárásba. A gyermeknek kizárólag azt mondom el a jelen elj árás kapcsán,

ami az életkorának megfelelő, és őt közvetlenül érinti, tehát hogy mikor és miként találkozhat az alperessel. A gyermek a mai napig hiányolja az alperest, ami pontosan azt igazolja, hogy a gyermeket nem nevelem az alperes ellen, hanem alperes az, aki a gyermeket oly módon traumatizálja, aminek eredményeként 2023 augusztusa óta a kapcsolattartás nem tud megvalósulni.

hátha igy érdekesebb mint egy link

A dokumentum Bill Eddy „How to Deal With High Conflict People and High Conflict Situations” című előadásának magyar nyelvű átirata.
A tartalma összefoglalva a következő:

🔹 1. Bevezetés

Bill Eddy bemutatja a magas konfliktusú személyiségek (High Conflict Personalities – HCP) jellemzőit és kezelésük módszereit.
Célja, hogy megértessék a résztvevőkkel, hogyan lehet elkerülni a tipikus hibákat és hogyan lehet hatékonyan kommunikálni ezekkel az emberekkel – különösen a családjogi, válási és elidegenedési helyzetekben.

🔹 2. A magas konfliktusú személyiségek négy fő jellemzője

Mások hibáztatása és a felelősség elhárítása.
Minden vagy semmi gondolkodás.
Kezeletlen, szélsőséges érzelmek.
Szélsőséges vagy fenyegető viselkedés.

Ezek a minták gyakran vezetnek szülői elidegenedéshez és családi erőszakhoz.

🔹 3. Kapcsolódás a személyiségzavarokhoz

Bill Eddy szerint a HCP-k gyakran mutatnak B klaszterű személyiségzavaros vonásokat (DSM-5 alapján):

Borderline személyiségzavar: elhagyástól való félelem, érzelmi hullámzás, manipuláció.
Nárcisztikus személyiségzavar: felsőbbrendűség érzése, empátiahiány, uralkodás másokon.
Antiszociális személyiségzavar: hazugság, manipuláció, lelkiismeret hiánya.
Hisztrionikus személyiségzavar: túlzott érzelmesség, figyeleméhség.
Paranoid személyiségzavar: bizalmatlanság, összeesküvés-hiedelmek.

🔹 4. Szülői minták és gyermekhatások

Ezek a szülők gyakran összemossák a határokat a gyerekkel (ragaszkodás, azonosulás, manipuláció).
A gyerekek gyakran „gondozzák” a diszfunkcionális szülőt, míg az egészséges, stabil szülőtől eltávolodnak.
A kutatások szerint már óvodás korban kimutathatóak a mentális hatások, ha a szülő borderline, nárcisztikus vagy antiszociális jegyeket mutat.

🔹 5. Tudományos hivatkozások

Két fontos tanulmányt idéz:

Az NIH metaanalízise (2017): a B klaszterű személyiségzavarok közös jegye a bosszúvágy, tolakodás és az empátia hiánya.
Egy norvég kutatás (óvodás gyerekek szüleiről): már szubklinikai szintű zavarok is súlyos hatással vannak a gyermekek lelki egészségére.

🔹 6. Gyakorlati tanácsok – Mit ne tegyünk

Ne próbáld „megvilágosítani” őket (nem látnak rá saját viselkedésükre).
Ne a múltra koncentrálj, hanem a jelenre és a megoldásokra.
Kerüld az érzelmi vitákat – maradj tényszerű, nyugodt.
Ne mondd ki, hogy személyiségzavaros – ez csak fokozza a konfliktust.

🔹 7. Mit tegyünk – Az „AUTÓS” módszer

Eddy saját kommunikációs modellje:

A – Kapcsolatépítés (empathikus, rövid, barátságos hangnem)
U – Elemzés (tények, adatok, információk)
T – Tiszta válasz (rövid, nyugodt kommunikáció)
ÓS – Határok (Boundary setting)

Ez a módszer segít elkerülni az érzelmi eszkalációt, miközben fenntartja a hatékonyságot bírósági, szülői vagy szakmai környezetben.

🔹 8. Összegzés

A magas konfliktusú viselkedés nem jogi vagy erkölcsi kategória, hanem pszichológiai minta.
A kulcs az információalapú, nem érzelmi reagálás.
A gyermekvédelmi és igazságügyi szakembereknek ismerniük kell ezeket a mintákat, mert gyakran félreértelmezik a helyzetet, és a valódi áldozat kerül hátrányba.

és tovább

Az alperes azt sem méri fel, hogy ennyi kapcsolattartás kihagyása után, ami az alperesi magatartásra vezethető vissza, nincs arra mód, és lehetőség, hogy a gyermeket egyszer csak kiszakítsák a megszokott környezetéből, és áthelyezzék az alpereshez. Ez egészen biztosan súlyosan traumatizálná a gyermeket, amit az alperes fel sem képes mérni, ahogy azt sem méri fel, hogy az eddigi magatartása is milyen komoly sérüléseket okozott már eddig is a gyermeknek.

Az alperes teljes mértékben deviáns magatartást tanúsít, amit úgy kíván beállítani, mintha az igaza bizonyítása miatt szükséges magatartás lenne, és a gyermek érdekét szolgálná. Kérdem én, hogy mivel magyarázza az alperes ebben az esetben azon magatartását, amikor az interneten személyiségi jogokat sértő módon közzéteszi a teljes peranyagot, a szakembereket név szerint említve kritizálja, a bíróságot fenyegeti. Ezen magatartása az alperesnek vajon milyen módon szolgálja a gyermek érdekét?

A Szülői Elidegenedés (PA) Természete, Hatásai és Kezelése – Útmutató Célzott Szülőknek

ezt a videot kiemlem mert erdemes

A Szülői Elidegenedés (PA) Természete és Hatásai

Definíció: A szülői elidegenedés gyermekbántalmazás és családon belüli erőszak egy formája, amely élő gyászként és terrorként írható le.
Hatás a gyermekre: A gyermek és a célzott szülő közötti alapvető köteléket torzítja és rombolja.
Dinamika: Olyan, mint egy pszichológiai hadviselés, ahol az elidegenítő szülő aktívan dolgozik azon, hogy tönkretegye a kapcsolatot a gyermek és a másik szülő között.
Rendszerek helyzete: A jogi és klinikai (egészségügyi) rendszerekben gyakoriak a tudáshiányok és szisztematikus vakfoltok, amelyek akaratlanul is további kárt okoznak és lehetővé teszik az elidegenítést.

A Célzott Szülő Gyakorlati Lépései – Az Azonnali Tevékenység

Korai Fellépés Felismerése:
- Ne bagatellizáld el a kapcsolati problémákat “átmeneti időszakként”.
- A PA egyre súlyosbodik, ha nem avatkoznak be.
- Korai fellépés nem pánikot jelent, hanem nyugodt, stratégiai cselekvést.
A Hatalom Visszaszerzése és Önszabályozás:
- Fogadd el a fájdalmas valóságot: ez nem félreértés, és nem fog magától megoldódni.
- Mozdulj el a tehetetlenség érzése felé, és tégy tudatos lépéseket.
- Önszabályozás kulcsfontosságú: légy stabil, következetes szülő a gyermeked számára, még a konfliktus közepette is. Kerüld a túlzott érzelmi reakciókat (düh, kétségbeesés), mert ezeket az elidegenítő a te “alkalmatlanságod” bizonyítására használja.
A Megoldás Három Pillére:
- Dokumentáció: Rögzítsd viselkedési mintákat, dátumokkal, időpontokkal. Ez tisztánlátást ad, véd a gázlángozástól (gaslighting) és bizonyítékot szolgáltat.
- Támogatás: Építs ki egy hiteles támogató kört (edző, terapeuta, más célzott szülők), amely megakadályozza az elszigeteltséget.
- Önszabályozás: (Lásd fent) A belső nyugalom fenntartása az erő forrása.

Megfelelő Szakmai Segítő Kiválasztása

Legyél Direkt és Kérdezz: Amikor ügyvédet, terapeutát választasz, kérdezd meg, ismerik-e a PA-t, és hogyan kezeltek korábban ilyen eseteket.
Figyelj a Vészjelekre:
- A szakember minimalizálja a fájdalmadat vagy aggodalmaidat.
- Nem ismeri fel a manipuláció központi szerepét.
- Nem kínál stratégiákat vagy megoldásokat.
- A terapeuta név szerint veszi a gyermek narratíváját anélkül, hogy megkérdőjelezné annak eredetét, ezzel véletlenül megerősítve az elidegenítést.
Keress Olyat, Aki:
- Hisz neked és megértő, empatikus.
- Képes megkülönböztetni a manipulált narratívát a valóságtól.
- Proaktív és hajlandó stratégiákat kidolgozni veled.
Előadásmód: A bíróságon vagy szakemberekkel való találkozón próbálj ékesszóló, tömör és alapos lenni. A nyugodt, földelt megjelenés növeli a hitelességedet.

Terápiás Megközelítések a Gyermekkel Való Kapcsolat Helyreállításához

Cél: A gyermek kimentése a manipulált narratívákból és a bizalom újjáépítése.
Hatékony Módszerek:
- Gyengéd Kérdezés és Pszichoedukáció: A terapeuta segít a gyermeknek gondolkodni arról, honnan származnak a hiedelmei, és szétválasztani, amit mondanak neki, attól, amit valójában érez.
- Tapasztalati Kapcsolat: Olyan nyomásmentes, élvezetes tevékenységek a célzott szülővel, amelyek ellentmondanak a negatív narratívának.
- Kerüld a Konfrontációt: Ne könyörögj, ne próbáld megcáfolni a gyermeket. Ehelyett az élményekre és a pozitív emlékekre fókuszálj.
Nehézség: Az elidegenítő szülő gyakran aktívan akadályozza a terápiás folyamatot.

Öngondoskodás és Mentális Egészség a Célzott Szülő Számára

Első Lépés: Engedélyezés. Engedd meg magadnak, hogy elhidd: megérdemled a támogatást, függetlenül a hibáktól vagy a helyzet nehézségétől.
Gyakorlati Stratégiák:
- Elszigetelés: Állíts fel határokat azzal kapcsolatban, kivel és miről beszélgetsz, hogy csökkentsd az érzelmi sérüléseket.
- Önszabályozó Gyakorlatok: Légzésgyakorlatok, földelés, séta, naplóírás – bármi, ami segít nyugodtabbnak maradni.
- Stressz Triázs: Ne minden “tüzet” kell azonnal eloltanod. Kérdezd meg magadtól: ez életveszélyes, vagy csak érzelmileg kiváltó? Kezeld a kritikus dolgokat, a többit halaszd későbbre.
Érzelmi Keret: Élő Gyász:
- A PA általi gyász nem hagyományos; folyamatosan változik, nincs lezárás.
- Kötődj elvékhez, nem eredményekhez: Mutasd meg az integritásodat, függetlenül attól, hogyan ábrázolnak.
- Védd a nyugalmadat, mert a gyermekednek egy nap szüksége lesz egy egészséges szülőre.
- Engedd, hogy az öröm együtt létezzen a fájdalommal. Ne “szüntesd félbe” az életedet.

A Valóságérzet Megőrzése a Gázlángozás Ellensúlyozására

Ez a gázlángozás (gaslighting) kiszámítható hatása. Nem személyes gyengeség.
Védőmechanizmusok:
1. Bizonyítékokra Támaszkodás: A részletes dokumentáció (napló) objektív viszonyítási alapot ad.
2. Támogató Kör Kiépítése: Egyetlen megbízható személy is visszaadhatja a valóságérzetedet.
3. Önszabályozás: A tested megnyugtatásával (légzés, földelés) nehezebb a hamis narratíváknak gyökeret verniük.
Stabilitásod az Erőd: Nem kell mindenkit meggyőznöd. Elég, ha te tudod az igazat.

A Társadalmi és Rendszerszintű Változás Szükségessége

A PA-t közegészségügyi válságként kell kezelni, mivel generációs károkat okoz.
Jogi Reform:
- Kötelező képzés a bírák, ügyvédek számára a PA felismeréséről.
- A PA-t ne konfliktusként, hanem kényszerítő ellenőrzés és pszichológiai bántalmazás formájaként kell kezelni.
- Korai szűrőprotokollok a felügyeleti vitákban.
- Következmények a hamis vádakért.
Klinikai (Egészségügyi) Reform:
- Szabványos képzés terapeutáknak a visszautasítási dinamikáról.
- Olyan kezelési protokollok, amelyek megkérdőjelezik a torz narratívákat.
Társadalmi és Kulturális Reform:
- A stigma csökkentése és a tudatosság növelése.
- A PA elismerése nem “keserűség”, hanem a gyermek jogának a védeleme mindkét szülő félelem nélküli szeretetéhez.
- A nyelv használata kritikus: nevezd nevén, hogy “elidegenítés”, “pszichológiai bántalmazás”.

Hogyan Lehet Segíteni? – Az Egyéntől a Közösségig

Oktass és Ossz Meg Információt: Kezdj nem kényelmes beszélgetéseket, ossz meg cikkeket.
Támogass Célzott Szülőket: Egy egyszerű kávé meghívás vagy gyakorlati segítség is óriási különbséget jelent. Törd meg az elszigeteltséget.
Lépj Kapcsolatba Helyi Szinten: Kérdezd meg az iskoládat, hogy van-e képzésük. Írj a helyi képviselődnek.
Indíts vagy Csatlakozz Támogató Csoporthoz.
Dokumentálj, ha tanúja vagy az elidegenítésnek.

A Jövő Víziója és a Remény

Vízió: Egy olyan világ, ahol egy gyermeket soha nem kényszerítenek választásra, a bíróságok azonnal beavatkoznak, és a terapeuták felismerik a manipulációt.
Igazságszolgáltatás: Amikor az elidegenedést ugyanolyan komolysággal kezelik, mint a fizikai bántalmazást.
Gyógyulás: Amikor a gyermekek felnőve azt mondhatják: “Hatással voltak rám, de nem voltam elveszve.”
A Remény Fenntartása:
- A remény fegyelem és választás. Válaszd azt, hogy tovább harcolsz, mert a feladással az elidegenítőnek adnál győzelmet.
- Kölcsönkérd a reményt másoktól (támogató csoport, spiritualitás, a gyermeked jövőbeli énje).
- A remény az, ami nyitva tartja az ajtót a gyermeked előtt.

és tovább tovább

Az alperes volt az, aki a gyermekkel való kapcsolatát szisztematikusan rombolta, amit alá is támasztanak a családsegítő szolgálat jelentései. Látható a jelentésekből, hogy az alperes által kifejtett magatartás okán hogyan távolodik egymástól egyre jobban a gyermek és az alperes.

Az alperes ismételten arra hivatkozik, hogy szakmai támogatással kívánja helyreállítani a gyermekkel kapcsolatát, ugyanakkor ahhoz nem járult hozzá, hogy a gyermek pszichológusi megsegítésben részesüljön, és a szakmai támogatást, amit a családsegítő szolgálat tudott volna nyújtani, határozottan visszautasította. Az alperes által emlegetett pszichológusi támogatás talán soha nem fog kiderülni, hogy mit is jelent pontosan. Az alperes bár a jelen ügyben számtalan nyilatkozatot tett, folyamatosan azt állította, hogy pszichológusi segítséget vesz igénybe, azonban a pszichológus címét, elérhetőségét, írásos szakértői véleményét, de még csak a nevét sem volt, a több mint két éve tartó peres eljárás során megosztani a bírósággal. Ilyen körülmények között kérdéses, hogy valóban járt-e az alperes pszichológushoz az eljárás során, vagy csak azt állította. Jelen beadványában is csak úgy hivatkozik az alperes, hogy kapcsolatban áll olyan szakemberekkel, aki valódi segítséget tudnak nyújtani gyermeknek, de ezeknek a szakembereknek a nevét ismét nem adja meg.

‘Nothing short of tragic’: Inside a family court

nagy levegő vétel ésss mehet

Álláspontom szerint pontosan az alperes az, aki a gyermeket lelkileg bántalmazza, például akkor, amikor telefonon megígéri neki, hogy találkoznak karácsony után, de ígéretével szemben a felügyelt kapcsolattartáson nem jelent meg.
Az apa az, aki akkor is lelkileg bántalmazta gyermekét, amikor családsegítő szolgálat előtt a felügyelt kapcsolattartások megvalósultak. A gyermek kívánságait, az igényeit egyáltalán nem vette figyelembe, a gyermeket befolyásolni kívánta, és amikor a családsegítő szolgálat munkatársai felhívták a figyelmét a szabályok betartására, akkor az alperesi viselkedés okán addig fajult a helyzet, hogy a gyermek sírva fakadt, és szolgálat munkatársainak közbe kellett avatkoznia. Ezek a lelki bántalmazások, és nem az, amit az alperes előad velem szemben. Kifejezetten vitatom az alperes azon állítását, miszerint én a szakértők és a bíróság befolyásolására törekedtem volna valaha is.
A gyermek alpereshez való kötődése a szakértői vélemény alapján is fennállt, azonban a gyermek már az alperesi magatartás folytán fél az alperestől. Az alperes továbbra is maximálisan figyelmen kívül hagyja a saját magatartását a gyermekkel való viszonya elemzésekor, és azt próbálja meg elhitetni a bírósággal, hogy kizárólag mindenért én magam vagyok a felelős. A saját felelősségét, a saját felróható, a gyermek érdekeivel teljes mértékben ellentétes magatartását úgy kezeli, mintha az nem is létezne.