Családi konfliktusok és gyermeknevelési vita egy válóperes beadványban

 

  1. november 16-i veszekedéskor férjem a „Minden nő kurva” sztereotípiával jött, mely után visszakérdeztem, hogy akkor ebbe a lánya, illetve az édesanyja, női rokonai is beletartoznak-e? Ilyen szemléletű apa álláspontom szerint a lánygyermek egészséges lelki fejlődésének ártalmas. Egyértelműen féltem tőle [KITAKARVA], hiszen ő csak 7 és fél éves, nem tudja megvédeni magát az apjával szemben.

Szüleim is azért voltak/vannak jelen alperes látogatásainál, mert férjem viselkedése kiszámíthatatlan. Tipikusan a bármikor agresszívvé válhat típusú ember. A [KITAKARVA] házamhoz alperes már 4 esetben idegen férfiakkal jött.

Magam és gyermekem fizikailag tehetetlen helyzetbe kerülhet két férfi erejével szemben, ezért jönnek a szüleim, hogy ne legyünk magunk. Szüleimhez alperes kb. 2019 óta nem jön be még ünnepekkor sem.

Egyik veszekedésünkkor a szüleim halálát kívánta, úgy mondta, hogy az lesz a jó, ha már nem lesznek, mert akkor nem szólnak bele az életünkbe, vagyis teljesen kiszolgáltatva lennék a férjemnek. Alperesnek az nagyon nem tetszett, hogy 2021 novemberében örököltem, miután édesanyám eladta a szüleinek házát.

Hiszen alperes velem intéztette szinte minden nagybevásárlást az élelmiszerboltokban, gyermekünknek is én vettem ruhákat, játékokat, tanszereket. Szétköltözésünk után alperes jegyezte meg, hogy milyen üres [KITAKARVA] szobája. Gyermekemmel egyeztetve jutottunk arra, hogy akkor a [KITAKARVA] kapott dolgok egy részét küldjük a 4 szatyorban vissza Budapestre. Ezeket az ajándékokat nem elvettem [KITAKARVA], hanem tudott róla, hogy Budapestre visszakerülnek.

A 2019-es felvétel esetleg olyan családi ünnep előtt és után is készülhetett, amikor férjem nagykanizsai rokonai is feltűnnek. Egy ilyen esemény előtt már 2 héttel korábban elkezdett alperes furcsán viselkedni, ezek voltak a hátam mögötti szervezkedések, hogy leutazzunk-e [KITAKARVA], vagy jöhetnek-e Budapestre.

A végső szakításunk is annak a következménye, hogy 2022. július 30-án alperes [KITAKARVA] leutazott [KITAKARVA] kettesben a dédimama 90. születésnapjára. Alperes állításával szemben én is leutaztam volna, alperes azonban nem akarta, hogy velük tartsak. A szüleim után már furcsán viselkedett velem, valószínűleg a kanizsai rokonok telebeszélték a fejét, és 2022. augusztus 3-án pedig alperes elhagyott minket.

A házasságunk megromlásáról nagyon sokat tud [KITAKARVA] pszichológus, akihez májusban-júniusban jártunk. A házasságunk megromlásához vezető okok igazolása érdekében kérni fogom [KITAKARVA] tanúként történő meghallgatását, akinek a titoktartás alóli felmentését én magam megadom.

Felkerestem a korábbi háziorvosomat, akihez egészen 2021 év végéig jártam 2013-tól kezdődően. Kérésemre leírta, hogy a praxisához tartozásom alatt milyen betegségekkel kezelt, és milyen hatást gyakorolt rám a [KITAKARVA] elvesztése, amely időszak alatt szintén a betege voltam. Csatolom a háziorvos által adott véleményt.

Views: 0

Összefoglaló – Karácsony esti üzenet nárcisztikus bántalmazás túlélőinek

A videó készítője, Kevin Webb – trauma-informált, nárcisztikus bántalmazást és szülő-elidegenítést támogató coach – karácsony estéjén szeretne bátorítást adni azoknak, akik ilyen nehéz helyzetben vannak.

Fő üzenetei:

• A karácsony az érzelmileg legnehezebb időszakok egyike a bántalmazás túlélőinek.
• Fontos a kapcsolódás önmagunkhoz: újra felfedezni, kik vagyunk valójában, mit szeretünk, mire van szükségünk.
• A szorongást légzéssel, hideg levegővel, sétával, természetben töltött idővel lehet csökkenteni.
• A szülő-elidegenítés különösen fájdalmas: amikor a gyermek elfordul, nem tisztel, elveszíti a bizalmat – ez nem egyik napról a másikra történik, hanem hosszabb manipuláció eredménye.
• A nárcisztikus kapcsolatban eltűnik a stabilitás: sosem tudni, mi igaz, mi változik, miért hibáztatnak.
• A gyógyulás lépése: visszavenni az életünk feletti kontrollt, megtanulni határokat húzni és önmagunkkal együttérzőnek lenni.
• „Te önmagad vagy” – értékes, szerethető ember maradtál akkor is, ha a bántalmazó ezt elvitte vagy elhomályosította.

Kevin 12 napos, karácsony utáni támogatássorozatot is tervez. Végül szeretetteljes, hitre és önbecsülésre épülő karácsonyi jókívánságokkal zárja a videót.

Views: 5

„Hazudd le az égről a csillagokat” – Hogyan dönt el egy ideiglenes intézkedés egy gyermekelhelyezési pert

Bociszem bociszem és, hazudd le az égről a csillagokat is.

Ez azért is kulcsfontosságú, mert az első ideiglenes intézkedés gyakorlatilag eldönti a pert.

Akihez a gyermek kerül, az már nyert: az idő, vagyis az „állandóság” neki dolgozik.
Ilyenkor senkit nem érdekel, mit hazudsz – mert ha később ki is derül, hogy hazudtál, annak már nincs valódi következménye.

A gyermek addigra nálad van.

Tehát a nárcisztikus mintázat szerint lefested magad a világ leges leges leges leges leges legjobb szülőjének – és meg is nyerted a pert.


Views: 0

Áldozatszerep, hazugság és nárcisztikus előadás – amikor egy gyerek issza meg a levét

És itt már szépen látható a magát áldozatnak beállítás klasszikus menete:
hazudozás, hazudozás, majd egy gondosan felépített nárcisztikus előadás, amely mindent eltorzít.
Ha nem lett volna felvétel mindenről, ezt most gond nélkül bárki torkán le lehetne nyomni.

És képzeld el, amikor ezt egy 8 éves gyerek kapja telibe, napi 24 órában.

Gyalog Beáta lájkolja.….


Views: 5

Szülői elidegenítés után: mi gyógyítja meg valóban a gyerekeket?

A beszélő (Robert Garza) személyes tapasztalatán keresztül mutatja be, mi történik akkor, amikor a szülői elidegenítés után a gyerekek visszakerülnek az elidegenített szülőhöz – és mi segít valóban a gyógyulásban.

Fő gondolatok:

  1. Hamis vádak és azonnali elszakítás

    • A bíróság egy régi, már ismert vád „óvatosságból” történő újrahasznosítása miatt ideiglenesen elvette a gyerekeket.

    • A „no contact order” (kapcsolattartási tilalom) különösen romboló volt, mert a gyerekek már idősebbek voltak.

  2. A visszatérés traumája

    • Amikor a gyerekek visszakerültek, mélyen féltek a szülőtől.

    • Nem konkrét erőszaktól, hanem egy általános, beléjük ültetett félelemtől – amit nyilvánvalóan a másik szülő narratívája okozott.

  3. Kulcsreakció: nem magyarázat, hanem élmény

    • A szülő nem vitázott, nem magyarázkodott.

    • Elvitte őket egy olyan helyre (állatkert), ahol korábban közösen jó emlékeik voltak.

    • Ezek a saját emlékek elkezdték felülírni az elidegenítés narratíváját.

  4. Az emlékezet ereje az elidegenítéssel szemben

    • Nem „terápiás technika”, hanem ösztönös megoldás:
      a gyermek saját élményei bontják le leghatékonyabban a hamis képet.

    • A gyerekek viselkedése rövid időn belül megváltozott: kötődés, bizalom, fizikai közelség tért vissza.

  5. Kritika a rendszerrel és a terápiával szemben

    • Szerinte:

      • a gyereket ugyanolyan gyorsan kellene visszaadni, mint ahogy elvették;

      • az elidegenítést és a hamis vádakat a legsúlyosabb gyermekbántalmazások között kellene kezelni.

    • Ha a gyerek nincs elidegenítve, a visszatérésnek olyan örömtelinek kellene lennie, mint amikor egy hosszú időre eltűnt katona hazatér.

  6. Provokatív kérdés a terapeuták felé

    • Ha valóban hisznek a gyógyulásban:

      • vajon felvállalnák-e, hogy nem a terápiát, hanem az emlékekhez való visszatérést javasolják, még akkor is, ha ez kevesebb munkát jelentene számukra?

Lényegi üzenet egy mondatban:
👉 A szülői elidegenítés nem beszéddel, hanem a gyermek saját, korábbi pozitív emlékeinek aktiválásával oldható le a leggyorsabban és leghatékonyabban.

Views: 6

A központi témája a szülői elidegenítés (parental alienation) és annak pszichológiai bántalmazó jellege.

Fő pontok:

  • A megszólalók saját történetükön keresztül mutatják be, hogyan vezethet egy párkapcsolat felbomlása hirtelen, teljes kapcsolatmegszakításhoz a gyermekekkel, még akkor is, ha korábban szeretetteljes volt a viszony.

  • Hangsúlyozzák: a szülői elidegenítés nem gyermekelhelyezési vita, hanem gyermekvédelmi probléma, mert a gyermeket érzelmileg manipulálja, lojalitáskonfliktusba kényszeríti.

  • Ismertetik a szakirodalomban leírt diagnosztikai jeleket és kritériumokat (pl. kötődés elfojtása a célzott szülő felé, a gyermek grandiozitása/empátiahiánya, üldöztetéses narratíva).

  • Részletesen beszélnek arról, hogyan terhelik rá a felnőttek saját fájdalmukat, haragjukat és félelmeiket a gyerekekre, ami szerepcseréhez vezet (a gyermek érzelmi gondozóvá válik).

  • Elhangzik, hogy az elidegenítés gyakran jár hamis vádakkal (akár súlyos bántalmazási állításokkal), amelyek hosszú távon mind a gyermeknek, mind a megvádolt szülőnek súlyos károkat okoznak.

  • A beszélgetés nem bosszú vagy lejáratás céljából készült, hanem megértést, tudatosítást és gyógyulást kíván elősegíteni.

  • Külön hangsúlyt kap a kérdés: hogyan lehet gyógyulni kapcsolat-helyreállítás nélkül, hogyan lehet továbblépni a gyászon, miközben nyitottnak maradni egy esetleges jövőbeli rendezésre.

  • A lezárás üzenete: a szégyenben való megmerevedés helyett önreflexió, felelősségvállalás, igazsághoz való ragaszkodás és belső szabadság vezethet ki a romboló helyzetből.

Kulcsüzenet:
A szülői elidegenítés a gyermek érzelmi bántalmazásának egy formája. A gyógyulás lehetséges, még akkor is, ha a kapcsolat nem áll helyre azonnal – az igazság, az önismeret és a belső növekedés hosszú távon erősebb, mint a manipuláció.

Views: 3