… saját bevallása szerint altatót vett be, melynek hatása miatt autóba se mert ülni. A gyermek új iskolájánál megjelent, a gyermeket erőszakkal magával akarta vinni, és újra a budapesti iskolába akarta járatni, a gyermek véleményét nem is kérdezte. Álláspontja szerint az alperes agresszív magatartása és a gyermek tőle való félelme indokolja, hogy fokozatosság kerüljön bevezetésre, és az alperes felügyelt körülmények között találkozzon a gyermekkel.
[10]
Az alperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelme elutasítását kérte.
[11]
Az alperes – maga is ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, kérve, hogy a bíróság a gyermek lakóhelyeként az alperes lakóhelyét jelölje ki, jogosítsa fel az alperest a szülői felügyelet gyakorlására, és szabályozza a felperes és a gyermek közötti kapcsolattartást a viszontkereseti kérelmében rögzített tartalommal. Másodlagosan az ellenkérelemben foglalt alperesre irányadó kapcsolattartás szabályozását kérte.
[12]
A kérelmét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában, a Pp. 435. §-ában és 457. §-ában foglaltakra alapította. Azzal érvelt, hogy az anya mentális állapota nem teszi alkalmassá a gyermek gondozására, nevelésére, öngyilkossági gondolatai vannak, a gyermeket szociálisan elzárja a környezetétől, és az alperestől elidegeníti, kapcsolatukat nem teszi lehetővé. A gyermek hozzájárulása nélkül íratta másik iskolába, [KITAKARVA] megfelelő környezetet a korábbi, alperes lakóhelyén található otthona jelent. Állításainak igazolására hangfelvételeket is csatolt.
[13]
A felperes az alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítását kérte.
[14]
Kifejtette, hogy az alperes tényállást az ideiglenes intézkedés alapjaként nem jelölt meg, kizárólag a viszontkereseti tényállásra hagyatkozott. Vitatja, hogy a gyermeket alperes ellen nevelné, álláspontja szerint alperes magatartása vezetett oda, hogy kiköltözni kényszerült az utolsó közös lakásból. A gyermek a [KITAKARVA] környezetbe beilleszkedett, az nem is volt ismeretlen számára, hiszen gyakran töltöttek ott hosszabb időt, az iskolában pedig gyorsan barátokat szerzett. Az alperes az, aki mentális állapota miatt nem alkalmas a gyermek nevelésére, ő maga szakorvosi igazolást is kért pszichés állapotával kapcsolatban.
[15]
A felperes az alperes viszontkeresetének elutasítását kérte, az alperes másodlagos kérelmét az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartás körében elfogadta azzal, hogy az elektronikus kapcsolattartás időtartama ezúttal is 15 percben kerüljön szabályozásra.
[16]
Az elsőfokú bíróság végzésében ideiglenes intézkedéssel:
- a felek házasságából [KITAKARVA] napján született [KITAKARVA] utónevű gyermekük tartózkodási helyét a felperesi anya mindenkori lakóhelyén jelölte ki;
- szabályozta az alperesi apa és a gyermek közötti kapcsolattartást;
- folyamatos kapcsolattartás címén minden páros héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17:00 órától vasárnap 19:00 óráig;
- minden páratlan héten pénteken az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 17:00 órától 19:00 óráig jogosítva fel az alperest a gyermek elvitelére;
- személyes találkozás nélküli kapcsolattartás címén telefonon vagy elektronikus úton minden szerdán 18:00 és 18:30 perc között minimum 15 perc időtartamban (a hívást az alperesnek kell kezdeményezni).
Views: 0